Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-14 / 63. szám

1838. siáfttej 14, aceftía NÜPtAi? 1 Fordítsunk nagy figyelmet a belvizek levezetésére! Szabolcs-Szatmárban — mint minde­nütt az országban — az idei esztendő egyik legfontosabb célkitűzése: a 3 száza­lékos terméstöbblet elérése. Jól tudjuk': nem könnyű feladat ez. De reális és meg­valósítható. Körültekintő és jól szervezett munkával, az első perctől az utolsóig tartó lankadatlan akarattal kiharcolhat­juk a Sikert. Ehhez első lépéseinket a tavasz gyors közeledése szabja meg. Havat már szinte nem is látni a határban. Éjjel ugyan még fagy, de nappal — a mindjobban erőre- kapó tavaszi napsütés hatására — olvad és millió kis szivárgásban indul a hóié, vadvíz, a mélyebb fekvésű területek ve­téseire. A dolgozó nép bőségesebb ke­nyérellátása érdekében nem szabad tűrni sehol sem, hogy az összefutó belvizek akárcsak egy hold vetést is veszélyeztes­senek! Megyénkben a Vízügyi Igazgató­ság legújabb becslése szerint mintegy 25.000 hold területet borítanak kisebb- nagyobb belvizek. Ennek legnagyobb ré­sze legelő, de az őszi vetésből is mintegy 4000 hold van víznyomásnak kitéve. A tavaszi kalászosokkal bevetendő őszi szántásokkal együtt körülbelül 7000 hold kalászos területét veszélyezteti a káros víz. Ez hozzávetőleg 50.000 mázsa kenyér- gabona kiesését jelentené, mely Nyíregy­háza kenyér- és lisztszükségletét 6 hóna­pon át fedezné. Az idei esztendőre kitű­zött 3. százalékos terméstöbblet kenyér- gabonából 70.7000 mázsa. Ez is mutatja, hogy 'milyen nagymértékben veszélyez­tetné egy ilyen vízkár a dolgozó nép élet­színvonalának emelését legfontosabb táp­lálékában, a mindennapi kenyérben. Ter­mészetesen gátolná a kapások, ipari nö­vények, takarmányok, sőt az állattenyész­tés célkitűzéseinek elérését is. A Vízügyi Igazgatóság a múlt eszten­dőben a Felső Tisza és mellékfolyói mentén rendbehozta az árvízvédelmi töl­téseket, belvízlevezető csatornákat és je­lentősen bővítette a hálózatot. 20 beépí­tett és 23 hordozható szivattyúja áll ren­delkezésre a védelem céljaira. A múlt év végén megalakult Szabolcs-Szatmár me­gyei Ar- és Belvízvédelmi Területi Bizott­ság még ezen felül is megtette a szüksé­ges intézkedéseket a vízkárok megelőzé­sére. Ä hála és a köszönet hangján kell megemlítenünk a Nyíregyházi Helyőrség robbantó osztagának Remény helytállását Szalay százados és Kovács főhadnagy7 elv­társakkal az élen, a Szolnoki Helyőrség­től ide vezényelt honvédelnk küzdelmét a jégtórlaszokkal és áz Útfenntartó Vál­lalat fegyelmezett robbantó osztagának tagjait, akik darabokra törik a jeget, megvédik hídjainkat a jég pusztításától. Büszkeséggel tölthet el bennünket az a tudat, hogy a dunai árvízvédelemben is megállják helyüket megyénk oda irányí­tott jól képzett osztagai. Megyénk gép­állomásai éppen a napokban ajánlották fel. szakembereiket és gépeiket, hogy se­gítsenek ahol szükséges. Mindez megnyugtató, mert növeli biz­tonságérzetünket, hogy sikeresen szembe tudunk szállni a természeti elemekkel. De nem elégséges csak az állami szervek: a honvédség, rendőrség, vízügyi szervek, gépállomások még oly áldozatos munká­ja Sem különösen, ha gyorsan jönne az olvadás. A falu egész társadalmának ösz- sze kell fognia a fenyegető baj megelő­zése érdekében. Nagyon szép példái vannak a megyé­ben annak, hogy ahol a pártszervezetek, tanácsok, állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek kommunista vezetői előre­látóan gondoltak a vízkárok elhárítására, már az ősz folyamán elkészítették a víz­levezető árkokat, amelyeket a télen meg­tisztítottak a hótól, majd az első mele-„ gebb napok alkalmával újra rend behoz­tak, s a hóié akadály nélkül elszivá'rog- j hat. így történt az például-a csaholci| állami gazdaságban, a gacsályi és a zaj-| tai Dózsa termelőszövetkezetekben, a geszterédi Vörös Csillagban. Számos ta­nácselnökünk személyesen vezetett határ­szemlét, mint például Kótajon Szász Elek, Zsarolyánban Angyal István, akik már mozgósították az egész községet • a vetésekről a vizek elvezetésére, a jég elhá­rítására. A nagykállói mezőgazdasági állándó bizottság első teendője volt-ez a tél végén. Különösen dicséretes munkát végeznek a fehérgyarmati, méhteleki, gu- lácsi, tiszaadonyi községi tanácsok, ahol. a vízügy! szervek tanácsa szerint szak­szerűen végzik a vízmentesítést. A h,is- várdai és vásárosnaményi járásokban is példás az együttműködés és a jelentő­szolgálat A belvíz elleni védelem most hazafias kötelességünk. Aki ezt nem érti meg, arra pedig a törvény erejével hat a Mi­nisztertanács rendelete, amely kimondja, hogy ár- és belvízvédelemre közerőt térí­tés nélkül igénybevehetnek a tanácsok a Munka Törvénykönyvének előírásait fi- gyelembevéye. A megyei tanács rendkí­vüli ülésén foglalkozott ezzel a fontos kérdéssel és megállapította, hogy egyes községek és járások végrehajtóbizottságai nem'törődnek eléggé a belvizek levezeté­sével. Példa erre Kocsord, ahol mintegy 15 áteresz el volt tömődve s csak akkor kaptak észbe, amikor már több ház ud­varára is benyomult a víz a múltkori melegebb napok alkalmával. Néhány em­bert kirendelt a tanács az átereszek meg­tisztítására, de azok is csakhamar szét-! széledtek, mondván, hogy nem az ő tulaj-! donuka-t fenyegeti közvetlen veszedelem. Ez azt mutatja, hogy vannak maradi gondolkodású emberek, akiken az önző- ség, a tunyaság uralkodik el. Ezek nem látnak tovább az orruknál. De mutatja azt is, hogy falusi pártszervezeteinknek, tanácsainknak ilyenkor nő meg a felada­tuk. Ilyenkor szabjon irányt a cselekvés­ben a kommunisták személyes példamu­tatása, helytállása. Ezzel hívják követésre dolgozó társaikat. Különösen a kommu­nista tanácstagok hassanak oda, hogy a mezőgazdasági állandó bizottságok és a termelési bizottságok sürgősen tartsanak határs^emlét. Akiknek a földjén elural­kodó., vadvizeket találnak, azokat legott mozgósítsák, ezek elvezetésére. Ha kicsik is sokszor ezek a vizes területek mégis sok kicsi sokra megy. Ha egy-egy falu határában a víz útjának e gyenge tűsével csak 25—30 hold földet szabadítunk fel, az egész megyében ez 5—7000 holdat, bú­zában 40—60.000 mázsa hasznot jelent. A DISZ fiatalok most bemutathassák kezdeményezőképességüket, helytállásu­kat. Nem egy termelőszövetkezetben ala­kultak már DISZ* munkacsapatok, ame­lyek részt kértek a tavaszi munkákra való felkészülésből és sokszor a zord idő ellenére serénykedtek a határban. Példa erre a tiszaszalkai Búzakalász és a nyír-j egyházi Ságvári ifjúsági csapata, amelyek j figyelő őrszolgálatot tartanak és járják aj határt,' csákánnyal vájják a barázdát, törik a jeget mindenütt, ahol az a ter­mést veszélyezteti. Tudják, az áldozatos munka után jobb termés, jobb eredmény következik, Ilyen módon folyamatosabb lesz a vízelvezetés, nem lesznek hirtelen áradások. ■ Ezek a példák követésre méltók, mert ez az útja annak, hogy a belvizek veszé­lyét, kártételét elhárítsuk. Idei bővebb termésünk érdekében óvjuk tehát - veté­seinket, szántóföldjeinket, fordítsunk nagy figyelmet a belvizek levezetésére. Teljesitette félévi tervét a baktalóránthőzai erdészet Mintegy 300 ember dol­gozik a baktalórántházi er­dőben. A Thuránszky szé­len 15 holdon folyik most a fakitermelés. Ingujjra vet­kőzött emberek fűrészelnek s recsegve, ropogva dől az akácfa. A fakitermelésben jártas brigádok értik a módját, hogyan lehet köny- nyebben és gyorsabban dol­gozni, naponta minél több köbméter fát kitermelni. Bányafát, szerszámíát, sző­lőkarókat és tűzifát adnak az országnak. Különösen Buda János, Szilágyi Pé-j tér és Papp Miklós mutat-/ nak jó példát a szorgalom­ban és. a minőségi munká­ban is. Büszke rájuk az er­dészet vezetősége. Kell a sok bányafa és egyéb fa a tervek teljesíté­séhez, no meg a lakosság­nak is. Félév alatt 850.000 köbméter- fát termeltek' ki és ebből 2600 köbméter bá­nyafát adtak a borsodi szénbányáknak. Naponta 12 fogat és 3 gépkocsi szállítja a fát a vasúthoz. Sok múlik a fogatosok jó munkáján, no meg a vagonrakók munká­ján is. Mostanában Szász László vagonrakó munka­csapatát emlegetik, hogy a legjobban dolgozó csapat. A fogatosok közül Ruda Jó- csef a sztahanovista szintét is túlszárnyalta. Meg is lesz a jutalma a jó munkának. Az erdészet már teljesí­tette a félévi tervet. (Náluk a gazdasági év októberben kezdődik.) Bányaiából áp­rilis 1-ig még legalább 50 köbmétert adnak térven fe­lül a bányáknak. Az irtott területre mint­egy 3 és félmillió erdei csemetét telepítenek. 10 mázsás holdankénti dohánytermés elérésére tettek vállalást a dohánytermelés! ankét részvevői A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács' Mezőgazdasági igazgatósága, ,a TTIT Ag­rártudományi Szakosztálya és a Hazafias Népfront me­gyéi bizottsága március 13-án dohány termelési an­kétót rendezett Nyíregyhá­zán. Az ankéton , a megye legjobb dohánytermelői, do­hánytermelő szakemberei vettek részt. A vitaindító előadást Juhász Sándor a megyei tanács főagronó- musa tartotta a megye do­hánytermelési problémáiról. Majd a legjobb termelőkés szakemberek mondták el tapasztalataikat és tettek vállalásokat. Nagy Pál, a nyírteleki Szabad Nép Ter­melőszövetkezet brigádve. zetője és Hidasi Mihály, a császárszállási Űj Alkot­mány TSZ brigádvezetője 12 mázsás holdankénti át­lagtermés elérésére tettek vállalást. Molnár Ferenc, a nagydobosi Petőfi TSZ bri­gádvezetője, aki a múlt év­ben 13.5 mázsás átlagter­mést takarított be és hol­danként 40.000 forintos jö­vedelmet ért el, vállalta, hogy az idén eléri a 14 má­zsás terméshozamot. Egyben versenyre hívta ki a megye valamennyi dohánytermelő szövetkezetét, amit a gégó- nyi szövetkezet, képviselője, Iván János mindjárt el is fogadott. Élés Péter rohodi egyéni gazda, a falu do­hánytermelőit hívta páros- versenyre és. 12 mázsás ter­més élérését vállalta. Az ankét részvevői végül határozatot fogadtak el és felhívással fordultak a me­gye dohánytermelőihez. „Mi, a tanácskozás rész­vevői, dohánytermelésünk mennyiségi és minőségi fej­lesztése érdekében elhatá­roztuk, hogy egységesen csatlakozunk a holdankénti 10 mázsás dohány termelési mozgalomhoz. Vállaljuk, hogy a melegágyak készíté­sétől a dohány átadásáig minden munkát szaksze­rűen, megfelelő időben és jó minőségben végzünk. A melegágyakat, úgy készítjük el, hogy. egészséges palán­tákat nevelünk, a kiültetést május 15-ig befejezzük. — Kerti dohányból 38.500 da­rab, szabolcsiból 24.000 da­rab, debrecenibői pedig 16.500 darab palántát ülte­tünk holdanként. A kapá­lást. a talaj állapotának és a gyomosodásnak megfele­lően, de legalább három­szor elvégezzük. Szakaszos törést alkalmazunk, ponto­san végezzük a törést, fű­zést, szárítást és csomózást.. Vállaljuk, hogy csatlako­zunk a 10 mázsás dohány-! termelési mozgalomhoz, —! Felhívjuk a megye do­hánytermelő gazdaságait, hogy valamennyien csatla- ozzanak a 10 mázsás do-, ánytermelési mozgalom­hoz. Vállaljuk azt is, hogy megjavítjuk a dohány mi­nőségét, úgy, hogy a má~ zsánkénti átlagár elérje az 1401 forintot. Vállaljuk, hogy hazamén-j ve, körzetünkben tovább; szélesítjük a 10 mázsás do-' hánytermelési mozgalmat.! Dohánytermelő társainknak] átadjuk az értekezleten hal-[ lőtt tapasztalatokat és a! jó dohánytcrmelési mód­szereket.'’ Termelőszövetkezeteink a tavasz kapufában A tavaszi munkák, il­letve a tavaszi vetések si­kere érdekében összes ve- tőmagvainkat kitisztítot­tuk. Tsz-ünkben a mun­kaszerveztek kialakítása megtörtént. A területeket brigádokra, brigádokon belül pedig munkaesapa- ; tokra osztottuk, A brigád- vezetőknek a gazdasági felszereléseket és a szük­séges anyagokat jegyző­könyvileg átadtuk. — A munkagépek és eszközök ! kijavítását befejeztük, így készülünk mi a ta­vaszra — írja Tamasko- vics József, a tlemecseri Úttörő TSZ elnöke, ☆ Termelőszövetkezetünk felkészült a tavaszi mun­kákra — közli Takács Ferenc, a nyírteleki Sza­' bad Nép TSZ növényter­melési brigádvezetője. — Vetömagvaink előcsirázta­tását elvégeztük. Olyan grafikonos térképet is ké­szítettünk, amelyen a termelésre váró növény­féleségek különböző szí­nekkel vannak megjelölve. Szárazkertészeti munka­csapatunk a melegágyakat már elkészítette s csak ezek bevetése van még hátra. Az idén két ifjú­sági munkacsapatunk lesz, amelyek az idősebbek szakvezetése mellett tel­jesen önállóan végzik munkájukat. •ír Magyar László, az ara­nyosapáti Béke TSZ el­nöke arról tudósítja szer­kesztőségünket, hogy leg­utóbbi közgyűlésükön ők is megszervezték a brigá­dokat, munkacsapatokat és a tagság megválasztot­ta ezek vezetőit. A tsz. tagsága úgy határozott, hogy minden család egy- egy kotlóalja csirkét ad be a közösbe, hogy ezzel növeljék közös barom­fiállományukat. — A közgyűlésen 10 új tagot is felvettek és így, szám­belileg mégjobban meg­erősödve indulnak harc­ba a többtermésért, a jobblétért. 20 hold szatmári szilvafát és diófát ültet a esegöldi BajcsvZsilinszlY TSZ Jócsák László, a -ese­göldi Bajcsi-Zsilinszky Teremlőszövetkezet elnöke Nemes vetélkedés alakult ki Mérk és Vállai között Mérk és. Vállaj most egy Öve még összevont közsé­gek voltak. A tavalyi fel- szabadulási verseny érté­kelése alapján a begyűjtés­ben országos második he­lyezést értek el. Időközben a két község külön vált. de az egymással való ne- j mes vetélkedést továbbraj Is megtartották. A két község dolgozó parasztsága most üze­netet intézett egymás­hoz azzal a jelszóval: „Mutassuk meg, hogy ebben az évben még a tavalyinál is nagyobb eredményre törekszünk!“ ( Mindkét községben élénk begyűjtési versenymozga­lom van. Ezt a versenymoz­galmat a tanácstagok szer­vezik körzeteikben. Kisgyűléseket tarta­nak, ahol értékelik: melyik választókörzet hogyan áll a beadás tel­jesítésével. A két község első negyed­évi beadási, tervét a tojás kivételével már 100 száza­lékban teljesítette. A tanácstagok elsősorban azzal foglalkoznak agitációs munkájuk során, a kisgyű­lések tartásánál, hogy a be­adás pontos teljesítésének előfeltétele a terméshoza­mok fokozásé és az állatte­nyésztés további fejlesztése. Ennek érdekébey, élén­ken vitatják a termés­hozam 3 százalékos fo­kozásának módjait, le­hetőségeit, A begyűjtési versénymez- galmat a két községben kü­lönösen az teszi eredmé­nyessé, hogy maguk a választóit ve* zetők mutatják a köve­tendő példát. Losonczi György, Papp László, Künn Lajos és még számos tanácstag, begyűj­tési állandó bizottsági tag, már egész évi sertés, első negyedévi tojás és baromfi beadásuknak eleget tettek. A példamutatók között van Zoltán Miklós járási ta­nácstag is. Az ilyen vezető­ket szívesen követik a többi dolgozók. És ez a magyará­zata annak, hogy Mérketi és Vállajon jól hálád a be­gyűjtés. Vkv, Irén j. begy. hív. Mátészalka. tsz-ük fejlesztéséről és ar­ról számol be levelében: hogyan akarják elérni a termésátlag 3 százalékos növelését ebben az év­ben. „1949. óta létszá­munk 62 családról 80 csa­ládra emelkedett. Jelen­leg 120 tsz-taggal, 550 hold földön gazdálkodunk. A Központi Vezetőség hatá­rozata értelmében a ter­mésátlag 3 százalékos nö­velése érdekében két nö­vénytermelő brigádot szer­veztünk, amelyek hat munkacsapatból állanak. Eddig 40 hold szántóföl­det trágyáztunk le is­tállótrágyával, a többi földjeinkre szükséges mű­trágyát is megrendeltük. . Gazdasági felszereléseink mind ki vannak javítva, vetőmagjaink tiszták, a próba csiráztatasnál 98 százalék csiraképességet állapítottunk meg. Gyü­mölcsösünk 70 százaléká­ban elvégeztük a metszé­si munkákat. Ebben az, évben 20 hold gyümöl­csöst telepítünk, amely­nek nagy része szatmári szilva és dió lesz. Minden családunk vállalta, hogy egy kotlóalja baromfit ad a közös baromfiállomány növeléséhez. Számítunk aj DISZ-tagok munkájára isJ Jó munkát végeztek ta4 valy a silózásban és vál­lalták, hogy ebben az év­iién is ők végzik ezt munkát 1 m

Next

/
Oldalképek
Tartalom