Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-14 / 63. szám

X T. VI A T» 1S56. március 14, szerda 9?Nem érlek egyet azokkal, akik húzódoznak a tanulástól“ Beszélgetés az ora$i ezüstkalászos tanfolyam záróvizsgájának estéj«« Igazi diákizgalom ... Pe­dig a legfiatalabb hallgató 17 éves, s az idősebbek há­tuk mögött hagyták az öt- venet. Izgatottan lapozgat­nak jegyzeteikben még alt­kor is, mikor a vizsgabizott­ság elfoglalja helyét az el­nöki asztalnál. Huszonhárom hallgatója van az orosi tanács és a mezőgazdasági technikum által szervezett ezüstkalá­szos tanfolyamnak Másod évesek. 1954-ben 32-en kezdték. A hiányzó kilenc most katona. Első évben a a növénytermesztéssel, ál­lattenyésztéssel, a második évben pedig a kertészeti is­meretek elsajátításával fog­lalkoztak. Megkapják az első vizs­gázók a tételeket. Inántsy Ferenc tanfolyam vezető fel­teszi a kérdést, s ahogy peregnek a kérdések után a feleletek, úgy szűnik a vizsga feszültsége. S vé­gül nincs nehéz kérdés. Befejeződik a vizsga. Apró csoportokban. tárgyalják meg a nagy eseményt s vár­ják az eredményhirdetést, a bizonyítványt. „Méltó versenytársak láttunk“ Varga Lajos, az orosi Üj Erő Termelőszövetkezet tagja addig elmondja, ho­gyan hasznosították az el­múlt évben a tanfolyam tapasztalatait: „Nagyon sok kérdésre kaptunk választ — mondja Varga elvtárs.— Termeltünk eddig is, de sok esetben nem ismertük a dolgok gyökerét, „miértjét“. A tanfolyamon hétről-hétre tisztázódtak a problémák. A múlt évi terméseredmé­nyeink — elég gyenge tala­junkon — szépek voltak. Búzából 8.8, burgonyából 102, kukoricából 13 (mor­zsolt) mázsás átlagtermést értünk el. Legtöbb hasznot tavaly az állattenyésztés hozott. Ha csak felét hasz­nosítjuk annak, amit tanul­tunk, akkor is bátran ver­senyezhetünk a nyírpazo- nyi Gerő Termelőszövetke-! zettel.“ Károly Géza szintén most kap bizonyítványt ésl ..Ezüstkalászos gazda“-jel-J vényt. Ö az egyedüli kister­melő, aki részt vett az ok­tatásban az orosi gazdák közül. így veti fel a gon­dolatot, mikor elkezdjük a beszélgetést: „Nem tudom, az én szégyenem, vagy a község szégyene-e, hogy csak magam csatlakoztam a tanfolyamhoz. Bizonytalan­kodva jöttem ötvennégy őszén először. Talán be sem fogadnak maguk közé? — gondoltam. De azért eljöt­tem. S jól tettem, hogy csatlakoztam. Hat holdon és 800 ölön gazdálkodók. IAz első évnek aránylag igen szép eredményei vol-' tak. Most már tudom, mi­kor kpll permetezni, mi el­len. Nem sajnálom a négy­szeri kapálást, mert min­den kapálás legalább 10 százalékkal több termést eredményez. A többtermas hasznát hoz Ha többet termelek első­sorban nekem van hasznom belőle. Az állalmiak is több jut írja le az elvtárs azt is — bíztat, mikor megállók egy pillanatra, — hogy kö­szönöm azt a nagy segítsé­get, amit a tanfolyamon kaptam. írja le azt is, hogy nem értek egyet azokkal, akik húzódoznak a tanulás­tól. Most látom igazán, milyen nagy a különbség az én régi gazdálkodásom s a mostani ésszel végzett földművelésem között.“ A jelvényeket, a gazda­ság üzemi bizottsága által ajándékozott kertészeti szer­számokat, s a bizonyítványt Vincze József elvtárs, a megyei tanács végrehajtó j bizottsága mezőgazdasági igazgatóságának igazgatója — mint a vizsgabizottság vezetője — osztotta ki a végzett hallgatóknak. Tanulással váHiaísak a fühl gazdájává Vincze elvtárs elmondot­ta, hogy a mezőgazdaságban sem tudjuk megnyergelni a természetet magas terme­lési technika alkalmazása nélkül. „Az elvtársak sokat tanultak a tanfolyamon — folytatta Vincze elvtárs. — Ezt a tudásukat ne rejtsék réka alá, hanem minél szé­lesebb körben terjesszék. A falu dolgozó parasztjai ta­nulással válhatnak a föld gazdáivá, önképzéssel, a szakkönyvek tanulmányo­zásával, gyarapítsák tovább A zárszámadáson lesz az igazi vizsgánk Szabolcs-Szatmár me- i gyéből 21 régi és új ter-1 melőszövetkezet elnöke vesz részt az elnökök tan- folj'amán a gödöllői me­zőgazdasági . akadémián. Mi, régebbi elnökök is igen sokat tanulunk. Ki­cseréljük tapasztalatain- í kát és sokat segítünk az ' új tsz-ek elnökeinek. Még tél van. De a tíz- j perces szünetekben, míg j elszívunk egy-egy ciga- [ rettát, egyébről sem esik szó, mint a tavaszi mun­kákról. Megbeszéljük a hazulról kapott híreket. Nagyon várjuk a március- ■ végi vizsgákat. Egyébként mindannyian 1 tudjuk, hogy a mi igazi vizsgánk az itt tanultak­ról nem az akadémián lesz, hanem kint nz élet­ben A tanfolyamon hal­lottakat egész éven ke­resztül hasznosítjuk, s zárszámadáson termelő­szövetkezetünk tagjai előtt lesz az igazi vizsgánk. iíj. Tomasovszky András a nagycserkeszi Uj Életi TSZ elnöke. ! C7Í holnap felé Magam is cseléd voltam, igen sok szomszédommal együtt. S tíz élő gyermeket neveltem jel. A földosztáskor kaptam 10 hold földet, s ezzel kezdtem meg az új életet. Azóta sok minden történt. Meg leltet nézni a gazda­ságomat. Van egy pár lovam. Most készülök tehenet venni. Sertésből öt darabot hizlalok szerződésre, s van még négy, nyári hízónak való süldőm is. Ezek egy ré­szét magamnak hagyom. Kell a családnak. A gyerekek is felnőttek. Hét közülük már családot alapított, a három kisebb még iskolába jár. Szétröppen­tek a gyerekek. Hárman a családjukkal együtt a tsz- ben dolgoznak. Két lányom Budapesten van férjnél, egy Tégláson, egy fiam pedig Miskolcon dolgozik. Én meg sem tudnék élni a föld nélkül. Szeretem a földet, szeretek dolgozni, s mi tagadás örülök nagyon a szép eredményeimnek. Még nem voltam hátul kullogó sem a termelésben, sem kötelezettségeim teljesítésében. Igaz ez a legkevesebb, amit megtehetek. Negyvenöt óta vagyok tagja a pártnak, s amit én végzek, azt nem sza­bad, hogy rosszul csináljam. Mostanában sokat gondolltodom egy terven. Persze nem egyedül, s még sokkal többen vannak, akik igen nagy érdeklődéssel várják a dolog alakulását. XJj terme­lőszövetkezetet akarunk ala'útani a Vörös Csillag ta­nyán. Nem azért, mintha az újfehértói tsz-ek nem len­nének jók, hanem mert távol esünk a Icözséglöl. Ügy érzem, nekem kell megtenni az első lépést. Ezt min­denki tőlem várja. Olyan segítséggel, mint Papp Mihály 12 holdas és Papp György 6 holdas gazdák segítsége el is érjük célunkat. Ügy számítom, hogy aratás, cséplés után megalakítjuk a szövetkezetét, s bízom benne, hogy egy-két év múlva, jó egyetértéssel dolgozva leszünk olyan erősek, mint, Üjfehértó bármelyik termelő szövet- ICGZCté ­Elmondotta: TÓTH JÓZSEF újfehértói Vörös Csillag tanya. A NÉPLAP PALYAZATA Mit teszünk pártunk novemberi határozatának végrehajtásáért? Irta: KALIBA MIKLÖ8 vb. titkár. Nyíriugos nem túl kicsi, s nem nagy. Termelőszö­vetkezeti problémái nagyon sok községével azonosak. A községben 1955. nyarán kez­dett kiszélesedni a Lz-moz- galotn. A párt és tanács vezetősége azt gondolta, hogy önmagától, automati­kusan megoldódik ez az égető kérdés. Termelőszö­vetkezetek voltak. De ezek 1953-ban alaposan szétzilá­lódtak s két év alatt keve­set fejlődtek. Annyira mégis meg­erősödtek, hogy 1954— 1955. esd eredményei­ket, mint követendő példát már a község tfolgof'ói között népsze­rűsíteni tudtak. Elsősorban a két evvel ez­előtt kilépett dolgozók kezdtek gondolkodni, ökj ismerték ugyanis a terme­lőszövetkezetek régi hibáit: a rossz vezetést, gondatlan­ságot, a prédálást, a szövet­kezeti demokrácia hiányait. Annak idején nem a szö­vetkezés gondolatától való idegenkedés miatt léptek ki, vagy húzódtak a közös ! gazdálkodástól, hanem sa­ját termelószövekezetük belső életévei nem voltak megelégedve. Ezek a volt tagok éber figyelemmel kí­sérték a szövetkezetek lé­péseit. A Rákosi és. Sztálin Termelőszövetkezetek ered­ményei, a pártbizottság, va­lamint a községi vezetők odaadó segítsége döntéssé érlelte a dolgozók bizonyta­lankodását. Ezek után 148 család 151 taggal 732 hold földdel csatlakozott a közös gazdálkodáshoz. Megalakult egy előkészít 5 bizottság is. Augusztusban az Alkotmány tiszteletére megalakult az Alkotmány TSZ. Ma már 53 tagja van, s 415 holdon gazdálkodik. A termelőszövetkezet fej­lesztési munkában hiba is előfordult. A község sis- kási, valamint az úgyneve­I kollektív szerződés — az üzem alkotmánya Tapasztalatok az Útfenntartó Vállalatnál Az egesz országban — I iáit rögzítik. Ez a kollek­megyénkben is — most folynak üzemeinkben, álla­mi gazdaságainkban, gép­állomásainkon a kollektív szerződések megbeszélései, előkészületei. Minden üzem életében fontos ez a munka, hiszen az elkövetkező esz­tendő legfontosabb felada­tív szerződés harmadik lesz az üzemek, vállalatok éle­tében. Három esztendő ta­pasztalatait gyűjthették össze tehát, hogy annak alapján a jó tapasztalato­kat tovább alkalmazzák, a helytelent, rosszat pedig el hagyják. munkát. A szövegező bi­zottság mellett Összegyűj­tötték a dolgozók vélemé­nyét, javaslatait. Eddig több mint 350 dolgozóval ismertették — a törzsgár­dával — a tervezetet. így sok hasznos és jó javaslatot gyűjtöttek össze, amelye­ket majd évközbe: meg­valósítanak. Nem feledkeztek meg a legfontosabb feladatokról sem, amelyet a Központi Fokozott gondoske Ugyancsak a kollektív szerződésben kap helyet — a dolgozók javaslatára — a minőségi útszakaszok léte­sítése. Ezt egy-egy útőr vállalta és ennek nyomán a vállalat igazgatója elhatá­rozta, hogy minőségi útvo­nalat fog létesíteni. Termé­szetesen a megfelelő tech­nikai feitéte’eket rz ilyen útszakaszok kiépítéséhez a vállalat fogja biztosítana Az ilyen konkrét, hasznos szerződé* nagy segítségére lesz a vállalatnak terve tel­jesítésében. A dolgozók vál­lalásai ad iák rnett az alapot Három év hibái, tapasztalatai Vezetőség' novemberi hatá­rozata szabott meg a válla­latok számára. A technika fejlesztése terén feladat­ként jelölték meg a zuza- lékszóró- és a bitumen per­metezőgép elkészítését, il­letve alkalmazását. A zu:a- Iékszórógép Erdős Béla ter­melési csoportvezető újítása és azzal, hogy alkalmazása a kollektív szerződéiben is szerepei, biztosan elkészül.; Jós a dolgozókról ahhoz, hogy az igazgató is javítsa munkáját és külön­féle módon segítse a mun­kások jobb munkakörülmé­nyeit. így került a kollek­tív szerződésbe az, hogy még a munkák megkezdése előtt az eddiginél sokkal jobban felszerelik a mun­kásszállásokat és ahol a legjobb munkát végzik — ott minta-szállásokat létesí­tenek. Az ilyen gondosan elké­szített kollektív szerződés biztosítéka ez évi tervük jobb, határidő előtti befeje-j zésének. ,'t>. j.j! zett szennyesi részén lakó egyéni dolgozókkal nem eleget, s nem is megfele­lően foglalkoztunk. Nagy igyekezetünkben megfeledkeztünk a fo­kozatosság elvének al­kalmazásáról. Ezeken a területeken je­lenleg I. típusú szövetke­zeti gazdálkodásra való rá- térésnek meg vannak a feltételei. A termelőszövetkezetek egyre szilárdulnak. A tíz-ok tagjai még nagyon jól emlékeznek, hogy mennyi verejtékes munká­val érték el az egyéni par­cellákon eredményeiket. Most látják, hogy jó munkaszervezéssel, ész­szerű gazdálkodással na­gyobb terméshozamokat tudnak elérni. Kialakultál-: s erősödtek az állandó munkacsapatok. A munkaerő biztosítására egyre nagyobb mértékben bevonják a családtagokat. Ülést tartott N y íregyháxán a pajti békebkotttiHg A Szabolcs- Szabná r me­gyei papi békebizottság március 12-én választmá­nyi ülést tartott Nyíregyhá­zán, amelyen közel 100 ró­mai és görögkatolikus pap vett részt. Megjelent dr. Brezanóczi Pál egri érseki helynök, Vatamány Imre hajdúdorogi görögkatolikus püspöki helynök, Vitányi György az Országos Papi Békebizottság választmá­nyának tagja, dr. Molnár Jenő, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Végrehajtó­bizottságának elnökhelyet­tese, a megyei békebizott­ság elnöke. — Bobonka Miklós görögkatolikus plé­bános, a papi békebizottság titkára mondott beéz^mo- iót, amelyhez többen hozzá­szóltak. Az Útfenntartó Vállalat is okult az elmúlt évek ta­pasztalataiból. Az eddigi kollektív szerződések leg­főbb hibája az volt, hogy a vállalat dolgozói nem tar­tották azokat magukénak, nem volt elég tekintélyük. Ez részben abból adódott, hogy nem beszélték meg a dolgozókkal — csak kisebb csoportokkal — másrészt pedig olyan feladatokat szabtak meg bennül:, ame­lyeket csak részben tudtak Fokozott gondoskodás a dolgozókról megvalósítani. Voltak olyan határidős vállalások is ed­dig a vállalati kollfkt'v szerződésben, amire évköz­ben nem győztek elég ha­táridő-hosszabbítást készí­teni, mert sehogyan sera tudták összeegyeztetni a vállalat feladat tervével. Nem kevésbé súlyos hiba volt az, hogy a műszaki ve­zetők sem érezték sajátjuk­nak — éppen azért, meri előkészítésében, elkészítésé­ben nem vettek részt. esi ítéplap levelesládái á b ói Kernes versengést , kezdeményezett az orosi Új 5rÖ Termelösisveikezst B. Nagy Sándor orosi levelezőnk írja a követ­kezőket: „A termelőszö­vetkezet számszerű fej­lesztése és a termés­átlag emelése érdeké­ben az Üj Erő Termelő- szövetkezet versenyre hívta a hyirpazonyi Gerő TSZ-t.” Vállalásukban szerepel: az összes tavaszi munkát március végére, illetve április elején el­végzik. A burgonya át­lagtermését a multévi 7.0 mázsához viszonyítva, többszöri kapálással és. töltögetéssel 100 mázsára emelik, a cukorrépa ter­mést 125 mázsáról 200 mázsára, a kukorica ter­mésátlagát 20-ról 30 má­zsára. Gyümölcstermésük 80 százaléka exportáru lesz. Tehénállományukat. hárommal növelik, tejhö- zamukat a tavalyi 1300 literes átlagról 2200 li­terre emelik. Ki lösz o község legjobb termelője Kisvárdán „Begyűjtési páros ver-í senyt szerveztek a kisvár.-j dai dolgozó parasztok f olvashatjuk Valu József) leveléből. — 11 gazda ver-j senyezik egymással, s versenyre hívtuk Kékese] dolgozó parasztjait is. Vállaltuk többek között,: hogy termésátlagainkat há-j rom százalékkal emeljük,: és mozgalmat szervezünk) községünkben a kényért gabona, cukorrépa, kuko­rica, dohány, burgonya,! napraforgó és egyéb hőt vények legjobb termelőié címért" •» «SW- j gatott el Miskolcra egy ■ j testvérüzemhez, és az ott- * szerzett hasznos tápássstala- •1 tok alapján kezdték meg s Most — a jelenlegi kgl lektív szerződés előkészíté sínél — másképpen kezd fek munkához. Brigád látó Törekvés a gépesítésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom