Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-09 / 59. szám

Világ. Proletariat 'egyesülhetek? AZ MDP SZABOLCS -SZATMÁRMECYÉI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 59. szám Xra so fillér 1956. március 9, péntek A mai számban s Köszönt jiik Szimonov elv társat (2. oldal) A Néplap pályázata: Mit teszünk pártunk novemberi határozatának végrehajtásáért? (2. oldal) Díszünnepség a nemzetközt nőnap alkalmából (3. old.) A Néplap postájából (4. oldal) ' V__------------­Az építőipari munkák termelékenységéről A munka termelékenységének emelése sok ténye­zőtől függ. Ezek közül csak néhányat akarunk most kiragadni — a legfontosabbakat — azt bizonyítani, hogy a termelékenység emelése szorosan összefügg népünk, az egyes munkások jólétével. Erről a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. kongresszusának hatá­rozata azt írja, hogy meg kell valósítani „a termelé­kenység gyors emelését és a népjólét további emelé­sét célzó feladatok teljesítésének döntő feltételét”. Azt is megállapítja, hogy miben állnak ezek a döntő felté­telek. „Az egész ipari termelés további növekedésének döntő feltétele az állandó műszaki fejlesztés.” A mi hazánkban a KV novemberi határozata hívta fel erre a figyelmet. Ennek nyomán sok üze­münkben értek el már szép eredményt. Műszaki ter­vek készültek, új gyártmányokat vezettek be egyes vállalatoknál és — ami szintén igen fontos — foko­zottabban megtartják a műszaki előírásokat a vállala­tok dolgozói. A 6. sz. Mélyépítő Vállalat műszaki ve­zetőinek segítségével megvalósították ott is a csúszó­zsaluzást, ahol eddig 500 köbméter fa volt szükséges. Megoldották a kutak süllyesztését is új módszerrel — erősnyomású vizsugárral, — aminek nyomán olcsóbb, gyorsabb és jobb lett a munka. Általában az tapasztalható építőipari vállalat aink- nál, hogy nagy gondot fordítanak a műszaki fejlesz­tésre. Azonban elképzelhetetlen a műszaki fejlesztés ott, ahol nem képezik magukat a műszaki vezetők, ahol nem eléggé öntevékenyek. Právicz Béla elvtárs, a Szabolcs-Szatmár Megyei Építőipari Vállalat igazga­tója a legutóbbi ipari nagyaktíva értekezleten elmon­dottá, hogy a vállalat műszaki vezetői ném képezik magukat megfelelően, nem ismerik a gépesítés adta lehetőségeket, az építőipar gépeit. Ezt a hibát idejében felismerték. Most az a feladat, hogy szívós felvilágosító munkával, az oktatás, a műszaki továbbképzés meg­szervezésével segítsenek rajta. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusán Buiganym elvtárs beszámolójában arra is fel­hívta a figyelmet, hogy „a technikai haladás nemcsak a tudomány, dolgozóinak, mérnökeinek és a techniku­soknak az ügye, a tudományos kutatóintézetek és a géptervező irodák dolgozóinak ügye. Nem, ez a feladat mindenkire egyaránt tartozik: a pártszervezetekre, a szovjet és gazdasági szervezetekre, a tudósokra, mér­nökökre, a technikai dolgozókra, a munkásújítókra, az ésszerűsítőkre és a feltalálókra. Mindenkinek köteles­sége előbbre vinni a technikai haladás ügyét”. Ez a termelékenység másik fontos tényezőjére hívja fel a figyelmet. Éppen ezért igen helyes az a módszer, amit a Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat­nál alkalmaznak, amikor feladattervet dolgoznak ki az újítók, ésszerűsítők számára. Ennél is tovább men­tek az Űtfenntartó Vállalatnál, ahol a kollektív szerző­désbe foglalták a legfontosabb újításokat és azokat a feladatokat, amelyek ezen a téren ez évben megva­lósításra várnak. Ugyancsak a termelékenységi mutató jó vagy rossz alakulása függ a munka szervezésétől, az önkölt­ség alakulásától és nem utolsó sorban a műszaki kö­zépkáderek — mű- és munkavezetők — helyes vagy helytelen munkájától, munkaszervezésétől. Az építő és szerelő vállalatnál például hovatovább a munka akadályává válik az, hogy egyes munkavezetőnek öt­hat munkahelyet kell irányítania, a munkára fel­ügyelnie. Könnyen kiszámítható az, hogyha egy-egy munkahelyen csak két órát is tölt — egy napja nem elég arra, hogy összes munkahelye munkáját segítse, irányítsa. Ez a munkaszervezés nem segíti elő a jobb, takarékosabb, szervezettebb munkát. A legutóbbi ipari nagyaktíva-értekezleten nyoma­tékosan felhívták a vállalati igazgatók, párt- és szak- szervezeti vezetők figyelmét a munka termelékenysé­gének fontosságára. Építőipari vállalatainknál különö­sen fontos ez, mert a téli hidegek elmúltával hama­rosan teljes lendülettel megindulhatnak ismét az épí­tési munkák. A párt- és szakszervezet segítse hatéko­nyan ezt a munkát. Figyeljenek fel minden olyan nézetre, cselekedetre, ami a „ráérünk még”, „szá­munkra mindegy” hangulatot igyekszik terjeszteni. A mi számunkra nem mindegy, hogyan alakul a munka termelékenysége és nem érünk rá ezt elnapolni. Né­pünk, dolgozóink jobb, szebb élete függ minden vál- la’at, minden munkahely termelékenységétől. Ezért kell és erdemes küzdeni. |-------------------------------------­------------------------------­FALUSI HÍRADÓ Szübofcs-Szatmőr öt gépállomásáról mór kivonultok a gépek a brigádszállásokra Szabolcs-Szatmár megye öt gépállomásán lázas mun­ka folyt március 8-án. A szerelők még egyszer végig­vizsgálták gépeiket, a trak­torosok pedig üzemanya­got, szerszámokat vételez­tek, s aztán útnak indul­tak brigádszállásaik felé. Elsőnek a Kölesei Gép­állomás traktorosai ér­keztek meg a brigád- szállásokra. Felkeresték a kölesei Pe­tőfi Termelőszövetkezet ag- ronómusát, s még ezen a napon megtartották a ha­társzemlét. Megállapították, hogy melyik dűlőterület ke­rül leghamarabb megműve­lés alá. A Nyírteleki Gépállomás traktorosai is jó munkát végeztek ezen a napon. Nyíri Bálint és Császár Miklós agroriómusok javas­latára 22 gumikerekű trak­torukkal megkezdték a trágyahordást a sóstóhegyi Vörös Csillag, a nagycserkeszi Üj Élet és a bedőbokori Szabad Nép Termelőszövekezet homo­kos talaján. Trágyázzák már az orosi Arany Kalás; gyümölcsösét is. Az agronómusok véle­ménye szerint a most trá­gyázás alatt álló területe­ken néhány nap múlva már meg is kezdik a szántást, vetést. Köszöntjük a termelőszövetkezeti tanácskozás részvevőit Megyénk termelőszövetkezeti dolgozóinak legjobb­jai ma tanácskozáson vesznek részt. Megbeszélik azo­kat a teendőket, feladatokat, amelyek a termelőszövet­kezeti mozgalom diadairavitelében, mezőgazdaságunk terméshozamának emelése terén előttünk állanak. A tanácskozás jelentőségét emeli, bogy a XX. pártkongresszus tapasztalatainak ismeretében a tavaszi munkák megkezdése előtt ül össze. Tág lehetősége van arra, hogy a XX, kongresszuson a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban elhangzott javaslatokat, feltart tapasztalatokat és célkitűzéseket a mi viszo­nyainknak megfelelően felhasználja a termelőszövet­kezetek megerősítésére, számszerű növelésére, a tava­szi munkák jó megszervezésével a mezőgazdasági ter­melés 3 százalékos emelésének biztosítására. A tanácskozás részvevői termelőszövetkezetük életének, problémáin alt, tapasztalatainak és meglévő hibáinak feltárásával adjanak tapasztalatot egymás­nak az előttünk álló nagy feladatok sikeres megoldá­sához. Adjon a tanácskozás célkitűzéseink és fényes jövőnk ismertetésével részvevőinek lendületet és a feladatok megoldásához erős akaratot. Üdvözöljük a termelőszövetkezeti tanácskozás Képek a papesi Esze Tamás TSZ szorgalmas munkájáról Nem nagy termelőszövet­kezet a paposi Esze Tamás TSZ. 26 olyan tagja vap, akire mint munkabíró kéj­re számítani lehet. Tehát a 300 holdon akad munka mindég. Most Kolláth Lász­ló Kossuth-díjas iskolaigaz­gató mind a 26 tag jövedel­mét feldolgozta. Igen ér­dekes kiállítás készül ebből az anyagból. Jellemző fény­képek készültek a tsz-ta- gokról. Az egyiket libbenő táncruhában, a másikat traktoron ülve örökítette meg a fotográfia. S mellette az adatok. Pócsi István munkaegysége 470, búzából 7 mázsa 5 kilót kapott, rozsból 23 mázsa 50 kilót, tengeriből 14 mázsa 10 ki­lót, szalmából 9 mázsa 40 kilót, cigarettából 6645 da­rabot, fából 27 mázsa 35 kilót, almából 10 mázsa 35 kilót, 7050 forint készpénzt, földjáradékként 106 forin­tot, prémiumként 195 forin­tot alma után, 1879 forin­tot dohány után, 661 forin­tot csillagfürt után. 31 kilót búzából, 89 kilót rozsból, 28 kilót zabból, 1 mázsa 30 ki­lót tengeriből és 1212 da­rab cigarettát. Összjövedel­me pénzre átszámítva 26.483 forint. Ez megfelel 2207 forintos havi fizetés­nek. Ezt tartalmazzák a táb­lák, melyek bemutatják nemcsak képben, hanem szorgalomban, munkában is az embert. Ha vizsgáljuk a kiállítás anyagát, köny- nyen kiszámíthatjuk, hogy a termelőszövetkezeti tagok havi átlagjöve­delme több, mint 1450 forint. Nyírlugoson nagy tervek megvalósítását tűzte ki cé­lul a helyi tanács. Útszéle­sítést, az utak í endezését, hidak megjavítását, a piac­tér körülkerítését, kultúr- ház építését vettük tervbe. Én is hozzá akarok já­rulni ezeknek a szép ter­veknek a megvalósításához, mégpedig a terméshozam növelésével. A község dol­gozói által párosversenyben vállalt 3 százalékos termés­Pedig hat tag 100 munka­egységen alul teljesített, 9 tag pedig 200 munkaegysé­gen alul. Tehát megállapít­hatjuk, hogy a háziasszo­nyok a házimunka mellett itt sem dolgoztak általában sokkal többet, mint ter-i melőszövetkezeteink nagy] többségében. És mégis átlagos jövedelem igen ma­gas. A kiállítás anyaga még egy igen nagyszerű, köve­tendő dolgot árul el. Több fiatalember, gimnazista dol­hozam növekedés nagymér­tékben hozzájárul a felada­tok megoldásához. Jóma­gam kenyérgabonából 3, kukoricából 5, burgonyából 10 százalékkal akarom emel­ni a hozamot. Ilyen ered­mények eléréséért verseny­re hívtam ki Molnár Bélát és ő a versenyt el is fo­gadta. Ifj. Bakos Mihály Nyírlugos. gozott a nyáron a szövet­kezetben. Ilyen például De­meter Imre, aki 43 munka­egységével, összesen 2697 forint értékű juttatásban részesült. Ez megfelel, ha két hónapra elosztjuk, 1348 forintos jövedelemnek. A kiállítás most készülő része Papos néhány közép­parasztjának jövedelmét is­merteti majd. Ismert mód­szer ez. Az új ebben, hogy a középparasztokból a leg­jobbakat, a termelőszövet­kezetből pedig mindenkit bemutatnak a kiállításon. Olyan részletességgel, hogy szinte az egész embert meg­ismerheti még az idegen is. Hát még a falubeliek, azok aztán igazán mérlegre tehetik, hiszen ők ismerik, ismerték valamennyiüket már a belépés előtt, láthat­ják, hogy mennyire döntő dolog a termelőszövetkezet­ben a szorgalom. Láthatják, hogy ha szívügye valakinek a szövetkezet, az többszörö­sen felülmúlja keresetben az átlagos középparaszt jö­vedelmét. Növeljük a terméshozamokat Hőét if uom' a kultái ifiíthékez Három ember ül a — Hát ez hányszor — Csé Gusztáv meg vart a kultúrházépí- részét — 110 ezer fo- kocsordi tanács iro- fordult már? kétszer vitt, kétszer tésnél és kettőt útja- rint a községfejleszté­dájában: Grózinger — Kétszer! fordult... — mondja vitáshoz segítségül... si keret — a dolgozók Miklós vb.-elnökhe- — És ez? a titkár hunyorítva. azt a kutyafáját... — társadalmi munkával lyettes, Cellar István — ötször! — Csé Gusztáv! — mondja. adják ö.<%zc: fuvarral, vb.-titkár és Jakab Erre már megeső- ismétli a nevet nyo- Megigazítja fején a gyalogmunkával és Cs. Gusztáv egyéni- válja a fejét, de még matekkal az elnökbe- sapkát és indul kife- hasonlókkal. A ta- leg dolgozó paraszt, mindig nem szó , m rt lyettes. ie. Az elnök utána nácstagok választó­Délfelé járhat az idő. aki elhaladt, 14 hol- Jr’-cib Cs. Gusztáv néz és mikor bezáró- körzetükben megbe- A zobában csend das. Teheti. Neki meg megvakarja a tarkó- öik Jakab mögött az szélik a választókkal, van. Kint az úton csak nyolc holdja ját, mond egy cifrát ajtó, közelebb húzza ki hány napi munkát, zörögnek a homokkal, van. félhallcan, aztán azt a papírt és felírja, hány fuvart vállal, téglával megrakott — És ez? mondja. sok név van már ott. Persze saját nevük szekerek, Viszik az — Ö is ötször! — Hol az a papír? Jakab T. János, Ma- az első a papíron, anyagot az épülő kul- Megvakarja a jiile- Az elnökhelyettes gyár Ferenc, Csák Nem hiányzik a pél- túrházhoz. A három, tövét. Az clnökhelyel- elébe teszi. Jakab né- Jenő, Bakos György, damutatás. November ember az ablakon át tes ravaszkásan el- zi, nézi, aztán eltolja Jakab G. Imre és így 1-re készen lesz a ko- nézi az utca mozgal- mosolyodik. Jakab maga elől. tovább. Kell a segít- csordi kultúrház. No­mas képét. Jakab észreveszi és megkér- — írjátok be, hogy... ség és a község lakói vember hetedikén pe- minden szekeres is- ö.ezi. — kezdi. készek rá. 290.000 fo- dig szélesre tárja aj­merőse láttán meg- — Nem tréfálsz? — Hogy? rintba kerül a kultúr- táját a szorgalmas ko­kérdezi: — Nem! — Teszek hét fu- ház. Ennek jelentős csordiak előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom