Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-04 / 55. szám

\ e p l a p

1956. március f, vasáruért

Színvonalas, tartalmas üzemi faliújságokat és híradókat 1

Néplap-csütörtököt tartottak ért üzemi faliújságfelelősök

A Néplap szerkesztősége ] az elmúlt héten csütörtökön i értekezletet tartott néhány! vállalat faliújságfelelősei- i vei. Ezen az értekezleten többen is elmondották, hogy a dolgozók sokat beszélnek egymás között a faliújságon megjelent cikkekről.

Lakatos István elvtárs, a Nyírbogdánvi Kőolajipari Vállalat' üzemi faliújságának az ,,01ajmunkás“-nak szerkesztőbizottsági tagja elmondotta, hogy a faliújság két hetenként jelenik meg új cikkekkel. Hét tagú szerkesztőbizottság működik Waxman Károly elvtárs vezetésével. Megbeszélik, hogy a következő faliújságra kikkel fognak cikket íratni, azonkívül, amit a dolgozók maguktól is megírnak egy- egy jelentős eseményre, üzemi problémára reagálva. A szerkesztőbizottságnak sokszor gondot okoz, hogy a sok cikk közül melyiket tegyék az újságra.

A továbbiakban arról beszélt Lakatos elvtárs. hogy milyen sokat jelent a fali- ríjságon egy-két üzemi tréfa, karikatúra, vagy érdekes hír az üzem dolgozóinak életéből, a tervekről és a megtörtént eseményekről.

Magyarázó cikkek a Kisker. Vállalat faliújságán

Görbedi László elvtárs. a Kisker Vállalat faliújságjáról és híradójáról számolt be.

.4 faliújság-cikkeket stencilezve eljuttatják a vállalat valamennyi ,.| boltjába.

A februári számban az egyik cikk a terv túlteljesítése mellett agitál, egy másik cikk a jutalékos bérezésről szól. Görbedi elvtárs elmondotta, hogy ezt a cikket például szükségesnek látták megírni, mert a vállalat dolgozói nem voltak eléggé tájékozottak a jutalékos bérezésről. A cikk bebizonyítja, hogy vállalati viszonylatban a dolgozók átlagosan 14—15 százalékkal magasabb bért kapnak, mint a jutalékos bérezés bevezetése előtt. Többek között tapasztalatcsere rovata is van az újságnak, melyben -ó

Szász Gyula boltvezető leírta, hogy milyen j ■módszerrel dolgozik a 1

I Sí. sí. áruda, hogyan j tudják multévi tervüket 1 21.8 százalékkal túlteljesíteni, a januári tervet ■pedig 163.5 százalékra teljesíteni.

A versenyhi íradó rovat közli a boltok dolgozói közötti verseny állását, egy j másik cikk pedig jó és ! rossz példákat sorol fel a I vállalat életéből.

; Segítsünk a DISZ-nek és a szakszervezetnek

Dorogi Mihály elvtárs, a Mészöv faliújságjáról és a kéthetenként megjelenő nyolcoldalas stencilezett ,.Mészöv Értesítődről, valamint a faliújság és az értesítő szerkesztőbizottságának munkájáról számolt be. Elmondotta. sokszor gondot okoz, hogy a' dolgozók nagyon hosszú cikkeket írnak, s ezeket úgy kell megrövidíteni. hogy a cikk mondanivalóját ne sértsék meg. Az üzemi DISZ-szervezet és az üzemi szakszervezet fali- úisága nem tölti be hivatását, mert a cikkeket ritkán cserélik. Dorogi elvtárs helyesen látja, hogy neki, valamint Varga Gyula elvtárs- ne.k, és Gyetkó Miklós elvtársnak

az értesítő szerkesztőinek több segítséget kell adniok az üzemi DISZ ; és szakszervezet faliúj- 1 ságfelelőseinek.

Az értekezlet tanulságaként határozta el Dorogi elvtárs, hogy a ■ mellékletként kiadott .:Villám“-ot ezután a faliújságon és az értesítőben fogják megjelentetni.

Nem egy ember feladata

Hajdú András elvtárs, a Kiszöv. faliújság és híradó szerkesztője azt mondotta el, hogy mennyire fontos „sokat adni“ a falújság vagy pedig a stencilezett híradó külsejére, színvonalára. Azt tanácsolta, a többi üzemi í'aliújságfelelösök is törekedjenek arra, hogy a faliújság szép legyen, a cikkek között legyen kép, karikatúra, grafikon. Ezt pedig úgy lehet elérni, hogy a faiiújságfelelősnek legyenek segítőtársai, aktívái, akik rendszeresen gondoskodnak egy-egy cikk megírásáról, akár a termelés, a verseny, a tapasztalatcsere, a kulturális és sportélet vagy a humor tárgyköréből.

Egy ember képtelen egy egész faliújságot megírni,

j s nem is volna helyes az ilyesmi. Hiszen a faliújság, az üzem, a vállalat, a hivatal dolgozóinak véleményét i kell hogy tükrözze. A! KISZQV-nél meg is van a! tekintélyes cikkíró-gárda, a faliújság pedig népszerű a! dolgozók körében.

Semsei András elvtárs. a Magtermeltető Vállalat faliújságjáról beszélt. A faliújság kicsinek bizonyult, ezért is nagyobbat fognak készíteni. A kőolajipari vállalat példája nyomán meg fogiák alakítani a szerkesztőbizottságot, és a bizottságba bevonják majd a vállalat egyik dolgozóját, aki kiváló karikaturista.

'Verebes Miklós elvtárs. a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár dolgozója szégyenkezve mondotta, hogy ennek

a nagy gyárnak nincs faliújságja.

Ez bizony azt mutatja, hogy az üzemi pártszervezet nem látja, mennyire fontos szerepe van a jó faliújságnak az üzem életében.

A jó faliújság elősegíti a politikai és gazdasági munkát és segít a vállalati kollektíva erősítésében.

Terebes elvtársat úgy küldte el a vállalat vezetősége az értekezletre, hogy majd ő lesz a faliújságfelelős. Bi zonyára az a lelkesedés,

: amellyel Terebes elvtárs j erről a megbízatásról be- : szélt, meg fog mutatkozni a faliújság első számának tartalmas, és a dolgozók tetszését megnyerő cikkekben is.

Többek között Komlós Jenemé a Népbolt faliújságjáról és híradójáról, Orosz Zoltán az 53. sz. Autóközlekedési Vállalat faliújságjáról, Zeleznik Sándor a Vízügyi Igazgatóság híradóiáról és faliújságáról. Tóth Béla elvtárs a Terményfor- gíúmi Vállalat faliújságairól, Tarosa Bálint a villanv- telep faliújságának hiányosságairól és Csernyi János g dohányfermentáló faliújságairól és híradójáról mondott el hasznos tapasztalatokat.

(O. A.)

c 4 tiuzúntiátás ni...

Nem szülők, nem menyasszonyok jöttek látogatóba. Az őr tisztelgett, mintha katonák lennének, pedig kabátjuk hajtókáján zöld szalag jelezte, hogy érettségi előtt, pályaválasztás előtt álló diákok. Szabolcs-Szatnvár megyéből, Nyíregyházáról, Kisvárdáról. Nyírbátorból hozta fel őket a tiszti iskola meghívására a nyíregyházi MÖHOSZ és a Kiegészítő Parancsnokság.

— Azért hívtunk ide benneteket — mondotta a vendégeknek a politikai helyettes —, hogy megmutassuk az iskola életét. Lássátok, hogyan tanulnak a tiszti növendékek és ha valamelyikőtöknek úgy tartja a kedve:, érettségi után . jöjjön közénk, válassza élete céljának d tiszti pályát. Csak arra szeretném felhívni a iigyélmetéket, hogy a tiszti pályához egész ember kell, aki szereti a hazát, a népet és nem az egyenruháért katona —

A Honvéd Táncsics Műszaki Tiszti Iskola olyan, mint egy nagy egyetem. A hatalmas épülettömbökben a különböző ..karok“ laboratóriumait, szaktantermeit egy-egy növendék vagy tiszt mutatta be a szabolcsi diákok tizes csoportjainak. .4: anyagvizsgáló laboratóriumban Szentkúti

Félix tanár ismertette a nagyerejű szakítógépek célját és hogy mit vizsgálnak a hajlítópadon. A fizikai-szaktanteremben és az elektrotechnikai gépteremben Vas Ferenc hadnagy állt a fiatal szabolcsi érdeklődők szolgálatára, a motortanteremben rohamcsónakokkal, a különböző járművek oktató vázaival ismerkedtek meg a diákok.

Csak néhány órát töltöttek a vendégek a tiszti iskolán. Az éjszakai személyvonattal érkeztek, fáradtak voltak, de a sok-sok néznivaló elűzte az álmot. Csak a tiszti islcola növendékeinek hálótermében jött meg a kedvük az alváshoz, ahol ,a feszes takarók szépen, szabályosan terültek az ágyakon, az éjjeliszekrényekről pedig egy-egy fénykép mosolygott, kinek1 ■ az' édesanyja, kinek a húga vagy menny- cstsonya...

Tanulságos és kedves látogatás volt ez ; a leendő tisztek otthonában, meleg és családias. Amikor a diákok elbúcsúztak oz iskolától, egyikük-másikuk talán már Horváth Márton őrnagy köszöntő. szavaira. válaszolt:

— .4 viszontlátásra.

(A ..Szabadság" febr. 28-i számából.)

A vámosoroszi járda

rövid története

Vámosoroszi kicsike falu, alig 700 lakost számlál, Az ecsedi láp szélén lapul meg, ahol még ma is igaz az a mondás, hogy „térdig ér a dágvány, ha felkőt szagol a föld.“

A község kellős közepén még áll és 1947-ben még működtette az egyház a többszázéves, nádfedeles taposó malmot, De wm sokáig. 1952-ben villanyt vezettek a, faluba. A kastélyból kultúrotthon leit. Az embernyúzó taposómalomból múzeumi emlék. Csak még a sár! Az maradt meg a múlt emlékeként.

Kicsi a tanácsháza is. Péntek délelőtt 11 órakor alig fértünk el a tanácsháza két irodahelyiségében, akik mindannyian a két órára hirdetett ünnepi tanácsülésre gyülekeztünk. Két óra előtt át kellett menni az új iskola nagytermébe. hogy az érdeklődők, akik az ajtótól már nem jutottak beljebb, fedél alatt legyenek a szeles és havasesős időben. Az ünnepi tanácsülés pontosan kezdődött. Torma Gergely tanácstag nyitotta meg és egyetlen napirendi pontja volt: Aszalós Sándor elvtárs, a megyei tanács vb. dolgozója átadja, Kiss László tanácselnök átveszi a pénzügyminisztérium 50.000 forintos beruházási jutalmát, és a tanácsülés dönt a jutalom sorsa felett.

A megérdemelt jutalom története a VI. Békekölcsön jegyzésének idejére nyúlik vissza. Vámosoroszi már termelőszövetkezeti község volt abban az időben. öt ember kivételével (akik a faluból eljárnak dolgozni) mindenki benne van a Kossuth, a Petőfi vagy a Béke Termelőszövetkezetben. Amikor elhangzott a Minisztertanács felhívása, aznap mindenki jegyzett Békekölcsönt. És másnap, a jegyzést követő napon, a kézpénzben jegyzett összegeket mindenki kifizette. Tlöviden ennyi történt.

A tanácsülés pedig úgy határozott, hogy ebben az évben eltűnik a sár is. Ha eljön a tavasz, s a hótakaró alól kibújnak a házak, Vámosorosziban megindul egy új építő munka. És őszre, az egész faluban, minden ház előtt ott less a VI. Békekölcsön ajándéka, a sár felett díadal- mncl-n^ó járda.

T. J.

Hol él Seres István ?

1^ özéptermetű, hatvan- hoz közeledő ember. :A felszabadulás előtt urak . cselédje volt, ma nyolc . holdja van. Kilenc gyer- i, meknek adott nevet. Leg- j idősebb fia már megnősült. I A még otthon lévő többi t nyolc közül négy segít az apának, anyának, a kiseb- l bek pedig iskolába járnak. P Háza az újfehértói Telek- [ tanyán van a többiek kö- , zött. Egy lovat tart, azt ( igázza. Tehene nincs, se > más szarvasjószág. Eszíen- [ dónként — „mikor hogy hozza a szerencse” —, pár darab sertést nevel. Áltálé- . ban búzát, kukoricát; búr- . gonyát és dohányt termel

— ... Igen. Nekem e; van inkább. Ezekkel foglalkozok.

’ — Milyen eredményeke!

• ér el a termelésben?

— Ahogy az idő hozza ■ Tavaly 40—45 zsák csöve: i tengerim termett egy hol• dón. Ügy 16—17 mázsa kö- i rül. De a burgonyám gyengén sikerült.

Beszéde halk, s szavaiban nagyon mélynek tűnik a bizonytalanság.

— Az idén hogy tervezi a gazdálkodását? Mert úg) kell, az a jó, ha mindenbő! sok van.

T eszegzi tekintetét. Eg> ideig hallgatva tűnődik.

— Eddig eljutottam Majd csak tovább megyek valahogy. Fontos, hogy s családnak meglegyen a kenyér. Meg szégyenbe ne essek a beadással, adóval. — Mással nem törődöm.

Mindezt végtelen közömbösséggel mondja. Ügy valahogy, miképp egy gép kattog, vagy amint a folyók folynak évszázadok óta.

— Nem hallott volna arról, hogy az idén mindenből többszörözni kell a termelést?

— Nem.

— Pedig erről_ beszélnek most a legtöbbet.'Az ország gazdagodni, a nép pedig még jobban akar élni. Erről van a szó.

Kétoldalra meghimbálja a fejét. A nézése merő csodálkozás:

— Lehet... Én nem tudom. Hallani hallottam éppen valamit, de annyi az, mint a semmi.

— Melyik termelőszövetkezetet ismeri legjobban? Mert több is van itt Űjfe- hértón.

— A Vörös Csillag van hozzám legközelebb.

•— Annak például volt olyan termésátlaga az elmúlt évben, mint magának?

Felhúzza a vállát:

— Nem tudom... Nem avatkozom én bele ilyesmibe — mondja így szó- ról-szóra. El-elakadó beszéde olyan, mint a világtalan tapogatódzása.

— De az ám nagyszerű dolog, ha minden jóból bő- viben van. Ez pedig nem bújik elő magától, mint földből a vakondok.

1? lmosolyodik a nem ép■*“* pen találó hasonlaton:

— Nem bizony. Az nem

bújik elő. De én.,. — lobban el benne hirtelen a kicsi szikrácska is: ...Én

nem tudok mit tenni! Mcg- szántegatok összefogva mikor evvel, mikor avval, utána elvetegetak, családommal együtt munkálkodók. Aztán: ami terem,

annyi van. Azzal kell beérni.

Februárban 920 levelet kapott

a szerkesztőség;

Szélesedik, erősödik a Néplap levelezőinek tábora. A januári 650 levéllel szeriben februárban 920 levelet kapott a szerkesztőség. Ez alatt az idő alatt 261 levelet kófcöltünk a lapban.

A legszorgalmasabb levélíró Endrész László elvtárs volt, de ide sorolhatjuk mág Balogh László. Illés Bála, Albert Antal, Kiss Báláné. Hován József elv- Sakat is.

Az elmúlt héten kapott 190 levélből 55 levelet közöltünk az újságban. Jó levelükért, tudósításukért könyvjutalmat kapnak: Ra- dueziner Lászlóné, Tóthfa- lusi Ferenc, Hován József, Illés Bála, Dorogi Mihály, Albert Antal és Hankó Zoltán.

— Ismeri-e a Vörös Csillag gazdálkodását, tagjainak életét?

— Éppen eljárok mellette. Hanem a tanyájukba nem igen szoktam bemenni... Akik ott vannak, ismerek közülök egynéhányat, már úgy régebbről. De a mostani hogylétükrői nem tudok. — Ezt elmondva, megint egyik előbbi mondatát ismétli, mint egy megátalkodott makacs tagadó: — Nem avatkozom én ilyesmibe.

— Szoktak ' magukhoz népnevelők járni?

— Nem. — int a fejével is. — Nem igen.

— Ha mondjuk, valaki ismerős téesz-tag vagy sok mindenféléről beszélgetni akaró népnevelő meglátogatná, hogyan fogadná őket?

Nem felel mindjárt. CSak azután, hogy cigarettát vesz elő és meggyújtja:

— Úgy fogadnám, mint embereket illik. Elbeszélgetnék én velük is, ha azért jönnének.

*

f me, egy kis rövid beszél-« A getés Seres Istvánnal, De hol él Seres István? A tavasz mind erőteljesebben kezdi elűzni a telet és ne-« ki még most sincs semmiféle terve, okoskodó számítása. Kiöregedett, elvénült termelési szokásokkal, marasztaló közömbösséggel várja az idő nyílását. Egy lóval küszködik s a gépállomástól nem kér segítséget. Nem alkalmaz semhnV új szokást, módokat és azt mondja: „Majd csak tovább megyek valahogy.”

Nem ismeri közelebbről a nagyüzemi gazdálkodás előnyét, fölényét, nagyszerű lehetőségeit, új termelési módszereit. Nem tudja, hogy Ferkó József, a Vörös Csillag TSZ-ben 45 ezer forint keresettel zárta a múlt évet. Arról pedig még kevésbé van értesülve, hogy az elmúlt évben az a tsz., amely mellett „eljárogat” 120 mázsa burgonyát takarított be holdanként. Az idén pedig még ennél is jóval többet akar...

A Seres Istvánnal való be** szélgetés sokkal, de nagyon sokkal rövidebb, mint amilyenek az elmúlt hetekben elhangzottak a különböző értekezleteken a megyei, járási és községi tanácsokon. Sokkal, de nagyon sokkal rövidebb, mintamilyenek elhangzanak a hivatalok' osztályainak, csoportjainak, bizottságainak ülésein a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és a termelés fokozása érdekében. A hivatalokban — a- cél szolgálatába állítva — szinte percenként halmozódnak a levelek, értesítések, nyomtatványok, jelentések s nem kisebb számban folynak' az iktatások, postázások, telefonálgatások. De mit ér mindez, ha Seres Istvánok vannak, akik nem tudják hol és miben élnek, s nem jut el hozzájuk a felvilágosító szó?!... .

— x*. —

2

Az Alkaloidában is lesz faliújság