Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-04 / 55. szám

19=36. március 4. vasárnap N E »• L A P & A dulk^i báliddá« Erdei Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnökhe­lyettese tegnap este rádió­beszédben foglalkozott a me­zőgazdasági dolgozók tava­szi feladataival. Ebben az esztendőben nagy munka vár mindnyá­junkra, a mezőgazdaság minden dolgozójára s azok­ra is, akik fontos ipari ter­mékekkel járulnak hozzá a mezőgazdasági termeléshez — kezdte beszédét Erdei elvtárs, — Azt kell elérnünk, hogy még több kenyérnek valót, húst, zsírt, tejet, vajat, tojást, rizst, cuk- i rőt, zöldséget és gyü­mölcsöt termeljünk né­pünk fokozódó szükség­letének ellátására, s hogy a szükséget vagy a hiányt 'falun-városon egy­aránt száműzzük minden fontos élelmiszerben. Ezt tűzte ki célul a központi vezetőség mezőgazdasági határozata és ezt foglalja magában 1956. évi tervünk. Ennek a célnak az eléré­se, ilyen célt szolgáló ter­veink teljesítése azt jelen­ti, hogy - ebben az esztendő­ben meghaladjuk a tavalyi jó termést. Ehhez a múlt esztendeinél jobb, szervezet­tebb, előrelátóbb és gazda­ságosabb munka kell. Milyen alapja, feltétele van' eddig a tavalyit felül­múló, jó, termésnek és miáz,' amivel ebben az évben szá­molhatunk? Nem könnyíti a dolgun­kat, hogy az őszi mélyszán­tást sem a termelőszövetke­zetekben, sem az egyéni gazdálkodóknál nem végez­ték el teljesen. Hasonló a helyzet a trágyázással is. Az is növeli tavaszi gond­jainkat, hogy őszi gabona- vetéívpiÁk jórésze későn ke­rült ,a földbe és a sokáig tartó"'enyhe téli időjárás el­lenére sem tudott úgy meg­erősödni, hogy minden ká­rosodás nélkül kibírja a zord télvégi időjárás vi­szontagságait. Hiányunk, hogy a tavaszi fejtrágyázás­hoz szükséges nitrogénmű­trágya csak korlátozott mennyiségben áll rendelke­zésünkre, tehát nem tu­dunk minden felerősítésre szoruló gabonavetéshez nit­rogénműtrágyát adni. A leg­közvetlenebb gondunk pe­dig az, hogy a különösen kemény hideg miatt egyes helyeken felfagyás, illetve kifagyás következhet be az j őszi gabonánál és a nagy; hótömeg miatt a mélyen, j fagyott talajon a csapadék j lefolyása nem lesz könnyű, j tehát tűzveszélyre kell fel- j készülnünk. Mindezek ellenére védése minden, . .károsodás­tól. Ahol minden szorgos védekezés éllenére is kifa­gyás következne be, ott pótlásról kell gondoskodni azonkívül, hogy, a vetéste­rület bizonyos kiegészítésé­re is szükség van, mivel őszi kenyérgahonáyetésünk, elmaradt a tervezettől. Jó őszi szántás, nyomban a tavaszi, pirkadás ütán si- mítózva, boronáivá, erős tömődés esetén kultivátor- ral fellazítva, .. szükségből tavaszi, szántást végezve, a minél korábbi —t. de nem elsietett szántás, ezek a jó vetőágy legfőbb elemei. Egyetlen egyéni termelő, termelőszövetkezeti tag, ál­lami gazdasági és gépállo­mási dolgozó sem lehet ha­nyag vagy könnyelmű a magtisztítás, a szelektoro- zás, a csávázás elvégzésé­ben, és pedig már most jó- előre. hogy a vetés idejére minden vetőmag kellőén előkészítve kéznél legyen. Sokévtizedes tapasztala­taink szerint a mi viszonyaink kö­zött különösen elöntő a vetés ideje, Ezért a vetes legjobb ide­jét , ;— mint. az orvos az or­vosság beadását — a szaa- emoernek, a tapasztalt gazdának kell moguuüini a uelyi viszonyok es az idő­járás szerint, de akkor kés­lekedés nélkül, gyorsan el is kell végezni, Takarmanytermésünk nö­velésének' kiemelkedően leg­több tényezöjé a kukorica. Különösen á termelőszövet­kezetekben és az állami gazdaságokban nagyobb te­rületen kell vetni kukori­cát, mint az elmúlt évek­ben, Minél több szerves- trágyát adjunk, a kukorica- vetések alá, á kukoricaföl­dek vetek előtti előkészíté­sét különösen nagy gond­dal végezzük és már jó- előre készüljünk fel a ta­valyinál jobb vetés elvég­zésére. Ezután külön-külön szólt Erdei elvtárs" az egyénileg dolgozó parasztok, a tsz- tagok, az állami gazdasá­gok, gépállomások dolgozói és a szakemberek feladatai­ról. Az idei termésért foly­tatott harcban — mondotta az egyéni, gazdálkodók­nak is többre kell töreked­niük és termésüknek nem kevesebbnek, hanem több­nek kell lenni, mint' az el- műit esztendőben. Törekedjenek bátran jobb munkára és több termelés­re, törekvésükhöz minden lehető segítséget megad államunk, amely éz övék is. Biztosak .vágyunk benne, — folytatta —: hogy mind­azok a termelőszövetkeze­tek, amelyek már az elmúlt évben eljutottak , a szocia­lista nagyü.zemi gazdálko­dás magasabb szintjére, s kivívták énnek a fölényét, most nem állnak meg ezen a fokon, vágy még ke­vésbé engedik még, hogy gazdálkodásuk, visszaessek.. Az erős, megszilárdult, fejlett teiméjoszövetkeze- ; tele mellett Vannak azon­ban gyöngébbek is, és [emellett vannak új terme- lőszövetkazstaink, amelyek most kezdik közös1 gazdál­kodásukat. Ezeket á szö­vetkezeteket arra buzdít­juk' s- abban segítjük, hogy kövessék az előlhaiadök j példáját . férni elősző vet .tüze teirtk elölt az a cél lebegjen, hogy mind a régi, mind. az új termelőszövetkezetek nö­vénytermelésben és állatte­nyésztésben egyaránt, túl­szárnyalják az egyéni gaz­dálkodókat, • ■ Az állami gazdaságok feladatairól szólva kijelen­tette: Termeljenek többet és sokkal olcsóbban, teljes mértékben használják ki az új technika vívmányát, el­sősorban a gépeket. A gépállomások vezetői­vel és dolgozóival szemben is nagyobb igényeket kell támasztanunk, A traktoris­táknak jó gépészeknek kell lenni, de a mezőgazdasági munka okát-módját is tud- niok. kell, hogy mesterei legyenek a termés növelésé­nek. A gépállomások jó munkája most különö­sen kettőn múlllu a gépjavításon és a szer­vezeti felkészülésen. Országszerte azt tapasztal­juk, hogy a kijavított gépek átvétele sokszor felületes, bürokratikus volt, emiatt a javítódként átvett gépek egyrészén még sok a, javí­tani való. Arra van szük­ség, hogy minden általános intézkedés, utasítás, vagy értekezlet nélkül az össze» minőségi ellenőrök és a megyei • gépállomási igaz­gatóság szakemberei minél több gépet egyenként vizs­gáljanak meg, s ezzel- érjék el a javítási mulasztások pótlását. Arra van szükség, . hogy a szerződésekét mindenütt megkössék, a tavaszi mun­kák programját reálisan és az érdekeltekkel pontosan összeegyeztetve kidolgoz­zák, valamint munkaszer­vezetüket úgy fejlesszék, hogy az minél jobban , meg­feleljen a termelőszövetke­zetek és az egyes községek viszonyainak. Kimelkedő szerepe van a munka sikerében a mező- gazdaság szakembereinek, a mezőgazdászoknak, állatte­nyésztőknek, mezőgazdasá­gi mérnököknek,- akik jó munkájukkal biztosíthatják a sikert, hanyag, vagy fe­lületes munkával pedig meghiúsíthatják a mégoly szorgalmas egyéni gazdál­kodók, mégoly törekvő ter­melőszövetkezeti tagok, . ál­lami gazdasági és gépállo­mási dolgozók igyekezetét is. Azt várjuk tőlük, hogy erejüket nem kímélve, tu­dásukat felhasználva, min­den új ismeret elsajátításá­ra törekedve, úgy harcol­janak a termelés frontján, mint az orvos a beteg mel­lett, mint a mérnök a gyárban. Ez az év egyben a máso­dik ötéves terv első éve is. Ez évi munkánktól; idei termelésünktől tehát nem­csak népünk jövő évi biz­tos és hiánytalan ellátása függ. hanem második ötéves ter­vünk nagyobb céljai felé fs jelentős lépés- ■ sei kell előrehaladnunk. A tervet teljesíteni, a jó termést elérni érdeke a me­zőgazdaság minden dolgo­zójának és törvényes köte­lessége a nép állama iránt. De több is ennél. Becsület­ügyünk ez, a haza iránti kötelesség parancsa, az a minden becsületes hazafit, minden hazáját szerető dol­gozó embert lelkesítő és magával ragadó követel­mény, hogy hős munkás­osztályukkal vállvetve, együtt alkotó értelmisé­günkkel-, ne kíméljük erőn­ket a több termésért, né­pünk jólétének emeléséért végzett munkában. .így kell dolgoznunk most a tavaszi .munkában s utána a többi munkában gazdag termé- •.sünk betakarításáért. Rövid külföldi hirek A prágai Nemzeti Szín­házban pénteken ünnepi előadás keretében mutatták be Bedrich Smetana Libusa című operáját, a nagy ze­neszerző születésének 132-ik évfordulója alkalmából. Az ünnepi elaődáson megjelent a magyar országgyűlés kül­döttsége Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének vezetésével. Az előadás megkezdése előtt Jozef Burda, a színház igazgatója üdvözölte a magyar vendé­geket. Zürichben pénteken meg­kezdődött a Szocialista In- temacicnálé tanácsának ülésszaka. A pénteki ülésen határozati javaslatot fogad­tak . el a leszerelésről és annak ellenőrzéséről. Selwyn Lloyd angol kül­ügyminiszter csütörtökön megkezdte tanácskozásait Nasszer egyiptomi minisz­terelnökkel. A csütörtöki megbeszélésen elsősorban a bagdadi paktummal foglal­koztak. Pénteken Selwyn Lloyd és Nasszer folytatta megbeszéléséit azokról a vé­leménykülönbségekről, ame­lyek elválasztják Egyipto­mot és a nyugati hatalma­kat a ■ középkeleti kérdé­sekben. * A Bas-Rhin megyében lé­vő Kerzfeld közelében pénteken a levegőben ösz- szeütközött, majd lezuhant négy repülőgép — jelenti az AFP. Eddig három holt­testet találtak meg. * A londoni rádió jelentése szerint az amerikai atom- erőbizottság nyilatkozatot tett közzé, amelynek értel­mében április 20-án kezdő­dő hatállyal körülbelül 375.000 négyzetmerföldnyi területet nyilvánít ^veszé­lyes övezetnék” a Csendes­óceán déli medencéjének térségében a kilátásba vett atomrobbantások újabb so­rozatának céljaira! * Az amerikai rádió jelenti, hogy Dulles külügym.rasz­ter javában készül, távol- keleti útjára és pénteken délelőtt ebben az ügyben megbeszélést tartott Eisen­hower elnökkel. * Mint az AFP jelenti: Christian Pineau irancia külügyminiszter szom balra virradó éjszaka Bonnba ér­kezett. Pineau tárgyaláso­kat folytat a nyugatnémet kormánnyal a Saar-kérdés­lüi.. .A német béket.anaes pén­teken Berlinben megtar­totta 10. * :.ljes ülésé;:. Az ülésen részvevő nyugatné­met és NDK-beli polgárok megvitatták azokat ;y kér­déseket, amelyek "az általá­nos leszereléshez történő német hozzájárulásra vo­natkoznak. > A Bake Viiágttiücios Lee könyvet adott !:i arpcly ;. leszerelés kérdésének z Egyesült Nemzetek Szerve­zetében más és más szer­vezetekben történt megvita­tását jellemző dokumentu­mokat tartalmazza. # IVI-arcius 2.-án kísérőivel együtt Kujbisevbs érkezett Csu Te marsall, a Kínai Népköztársaság aiglnöke. Dulles amerikai külügy-; miniszter immár ki tudja hányadszor, ismét elvetette a sulykot. De, most alapo­san. A szenátus külügyi bi­zottságában a nemzetközi helyzetről adott elemzésé­ben azt mondotta, hogy az Egyesült Államok nemrégi­ben taktikájának megvál­toztatására késztette a Szovjetuniót, az amerikai „erőpolitika” hatására ke­rekedett felül Moszkvában az „enyhülési irányzat”. Igen hálás téma lenne izekre szedni Dulles állítá­sait és a nemzetközi élet tényeivel cáfolni meg egész elgondolását. De felvetődik itt egy másik probléma is, nevezetesen az, hogy milyen alapokon áll egy olyan vi­lághatalom egész külpoliti­kája, mint az Egyesült Ál­lamoké, ha külügyminisz­tere ennyire elrugaszkodik a valóságtól. Egy ország külpolitikai vonalvezetése igen bonyo­lult dolog. Amikor irányát meghatározzák, számba kell venni, hogy milyen áramla­tok uralkodnak a nemzet­közi viszonyokban, milyen törekvések húzódnak meg a hátterükben, számolni kell az egyes országok bel­politikai, gazdasági és egyéb körülményeivel is. S mindezt még bonyolítja, hogy a nemzetközi élet nem állóvíz, amelyet legfeljebb időnként egy-egy beledo­bott kő, valamilyen kezde­ményezés bolygat meg: in­kább szélesen hömpölygő folyamhoz hasonlítható, amely állandóan mozgásban van, új medreket mos, min­dig valamilyen változással lep meg. S ha történnek diplomáciai kezdeményezé­sek, ezek nem az alapvető okokon változtatnak, ha­nem örvényeket keltenek, gyorsítják vagy lassítják a folyam sebességét. Nos. Dulles kijelentései után lehet-e azt mondani, hogy az amerikai külügy­minisztérium alaposan, a valóságos helyzethez alkal­mazkodva határozza meg külpolitikájának irányát? A miniszter magyarázatai nem erre utalnak. Lermer, a New York Post szemleírója írta le Dulles megnyilat- ; koztatása után, hogy a kül- ! ügyminisztérium irányítója ; .képes az önámításra és hajlandó eltussolni igen j fontos kérdéseket, még azt ris, milyen alacsony színvo­nlaira süllyedt a kormány j külpolitikája" Dulles kijelentéseinek í amerikai fogadtatása is ar­ra mutat, hogy ha hatalmá­ban nem is, de arányai­ban eléggé elszigetelt, s kis- i számú csoport vélekedik [úgy, mint a külügyminisz- : tér. Fulbright szenátor azt vetette miniszterének sze­mére, hogy értékelése úgy hangzott, „mint valami r.váréji álom és nem, mint a világ eseményéinek ko­moly vizsgálata. A Dulles festette képpel ellentétben én úgy láttam, — tette hoz­zá, — hogy a Szovjetunió i mindenütt a lehető legna­gyobb önbizalommal halad ! előre. Amerikáról mir.de- jnütt csak keserves torzké- j pékét látok és ezt elsősor- ! ban Dulles mk köszönhet­jük.” nem indulunk rosszabb teltételekkel az idei termésnek, mint az el­múlt tavaszon. Ellenkezőleg olyan elő­nyeink is vannak, amilye­nek tavaly tavasszal nem voltak. Mindenekelőtt szá­molhatunk azzal, hogy a le­esett csapadék — különö­sen hó — következtében olyan fokú a talajnedves­ség, amit ha helyes talaj- munkával . megőrzőnk, nem kell tartanunk bármilyen száraz tavasz vagy nyár károsításától. .— Hasonlóan nagy értékű tényezője ez évi termésünk növelésének : / a gépi erő, ami ebben az évben mezőgazdaságunk rendelkezésére áll. A tavaszi teendőkkel kap- c.„latban többek között eze- . A mondotta: A • következő nagy gond a .kitavaszodás - előrehaiadtá- üjű as- őszi gabonák raeg­Mennyire másként hang­zik Walter Lippman véle­ménye a New York Tribune-ben, mint a kül­ügyminiszteré. „A Szovjet­unió nemzetközi pozíciói­ban bekövetkezett óriási változások eredményekén t — írja — az Egyesült Ál­lamok már nem csikarhat ki politikai ígéreteket an­nak fejében, hogy gazdasági segélyt nyújt és támogatja a katonai paktumokat, s többé nem lesz módjában ráerőszakolni más országok­ra az amerikai gazdasági és pénzügyi feltételeket.” Lipp­man másrészt leszögezi, hogy a Szovjetunió politi­kája „új nemzetközi hely­zetet teremt, amely a bé­kés egymás mellett élésre és a két rendszer versengé­sére, valamint az egyenlő­ség és a köcsönös előnyök alapján valamennyi ország­gal folytatott gazdasági cse­rére és együttműködésre épül."’ íme, tehát nyoma sincs annak, hogy az amerikai „erőpolitika” késztette ál­láspontjának megváltoztatá­sára a Szovjetuniót, éppen ellenkezőleg a szovjet poli­tika az, amely bizonyos — nem is kisjelentőségű - változásokat eredményez a nemzetközi életben. Érdemes, ha röviden is, megemlékezni itt a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának kül­politikai vonatkozásairól, Az SZKP és a szovjet kor­mány vezetői számos kér­dési érintettek, köztük olyan fontosakat, mint a két rendszer békés egymás mellett élésének problémá­ja, a háború elkerülhetősé­gének jelentősége napjaink­ban, az imperialista orszá­gok gazdasági fejlődésének sajátosságai és a szocializ­musba való átmenet külön ­böző formái az egyes orszá­gokban. Ezek a megáiíapí tások alaposan számbave- szik a legfrissebb nenne', közi eseményeket is, szinte ^ azt mondhatnék, hogy a j szovjet külpolitika rajta i tartja kezét a mindennapi [élet ütőerén. Nem véletlen, ! hogy e politikának a hatá­sára változik meg napjaink­éban a világ és kerül sor i csaknem minden földrészen olyan átalakulásokra, ame Iveknek tanúi vagyunk. Dulles külügyminiszter sajátságos elmefuttatása te hát nemcsak arról rántja le a leplet, hogy mennyire ir­reális, a valóságtól elru­gaszkodott az a külpolitika, j amelynek ő az egyik szó- i szólója, hanem egyúttal [annak a megértéséhez is [hozzásegít igen széles tár ' sadalmi köröket, hogy a I Szovjetunió békés egymás ’ mellett éiési politikája az. [amely az egyedüli biztató 'távlatokat tárja a vi’égelé. Megérkezett Moszkvába a Német Szövetségi Köztársaság «cgykövtte Erdei Ferene eivtárs ráflióbesséde a mezőgazdaság dolgozóinak tavaszi feladatairól A vnukovoj repülőterei: Wilhelm Haast L. r Tyeplov, a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma protokoll osztályának ideig!'’"'"' re- ze.tci e_fpsadj. a. Moszkva, (TASZSZ) Már­cius 2.-án Moszkvába érke­zett Wilhelm Haas, a Né­met Szövetségi Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazod nagykő:­ve+s.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom