Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-28 / 75. szám
1 NÉPLAP 1956. március 28, szerda ASSZONYOKNAK LÁNYOKNAK vezetését, szép eredménynyel dicsekedhetünk. Az eredményekről már a számok beszélnek. Dohányból tavaly közel 10 mázsás átlagtermést értek el a szövetkezetben. A szép terméseredménnyel járó prémium mintegy 28.000 forintot tett ki, amiből természetesen Kelemenné is részesült. S ha a keresete felől érdeklődünk, arra is választ kapunk: — Az elmúlt gazdasági évben 700 munkaegység után részeltem — mondja mosolyogva. — A prémiummal együtt havi keresetem több mint két és fél ezer forintot tesz ki. Nem bántam meg, hogy a termelő- szövetkezet tagja lettem. Munkámmal bebizonyítottam, hogy 46 éves létemre is megállóm a helyem, ugyanúgy, mint a szövetkezet férfi tagjai. Munkában a szülői munkaközösség A mátészalkai Zalka Máté iskola szülői munkaközössége a pedagógusokkal karöltve kultúrműsort rendezett. A 250 tagú szereplőgárda betanítása Konczili Béláné, Vásárhelyi Sándorné és Szabóné, Meszlényi Ágota érdeme. Az előadás bevételét az iskola fennállása 50 éves jubileumának megünneplésére fordítják. Endrész László tudósító. Van már MNDSZ Válla jón is Nagy lendülettel indult meg járásunkban a szervezeti élet. Nemrégen megalakult Vállajon a községi szervezet, sőt a tsz-ben is szervezetbe tömörültek az asszonyok. Vállalták, hogy ez emlékbélyegeket 100 százalékig eladják és minden kívülállót beszerveznek az MNDSZ-be. A tsz. MNDSZ- asszonyai párosversenyt indítottak a 200—250 munkaegységért. Aktív szervezője ennek a versenynek Meleg Mihályné, Simán Mária és a tsz.-elnök felesége, Pataki Sándorné. A vállaji szervezet tagszervezési versenyre hívta a márki MNDSZ-asszonyokat. Sárközi Józsefné MNDSZ járási elnök, Mátészalka. Katona Dezsőné gond nélkül dolgozik A mikor először találkoz- tam vele, szinte meglepődtem. Katona Dezsőné olyan fürgén, fiatalos léptekkel sietett fel a lépcsőn, mintha nem is három gyerek édesanyja, hanem egy leánygimnázium érettségi előtt álló tanulója volna. A fényképek aztán végkép eloszlatták kételyemet. — Ez Mária, a legna- gyobbik — mutatja anyai büszkeséggel. — Négy éves, óvodába jár. Dezső — ez a pufók — most tölti be a három évet s akkor ő is a nénjével tart — mosolyo- dik el. Istvánról — a legkisebbik gyerekről — még nincs fénykép, hiszen alig pár hónapos. A bölcsőde kapui azonban nemsokára ő előtte is megnyílnak. Addig is a nagymama gondjaira bízták. Katona Dezső a lakatosüzemben, ő pedig az 53-as számú Autóközlekedési Vállalatnál — mint pénztáros dolgozik. Igaz, egy kicsit korábban kell majd felkelni, hogy mind a három gyereket elvigyük az óvodába, meg a bölcsődébe. De segít a férjem is. ö viszi a két nagyobbat, én meg a kis Istvánt. így aztán nyugodtan dolgozhatunk és nem terhelem a gyermekneveléssel beteg édesanyámat sem. Amíg mi dolgozunk, a gyerekek jó helyen vannak. • — S a gyerekek? Szeretnek-e ott lenni? — Hogy szeretnek-e? — Nagyon. A kis Dezső például napjában mór többször is megkérdezi: — Anyuci... mikor mehetek én már az óvodába? — Persze, ő már feltalálja magát a közösségben. — Bölcsődéből került az óvodába. Tóth Árpád. „Ezután akarok élni...“ Kevés ilyen öregasz- szonnyal találkozik az ember, mint Fazekas Petemé. Nem azért tűnt érdekesnek a 77 éves öreg Náni néni (ahogy a raka- maziak nevezik), mert valami rendkívüli tulajdonsággal rendelkezik. Hiszen külsőre semmiben nem különbözik a vele egykorúnktól. Arca sárgás és ráncos, haja olyan, mintha ezüsttel szórták volna be, mozgása lassú, öreges. De van benne valami csodálatos életszeretet. Sok ebben a korban élő ember elcsüggedve, megtörtén, elfordulva a világtól, készülődik a nagy napra: a meghalásra. Náni néninek eszébe sem jutnak ilyen dolgok. Nem maradhat el egyetlen tanácsülésről, kisgyű- lésről. Minden érdekli, mindenen elgondolkozik. A múltkorában a kultúr- ház felépítéséről beszéltek a 24-es körzet dolgozói. Fazekas néni is ott volt. Valaki tréfásan odaszólt neki: — Ügy-e, Náni néni, maga is eljön egy-két előadást meghallgatni az új kultúrházba? Náni néni fiatalosan elmosolyodott: — El én. De írjatok fel engem is, hogy dolgozni megyek, ha épül a kultűr- ház. Elcsodálkoztak rajta. Többen tiltakoztak is az öregasszony vállalása ellen. Náni néni azonban nem tágított. — Mit gondoltok, én nem bírok dolgozni? Kérdezzétek meg a szomszéd dókat, hogy együtt szei dem a burgonyát a fiatalokkal, s nem maradok el a kapálásban sem. Pedig én darán nevelkedtem, meg sült kolompáron. Sokszor abból se volt elég. S nem tudták lebeszélni Náni nénit a társadalmi munkáról. — Nem csak a készbe akarok előadást hallgatni, hanem építeni is. Soká akarok még élni, sokszor elmegyek meghallgatni a fiatalokat. Nem büszkeségből mondja ezt. Meggyőződé* se, hogy soká fog élni, mert most élni jó, s ő akar is. De nemcsak mondogatja ezt, hanem úgy is ren-< dezkedik be. Nemrégiben új tűzhelyet vásárolt, két pár lábbelit, szép fekete; ruhát stb. S van még egy tulajdon-i sága, ami egészen megcáfolja életkorát. A mindene napi életben sokkal jobban el tud igazodni, mint sok fiatal. Újságot olvas, tudja a vezető államférfiak nevét, beosztását. Ismeri a nemzetközi eseményeket:t egyszóval gondolkodásmódjában, s szívével, leikével a jelenben él. Házát szívesen látogatják a szomszédok. Szeretik, mert vidám, jólelkű öregasz-> szony. (M. J.) Április 4-re minden asszony MÜDSZ°tag lesz szövetkezetünkben Termelőszövetkezetünkben eddig még nem működött az MNDSZ. Március 8-án azonban összegyűltünk és elhatároztuk, hogy megalakítjuk az MNDSZ-t. Asz- szonytársaink örömmel fogadták a javaslatot és április 4. tiszteletére felajánlottuk, hegy minden asz- szonyt beszervezünk az MNDSZ-be. Hazánk felszabadulása évfordulójának tiszteletére felajánlottunk (3.) — Ide figyelj, Irén! — kezdte újra, de most már oktató hangon. Ma délután találkoztam egy régi ismerősömmel, ő mesélte, hogy a leánya válik. Majd sóbálvánnyá meredtem, mert tudtam, hogy a fiatalok szeretik egymást, gyerekük is van, soha egymás nélkül egy lépést sem tesznek, és... és a férfi jól kereső orvos. Tehát anyagi gondjuk sincs. És válnak. A kutya is akkor vész meg, mikor a legjobb dolga van. Ez jelzem rátok is vonatkozik, — vágott szemével Irén felé, aztán folytatta: Mikor álmél- kodva kérdeztem, hogy miért válnak, azt felelte az ismerősöm, hogy lelkileg rém értik meg egymást. A férj rengeteget dolgozik, éjt- napallá téve lót-fut. szóval pénzt keres. Este persze álmos, fáradt, s olyankor vines kedve a felesége felolvasásait végighallgatni, vagy irodalmi vitákat folytatni az asszony aznapi olvasmányairól. Érted, Fiam? Ezért válnak! A ti házassáSEMSEY AM)KAS: gotokat is ilyen lelki meg nem értés bomlasztgatja? — kérdezte hirtelen. Irén földreszegezett tekintettel ült a kanapé szélén. Az anyja elbeszélésére homályosan felderengett lelkében, hogy náluk, az ö életükben is ilyesmi történt, neki is jó, nagyon jó dolga van egyébként, csakhát... csakhát... elégedetlen. És eddig még nem öntötték szavakba ezeket az érzéseket. — Az én életem kisiklott élet — mondta halkan makacsul, mintegy magának. — Az asszony sorsa a lemondás. Legalábbis az én időmben még az volt. Most már ti fiatalok nem mond- tok le semmiről, harcoltok, verekedtek egyenlő kenyérért, ugyanolyan bánásmódért, mint a férfiak. Közben elvesztitek a nő egyik legszebb erényét, mely a házasságban nélkülözhetetlen kellék: az alkalmazkodási készségeteket. Pedig nekünk asszonyoknak ezt kell megtanulni, aki egyszer a házasélet útját választotta célul. Alkalmazkodni. Próbáltál te mosta- nában Kálmánhoz ilkal- mazkodni? — kérdezte lassan. — Nem. — Na látod. Pld bele magad az ö helyzetéin es ne elégedetlenkedj. j\z pedig, hogy a te életed kisiklott élet?... hát fiacskám, ezt én is gyakran mondtam, mikor szegény apád pityókásan jött haza. Valami könyvben olvastam annkidején és a kifejezés nagyon megtetszett nekem. De ez még fiatalházas korunkban történt. Késő'ob iájöttem, hogy ez az v. n. kisiklás üres frázis, s csak arra jó, hogy elterelje az ember figyelmét az igazi komoly problémákról, s minél többet hajtogatjuk, a végén a szó valódi értelmében siklunk majd ki. — Mama úgy gondolja, hogy Kálmán valóban szeret engem? — kérdezte félénken Irén. — És csak a sok gondja-baja csinál belőle mogorva, unalmas frátert? — Kálmán jó ember és szeret léged! Szereti a családját, Csak egy kicsit megértőbb légy iránta. — De miért nem jöít akkor most utánam, ha any- nyira szeret, — ébredt fel újból a kételkedés az asz- szonyban. — Mert megsértetted és most neheztel rád. De most hazamégy szépen és megpróbálsz alkalmazkodni. Meglátod minden rendbe jön. Irén nem szólt, csak sokáig játszott szórakozottan a kanapé lecsüngő rojtjaival. A tűzhely felöl étvágy- gerjesztő illatok szálltak, a parányi szoba-konyha egyszeriben megtelt ezekkel az ínycsiklandozó szagokkal. Irén hirtelen ledobta j kabátját, s az anyjára né-\ zeit: — Mama! Olyan éhes va-\ gyök! Kaphatok valamit? —I kérdezte megenyhült arccal.] Kelemenné mosolyogva] fordult tányérért a szekrényhez. A szoba felett pedig egy pusztító vihar utáni békesség napfénye ragyogott, azé a napfényé, mely az eljövendő új élet megtépázott fácskáját melegíti, erősiti. (Vége.) egy munkanapot, amelyet a gyümölcstermelő brigádban végzünk el szőlőnyításkor. If. Bcncze Miklósné, Sóstóhegy, Petőfi TSZ, Receptek Rakott bab 4 személyre. Hozzávalók; 4 db kemény tojás. 30 dks kolbász és zsírban pirított kis fe.i hagyma, te.ifel ós so. A puhára főzött és sóval ízesített babot a kövétkezök ép pen rakjuk le: előzőleg kis serpe- nyöben megfon nyaeztj uk zsírban a hagymát és ebből a hagyiná9 zsírból tesszük a. lábadba. maid a. leszűrt bab egv- harirtadát belerakjuk, tetejére szeleteljük a kolbá&zkarikák felét, meglocsoljuk hagymás zsírral, tejfellel. majd ismét babot, tetejére kolbász-. to.iá»s- karikákat és tejfelt teszünk. A legfelső sor bab marad, melyre n maradék tejfelt ráhintjük. Tizein öt-húsz nercre jó meleg sütőbe tesszük. Főzelék feltét. Hozzávaló 4 személyre: 40 dkg* puhára fő-' zott bab. melynek a levét teil-• .ieően leöntöttük. A babot burgonya nyomón áttörjük és a következő anyagokat tesszük hozzá: egy nagy fe.i reszelt- hagymát. sót, kevés borsot vagy; bori-pótlót, kis kemény ina got. 2 egész tojást. 2 db hámozott nyers reszelt burgonyát és annyi lisztet, hogy kézzel for. má!ha t ó legyen. Pogácsákat formájúnk zaemlyemorzsába, meg. forgatva, forró zsírban, vagy olajban ki «ütjük. Sárgarépa, parajfőzelékhez va.gv bármilyen mártáshoz tálalhatjuk, igen ízletes. Hamis gesztenyepüré. Hozzávaló: 40 dk- tarkabab 2 evőkanál rum. 15 dkg cukor, vanília és .5 dl tejszín. A puhára főzött babról a. levet, teljesen leesureatiuk. Szitán áttörjük a, babot, beletesszük a rumot ég 10 dkg cukrot. A tejszínt kemény habbá, verjük hozzátesszük a. többi cukrot és a vaníliát. Kistányérokba ada-1 góljuk a babpürét és? tejerzíu- babjjal beborítjuk. Olyan a.7, íze, mint a valódi geszten veottrónék. DOLGOS ASSZONYOK j Kelemen Sándorné nem bánta meg... | k t éve dolgozik a mán- doki termelőszövetkezetben Kelemen Sándorné. Férje és két fia is a szövetkezet tagja. Boldogan és megelégedetten élnek. Tavaly a család 1.800 munkaegységet szerzett, ami pénzbe átszámítva több mint 80.000 forint. A szép keresetből jutott aztán házépítésre és a gond nélküli élet megteremtésére, amiből bizony a ház asszonya — Kelemen Sándorné — is tevékenyen kivette a részét. — Nálunk a termelőszövetkezetben több éven keresztül idegenkedtek a dohánytermeléstől — emlékszik vissza arra az időre Kelemenné, — mert nem volt megfelelő szakember, és így nem volt jövedelmező a dohány. Amióta azonban elvállaltam a dohány- termeléssel járó munkák Szabó-varró tanfolyam „JUsiklott