Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-28 / 75. szám

1956. március 38, szerda n £ r* J-, a r A nemzeihözi eéyfltintfiKötfs lelkesítő példáia í Pravda keddi száménak vezércikke az egyesített atomkaísló intézet msimmútU Hétfőn Moszkvában a! kölcsönös megértés és aj szívélyesség légkörében le-j folyt nemzetközi értekezlet i 'ejezte be munkáját. Az ér-} tekezleten 11 állam képvi-j selői vettek részt. Az értekezlet részvevői! egyesített atomkutató inté-! zet megszervezéséről kötőt-; lek egyezményt. Ezzel az' atommag tanulmányozásá­nak nagy és bonyolult ügyében kifejtendő nem­zetközi együttműködés fej­lesztésének új szakaszát «lapozták meg. Az értekezlet részvevői a népeknek a béke és a hala­dás iránti akaratát kifejez­ve azon egyöntetű véle­ményre jutottak, hogy a különböző országok tudósainak együtt kell működniük a magfizika területén végzendő el­méleti és kísérleti ku­tatásokban annak érde­kében, hogy kiterjesz- szék az atomenergia bé­kés célú felhasználásá­nak lehetőségeit. Az egyesitett atomkutató intézet munkájának sikerét y biztosítja, hogy tevékeny­sége már az első napoktól ,:ezdve a szovjet állam ál­lal átadott elsőrangú tudo­mányos és kutatóberende­zések alapján bontakozik m.».jd ki. az egyesített atomkutató intézet az emberiség javát szolgáló gyümölcsöző tevé­kenységében arra a jelen­tős mértékű tapasztalatra támaszkodik majd, amelyet e téren az intézet tagjaként részvevő országok felhal­moztak, azaz az élenhaladó tudomány és technika ered­ményeire. A Szovjetunió téliét és a .népek barátságát szol­gáló politikájához hí­ven mindenfajta atom- I és hidrogénfegyver ki- ! Bérleteinek és alkalma- j zásának eltiltásáért kar- j col, ugyanakkor tánlo- ■ ríthatatlanul tovább bő- ( víti az atomenergia be- \ ; kés felhasználásának i körét s más államokkal 1 megosztja e téren szer- i zeit tapasztalatait, I számos országnak segítsé- [ get nyújt a magfizika és az | atomtechnika tejlesztésé- ; hez, a tudományos és mű- j szaki szakemberek kikép- I zéséhez. 1 A baráti államoknak ! nyújtott önzetlen segítség ‘ fényes kifejezője a Szovjet- ' unió békeszeretetének és | humanizmusának. A Szov-j i jetunió a Szovjet Tudómé-1 ; nyos Akadémia elektrofizi-í : kai laboratóriumát is átadja ! az egyesített atomkutató in- j I tézetnek a laboratóriuma- j hoz tartozó és az atommag1 tanulmányozására szolgáló j i óriási méretű gyorsító be*-! ; rendé zésekkel együtt, ame-! ! lyeket szovjet tudósok és] | mérnökök alkottak. ! Minden állam, anfely az intézet tagja, részt vesz az intézet anyagi ellátásában; i évenkint pénzösszeggel já- j rul hozzá az intézet fatn-j tartásához és az intézetben f ; létesítendő újabb tudómé-; ! nyos és kutató objektumok ' ! építéséhez. A hétfőn aláirt egyez-; 1 ménv érteimében más öt- i ■ lamok, amelyek a jövőbeni | részt óhajtanak venni az in. tézet munkájában, bejelent hetik, hogy egyetértenek a; egyezmény tételeivel és a; intézet tagállamai többségé, nek határozata alapján a; intézet egyenjogú tagjai le hetnek. Az egész haladó embe­riség mélységes megelé­gedéssel fogadja az egyesített atomkutató intézet létrehozásáról szóló jelentést. j Az intézet, amely az atom. í mag tanulmányozása terér j a tudományos és kutat« ! gondolatok hatalmas forrás: ! lesz, újabb felfedezésekké ; gazdagítja a tudományt é technikát, fontos tényezői« lesz a világbéke megszilár­dításának. Rövid külföldi hírek . Nehru miniszterelnök március 26-án ebédet adott A. I. Mikojannak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének tisztele­tére. * Walter Fisch, a Német Kommunista Párt vezetősé­gének tagja a német de­mokratikus rádióban azok­kal az értesülésekkel fog­lalkozott, amelyek szerint a bonni kormány a napokban újabb terrorakciót akar kezdeni a Német Kommu­nista Párt ellen. Fisch fel­szólította a szociáldemokra­ta minisztereket és a szo­ciáldemokrata dolgozókat, hogy hiúsítsák meg Bonn terrorista terveit, amelyek nemcsak a Német Kommu­nista Párt ellen, hanem ál­talában a szabadság és a törvényesség ellen irányul­nak. * V. M. Molotov, a Szovjet­unió külügyminisztere már­cius 27-én fogadta V. Mi- csunovicsot, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság­nak a Szovjetunióba kine­vezett rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét. Sxoriet-angol kulturált* kupcsolutok A moeejfvai Állami Pus­kin Képzőművésze ri Mú­zeum a XVII—XIX. század i angol festőinek műveiből "ki. i állítást rendezett. A ju&sí.- j szikus mestereken kívül —‘ Lawrance, Reynolds, Rom­ney, Hopner, Constable — helyet kapnak a legkitű­nőbb grafikusak munkái is. A szovjet közönség láthat­ja Bonington, Fielding, Ho- I garth és mások rajzait, li­tográfiáit és metszeteit. | Nagy érdeklődésre tart­hat számot az iparművé­szeti kiállítás is, amely be­mutatja a Chelsea és Wed­gwood porcelángyárak ké­szítményeit, a páratlan ezüsttárgy-gyűjteményt, az értékes k űmetszeteket stb. A kiállításra összegyűjtöt­ték az angol iparművészet legkiválóbb darabjait, ame­lyek az Ermitázs, a Pus- kin-múzeum, az Állami Kerámia Múzeum és a kuszkovoi múzeum tulaj­donában vannak. Moszkvában, Leningrád- ban és több más városban angol hangverseny-soroza­tot rendeznek, amelyen a , legkiválóbb szovjet szimío- ; nikus zenekarok tolmácso­láséban előadásra kerülnek a neves angol zeneszerzők művei. A szovjet filmszínházak Aláírták az 1986. évi magyar-cnbztow* árecscrctorgalml ú fiztiési megáiM&t Az 1956. évi magyar-cseh­szlovák árucsereforgalmi és fizetési megállapodást már­cius 26-án aláírták, A meg­állapodás értelmében az árucsereforgalom az előző évihez képest növekedik. Csehszlovákia Magyaror­szágnak ipari berendezése­ket, mezőgazdasági gépeket, fűtőanyagot, vegyipari cik­keket és más, a népgazda­ság számára szükséges áru­kat szállít motorvonatok, gabona-kombájnok, tim­föld, mezőgazdasági termé­kek és más áruk ellenében. A megállapodást magyar j részről Iacze Jenő, a külke­reskedelmi miniszter első helyettese. csehszlovák | részről Otto Kocour, a kül- j kereskedelmi miniszter első I helyettese írták alá. ismét bemutatják a regeb ben már nagy sikerrel jól szőtt Lady Hamu ton, a Bagdadi tolvaj, a Etesungei- könyve és a Pickwiek-khib című filmeket. N. Mihajlov, a Szovjet­unió kuRurális ügyeinek minisztere bejelentette, hogy a Londoni Filharmonikus Zenekar, valamint több ve­zető szólóénekes és Bliss- zeneszerző is meghívást ka­pott a Szovjetunióba. A; szovjet közönség nagy ér­deklődéssel fogadja az an­gol vendégművészeket. Mint ismeretes, a Londoni Fil­harmonikus Zenekar egyike a legjobb angol zenekarok­nak. Műsorán Beethoven, Bach, Brahms, Schubert, valamint a mai angol és szovjet zeneszerzők művei szerepelnek. A Szovjetunió kulturális ügyei minisztériuma ugyan­akkor kész Angliába kül­deni szovjet művészküldött­séget, kiállítást rendezni az. orosz képzőművésziet alko­tásaiból, valamint bemutat­ni több szovjet filmet. Az angol közönség minden bi­zonnyal szívesen látná a szovjet belet tművésxet kw valóságait is. Smerütai ellenőrt üSlelne* a bonni hadügyminiszter raeüé A nyugatnémet sajtó je­lenti, hogy az Amerikai1 Egyesült Államok kormá­nya ezután saját képvise­lője útján kívánja ellen­őrizni a bonni hadügymi­nisztérium tevékenységét. Washington képviselője, Clark L. Ruffner vezérőr­nagy e napokban bevonul a bonni hadügyminisztérium­ba, ahol a hivatalos jelen­tés szerint „elősegíti majd a nyugatnémetországi kato­nai jellegű intézkedések és tervek zavartalan végre- i hajtását“. Mire tanít az SZKP XX. kongresszusa? Harcban a háború ellen 1. Vasárnapi cikkünkben ismertettük, milyen mérhe­tetlen fölényben van a szo­cializmus a tőkés rendszer­rel szemben, s milyen ered­ményei vannak a szocialista világrendszernek. Ezek az eredmények, va­lamint a tőkés világot mar­cangoló ellentétek is forra­dalmasítják a munkásosz­tályt, s késztetik arra, hogy lerázza magáról a tőke jár­mát. Harcára lelkesítőén hatnak a mi tetteink, a szocializmus építésében ara­tott sikereink is. A népek ilyen együttérzéséből Nyu­gat rosszindulatú „ideoló­gusai^ azt a következtetést v ríják le, hogy a szocialista világ minden eszközzel igyekszik megbuktatni a tő­kés rendet. A kommunista pártok nem rejtik véka alá a cél­jaikat. A kommunista pár­tok minden országban — közelebbi vagy távolabbi — célnak tűzték ki a munkás­osztály hatalmának meg­szervezését. It.t kezdődik az­tán a rágalmazás, amely feltételezi a szocialista or­szágok fegyveres beavatko­zását, s végső soron a ,.for- jradalcm exportjának“ ha- jzug elméletével, ..háborúi ! gyújtogatással“ vádolja a szocialista rendszert. Mit tanít erről a marxiz- mus-leninizmU3 ? A vitát — ha vitának j mondhatjuk — már Marx j kidöntötte, amikor mélvre- íhátóan elemezte, hogy a ■munkásosztály hatalmának kivívása, a kommunizmus j megvalósítása minden or­szág proletariátusának sa­ját feladata. A szocializmus békés szándékaira pedig élő példa a Szovjetunió közel négy évtizedes története. A szocializmus a társa­dalmi haladás, a nagyirá­nyú alkotó munka rendsze-l re. A szocializmus végső' céljában benne van az is, hogy megszünteti a háború okait- A szocializmus világ- rendszerét nem indokolatla-j nul tartják a békemozgalom i szilárd magvának, a béke i táborának. A szovjet békepolitika Népköztársaságunk külpo­litikája azokon az elveken alapul, amelyek összességét röviden szovjet békepoliti­kának nevezünk. Jogos ez az elnevezés. Kellő indokot szolgáltatott rá az elmúlt 40 esztendő. Az októberi diadal első óráiban született lenini bé­kedekrétum a negyedik éve folyó pusztítás megszünte­tését javasolta. Nem a fiatal szovjetországon, hanem az intervenciót megindító im­perialista hatalmakon mú­lott. hogy további négy esz­tendőre hadszíntérré váltó zott Oroszország. A forradalmi nép aztán erőt vett a pusztítás meg­szállottjain. Győzelemmel fe­jezte be a háborút, s jó két évtized múltán leavőzte a fasizmus fenevadát is. A két világháborúi között és a második világháború után megszámlálhatatlan diplomáciai lénél! tett. a bé­ke érdekében, a világ or- szágairnv jelentős részével kapcsolatot létesített meg­nemtámadási szerződéseket kötött Kereste és keresi a közvetlen kapcsolatokat a nagyhatalmak között. Kez- ményező szerepet vállalt a távolkeleti — koreai és indokínai — háborús tűz­fészkek kioltásában. Köze­ledett és közeledik minden békés országhoz. Üj utakat keres a békés egymás mel­lett élésre — beleszámítva a kormányfők, parlamenti képviselők személyes láto­gatásait, az elmaradt gazda­sággal rendelkező országok­nak nyújtott önzetlen segít­séget is. A Szovjetunió kez­deményezéseinek, tekinté­lyének köszönhető, hogy hosszú esztendők óta most a világpolitikai helyzet fo­kozatos enyhülését tapasz­taljuk. Az elmúlt, esv-két év alatt sok nagyjelentőségű tanácskozást jegyzett fel a történelem. S a diolomác'a küzdőporondján mindje ott láthattuk — veze'ű erőként — a Szovjetuniót. Gondol­junk csak a legutóbbi genfi értekezletekre. A nánek biz­tonságáról volt szó? A Szovietunm ésszerű tervet nvujtott be a tömbpolitika elvetéséről, a kollektív biz­tonság megszervezéséről. Az atomfegyverek eltiltásáról, a fegyverek és fegyveres erők csökkentéséről volt szó? Leszerelési javaslata mellé a tárgyalóasztalra tet­te a kormányhatározatot 640.000 katona leszerelésé­ről. (Zsukov marsall a párt- kongresszuson nagy taps közepette jelentette be, hogy a honvédelmi minisztérium végrehajtotta a határozatot, s az 1956. évi költségvetés 10 milliárd rubellel csök­kentette a katonai kiadáso­kat.) Az államok közti kap­csolatokról . volt szó? A | Szovjetunió már gyakorlati j ; intézkedéseki öl beszélhetett, j ! Rendezte kapcsolatait a I Jugoszláv Szövetségi nép-1 j köztársasággal, nagykövetet} cserélt Nyugat-Németország- j • gal, küldöttségeket indított: [ külföldi útra, külföldieket; fogadott a szocializmus or­szágában. Port Arthur és Porkala Udd támaszpontjait átadta Kínának, illetve Finnországnak, s elmond­hatja: a Szovjetuniónak nincsenek hadi támaszpont­jai idegen földön. Ezek té­nyek, tettek. A hideflíáliopú lovsgjei A tőkés világban sok olyan ország van, amelynek vezetői merőben ellentétes politikát folytatnak. Itt nemcsak az Egyesült Álla- mok világszerte — különö­sen a szovjet határok kö­zelében — elhelyezett hadi- támaszpontjairól van szó. Nemcsak arról, hogy évti­zedes erőfeszítésekkel igye­keznek befagyasztani a né­pek béketörekvéseit, hogy tiltják a kereskedelmet Ke­lettel. Sokkal többről van itt szó. Arról, hogy egyes kalandoroknak háborús ter­veik vrnncif a szocializmus országai ellen. Az Egyesült Államok lét­rehozta az atlanti és a c.sc-.desóceári «xonortosu- iást. Támadó jellegüket él- szent arcéi' takargatja. De amikor a Szovjetunió beje­lentette csatlakozási szándé­kát az atlanti paktumhoz — nem fogadták el. Már pedig ez a tömörülés csak akkor lehetne u béke. a biztoncá" szerve, ha mindkét „világ“ érdekelt államai részt ven­nének benne. Dulles ameri­kai külügyminiszter alig pér hónapja jelentette ki, hogy „egészen a háború kü­szöbéig“ kell elmenni, vagyis az amerikai politi­kának nem a megegyezési-e, a békés együttélés formái­nak kialakítására kell töre­kednie. hanem a hideghá­ború felélesztésére, a fegy­verkezési hajsza tokozására, az erőpolitika íolyíalásóra. Egyes atómanoetolok úgy magyarázzák, hogy a fegy­verkezéssel, az ..erőegyen­súly“ fenntartásával lehet megszilárdítani a békét. Hadd idézzük erről Hja Eren’ourg békeharcos szov­jet író véleményét: „A fegy­verkezési hajsza minden­képp mérgezi a tárgyalások légkörét, fokozza a bizal­matlanságot. Képzeljük el: két szomszéd régóta oörle- ked;k egy kút vagy darab­ka föld miatt, s végül mégis egyezkedni próbál. De mind­két fél zsebe gyanúsan duz­zadt, s mindkettő találgat­ja: vajon a másiknak hány revolvere 1 elvet. S ha az asszonyok a megbeszélés elején még géppisztollyal is ellátják a férfiakat? Ez alig­ha könnyíti meg a tárgya­lást.“ • A fentiekből következik; bár lényegesen enyhültebb a nemzetközi helyzet, mint mondjuk 3 évvel ezelőtt, az imperializmus háborús ré­mei még mindig kísérletez­nek. Fokozott éberséggel kell hát kísérni az imperia­lizmus minden lépését, ne­hogy esetleges támadása ké-, születlenül találjombennün- ket. Zsukov elvtárs szavai­val f v-'Or.uUatta a kengnesz- szus hallgatósága előtt az ellenség haderejét. Am ugyanebből a beszédből azt is megismertük, hogy a Szovjetunió és az egész szo­cialista tábor védelme szi­lárdabb. mint valaha. Zsu­kov elvtárs a fegyveres - harc logikájára figyelmez­tette azokat, akik atomtá­madásra készülnek: ők is kaphatnalc atombombát. És ugyanígy a tűzzel játszanak azok is, akik támaszponto­kat adnak Amerikának, hi­szen az első visszacsapás természetesen a támaszpon­tot éri. A Szovjetunió, a béke és a szocializmus világtábora saját maga és az ellenség erejének ismeretében bát­ran áll a nemzetközi po­rondon. Kész a békés együttélésre, kívánja a Ivó­két. de nem maradna alul fegyveres harcban sem; (Folytatjuk.) 1» . mámon A Román Munkáspárt Központi Bizottságának teli es ülés e A Roman Távirati Iroda j jelentése szerint a Komán ! Munkáspárt Központi Bi- t zcítsága március 23-tól ! 25-ig tartotta kibővített tel- |jes ülését a következő na- ! ptrenddel: 1. A Román Munkáspárt küldöttségének beszámolója a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusá­nak munkájáról. (Előadó: Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs.) 2. Beszámoló a Román Népköztársaság 1956. évi költségvetéséről. (Előadó: M. Mineseu.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom