Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-25 / 73. szám
NÉPI. A 1* 1956. március 23, vasárnap «P Ülést tartott a megye kommunistáinak nagyaktívája if Folytató* az 1. oldalról.) hengerezést. tárcsázást körültekintőbben kell elvégezni. Fontos, hogy az egyénile" gazdálkodó parasztokkal is megértessük a terméshozam három százalékos növelésének fontosságát. Természetesen, termelőszövetkezeteinknek kell 'példát mutatniuk. Az ősz folyamán a betakarítási munkák késedelme miatt taz őszi vetések egyrésze későn, nem egészen jól előkészített talajba került, őszi kalászosaink egyrésze gyen- ige. Az erős, hónélküli hideg idő is ártott. Gépállomásaink, termelőszövetkezeteink mezőgazdászainak, szakembereinek különös gonddal kell most végezniük a vetések tavaszi ápolását. Ahol nem volt mód e tél folyamán a porhanyósított istállótrágyával való felül- trágyázásra, ott azonnal és gondosan el kell végezni a nitrogén műtrágyák kiszórását. A vegyszeres gyomirtást is szélesebb körben kell al- kalmazniok termelőszövetkezeteinknek. A vegyszerest gyomirtó használata mint-! egy két mázsás terméstöbbletet jelent holdanként. Nagyon fontos a kuhorieatermelés növelése Az állattenyésztés fejlesztése szempontjából fontos a kukoricatermelés növelése. Az elmúlt évi termésátlagokkal nem lehetünk megelégedve. Termelőszövetkezeteink termésátlaga 13.5 inázsa, az egyéni paraszt- gazdaságok átlaga 12-5 mázsa volt, holott számos termelőszövetkezet ért el 20— 40 mázsás átlagot is. Az állatni gazdaságaink, termelőszövetkezeteink vezetői még .mindig nem értették meg kellőképpen, hogy mit jelent a hús- és zsírellátás megjavítása szempontjából a kukorica! Több állami gazdaságban, termelőszövetkezetben idegenkednek a kukorica vetésterületének növelésétől, mivel a kukoricát munkaigényesnek tartják. A gépállomások keveset tettek a négyzetes kukoricavetés elterjesztése érdekében is, pedig ez lehetővé teszi a gépi művelést. A gépállomási járási titkárok, a pártszervezetek, a Megyei Igazgatóság dolgozói érjék el, hogy ■ a kukorica vetésterület 80 százalékán legyen négyzetes vetés. Megyénk DlSZ-fiatal- laitól is elvárjuk, hogy komolyan veszik a kukoricatermelés felett vállalt védnökséget és mindent megtesznek m új agrotechnika alkalmazása érdekében. A beszámoló ezután az ál-1 lami. gazdaságok termeié- Eével foglalkozott. Az ered-; mények taglalása mellett rámutatott arra, hogy az állami gazdaságok állattenyésztése még alacsony színvonalon áll, az állati termékek önköltsége magas. Ám ugyanezt mondhatjuk egyes gazdaságoknál a kukorica és kenyérgabonatermelésre is. A sertéshíz- lalásnál alacsony a takarmányértékesítési százalék. Az állami gazdaságok párt- szervezeteinek elsőrendű feladata, hogy megvizsgálják az önköltségek alakulását és küzdjenek a termelés nyereségessé tételéért. Különösen az állattenyésztésbem az állati termékek termelésénél vigyázzanak az önköltség csökkentésére. i verseny fő formája a párosverseny A beszámoló rámutatott arra, hogy az SZKP XX. kongresszusa jelentős segítséget adott a munkaverseny helyes megszervezéséhez. Az évi felajánlásoknak konkrétaknak kell lenniük. A felajánlást részletezni kell munkafolyamatokra, időegységekre. Ha például egy fejőnő' szocialista kötelezettséget vállal arra, hogy egy esztendő leforgása alatt ennyivel és ennyivel emeli a tejhoizamot, rögzíteni kell: mennyi tejet fej januárban, februárban és így tovább, így maguk a versenyzők is figyelemmel kísérhetik a verseny alakulását, kijavíthatják a hibákat. Mindez fegyelemre neveli a dolgozókat. A verseny fő formája a párosverseny. Ezt kell megyénkben is kiterjeszte-1 ni. Természetesen biztosítani kell a páros verseny rendszeres értékelését, az eredményeknek nyilvánosságot kell biztosítani, jutalmazni és népszerűsíteni kell a legjobbakat. Mindez" elsősorban állami gazdaságainkra vonatkozik, de a mezőgazdaság minden területén meg kell honosítani a nemes versengést. Meg kell javítani a köxépparasxiok között folytatott politikai munkát Az SZKP XX. kongresz- szusa újból megmutatta, hogy a dolgozó parasztság jólétének, felemelkedésének egyedüli helyes útja az, amelyen a Szovjetunió kolhozparasztsága halad. Központi Vezetőségünk tavaly márciusi határozata után megyénkben is megszűnt az egyhelyben való topogás a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése területén. Ebben sur, évben tovább nőtt a belépők száma, j Március 18-ig 3.222 csa- j Iád lépett be megyénk termelőszövetkezeteibe > 4618 taggal. 8063 ka- j tasztrális holddal. A számok azt mutatják, hogy a belépettek között igen kevés a közénoaraszt — mindössze 362. Ez a tény megszabja egyik legfonto^ sabb feladatunkat is. Meg kell javítani a középpa- rasztok között folyó politikai nevelőmunkát. A pártszerveknek és pártszervezeteknek céltudatosan kell törekedniük a középparasztok megnyerésére. Termelőszövetkezeteink egyré- jzében elzárkóznak a vezetők és a tagok a középpa- rasztoktól. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy egyes középparasztok lenézik a volt szegényparasztokat. Ezt a legtöbb helyen megmutatkozó ellentétet" a kulákok és a falu egyéb osztályidagen elemei tudatosan igyekeznek kiélezni. A szegényparaszt jobban vonzódik a termelőszövetkezethez. könnyebb meggyőzni a belépésről. Sok termelőszövetkezetben nem fogadják szívesen a szegényparasztokat, mert kevés a föld, sok a munkaerő. Különösen az elmúlt év őszén alakult új termelő- szövetkezeteknél mutatkozik j ez á' jelenség. Meg kell értetni a párttagsággal, termelőszövetkezeti tagsággal, hogy a termelőszövetkezett fejlesztés helyes ■ módszere: a szegényparasztokra támaszkodva .sokoldalú ági táviét folytatni a középparasztok között. Ebbe a munkába minél több termelőszövetkezetben dolgozó v'olt középparasztot kell bevonni. Az egyénileg gazdálkodó középparasztokhoz elsősorban ezeket a szövetkezeti tagokat kell elküldeni. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztését nem egy helyen akadályozza az is, hogy a községi párt- és tanácsvezetők előtt néni világos a párt politikája, Megtörténik az is, hogy az agitációs munka termelőszövetkezeti tagok nélkül folyik. Ez annál inkább hiba. mert elsősorban a termelőszövetkezeti tagok érdeke szövetkezetük fejlesztése. A helytelen módszer csökkenti a tagok öntevékenységét. A munka elvégzésénél a megyei, járási vezetőkre várnak. Fontos, hogy a termelő- szövetkezetek vezetői hívják meg többször az egyénileg dolgozó parasztokat baráti beszélgetésekre, amelyeken megvitatják a termelőszövetkezetek terveit, fejlődésüknek kilátásait. Az eredmények ismertetése mellett kérjék ki az egyéni paraszHareoíni kell a A termelőszövetkezetek megszilárdítása, számszerű fejlesztése elválaszthatatlan a falusi osztályellenség, a feu- lákság elleni harctól. A kulákság felnagyítja egyes termelőszövetkezetek hibáit, igyekszik kicsinyíteni az eredményeket, lejáratni a termelőszövetkezeti vezetőket, kezdeményezőket. Egyes községekben azt hangoztatják: ki kell tartani májusig, utána nem lesz szövetkezeti fejlesztés. Más helyeken visszalépésre igyekeznek rábírni a most belátok véleményét. Ezzel a módszerrel a nagygéci termelőszövetkezet új tagokkal gyarapodott az ilyen beszélgetések hatására, kulákság ellen pett tagokat. Arra is van példa, hogy maguk a kulá- kok kezdeményezik a termelőszövetkezetek alakítását azzal a céllal, hogy befurakodva azt bomlasszák. A kulákság mellett a, klerikális reakció is a termelőszövetkezett fejlesztés ellen van. Különösen a fiatalokra és, nőkre igyekeznek káros hatást gyakorolni. Pártszervezeteink munkájának fontos része az osztályellenség mesterkedéseinek alapos, részletes leleplezése. Támasxkodni kell a tömegsxervexetekre, népjrontbixottságokru Pártszervezeteink nem támaszkodnak mindenütt helyesen az állami szervekre, tömegszervezetekre, valamint a népfront bizottságokra. Egyes helyeken a jobboldali nézetek maradványaként szükséges rossznak tekintik pártszervezeteink a népfront bizottságokat. Ez a magatartás káros a párt előtt álló feladatok végrehajtása tekintetében. Pártszervezeteink bizto- ! sitsák a helyes pártirányítást a népfront bizottságokban. Központi Vezetőségünk felhívta a figyelmet arra, hogy új, népszerű feladatokkal kell megbízni a népfrontbizottságokat, mint például a békemozgalcmmal való foglalkozás, a terméshozam három százalékos emelése, az állampolgári kötelezettségek teljesítése. A beszámoló ezután a begyűjtéssel foglalkozott. — Mint rámutatott: az április 4. tiszteletére indított begyűjtési versenyben megyénk a negyedik helyen van. Minden feltétel adva van ahhoz, hogy az első három között legyünk. Különösen a csengeri, nagykállói és fehérgyarmati járásoknak kell jobban igyekezniük. A beszámoló végezetülrámutatott: A tapasztalatok azt mutatják, hogy megyénk dolgozói jobb kedvvel, vidámabban dolgoznak. Tovább erősödött, szilárdult pártunk tömegkapcsolata. A Nagy Imre-féle jobboldali elhajlók végérvényesen láthatják, hogy a. magyar dolgozó nép ügyét csak egy úton lehet előre és győzelemre vinni: a leniniz- mns által megjelölt úton. A XX. kongresszus határozatainak feldolgozását, jő megértését egy ilyen megyei aktívával nem lehet lezártnak tekinteni. A kongresszus világtörténelmi jelentőségű. Hosszú évekre feladatokat jelölt meg a világ valamennyi kommunistája, békeszerető ember« számára. Gyakorlati munkánkban kell megmutat - nunk, hogy mennyire tettük magunkévá a kongresz- szus útmutatásait. Ezután a felszólalások következtek. amelyek ismertetésére visszatérünk. Az vSZKP kongresszusának útmutatásai I. A győzelmes szocializmus Egy hét múlva a párt- oktatás részvevői megkezdik az SZKP XX. kongresszusa anyagának tanulmányozását. A kongresszus útmutatásaival kapcsolatban cikksorozatot közlünk. Az első cikk a szocializmus és a kapitalizmus erőviszonyát is- ' menteti. A századforduló táján új jelenségek mutatkoztak a tőkés társadalomban. Ezeket a jelenségeket Lenin foglalta rendszerbe, és azt a következtetést vonta le, hogy a tőkés világ túl jutott virágzó korszakán, elkövetkezett hanyatlásának, bomlásának, pusztulásának kora. az imperializmus kora. Ez az időszak pedig egyben a győzelmes proletárforradalomnak, a szó. cialista rend létrejöttének a kora is. Az eltelt évtizedek beszédesen bizonyítják a látnoki szavak igazát. Közel negyven éve már, hogy fennáll és virágzik az első szocialista állam, a Szovjetunió, az utóbbi egy évtized eseményei pedig azt bizonyítják, hogy a szocializmus nem egy országra korlátozódó, elszigetelt jelenség, hanem — bátran lehet mondani — világrendszerré vált. Ha valaki nem hisz a betűknek, számok sorából győződhet meg. A második világháború előtt szárazföldünk 17 százalékán vált uralkodóvá a szocializmus. Ezen a területen élt az emberiség 9 százaléka, itt állították elő a világ ipari termékeinek 7 százalékát. És ma mi a helyzet? A földkerekség 25, a lakosság 35 százaléka tartozik a szocializmus világrendszeréhez, s a vlk'g ioari termelésének 30 százalékát szolgáltatja. A Szovjetunió antifasiszta felszabadító hadjárata következtében f"»árros országban — köztük hazánkban is — olyan társadalom formálódott, amely már megtette az első leneseket a szocializmus építésében. A Távol-Keleten Kína dolgozó népe győ 2tes nolaárhá- borút vívott ellenségeivel, s ennek nyomán rnegk~—"'ette az úi társadalom alapjainak lerakását. így Haknit lri a szocializmus világméretű tábora. így vált a szocializmus példátlan gyorsasággal világrend- szerré. A történelem tanítja. hogy az első osztálytársadatomnak, a rabszolgatar- j tó rendnek megszilárdítása- i hoz egy évezred sem volt elegendő. A feudalizmus két, a kapitalizmus másfél évszázad alatt szilárdult meg. A szocialista rendszernek viszont egyetlen emberöltő elég volt ama, hogy bebizonyítsa mérhetetlen fölényét a kapitalista rendszer felett, hogy egvre gyarapodó, egyre erősödő világrendszerré váljék; és egyre nagyobb hatást gyakoroljon a tőkés világra. Mert mérhetetlen hatást gvs>kc"<-»l, vak is észreveheti. Űi tartalommal tölti meg a tőkés országok munkássá "ónak mozgatmait. forradalmasítja "ondolkozé-, süket, s a munkások követ-, kenetesebbek követe-ér r ik- 'jen, békek üzdelmükben. Franci?apsjsáB tyydarr ni; é- hen a kommunista xárt a j ic^nr yychh erő. - Olaszor-j szártól Xj? done •••iáig számtalan országban találunk. ,*,*> 5/-f tekinté’ves kommunista- é« ncurkéz. "irtokat. Mi hét g titka a rorv- l(.«r - -omV,vnn’én relének? Miért, tekint. lelkesedéssel í> tőkés világ roun- káp«ágp. e 1? országra? Az iparosítás, a termelés miatt? Hiszen iparosíthat a tőkés rendszer is, s a kapitalizmus sem élhet meg termelés nélkül. Ez mind igaz. De termelés és termelés közt különbség van. 1929-et igazán nem lehet a tőkés termelés csúcsánál: nevezni, hiszen akkor került a világtőke egyik legszörnyűbb válságába. Nem termeltek teljes kapacitással az üzemek. És lám, ehhez az alacsony termelési színvonalhoz képest is aligáiig lehet némi fejlődést tapasztalni. Az elmúlt 26 esztendő folyamán még kétszer esére sem emelkedőt l a. tőkés világ iüari termelése. (Az amerikai is alig jobb az átlagnál. 234 százalék). És mi történt ugyanebben az időben a Szovjetunióban? Az elmúlt, esztendőben az ioari termelés már több, mint húszszorossá volt a 26 évvel ezelőttiek. Az egy főre eső termelés fo’—; nfelébeu is elhaffvtp a rmyíetnoió vm*r"ág kivételévé1 az egész tőkés világot. A munkatr'-melé- ].-„.-v>-Eég alakulásának számadatai az előbbihez hasonló 1-v- műt- A C ---v-,!_ unióban 1913-hoz képest nyy1 szzcrosárp, ti- Egyesült Államokban alig kétszeresére emelkedett a munka termelékenysége. A Szovjetunió a munkatermelékenység színvonalában is elhagyta Angliát, Franciaországot, s nincs messze az idő, amikor elhagyja az Egyesült Államokat. A Szovjetunióban rövidke két esztendő alatt 33 millió hektár parlag- és szűzföldet vettek művelés alá. (Akkora ez a terület, mint Magyarország és Románia együttvéve, beleszámítva nemcsak a szántóföldet, hanem a hegyeket, , a rété-1 két, a folyók ágyát is.) j Ugyanakkor az Egyesültj Államokban — Eisenhower i bevallása szerint — ebben! az évben 10 millió hektár-1 ral csökkentik ‘a vetésterületet. Ezek után nem is kell bővebben magyarázni, miben van a szocializmus vonzóereje. A szocializmus: megtorpanás nélküli, szakadatlan fejlődés, virágzó gazdasági élet. A szocialista szervezetű gazdaság nem ismer válságokat. A szocializmus szótárából hiányzik az a kifejezés, hogy kizsákmányolás, élősdi jövedelem. A szocialista termelésnek az a célja, ho"v szakadatlanul emelkedjék a népjólét. A szögializmus felemeli, a társadalom csúcsaira helyezi a tegnap még kizsákmányolt, kisemmizett, megalázott néptömegeket. A szocializmus emberré teszi az embert. Tervei ki nem mondva is hirdetik az emberiség leghőbb vágyait, a békét, a nepek testvéri barátságát. Százmilliókat lelkesítenek ezek az eszmék határainkon túl is. Százmilliókat lelkesít a fejlettebb társadalom építése, az emberi haladás folytatása. Nincsenek és nem is lehetnek ilyen lelkesítő eszményei a tőkés rendszernek. Ez a rendszer túlélte magát. Nincsenek ma haladóbb eszmék, mint a mar- xizmus-leninizmus. Büszkeség ott menetelni ezek alatt a zászlók alatt. Büszkeség és világraszóló tett a szocializmus építése. Olyan hazafiúi munka, amelynek gyümölcsei a tőkés világban is érlelődnek. A Szovjetunió eredményei. a sokoldalú fejlődés, az általános békés irányzat, a társadalmi termelés szüntelen növekedése tanulságul szolgál a mi számunkra is. Arra tanít, hogy következetesen hajtsuk végre az ország szocialista iparosítását. a mezőgazdaság szocialista átszervezését pedig úgy valósítsuk meg. hogv közben emelkedjenek a nö- vénvtermelés és az állattenyésztés hozamai. A szocialista iparosítás nagy munkáját a jobboldali (Folytatása a 3. ol laton)
