Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-25 / 73. szám

NÉPI. A 1* 1956. március 23, vasárnap «P Ülést tartott a megye kommunistáinak nagyaktívája if Folytató* az 1. oldalról.) hengerezést. tárcsázást kö­rültekintőbben kell elvé­gezni. Fontos, hogy az egyé­nile" gazdálkodó parasz­tokkal is megértessük a ter­méshozam három százalé­kos növelésének fontossá­gát. Természetesen, terme­lőszövetkezeteinknek kell 'példát mutatniuk. Az ősz folyamán a betakarítási munkák késedelme miatt taz őszi vetések egyrésze ké­sőn, nem egészen jól előké­szített talajba került, őszi kalászosaink egyrésze gyen- ige. Az erős, hónélküli hi­deg idő is ártott. Gépállomásaink, terme­lőszövetkezeteink mező­gazdászainak, szakem­bereinek különös gond­dal kell most végez­niük a vetések tavaszi ápolását. Ahol nem volt mód e tél fo­lyamán a porhanyósított istállótrágyával való felül- trágyázásra, ott azonnal és gondosan el kell végezni a nitrogén műtrágyák kiszó­rását. A vegyszeres gyomirtást is szélesebb körben kell al- kalmazniok termelőszövet­kezeteinknek. A vegyszerest gyomirtó használata mint-! egy két mázsás terméstöbb­letet jelent holdanként. Nagyon fontos a kuhorieatermelés növelése Az állattenyésztés fejlesz­tése szempontjából fontos a kukoricatermelés növelése. Az elmúlt évi termésátla­gokkal nem lehetünk meg­elégedve. Termelőszövetke­zeteink termésátlaga 13.5 inázsa, az egyéni paraszt- gazdaságok átlaga 12-5 má­zsa volt, holott számos ter­melőszövetkezet ért el 20— 40 mázsás átlagot is. Az álla­tni gazdaságaink, termelő­szövetkezeteink vezetői még .mindig nem értették meg kellőképpen, hogy mit je­lent a hús- és zsírellátás megjavítása szempontjából a kukorica! Több állami gazdaságban, termelőszövet­kezetben idegenkednek a kukorica vetésterületének növelésétől, mivel a kukori­cát munkaigényesnek tart­ják. A gépállomások ke­veset tettek a négyzetes kukoricavetés elterjesztése érdekében is, pedig ez le­hetővé teszi a gépi műve­lést. A gépállomási járási titkárok, a pártszervezetek, a Megyei Igazgatóság dol­gozói érjék el, hogy ■ a ku­korica vetésterület 80 szá­zalékán legyen négyzetes vetés. Megyénk DlSZ-fiatal- laitól is elvárjuk, hogy komolyan veszik a ku­koricatermelés felett vállalt védnökséget és mindent megtesznek m új agrotechnika alkal­mazása érdekében. A beszámoló ezután az ál-1 lami. gazdaságok termeié- Eével foglalkozott. Az ered-; mények taglalása mellett rámutatott arra, hogy az állami gazdaságok állatte­nyésztése még alacsony színvonalon áll, az állati termékek önköltsége ma­gas. Ám ugyanezt mondhat­juk egyes gazdaságoknál a kukorica és kenyérgabona­termelésre is. A sertéshíz- lalásnál alacsony a takar­mányértékesítési százalék. Az állami gazdaságok párt- szervezeteinek elsőrendű feladata, hogy megvizsgál­ják az önköltségek alakulá­sát és küzdjenek a terme­lés nyereségessé tételéért. Különösen az állattenyész­tésbem az állati termékek termelésénél vigyázzanak az önköltség csökkentésére. i verseny fő formája a párosverseny A beszámoló rámutatott arra, hogy az SZKP XX. kongresszusa jelentős se­gítséget adott a munkaver­seny helyes megszervezésé­hez. Az évi felajánlásoknak konkrétaknak kell lenniük. A felajánlást részletezni kell munkafolyamatokra, időegységekre. Ha például egy fejőnő' szocialista köte­lezettséget vállal arra, hogy egy esztendő leforgása alatt ennyivel és ennyivel emeli a tejhoizamot, rögzíteni kell: mennyi tejet fej januárban, februárban és így tovább, így maguk a versenyzők is figyelemmel kísérhetik a verseny alakulását, kijavít­hatják a hibákat. Mindez fegyelemre neveli a dolgo­zókat. A verseny fő formája a párosverseny. Ezt kell megyénkben is kiterjeszte-1 ni. Természetesen biztosítani kell a pá­ros verseny rendszeres értékelését, az eredmé­nyeknek nyilvánosságot kell biztosítani, jutal­mazni és népszerűsíteni kell a legjobbakat. Mindez" elsősorban állami gazdaságainkra vonatkozik, de a mezőgazdaság minden területén meg kell hono­sítani a nemes versengést. Meg kell javítani a köxépparasxiok között folytatott politikai munkát Az SZKP XX. kongresz- szusa újból megmutatta, hogy a dolgozó parasztság jólétének, felemelkedésének egyedüli helyes útja az, amelyen a Szovjetunió kol­hozparasztsága halad. Köz­ponti Vezetőségünk tavaly márciusi határozata után megyénkben is megszűnt az egyhelyben való topogás a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése terü­letén. Ebben sur, évben tovább nőtt a belépők száma, j Március 18-ig 3.222 csa- j Iád lépett be megyénk termelőszövetkezeteibe > 4618 taggal. 8063 ka- j tasztrális holddal. A számok azt mutatják, hogy a belépettek között igen kevés a közénoaraszt — mindössze 362. Ez a tény megszabja egyik legfonto^ sabb feladatunkat is. Meg kell javítani a középpa- rasztok között folyó politi­kai nevelőmunkát. A párt­szerveknek és pártszerve­zeteknek céltudatosan kell törekedniük a középpa­rasztok megnyerésére. Ter­melőszövetkezeteink egyré- jzében elzárkóznak a veze­tők és a tagok a középpa- rasztoktól. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy egyes középparasztok lenézik a volt szegényparasztokat. Ezt a legtöbb helyen meg­mutatkozó ellentétet" a kulákok és a falu egyéb osztályidagen elemei tuda­tosan igyekeznek kiélezni. A szegényparaszt jobban vonzódik a termelőszövet­kezethez. könnyebb meg­győzni a belépésről. Sok termelőszövetkezetben nem fogadják szívesen a sze­gényparasztokat, mert ke­vés a föld, sok a munkaerő. Különösen az elmúlt év őszén alakult új termelő- szövetkezeteknél mutatkozik j ez á' jelenség. Meg kell értetni a párt­tagsággal, termelőszö­vetkezeti tagsággal, hogy a termelőszövetke­zett fejlesztés helyes ■ módszere: a szegénypa­rasztokra támaszkodva .sokoldalú ági táviét foly­tatni a középparasztok között. Ebbe a munkába minél több termelőszövetkezet­ben dolgozó v'olt középpa­rasztot kell bevonni. Az egyénileg gazdálkodó kö­zépparasztokhoz elsősorban ezeket a szövetkezeti ta­gokat kell elküldeni. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztését nem egy helyen akadályozza az is, hogy a községi párt- és tanácsvezetők előtt néni világos a párt politikája, Megtörténik az is, hogy az agitációs munka termelő­szövetkezeti tagok nélkül folyik. Ez annál inkább hi­ba. mert elsősorban a ter­melőszövetkezeti tagok ér­deke szövetkezetük fejlesz­tése. A helytelen módszer csökkenti a tagok öntevé­kenységét. A munka elvég­zésénél a megyei, járási vezetőkre várnak. Fontos, hogy a termelő- szövetkezetek vezetői hívják meg többször az egyénileg dolgozó parasztokat baráti beszélgetésekre, amelyeken megvitatják a termelőszö­vetkezetek terveit, fejlődé­süknek kilátásait. Az ered­mények ismertetése mellett kérjék ki az egyéni parasz­Hareoíni kell a A termelőszövetkezetek megszilárdítása, szám­szerű fejlesztése elvá­laszthatatlan a falusi osztályellenség, a feu- lákság elleni harctól. A kulákság felnagyítja egyes termelőszövetkezetek hibáit, igyekszik kicsinyíteni az eredményeket, lejáratni a termelőszövetkezeti vezető­ket, kezdeményezőket. Egyes községekben azt hangoztat­ják: ki kell tartani máju­sig, utána nem lesz szövet­kezeti fejlesztés. Más he­lyeken visszalépésre igye­keznek rábírni a most belá­tok véleményét. Ezzel a módszerrel a nagygéci ter­melőszövetkezet új tagok­kal gyarapodott az ilyen beszélgetések hatására, kulákság ellen pett tagokat. Arra is van példa, hogy maguk a kulá- kok kezdeményezik a ter­melőszövetkezetek alakítá­sát azzal a céllal, hogy be­furakodva azt bomlasszák. A kulákság mellett a, klerikális reakció is a termelőszövetkezett fejlesztés ellen van. Különösen a fiatalokra és, nőkre igyekeznek káros ha­tást gyakorolni. Pártszerve­zeteink munkájának fontos része az osztályellenség mesterkedéseinek alapos, részletes leleplezése. Támasxkodni kell a tömegsxervexetekre, népjrontbixottságokru Pártszervezeteink nem tá­maszkodnak mindenütt he­lyesen az állami szervekre, tömegszervezetekre, vala­mint a népfront bizottsá­gokra. Egyes helyeken a jobboldali nézetek marad­ványaként szükséges rossz­nak tekintik pártszerveze­teink a népfront bizottsá­gokat. Ez a magatartás ká­ros a párt előtt álló felada­tok végrehajtása tekinteté­ben. Pártszervezeteink bizto- ! sitsák a helyes párt­irányítást a népfront bizottságokban. Központi Vezetőségünk fel­hívta a figyelmet arra, hogy új, népszerű feladatokkal kell megbízni a népfront­bizottságokat, mint például a békemozgalcmmal való foglalkozás, a terméshozam három százalékos emelése, az állampolgári kötelezettsé­gek teljesítése. A beszámoló ezután a be­gyűjtéssel foglalkozott. — Mint rámutatott: az április 4. tiszteletére indított begyűjtési ver­senyben megyénk a negyedik helyen van. Minden feltétel adva van ahhoz, hogy az első három között legyünk. Különösen a csengeri, nagykállói és fe­hérgyarmati járásoknak kell jobban igyekezniük. A beszámoló végezetül­rámutatott: A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy megyénk dol­gozói jobb kedvvel, vidá­mabban dolgoznak. Tovább erősödött, szilárdult pár­tunk tömegkapcsolata. A Nagy Imre-féle jobboldali elhajlók végérvényesen lát­hatják, hogy a. magyar dolgozó nép ügyét csak egy úton lehet előre és győze­lemre vinni: a leniniz- mns által megjelölt úton. A XX. kongresszus hatá­rozatainak feldolgozását, jő megértését egy ilyen me­gyei aktívával nem lehet le­zártnak tekinteni. A kong­resszus világtörténelmi je­lentőségű. Hosszú évekre feladatokat jelölt meg a vi­lág valamennyi kommunis­tája, békeszerető ember« számára. Gyakorlati mun­kánkban kell megmutat - nunk, hogy mennyire tet­tük magunkévá a kongresz- szus útmutatásait. Ezután a felszólalások kö­vetkeztek. amelyek ismer­tetésére visszatérünk. Az vSZKP kongresszusának útmutatásai I. A győzelmes szocializmus Egy hét múlva a párt- oktatás részvevői megkez­dik az SZKP XX. kong­resszusa anyagának ta­nulmányozását. A kong­resszus útmutatásaival kapcsolatban cikksoroza­tot közlünk. Az első cikk a szocializmus és a kapi­talizmus erőviszonyát is- ' menteti. A századforduló táján új jelenségek mutatkoztak a tőkés társadalomban. Eze­ket a jelenségeket Lenin foglalta rendszerbe, és azt a következtetést vonta le, hogy a tőkés világ túl ju­tott virágzó korszakán, el­következett hanyatlásának, bomlásának, pusztulásának kora. az imperializmus ko­ra. Ez az időszak pedig egyben a győzelmes prole­tárforradalomnak, a szó. cialista rend létrejöttének a kora is. Az eltelt évtizedek beszé­desen bizonyítják a látnoki szavak igazát. Közel negy­ven éve már, hogy fennáll és virágzik az első szocialis­ta állam, a Szovjetunió, az utóbbi egy évtized esemé­nyei pedig azt bizonyítják, hogy a szocializmus nem egy országra korlátozódó, elszigetelt jelenség, hanem — bátran lehet mondani — világrendszerré vált. Ha valaki nem hisz a be­tűknek, számok sorából győződhet meg. A második világháború előtt szárazföl­dünk 17 százalékán vált uralkodóvá a szocializmus. Ezen a területen élt az em­beriség 9 százaléka, itt állí­tották elő a világ ipari ter­mékeinek 7 százalékát. És ma mi a helyzet? A föld­kerekség 25, a lakosság 35 százaléka tartozik a szocia­lizmus világrendszeréhez, s a vlk'g ioari termelésének 30 százalékát szolgáltatja. A Szovjetunió antifasiszta felszabadító hadjárata kö­vetkeztében f"»árros ország­ban — köztük hazánkban is — olyan társadalom for­málódott, amely már meg­tette az első leneseket a szocializmus építésében. A Távol-Keleten Kína dolgo­zó népe győ 2tes nolaárhá- borút vívott ellenségeivel, s ennek nyomán rnegk~—"'et­te az úi társadalom alapjai­nak lerakását. így Haknit lri a szocializ­mus világméretű tábora. így vált a szocializmus példát­lan gyorsasággal világrend- szerré. A történelem tanít­ja. hogy az első osztálytár­sadatomnak, a rabszolgatar- j tó rendnek megszilárdítása- i hoz egy évezred sem volt elegendő. A feudalizmus két, a kapitalizmus másfél évszázad alatt szilárdult meg. A szocialista rend­szernek viszont egyetlen emberöltő elég volt ama, hogy bebizonyítsa mérhe­tetlen fölényét a kapitalista rendszer felett, hogy egvre gyarapodó, egyre erősödő világrendszerré váljék; és egyre nagyobb hatást gya­koroljon a tőkés világra. Mert mérhetetlen hatást gvs>kc"<-»l, vak is észreve­heti. Űi tartalommal tölti meg a tőkés országok mun­kássá "ónak mozgatmait. forradalmasítja "ondolkozé-, süket, s a munkások követ-, kenetesebbek követe-ér r ik- 'jen, békek üzdelmükben. Franci?apsjsáB tyydarr ni; é- hen a kommunista xárt a j ic^nr yychh erő. - Olaszor-j szártól Xj? done •••iáig szám­talan országban találunk. ,*,*> 5/-f tekinté’ves kommunis­ta- é« ncurkéz. "irtokat. Mi hét g titka a rorv- l(.«r - -omV,vnn’én relé­nek? Miért, tekint. lelkese­déssel í> tőkés világ roun- káp«ágp. e 1? országra? Az iparosítás, a termelés miatt? Hiszen iparosíthat a tőkés rendszer is, s a kapi­talizmus sem élhet meg termelés nélkül. Ez mind igaz. De termelés és terme­lés közt különbség van. 1929-et igazán nem lehet a tőkés termelés csúcsánál: nevezni, hiszen akkor ke­rült a világtőke egyik leg­szörnyűbb válságába. Nem termeltek teljes kapacitás­sal az üzemek. És lám, eh­hez az alacsony termelési színvonalhoz képest is alig­áiig lehet némi fejlődést tapasztalni. Az elmúlt 26 esztendő folyamán még két­szer esére sem emelkedőt l a. tőkés világ iüari terme­lése. (Az amerikai is alig jobb az átlagnál. 234 száza­lék). És mi történt ugyan­ebben az időben a Szovjet­unióban? Az elmúlt, eszten­dőben az ioari termelés már több, mint húszszoros­sá volt a 26 évvel ezelőtti­ek. Az egy főre eső terme­lés fo’—; nfelébeu is elhaffv­tp a rmyíetnoió vm*r"ág kivételévé1 az egész tőkés világot. A munkatr'-melé- ].-„.-v>-Eég alakulásának szám­adatai az előbbihez hasonló 1-v- műt- A C ---v-,!_ unióban 1913-hoz képest nyy1 szzcrosárp, ti- Egye­sült Államokban alig két­szeresére emelkedett a munka termelékenysége. A Szovjetunió a munkaterme­lékenység színvonalában is elhagyta Angliát, Franciaor­szágot, s nincs messze az idő, amikor elhagyja az Egyesült Államokat. A Szovjetunióban rövidke két esztendő alatt 33 millió hek­tár parlag- és szűzföldet vettek művelés alá. (Akko­ra ez a terület, mint Ma­gyarország és Románia együttvéve, beleszámítva nemcsak a szántóföldet, hanem a hegyeket, , a rété-1 két, a folyók ágyát is.) j Ugyanakkor az Egyesültj Államokban — Eisenhower i bevallása szerint — ebben! az évben 10 millió hektár-1 ral csökkentik ‘a vetésterü­letet. Ezek után nem is kell bővebben magyarázni, mi­ben van a szocializmus vonzóereje. A szocializmus: megtor­panás nélküli, szakadatlan fejlődés, virágzó gazdasági élet. A szocialista szerveze­tű gazdaság nem ismer vál­ságokat. A szocializmus szótárából hiányzik az a kifejezés, hogy kizsákmányolás, élősdi jövedelem. A szocialista termelésnek az a célja, ho"v szakadatlanul emel­kedjék a népjólét. A szögializmus felemeli, a társadalom csúcsaira he­lyezi a tegnap még kizsák­mányolt, kisemmizett, meg­alázott néptömegeket. A szocializmus emberré teszi az embert. Tervei ki nem mondva is hirdetik az emberiség leghőbb vágyait, a békét, a nepek testvéri barátságát. Százmilliókat lelkesíte­nek ezek az eszmék hatá­rainkon túl is. Százmillió­kat lelkesít a fejlettebb tár­sadalom építése, az emberi haladás folytatása. Nincsenek és nem is le­hetnek ilyen lelkesítő esz­ményei a tőkés rendszer­nek. Ez a rendszer túlélte magát. Nincsenek ma hala­dóbb eszmék, mint a mar- xizmus-leninizmus. Büsz­keség ott menetelni ezek alatt a zászlók alatt. Büsz­keség és világraszóló tett a szocializmus építése. Olyan hazafiúi munka, amelynek gyümölcsei a tőkés világban is érlelődnek. A Szovjetunió eredmé­nyei. a sokoldalú fejlődés, az általános békés irányzat, a társadalmi termelés szün­telen növekedése tanulságul szolgál a mi számunkra is. Arra tanít, hogy követke­zetesen hajtsuk végre az ország szocialista iparosítá­sát. a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését pedig úgy valósítsuk meg. hogv közben emelkedjenek a nö- vénvtermelés és az állatte­nyésztés hozamai. A szocialista iparosítás nagy munkáját a jobboldali (Folytatása a 3. ol laton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom