Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-12 / 37. szám

N É r* L A 1* 1936. február IS, vasárnap 2 Elfogadta az országgyűlés az 1956* évi állami költségvetést Az országgyűlés szombati ülése Az országgyűlés ülésszaka szombaton délelőtt folytatta munkáját. Az ülésen foly­tatták az 1956. évi állam: költségvetés és a költségve­tési törvény vitáját. Az ülést Rónai Sándor el­nök nyitotta meg. A vitá­ban elsőnek Bajtai Károly országgyűlési képviselő szó­lalt fel a Közlekedési- és i'ostaügyi Minisztérium költségvetésével kapcsolat­ban. Tisza József elvtárs a Földművelésügyi Miniszté­rium, valamint az Állami Gazdaságok Minisztériuma költségvetéséről szólt: Javul az állami gazdaságok munkája Kormányunk az 1956. évi állami költségvetésben ko­moly összeget, a költségve­tés összkiadásának 10,2 szá­zalékát fordítja közvetlenül a mezőgazdaság fejlesztésé­re és pénzellátására — mon­dotta— ezen túlmenően az olyan beruházásokkal is, mint a Tiszalöki Vízlépcső, a Keleti Főcsatorna, vagy mint a fokozottabb műtrá­gyagyártás, további több­százmillió forintos beruhá­zással akarja biztosítani kormányunk a pártnak azt a határozatát, amely szerint a mezőgazdasági termelés te­rületén is meg kell szün­tetni az elmaradást és ál­landóan fokozni kell a ho­zamokat, mind a növényter­melésben, mind az ’állatte­nyésztésben. Tisza József elsőnek az állami gazdaságok munká­ját említette. Állami gazdaságaink munkájában az utóbbi évek során komoly ja­vulás tapasztalható, s megvannak az előfelté­telek ahhoz, hogy a hozzájuk fűzött vára­kozásnak meg Is felelje­nek — mondotta, — 1955-ben a többéves szívós munka kö­vetkeztében gazdálkodásuk­ban komoly lépést tettek előre. Múltévi termésered­ményeikkel felülmúlják gazdálkodásuk bármelyik esztendejének eredményeit. Javult a helyzet az állat- tenyésztés területén is, nem­csak a számszerűségben, hanem a hozamokat illetően is. Van bizonyos eredmény az önköltség csökkentés te­rén is, de korántsem >lyan, mint amilyenek a lehetősé­gek. Állami gazdaságaink­ban általában nem érvénye­sül még a messzemenő ta­karékosság, a költségek csökkentésére való te rv- szerű, szívós törekvés. Kétségtelen, hogy orszá­gos átlagban az állami gaz daságok kenyérgabonater­melési szintje nőtt, ennek ellenére az önköltség nem hogy nem csökkent, hanem a tervezetthez képest orszá­gos átlagban emelkedett. Különösen indokolatlanok a magas termelési költségek azért is, mert állami gazdaságaink a mező- gazdaság területen or­szágosan is a legjobban korszerűsített, gépesí­tett nagyüzemek. Véleményem szerint azon­ban a baj ott van, hogy a gépek kihasználása nem megfelelő, hogy egyes he­lyeken még a legelemibb agro. vagy zootechnikai követelmények betartása körül is baj van. Igaz, hogy állami gazda­ságainkban 1955-ben már sikerült fokozottabb mér­tékben alkalmazni a gépi munkát — folytatta —, de semmi kétség' nem fór ah­hoz, hogy a magas terme­lési költségek egyik oka, hogy a rendelkezésre álló vének' kihasználása alu csony mind a növényterme­lésben, mind az állatte­nyésztésben. Éppen ezért sok még a kézi munka is- Növeli a költségeket és a deficitet az állami gazda­ságoknál meglévő túlzott bürokrácia, egyes igazgató­ságok meggondolatlan kap­kodó irányítása. A párt és a kormány el­várja az Állami Gazdasá­gok Minisztériumától, a gazdaságok vezetőitől, de valamennyi dolgozójától, hogy a költségvetésben ebi- irányzott összeget a ta­karékosság legmesz- szebbmenő figyelembe­vételével, a jó gazda gondosságával úgy hasz­nálják fel, hogy min­den fillér többszörösét adja vissza termények­ben és termékekben a népgazdaság számára. Szilárdítsuk meg és fejlesszük a termelőszövetkezeteket több, mint 60.000 csaliddal és 380.000 katasztrális hold­dal — nőtt d termelőszövet­kezetek tagsága és területe. Az elkövetkezendő időben mezőgazdasági szer­veink igen szívós és lel­kiismeretes munkájára vau szükség ahhoz, hogy a meglévő régi és új termelőszövetkeze­teinket minél előbb megszilárdíthassuk és számszerűleg is tovább fejlesszük, hogy végrehajtsuk a párt és a kormány azon határoza­tát, amely kimondja, hogy a mcaőgazdaság szocialista átszervezése nem járhat ter­méskieséssel, hanem a ter­melésnek ebben az időszak­ban is növekednie kell. Tisza József elvtárs ja­vasolta, hogy az országgyű­lés a legelőknek a takar­mányellátás szempontjából igen fontos megjavítása cél­jából a költségvetés támo­gatási keretét tízmillió fo­rinttal emelje fel. Varga Sándor elvtárs hozzászólása Pártunk és kormányunk 1854 január 1-ével kidol­gozta a három éves begyűj­tési i'endszert. A több évre szóló begyűjtési rendszer jelentősen szélesíti a ter­melők szabadpiaci értékesí­tését is, s ez is serekentő- leg hat a több és jobb ter­melésre. Hatása már az 1954-es évben megmutatko­zott: Fokozódott dolgozó pa­rasztságunk termelési ked­ve, sokkal jobban megmű­velték a földeket, jobb volt a növényápolás, fokozódott az állattenyésztési kedv is. Azonban a jobboldali el­hajlás, pártunk parasztpo­litikájának elferdítése a be­gyűjtés területén is súlyos károkat okozott. Meglazult az állami és az állampol­gári fegyelem, s a falusi osztályellenség, a kuiákság ezt igen- alaposan kihasz­nálta, igyekezett lebeszélni a dolgozó parasztokat kö­telezettségük teljesítéséről. Döntő fordulat a begyűjtés­ben is csak pártunk Köz­ponti Vezetőségének már­ciusi és júniusi határozata után következett be. Sokat szilárdult az ál­lami és az állampol- fari fegyelem a begyűj­tés területén is Biztosítanunk kell. hogy ebben az évben már a kez­det-kezdetétől pontosan tel­jesítsük a begyűjtési terve­ket napról-napra, hóf.apról- hónapra. H i ba — folytatta — hogy a helyi szervek nem lépnek fel kellő eréllyel a hátra­lékos kulákokkal és speku­lánsokkal szemben. Ezután arról beszélt, hogy igen magasak a be­gyűjtéssel járó költsé­gek. Részletesen elemezte, me­lyek azok a tényezők, ame­lyek a költségeket növelik s a többi között rámutatott, hogy a begyűjtési ; minisz­tériumnak meg kell javí­tani • a szérvézö és 'irányító munkát és korszerűsít én: keil raktárainkat is. A továbbiakban ráirtuta- j tott, hogy a kötelező be- I gyűjtési tervek teljesítése i mellett az ország dolgczói- jrtak fokozódó élelmiszer- szükséglete, minél bővebb ellátása érdekében szélesí- ‘enünk kell a szerződéses *s az á'iami szabadiéivá- -'■riést is. Több hozzászóló után O’t Károly elvtárs, pénzügymi­niszter emelkedett szólásra. Foglalkozott a költségvetési vita során elhangzott mó­dosító javaslatokkal. A javaslatok és indít­ványok kiegészítik és alátámasztják asokat a célkitűzéseket, amelyek a Minisztertanácsot a költségvetés összeállí­tása során vezették. Az 1956. évi állami költ­ségvetés kiadásai eszerint a gazdasági .ágazatnál 15 mil­lió forinttal csökkennek, a kulturális ágazatnál 15 mil­lió forinttal, a szociális ága­zatnál 16 millió forinttal, az igazgatási ágazatnál 8 miliő forinttal emelkednek. A kiadások együttes emel­kedése tehát összesen 24 millió forint. Ugyanakkor a költségve­tés bevételei a vállalatok által fizetendő adó és nye­reségbefizetési előirányza­toknál 25 millió forinttal emelkednek. A költségvetés bevételi többlete ennek kö%’etkeztá- ben egymillió forinttal emelkedik. A javasolt módosítások alapján az 1956. évi állami költségvetés tő összegei a kővetkező­képpen alakulnak: Be-, vételek: 43 milliárd 357 millió 540 ezer forint. Kiadások: 42 milliárd 171 millió 114 ezer fo­rint. A bevételi többlet 1 milliárd 186 millió 426 ezer forint. A Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa nevé­ben kérem a Tiszteit Or­szággyűlést, hogy az 1956 évi állami költségvetést a ‘avasolt módosításokkal fo­gadja el. (Taps.) Ezután az elnök rövid szünetet rendelt el. A szü­netben az országgyűlés gaz­dasági és pénzügyi bizott­sága tartott ülést. Ezután Antos István elv­társ. a gazdasági és pénz­ügyi bizottság elnöke, a költségvetés előadója szó­lalt fel. Bejelentette, hogy a bizottság megtárgyalta a kötlségvetéshez beterjesz­tett módosító javaslatokat s azokat elfogadásra java­solja. Az orszaaovűiés az 1953. évi állami költségvetést, va­lamint a költségvetési tör­vényt a javasolt módosítá­sokkal együtt egyhangúlag elfogadta. Ezzel az ülésszak befejez­te munkáját. Az ülést Ró­nai Sándor oly társ zárlajoo Harc a tuberkulózis ellen „Ezernyi fajta népbeteg-] ség, szapora csecsemőhalál'* így jellemezte a múltban József Attila a magyar nép nyomorúságos sorsát. Ezek közölt a népbetegsé­gek között a TBC az euró­pai népek között is legerő­sebben a magyar nép dol­gozói közül szedte áldozatát. Világszerte „magyar beteg­ségnek“ nevezték el. A gü- mőkór nem magyar betet- ség volt, hanem a magyar társadalmi viszonyok, a feudálkapitalizmus követ­kezményeként létrejött nép­betegség. A nagybirtok- rendszer, az ipar hiánya, a mindezekkel velejáró mun­kanélküliség, a rossz kere­seti, táplálkozási és lakás- viszonyok voltak az okai annak, hogy a felszabadu­lás előtti 50 év alatt közel egymillió ember pusztult el gümőkórban. A TBC elsősorban a mun­kásosztály. és a szegénypa­rasztság között pusztított — hazai viszonylatban is leg­erősebben Szabolcs és Szaí- már megyében — a rendkí­vül rossz szociális viszonyok és egészségügyi ellátottság hiánya miatt. Az egész országban 1944- ben mindössze 6000 ágy ál­lott rendelkezésre, ebből is 1000 ágy rendszerint betöl­tetlen volt a szanatóriumok­ba való jut"s megnehezítése, folytán. Az állam nem tar­totta feladatának a TBC el­leni küzdelmet. 1944-beft or­szágosan a tüdőgondozok száma mindössze 144 volt. 1938-ban a tüdőgondozók 106.000 szűrővizsgálatot vé­geztek. Szabolcs cs Szatmár megyéiben — bár legerőseb­ben itt pusztított a TBC — a felszabadulás előtt egyet­len- ágy sem volt a tüdőbe­tegek számára. Jellemző, hogy a nyíregyházi tüdőgon­dozó évtizedeken keresztül röntgen nélkül működött. Ezen a súlyos örökségen fel- szabadulásunk, szocialista társadalmunk építése hozott folyamatosan kedvező javu­lást. Pártunk megyei bizottsá­gának kezdeményezése foly­tán jött létre társadalmi munkával 1946-ban az el:ő tüdőszanatóriumunk 120 ággyal Baktalórántházán. 1949-ben a Népjóléti Mi­nisztérium Kocsordon lete­lteit 115 ágyas tüdőszana­tóriumot. A tanácsok meg­alakulásával a helyi kezde­ményezések és a helyi erő­források felhasználásával gyors ütemben haladt előre a gondozóintézetek kiépíté­se. Nyíregyházán 25 ágyas gyermek TBC-osztály, Nyir- bélteken 70 ágyas csont-ízü­leti TBC-kórház, Gacsályon 50 ágyas TBC-betegofthont létesítettünk. Kiépültek a járási tüdőbeteggondozók, a baktalórántházi járás kivé­telével minden járás terü­leten. Nyíregyházán meg­kezdte munkáját a második- tüdőgondozó is. Legfontosabb feladatunk a TBC elleni küzdelemben a megelőzés, ennek érdekében tüdőgondozóink a megye te­rületén 1955. évben 139.000 szűrővizsgálatot végeztek, mint látjuk, jóval többel,- mint 1938-ban az egész or­szág területén. E szűrővizs­gálatok eredményeként a súlyos kórformák mindin­kább kevesbédnek és a be­tegek kezdődő szakba» ke­rülnek gyógykezelés alá. A betegek számára elegendő ágy áll rendelkezésre inté zeteinkben, és nem kell méri hónapokig várniuk, hogv szanatóriumba kerülhesse­nek. Pártunk és kormányza­tunk támogatásával 195C évben újabb intézmények: létesülnek: Mándokon 59Í férőhelyes iskola-szanató­rium a TBC-s gyermekek) számára, Baktalóránházán! pedig járási tüdőgondozó. A TBC felszámolásának] útja a megelőzésen keresz-i tül vezet, melyben nélkü-l lözhetetlen a dolgozó töme­gek aktív részvétele. Ezt a célt szolgálja -a- TBC-s hét megszervezése iá országszerte. Az elhangzó előadásokból ismerkedjék meg mindenki azokkal a feladatokkal, melyekkel' részt kell venni a betegség: elleni küzdelemben. Ezek a feladatok: a szűrővizsgála­tokon való megjelenés, a gyermekek BCG-oltásbar.( való részesítése, a személyi: higiénikus szabályok betar-, tása, s enngk propagálása; a helyes élet- és munkakö­rülmények kialakítása, zöld-» övezet létesítése, fásítás,; eidősítés, a tiszta, üde leve­gő biztosítása, a por elleni küzdelem, az utcák, terek, udvarok tisztántartása, a napsugárzás kihasználása, valamint a testnevelési és sportlehetőségek igénybevé­tele. Mindezeket sájá erőnkből képesek vagyunk' megvalósítani egészségünk megőrzéséhez. Pártunk és kormányza­tunk gondot fordít a TBC’] elleni küzdelemre. Évről-, évre hatalmas összeget for. j dít erre a célra. Az anyagi erők biztosítása és a dolgo­zó tömegek aktív bekapcso lódása rövid idő alatt meg' fogja teremteni a megbete-! gedések számának további: rohamos csökkenését. Dr. Moshovics Károly megyei főorvos. A Földművelés ügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatóságának tájékoztatója A Földművelésügyi Mi­nisztérium Állattenyésztési Főigazgatósága az állatte­nyésztésben a nagy hideg okozta esetleges károk meg­előzésére tájékoztatót adott ki. Az állatok megbetegedé­sének elkerülésére a kövei - kezőket kell szem előtt tar­tani: A megbontott silót gondo­san be kell fedni. A fagyos takarmányt 24 órával az etetés előtt meleg helyre kell vinni. A burgonya- és répaprizmákat mindig a déli oldalon kezdjük meg és a megbontott részt gondo­san be kell takarni. Vályúból történő itatás esetén ügyelni kell, hogy itatás előtt semmi víz ne le­gyen a vályúban. Ajánlatos legalább a vemhes állatok! részére melegebb helyen viJ zet tárolni. A juhoknál nagy gondot: kell fordítani arra, hogy ál-] andóan legyen bőséges éáj száraz alom. A juhhcdálv: északra nyíló kapuit nagy] hidegben célszerű szalmá­val vagy tengeriszárral el­zárni. A sertéseknek szánt mos­lék keveréséhez feltétlenül' langyos vizet kell használni; Fontos, hogy a fiazíatókban naponta almozzunk, s az alom itt is mindig bősége,;l és száraz legyen. A baromfiólakban az» ííatóedényekbe naponta: többször, langyos vizet keil, tölteni, A baromfiakat ne: etessük fagyos gumós vagy1, lédús takannányokfest. a gondos, jó gazda, módián művelje földjét, minél több állatot te­nyésszen és kötelezett­ségeinek teljesítésével viszonozza államunk se­gítségét. A múlt év növényterme­lési és állattenyésztési ered­ményeinek ismertetése után hangsúlyozta: A Földművelésügyi Mi­nisztérium és a mezőgazda- sági szervek 1955-bsn ko­moly erőfeszítéseket tettek, hogy a termelőszövetkeze­tek gazdálkodása mégj avul­jon, példamutatóvá váljon, hogy a párt márciusi hatá­rozatának megfelelőin a termelőszövetkezeti mozga­lom egyhelyben topogását felszámoljuk és a szövetke­zeti mozgalom fejlesztése nagyobb arányban megin­duljon. Ezek az erőfeszíté­sek, valamint a szövetkeze- törrö-'o*. do*gozó pa­rasztság jobb, szorgalma­sabb munkája, termelési eredményei segítették ejő. hogy 1955-ben jelentősen hogy 1956-ban még több tér. melőszövetkezetünk váljék példamutatóvá, vonzóvá — mondotta. A termelőszövetkezetekről való gondoskodás mellett ál­lamunk komoly segítséget nyújt az egyénileg dolgozó parasztságnak is. Ezt céloz­za a gépállomások útján nyújtandó fokozottabb se­gítség, a nemesített vető­maggal, műtrágyával, nö­vényvédő szerekkel való jobb ellátás, a szerződéses termeltetés, a szerződéses állattenyésztés, apaállatok­kal való ellátás, ingyenes állatorvosi kezelés és egye­bek. Az állam segíti az egyé­nileg dolgozó parasztságun­kat, de egyben el is várja, hogy egyéni parasztságunk addig is, amíg el nem hatá­rozza magát a szövetkezet: gazdálkodásra, A Földművelésügyi Mi­nisztérium költségvetéséről szólva rámutatott: az elő­irányzott összeg azt a cél! szolgálja, hogy a miniszté­rium biztosítsa az 1955. év­hez viszonyítva a mezőgaz­dasági termelés további E százalékos növekedését, s emellett a mezőgazdaság szocialista átszervezésében is jelentős lépést tegyünk előre. A költségvetésben elő­irányzott összeg helyes felhasználásának első­sorban termelőszövetke zeti parasztságunk to­vábbi erősödését, boldo­gulását, termelőszövet­kezeteink segítését erősítését, szilárdítását továbbfejlesztését kel! céloznia,

Next

/
Oldalképek
Tartalom