Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-12 / 37. szám

1956. február 12, vasárnap .N H l* L A f* Népnevelők tanácskozásé a mezőgazdaság terméshozamának 3 százalékos emeléséről r Az Ujfehérfói Második Kongresszus TSZ versenyfelhívása Az újfehértói termelő- izö vetkezetek tagsága, az egyénileg dolgozó parasztok és a gépállomás népneve­lői az elmúlt napokban megbeszélést tartottak a mezőgazdaság terméshoza­mának növelése érdekében. A megbeszélésen több mint 120 népnevelő jelen; meg Elmondták, hogy a 2 szá­zalékos terméshozam növe­léséi elérik, ha a dolgozók gazán szívügyüknek tekin- tik ezt a felhívást. Nagy János eivtárs, a Második Kongresszus TSZ tagja arról beszélt, hogy burgonyából 150 mázsás átlagtermésre számíta­nak, s a többi termékféleségből is hasonlóan nagy célkitű­zésekért küzdenek. Éppen ezért a község termelőszö­vetkezeteit versenyre hív- ■ák. hogy ezzel is serkent­ék egymást a terrr.éshoza- nok emeléséért folyó harc­ias-. Szikszai elvtárs, a IvJúr- ius 15 TSZ dolgozóinak '.evében el is fogadta a ersenyfelhívást, s ígéretet tett arra, hogy vállalásukat lűlszás nyalják. A mezőgazdaság dolgozói csak úgy érhetik el a 3 százalékos terméshozam emelkedést, ha a gépállo­mási dolgozók is sokkal nagyobb segítséget adnak ebben a munkában. Tóth Sándor elvtárs ar­ról beszélt, hogy a gépál­lomás valamennyi dolgozó­ját a jó minőségű talaj­munka végzésem lelkesíti a pártszervezet. V novemberi párthatározat végrehajtásáról tárgvait az őri agitációs Kollektíva A napokban megbeszélés­re jöttén össze az őri agi- tációs kollektíva tagjai. A népnevelők megbeszélték azokat a tennivalókat, ame­lyek elősegítik a párt no­vemberi határozatának vég­rehajtását. Koncz Béla elv­társ, a járási pártbizottság munkatársa az állattenyész­tés fejlesztéséről beszélt, s részletesen elmondotta a tennivalókat e határozat végrehajtását illetően. Az előadásban szó esett arról, milyen hiányosságok vannak a községben az ál­lattenyésztés terén. A sertésállomány fejlő­dése kielégítő, azonban nem ilyen kedvező a helyzet a szarvasmar­ha- tenyésztésnél. Amellett, hogy kevés a szarvasmarha, sokan nem megfelelően gondozzák, a szaporulat és a tejtermelés Egyaránt gyenge. Kevesen törődnek azzal, hogy na­ponként ugyanazon időben történjék a fejés. Ezért a népnevelők egyik legsürgő­sebb kötelessége, hogy meg­győzzék a tehéntartó dol­gozó parasztokat ós a ter- ' meiőszövetkezet állatgondo­zóit arról, hogy az állan­dóan pontos időben történő fejés is növeli a tejhoza­mot.. A következőkben arról volt szó, hogy a Központi Vezetőség határozata elő­írja a terméseredmények 3 százalékos emelését. A ha­tározat végrehajtása érde­kében gondoskodni kell ar­ról, hogy a trágya időben kerül­jön ki a földekre. A téli csapadék a trágyából a tápanyagokat bemossa a földbe, s így a tavaszi szán­tás idejére mór tűpanyag- dús lesz a föld. Az előadás utón több népnevelő felszólalt. Dankó Miklós eivtárs régi mező- gazdasági szakember, arra hívta fel a figyelmet, hogy a községben igen sok gyü­mölcsfa védetlenül maradt. s ennek következteben igen sok kárt okoznak a nyu- lak. A népnevelők hívják fel erre a dolgozó parasztok figyelmét, hogy amíg nem jkéső, kössék be a gyümölcs­fákat. Beszélt arról, hogy az őszi vetéstervet 24 holddal teljesítették túL Jóni Gyula elvtárs, a Pe­tőfi Termelőszövetkezet tag­ja elmondotta, hogy a termelőszövetkezetben erőteljesen folyik a mezőgazdasági felszere­lés javítása, Simon János az első ne­gyedévi beadási kötelezett­ség teljesítéséről, Juhász Péter elvtárs, a termelőszö­vetkezet fejlesztéséről szólt. Szász József elvtárs községi párttitkár, a szövetkezet fe- jőgulyása, ismertette, hogy ő milyen módszerekkel emeli a tejtermelés hoza­mát. Az év végére 6 liter­ről 3 literre emeli a fejési átlagot. Tamási Sándor Pénaj utáltunkat Itáplált a Néplap terjesaiésébfu Irilöfit p«stás ésítrszék Áz elmúlt évben novem­ber 1-én ünnepelte a posta a hirlanszolgálat ötödik év­fordulóját. A nevezetes év­fordulóra országszerte ver­seny indult a postás dolgo­zók között, melynek célia az, hogy a mesvei lunok ol­vasó táborát kibővítsék. A versenyszakasz első ré­sze januárban lezárult. Mostantól fogva még na­gyobb feladatokat kell vég- rehaitaniok a postás dolgo­zóknak. A versenyszakasz második részében recsak arra törekedjenek a postás dolgozók, hogy tervüket teljesítik, hanem arra is, hogy munkájukat egybe kössék az önköltségcsökken­tésre és a munka minősé­gének megjavítására irá­nyuló erőfeszítéseikkel. ísv Tesz eredményes az 1956. évi sajtőterlesztési munka. A versenyszakasz első ré­szének lezárásával megju­talmazták azokat a postás dolgozókat, akik kiválóan oldották meg a kapott fel­adatokat. Demeter Miklós, a nyíregyházi postahivatal kézbesítője 150 forint jutal­mat, Szövördi József bakta- lórántházi kézbesítő 100. Er­dős Mihály Nagykállóban 100, Andrási László Fehér- gyarmaton 100, Kutszegi Jó- zsefné nyírmadai hfrlapfe- lelős 100, Plesa Béla nyír­madai kézbesítő 150, Kárai József tiszaeszlári kézbesí­tő 100, Buckó Ferenc kéz­besítő Szabolcsveresmarton 100, Gombos Sándor ICo- csordon 100, Szigeti Pál Tyúkodon 100, Felhős Fe­renc hivatalvezető Vásáros- naményban 100, Levelek! András MEHIV-szervezö 150, és Kardos Lászlóné, a megyei hirlaphivatal Jzc- tfiie 200 forint jutalomban részesült. ■ Farkas Pál AKINEK A FOLD PARANCSOL B. FÁBIÁN JÚ<vO£i< mai a beszeigetes tulajdonkép­peni kezdetén mindent el­mond arról, hogy 8 holdon gazdái k^uik, amiből öt es telet a felszabadulás után kapott. Hat gyermek nevel­kedett fel a háznál, de ott­hon ezidőre három maradt. A nagyobb lányok férjhez kerültek. Földjének egy ré­sze könnyebb hömok, má­sik része is az, de a javá­ból, két és fél hold pedig mindent megtermő nagy­szerű talaj. Az elmúlt év­ben 2 holdat' férjes lányai, Borbála és Margit használ­tak, de ebben az. esztendő­ben megint mindet az ott­honi család műveli. — Hogy osztja be a nyolc noldat? Mit termel benne? Hümmög egy kicsit. Egy­szerre mozgatja meg fejét' s vállait. Olyanformán osztom be, nogy őszi kalászos három hold (ebből kettő búza, egy rozs). — Őszi árpát nem ter­mel? — Nem igén.. Nem ma­rad rá föld. A laza homok­ra nem vethetem. A java pedig tengerinek, krumpli­nak, cukorrépának, miegy­másnak kell. Legalább hat- hétszáz ölnyi napraforgó is terem. Lucernára is szük­ség van. Vetek száz ölnyi mákot. Egy kis darabot konyhákertnek hagyok, mert kicsi az udvar. Jó ha van a háznál kevés zöldség­féle, káposzta, ugorká, pap­rika í .. AHOGY ELMONDJA, elsorolja idei termelési szándékát, az 6 holdat és 1 ^00 ö! területet kíván. — Hát a fennmaradó részben mi lesz? Még ma­rad egy hold és egy vékás. — Van Úgy, hogy nyári csalamádét is vet az em­ber. Meg kevés bükkönyt. Akkor tudjuk meg, amikor ránk jön a tavasz. Hogy ez is kéne, amaz se marad­jon el. Az ilyen ember ne­hezen tud tervet csinálni. Csak cíkli-eukliba rak min­dent. A föld nem engedi. — Milyen táperőben van a földje? Van-e benne ele­gendő „zsír”? — Kap trágyát. Amennyi összegyűl. Múlt ősszel két­ezer ölet szórtam meg. Alá­szántottam. Kevés a jó­szág. Az alommal is spó­rolni kell. HASZNÁL-E VI íil RA­GYÁT? ;— Csak cukorrépa alá. Annak szoktam adni. (A szerződéses cukorrépa termelésnél a termeltető vállalat gondoskodik a szükséges műtrágya-meny- nyiség leszállításáról és meg is követeli annak fel- használását.) — Művelni, hogy szokta a földet? Miben áll ez a ma­ga gazdálkodásában? — Kapálni? — Nem mindjárt azt ér­tem, mert tulajdonképpen a szántásnál kezdődik ez. — Megszántogatok. A ma­gam fogatával. Van egy te­henem, meg egy kétéves üszőm. — S a vetegetések? . — Eke után szoktam. A tengerit, krumplit, napra­forgót .'.. Mindent. Sikerül így a kelés? — Mikor hogy. Van ami­kor foltozni keik . van ami­,.v minden szem kikéi. — A vetést ki csinálja míg maga szánt? — A feleségem vagy' a lányom. MILYEN SORRENDBEN gondozódik aztán a kikelt vetemény? — Ami kapás, azt kez­detben megboronálom. Ez jó a gaz ellen. Meg puhít. Amikor pedig erősödik a növény, megekekapázom el­sejére, másodjára. Utána mind a kétszer kézikapával kitisztítjuk a sorokat. —• Hogyan kapálják pél­dául a kukoricát? — Elsejére „kitányeroz- zuk” a sorokat, másodjára behúzatjuk. Régóta így megy ez. — Ennyi a kapálás? Nem csinál egyebet az ilj'en nö­vényekkel? — Ennyi. Lenne még ten­nivaló. dehát jön a fűka­szálás, forgatás, gyűjtés, széna-hazarámolás. Ezután ott az aratás, cséplés, a tarlóbuktatás. Mire idáig elérünk, ott a kapások ter­mésének az érése. Például a korai krumplit augusz­tusban ásni kezdjük... MILYENEK A TERMÉS­ÁTLAGOK? Felhúzott szemöldöke homlokán még több ráncot csinál és bizonytalanul mo­solyog. — Ezt nehezen tudom megállapítani. Én igyek­szem elvégezni a munkát, mégis, ahogy a föld szol­gál, azzal kell megérni. Bú­zából például elérem a 14—16 mázsát. — Egy holdon?! — Dehogy. A kettőn. Az idén azonban' többet várnék w.u., inert jó irágyas hely­re van vetve. Meg többnek kéne lenni mindenből is, Nagy szégyen az, ha nem tesz eleget az ember a be­adásnak. adónak. En pedig­len nem szégyenkezek. Meg maradjon is, mert az em­ber csak mindég jobban akar- élni. — Jószága mi van? — Egy tehén, meg két j üsző. A sertés most gyen-1 ge: kettő van. — Gazdálkodásában mi j az, ami több jövedelmet ad? ; Jobb kezének ujjaival j hallgatva dobol az asztalon. I úgy gondolkozik. | — Fogas kérdés ez. Még} nem szoroztam be. Innen- • onnan jön össze, — Vetésforgót nem tud alkalmazni? — Nem bizony. Pedig is­merem. Ügy lehet azt, nagy táblán. így nem, kicsi da-1 rabokon. Itt a föld párán- j csői, ott meg annak lehet. B. FÁBIÁN JÓZSEF fe­lesége haragoä tekintettel nyitja be a tanácsháza el­nöki ajtaját. Minden moz­dulata csupa sietség. — Gyere már jó ember. Vár a lányod. Mikor jössz haza a szekér vesszővel? — Már is megyek. Éppen akartam... Csak kicsit el­beszélgettünk. A beszéd megszakad, s , most már csal; így újság­ban közölhetem Fábián Jó-! zsefíel. hogy a tiszanagy- í falui Táncsics TSZ-ben az! egy munkaegységre eső ér­ték 1954-ban 18.45 forint. 1955-ben 52.87 forint volt. Betagosított területe: 330 hold. Asztalos Bálint.; 5 Ahol most is nyár van Képek a Kisvárdai Kísérleti Gazdaságbó1 .4 hőmérő higanyszála összehúzódik, mint a fázós ember. Egyre mélyebbre, egyre messzebbre kerül a nul­la fokot jelző vonástól. A kísérleti gazdaság udvarán szinte megfagy az élet. A melegházban azonban nyár van. Szépen zöldell a burgonya, a lucerna. A gazdaság dolgozói jelenleg lu­cerna cs csillagfürt nemesítéssel foglalatoskodnak. A nemesítés első mozzanatát az 7-es számit felvéte­len láthatjuk. Csuka Józsejné és Berenczi Józsefné azt vizsgálják meg. hogy keserű csillag fürttel, vagy édessel van-e dolguk. Burgonyatermesztésünkben igen nagy károkat oko­zott ebben az évben a lombpusztító fitoftóra. A kísér­leti gazdaságban a kártevők elleni védekezés tudomá­nyos módszerein kísérleteznek. Képünkön Szidor Erzsé­bet mesterségesen megfertőzi a kísérleti burgonya tövétj (Hammel József felvételei.) A kísérleti gazdaságban új fajta homoki lucerna kinemesítésévcl foglalkoznak. Vadontermő lucerna tö­veiről nyert magvakat homokterületen elvetették. Az ebből nyert törzseknek már erősebb az alkalmazkodási képességük. A tél folyamán melegházban helyezték el a legfejlettebb töveket. A száron fejlődött hajtásokat el- dugványozzák, s a gyökereket eresztett hajtásokat ta­vasszal homokos területen elültetik. Képünkön Oláh Klári a lucerna dugványozással foglalatoskodik, M. -L Vágó Mihály tudományos kutató vezetésével a üt■* rálás eredményének ellenőrzését végzik. A keserű csil- lagfürtmag az alkaloida kiválása következtében a folya­dékot zavarossá, tégla színűvé teszi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom