Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-01 / 27. szám

1956 lebt 1, azerd*» n e p l a í* m * A iKovjetiuiió és az Amerikai E^esnlí Államok kössön barátsági és együttműködési szerződési ÍV. A• Buiganyin üzenete Dwight Eisenhowerhox Moszkva, január 28. (TASZSZ.)l Zarubin, a Szavjetun.ó washingtoni rendkívüli és' tneghatalmazott nagykövete jelkeresie Dwig,.t D. Eise.i- howert, az Egyesült Államok elnökét és átnyújtotta neki N. A. Buígany.nnalc, a Szovjetunió Minisztertatiá- csa elnökének üzenetét. Az üzenet a következőképpen hangzik: DWIGHT EISENHOWER őexcellenciájának, az Amerikai Egyesült Államok einöKének, Wasmngtou Igen tisztelt EuiuK ur! fticiy wesgjruZoucSciu, iiogy On OÖÜUíaK. äZ kapcsmas.asuaa jeiciuv*. &a- lapuia miatt erzeu agg«uat- uiaiiioau, s ezert aozonn szeretnem om-ei a «.a.pcsu- lato«, atcgjavitasaaoz ve^ewi lenetsegca utaarm aiKOtott eiKepzetesenue t, Un természetesen egyet­ért veiem aopan, hogy a jeiemeg ktatakoit iiemzet- kózi iteiyzet azt követen valamennyi államtól cs ei- sosoruan a vnag oeke es a népek Diziousaga mztosiia- sáert Juiiunos felelősseget viseiti nagynataimaittói, uogy olyan intezaedeseKei te­gyenek, amelyek előmoz­díthatják a nemzetközi fe­szültség továboi enyniiiéset, vaiammt az auamoa közti bizalom es együttműkö­dés elmélyülései, tat össz­hangban áuana a nepek no törekvéseivel, hogy béke­ben és nyugaiomnan élje­nek, anyagi erőforrásaikat és energiájukat a teremtő, cpítomunkának, a kulturá­lis fellendülésnek és felvi­rágzásnak szenteljék. Genfben a negyuatalmi kormányfői értekezleten mindannyian kijelentettük, hogy a békés egymás mel­lett élés és a hatékony együttműködés elvernek megfelelően készen állunk arra. hogy elérjük a nem­zetközi feszültség enyhíté­sét és az államok közti kapcsolatok megjavítását. Kétségtelen, nogy * nem­zetközi feszültség további enyhítése szempontjába! kü­lönös jelentőségűek a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok kapcsolatai. Ezzel kapcsolatban fel­merül annak szükségessé­ge, hogy lépések történje­nek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Egyesült Államok kap­csolatainak lényeges megja­vítására. A szovjet—ameri­kai kapcsolatok ilyen meg­javítása komoly mértékben hozzájárulna ahhoz, hogy egészségessé váljék az egész nemzetaözi helyzet, hozzá­járulna a világbéke fenn- tatásához és megszilárdítá­sához. Országaink kapcsolatai­nak története meggyőzően bizonyltja, hogy a kölcsö­nös megértést célzó törek­vésen, a szuverenitás köl­csönös tiszteletén, majd a továbbiakban az agresszív erők elleni közös harcon alapuló baráti együttműkö­désük megfelel mindkét nép legfőbb érdekeinek. Nem lehet véletlennek te­kinteni, hogy államaink népei az ifjú szovjet köz­társaság elleni külföldi in­tervenció időszakát kivéve, sohasem harcoltak egymás ellen, nem volt és ma sincs köztük semmiféle kibékít­hetetlen nézeteltérés, nin­csenek olyan határok vagy területek, amelyek vita vagy konfliktus tárgyául szolgál­hatnának. A szovjet »ép ezért a teljes megértés érzésével fogadta Önnek a genfi légy ha talmi kormányfői ér­tekezleten elhangzott ama Kijelentését, ameiyben rá­mutatott: „Az amermainep a szovjet nép barátja sze­retne lenni. Az ameriKai nép és a szovjet nép között nincsenek viták, nincsenek Konfliktusok, nincs kereske­delmi ellentét. Xorténeimi- .eg népeink mindig béké­jén éltek.” Maga az élet bizonyította ne, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok együtt­működésének alapjai nem véletlen és múló motívu­mok voltak, hanem gyöke­res és tartós érdeken. Ez szembetűnően kifejezésre jutott mindenekelőtt abban, nogy országaink mindkét világháborúban szövetsége­sek voltak. Ön, mint. a Hitler-ellenes koalíció egyik kiváló kato­nai vezetője, különösen jól tudja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok harci együttműködésének a második világháború évei­ben döntő fontosságú szere­pe volt a közös ellenség ~ a fasiszta agresszorok — szétverésében. A két ország legjobbjainak vérével meg­pecsételt harci szövetség, amelyben Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Len­gyelország, Jugoszlávia, Csehszlovákia. Norvégia és a szabadságszereti népek koalíciójának többi orszá­gai is részt vettek, becsü­lettel kiállta a próbát, az agresszió erői által Nyuga­ton és Keleten népeinkre kényszerűéit háború min­den megpróbáltatását. Sajnálatos, hogy a há­ború befejezését követő idő­ben a Szovjetunió és az egyesült Auamok barati viszonya és együttműködése megszakadt. A Szovjetunió es az Amerikai Egyesül. Államok viszonyának, meg­romlása — bármilyen okok is idézték ezt elő ■— ellen­tétben áll mind a szovjet nép, mind az amerikai nép érdekeivel, hátrányosan hat ki az egész nemzetközi uelyzetre. ügy vélem, hogy önnek, csakúgy, mint nekem, az a meggyőződése, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió társadalmi rendsze­rének különbsége nem aka­dályozhatja meg országaink politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatainak fenn­tartását, ami érdeke né­peinknek. A második vi­lágháborút megelőző évek­ben a szovjet—amerikai kapcsolatok különösen gaz­dasági téren jelentős mér­tékben fejlődtek. A háború alatt országaink kapcsola­tai újabb fejlődésnek in­dultak. Ez a fejlődés or­szágaink népeinek széles­körű támogatásával talál­kozott és fokozta népeink kölcsönös rokonszenvét. Ez elősegítette a háború befe­jezésének meggyorsítását és a népek áldozatainak csök­kentését. Természetesen nem sza­bad figyelmen kívül hagy­ni, hogy a „hidegháború” Időszakában a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött komoly nézeteltérések támadtak a leszerelést, az európai biztonság biztosítá­sát, a német kérdést, vala­mint egyes távolkeleti kér­déseket illetően. És az em­lített problémák fontossága érthető. Mint a Genfben tartott legutóbbi négy­hatalmi KÜmgy miniszteri értekezlet megmutatta, ha Közeledett is egymáshoz a felek álláspontja, az egye,, tárgyait kérdésekben léuye- ges eltérések merültek fel és további erőfesz.tésekreés időre van szükség, hogy az említett prob.émáis megol­dásában megfelelő megegye­zésre jussunk. A szovjet—amerikai vi­szonyban jelenleg fennálló helyzet fenntartása azon­ban nem segítheti elő a megoldatlan nemzetközi problémák rendezését. Vi­szont a szovjet-—amerikai viszony megjavulása —ami megfelelne az országaink közti baráti kapcsolatok fejlesztésére irányuló törek­véseknek — olyan új nem­zetközi légkört teremthetné, amely kedvezően hatna a vitás kérdéseknek tárgyalá­sok útján, kölcsönösen el­fogadható alapon történő megoldására. Feltétlenül látni kell, hogy a nemzetközi feszültség to- továfobi enyhítése és az ál­lamok közti bizalom meg­szilárdítása, ezen belül a szovjet—amerikai viszony megjavítása feladatának gyakorlati megoldása meg­felel mind a szovjet nép, mind pedig az amerikai nép érdekeinek, de valamennyi más nép érdekeinek is. Azt hiszem, Elnök úr, ön egyetért azzal, hogy a nem­zetközi feszültség a mai kö­rülmények között a béke megbontásának lehetőségét rejti magában, ennek a né­pekre nézve minden vesze­delmes következményével. Emellett mindenki előtt ismeretes, hogy a hadvise-i lés legújabb eszközei, így az atom- és a hidrogénfegy- yer, a korszerű lökhajtásós és rakéta-tecnika különböző eszközei, valamint a tömeg- pusztító fegyverek egyéb fajtái, minden ország né­peit egyaránt veszélyes helyzetbe hozzák a nemzet­közi béke felborulása ese­tén, azzal fenyegetik őket, hogy területük, és elsősor­ban a magas fejlettségű or­szágok sűrűn lakott vidé­kei az atomháború pusztító hatása alá kerülnek. Ma minden államnak jouoan, mint valaha, az a Kötelessége, hogy szivén vi­selje a bene fenntartását es •ilegäZuaruitását, a nemKet- közí viszályoanak kizárólag uékés eszközökkel, az Egye- jiiit Nemzetek Szervezete célkitűzéseivé! és alapeivei- vel összhangban való meg­oldását. Nem lehet kétséges, hogj- a Szovjetunió és az Ameri- «ai Egyesült Auamok né­peinek egyaránt érueke a icgyverkezési verseny meg­szüntetése, hiszen ez a ver­seny arra készteti őket, hogy erejüket és eszközei­ket improdulití v célokra fe - cseréljék. A jelenleg fo- íeiyj icgyvei'keaési verseny nemcsak a katonai kiadá­sok súlyos terhét rakja a népek váliaira és ezzel aka­dályozza a népek anyagi jólétének növekedését, de nagymértékben fokozza az új háború veszélyét is. A szovjet-amerikai vi­szony megjavulása meg­könnyítené a fegyverkézé a hajsza megszüntetését és elősegítené az államok gaz­dasági erőforrásainak bé­kés célokat szolgáin telje­sebb felhasználását. Ebben az esetben azok az anyagi évközök, amelyek most item termelékeny katonai kiadásokra jutnak, felhasz­nálhatók lennének a népek anyagi jólétének fokozására: az .adók csökkentésére, a reál tnunk ;< bér emelésére, lakás- és középítkezésre, arra, hogy a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdítása érdekében segítséget nyújtsanak az elmaradott országoknak. Mindez elősegítené: a bel­ső . piac felvevő képességé­nek jelentékeny növelését, továbbá a nemzetközi, ke­reskedelem kiterjesztését. Emellett biztosítva lenne a termelés megfeleld kiter­jesztése és a lakosság fog­lalkoztatottsága a békegaz- daság fellendítése alapján. El kell ismerni, hogy az utóbbi időben olya» esemé­nyek történtek, amelyek kedvező hatásának feltétle­nül-meg.. kellett mutatkoz­nia az egész nemzetközi Helyzeten. Az , elmúlt év olyan esztendő volt, amely­ben a világ egyetlen táján sem volt háború. A legutób­bi időszakban rendeztek néhány olyan bonyolult nemzetközi problémát, amely a második világhá­ború befejezése után megöl- űátianui maradt. Az elmúlt háború, óta első ízben találkoztak Géni­ben a négy hatalom kor­mányfői és a találkozó so­rán. elért eredményeket a világ népei őszintén és lelkesen köszöntötték, mint olyanokat, amelyek megfe­lelnek vágyaiknak és re­ményeiknek. Az utóbbi időben észreve­hetően megjavultak a. Ke­iét .és a Nyugat orszagiwnuK, táiztuK a szovjetuniónak és ük Amerikai Egyesült Álla­moknak a kapcsolatai, bár o kapcsolatokat még Ko­rántsem lehet szélesKórűeK- nek és eiegsrgeaeitnek ne­vezni. Ami a bzovjeíUiu-t ős . az Egyesült Aiianioua. nleíi, ezek a szélesedő kap­csolatok megmutatták, mennyire erős országain« m pernek törekvése e Kap­csolatok és a baráti együtt­működés fejlesztésére. Mindezekben: a fontos aemzeittózí eseményekoei, ameiyek Során a Szovjet­unió a béke mcgszilaruiiusa es a népek közötti barátság crueKébén szánt síkra, a .ytrejö:« eredményeket je- .entös mértékben országaink együttműködése -biztosí- —.ía. . Őszinte meggyőződésem, hegy a szovjci—amerikai KaiMSOiaíok megjavítása megérett és szükséges. Véleményem szerint ezt a célt szolgálhatná, ha orszá- Sasik barátsági és együtt­működési szerződést kötné­lek egymással. Ez a szerződés kimond­hatná, hogy a felek az őszülte együttműködés és a kölcsönös megértés szelle­mében fejlcszt-k és erősítik a Szovjetunió és az Egye­sült Államok népeinek ba­ráti kapcsolata’t, az egyen­jogúság, az állami szuve­renitás kölcsönös tisztclet- bentartása és a belügyekbe való be nem avatkozás el­vei alapján, és kizárólag békés eszközökkel, az ENSZ alapokmányában fog­alt rendelkezéseknek meg­felelően oldják meg összes nemzetközi, vitáikat, A szerződés kimondhatná a felek megegyezését arra vonatkozólag, hogy elősegí­tik a Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasá­gi, kulturális és tudomá­nyos. együttműködésének fejlődését és erősödését, a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elve alapján. Én és kollégáim úgy vél- jü, hogy a. Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Ál­lamok c szerződésének meg­kötése fontos hozzájárulás lenne a szovjet—amerikai viszony fejlesztéséhez és egyúttal nagy nemzetközi jelentőségű akció is lenne. Mélységesen hiszem, hogy ön kedvezően fogadja a Szovjetunió és az Egyesült Államok barátsági és együtt­működési szerződésének megkötésére tett javaslatot, TERVEZET amely a béke megszilárdí­tása érdekeinek megfele­lően a szovjet—amerikai viszony megjavítására és a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítésére irányul és az kedvező visszhangra talál a szovjet népben és a® amerikai népben, valamint más országok népeiben. Az általam javasolt szer­ződést a mellékelt tervezet szellemében képzelem el. Remélem, hogy hamaro­san kapok öntől elgondolá­sokat az áüalam érintett kérdésre nézve. őszinte tisztelettel: i N. BI LGANYIN. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok barátsági és együttműködési szerződése A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Leg­felső Tanácsának Elnöksége és az Amerikai Egyesült Államok elnöke a nemzetközi feszültség további enyhítésére és az államok közötti bizalom megteremtésére irányuló tö­rekvéstől áthatva és az egyetemes béke és bizton­ság fenntartása érdekében eljárva, attól az óhajtói áthatva, hogy erősödje* a. Szovjet­unió és ar Amerikai Egye­sült Államok népeinek ba­rátsága, ; A abban a meggyőződésben, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok uarátságánaK és egybMmuKo- désének megszilárdítása az egyenjogúság, a® állami szu­verenitás kölcsönös tiszte­letben tartása ép az egy­más beíügyeibe való be nem avatkozás elvei alap­ján megfelel mindkét or­szág életbevágó érdekeinek, leszögezve,, hogy hisznek j az ENSZ alapokmányában i kifejezésre jutó célkitűzé­sekben és »lapelvekben és arra törekszenek, hogy együttműködjenek és béké­ben éljenek minden néppel és minden kormánnyal, elhatározták, hogy meg­kötik » jelen barátsági és együttműködési szerződést és mégha talmazottaikként megnevezték: a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Leg­felső Tanácsának Elnök­sége részéről: ......... az Amerikai Egyesült Ál­lamok elnöke részéről: . . . akik a kellő formában és teljes rendben talált meg­hatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban álla­podtak meg: 1. CIKKELY A szerződő felek az í őszinte együttműködés és a kölcsönös megértés szelle­mében fejlesztik és szilár­dítják a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok népeinek baráti viszonyát, az egyenjogúság, az állami szuverenitás és a belügyek- je való be nem avatkozás kölcsönös tiszteletben tar­tása alapján. t. CIKKELY A szerződő felek megálla­podtak, hogy az ENS35- alapokmány rendelkezései-' nek megfelelően minden nemzetközi vitájukat csakis békés eszközökkel oldják meg. 3. CIKKELY A szerződő felek elősegí­tik, hogy a két állam gaz­dasági, kulturális és tudo­mányos együttműködése a kölcsönös előnyök és ae> egyenjogúság elvének alap­ján fejlődjék és szilárdul­jon. A jelen cikkely tovább­fejlesztéseként a szerződő felek megfelelő megállapo­dásokat köthetnek. 4. CIKKELY A jelen szerződés ratifi­kálásra szorul és a ratifi­kációs okmányok kicserélé­sének napján lép életbe. A kicserélésre minél rövi- debb időn belül .... .-ben kerül sor. A szerződés érvénybe lép­tétől számított húsz évig hatályos. Az említett időtar­tam eltelte után a szeződő felek bármelyikének joga lesz azt felmondani. A fel­mondás a bejelentés nap­jától számított egy év múl­va lép érvénybe. A fentiek bizonyságául a meghatalmazottak aláírták a jelen szerződést és ellát­ták pecsétjükkel. Megszerkesztve............ ben, 1956 .............................. két példányban, mindegyik orosz és angol nyelvem Mindkét szöveg egyaránt érvényes. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének megbízásából. Az Amerikai Egyesült Álla­mok elnökének megbízá­sából. A Borisa s népi demskrásiák elleni léspmfe prepapniárői Béigrád (TASZSZ) A Borba ..veszélyes léggömbök“ című ko mxnentárj áb an f ogl al közi k a Szlovákia fölé küldött propagan­da Léé gömb felrobban áfával, amelynek során hatan megsebe­sültek cg ezy ház beomlott. E kampány kezdeményezői — írja a Borba cikke — a ..ke- renzteshadjárat n szabadságért“ nevű szervezet és a keleteurópai országokból származó emigrán­sok. Azt mondják hogy ezek tevékenységéhez amerikai ma­gánszervezetek és cgyee ameri­kai áll am pol gárok adják a &érjzi: Ámde leshet-o magánügy az efple tevékenység, amelynek következtében akadályok támad­nak a légi közi eked és ben. és em­berek pusztulnak el? Vajon nem érdeke-e magának es ame­rikai kormánynak is, hogy be* szüntesse e tevékenységei, és órvényesíüse befolyását annak érdekében hogy hagyják abba a léggömbök már nagy arányo­kat öltött felbocsátását? . Telj esen világos — írja beje- íezésül a Borba —hogy a Lég­gömb propaganda mint a hi­degháborús módíStzerek egyike, nem vezethet semmiféle ió és hasssffio® eneáményre. (MTO

Next

/
Oldalképek
Tartalom