Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-04 / 30. szám

z

NÉP LA f»

lüáö. február 4, szombat

K. J. Vorosilov, a kommunista párt és a szovjet állam kimagasló személyisége

Petőfi est a ti szavas vári ipari tanulók között

A r&kamazi községi könyvterjesztő bizottság Ómejté- nyi László iskolaigazgató vezetésével alakult meg. A bizottság tagjai a község legszorgalmasabb olvasói. Köztük van Szőke Éva, a DISZ-szervezeí vezetőségi tagja, Borbély Jánosné párt- vezetőségi tag, Gérzsényi Jánosné MNDSZ-tag dolgozó parasztasszony, Pető József népművelési ügyvezető, Szabó ' Lajos boltvezető. A bizottság 'feladatul tűzte ki, hogy a földmű- vesszövetkezeíi boltban a könyvkészletet felülvizsgálja, s a lakosság igényeinek megfelelően igyekszik biztosítani a könyvállományt.

A falusi könyyterjesztési hálózat kiszélesítése érdekében bizományosokat szerveztek, akik a könyvárusítást fogják végezni. így a falu lakossága széles körben megismerkedhet az irodaion új termékeivel.

Balogh Bél» MÉSZÖV.

A 115. számú ipari tanuló intézet kultúrhelyisé- gében Petőfi-esíei rendezett az intézet irodalmi köre.

Szabó József hallgató ismertette Petőfi Sándor életét, munkásságát. A versekét az előzőleg megrendezett Petőfi Sándor szavalóverseny:. anyagából, s annak részvevői tolmácsolásában adták elő. Az emlékest után értékes könyvekkel jutalmazták azokat, akik eredményesen szerepeltek a szavalóversenyen. Az ért’-’ eredménye, hogy a tiszavasvári dolgozók még közelebb kerültek az irodalomhoz, és érdeklődésük is fokozódott.

Ezt bizonyítja a részvevők elismerő nyilatkozata. Nem hiábavaló tehát az irodalmi kör .munkája, bár az előző próbálkozás, a

Vörösmarty -es t rendezése kevés sikerrel járt. *

Az ilyen estek a falui dolgozóit és az intézet hali-* gatóit közelebb hozzák egy-" máshoz, elmélyítik a baráti jó viszonyt, megtanulják, egymás értékeinek becsük lését:

igen’ érdekes kezdetné-* nyezés az ilyen estek rendezése. Bár szokásban van, hogy a gimnáziumok és, más intézetek néha egy- egy estet közösen eltöltenek a falu dolgozóival, esetleg értékes műsorral is szórakoztatják a falu lakóit, de egy-egy költő, vagy író ilyen ismertetése, mint Tiszavasváviban történt, még kevés halyen volt, s a tiszavasvári példa azt bizonyítja, hogy érdé-,, mes ilyen esteket megren-; dezni.

SÖTÉT LELKEK MATOTXSON

75 éves Kliment Jefremo- vöcs VorosilQV, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam kimagasló személyisége, V. I. Lenin hü tanítványa és J. V. Sztálin legközelebbi harcostársa.

K. J. Vorosilov 1881-ben született a Jekatyerino- sz'av-i kormányzóságban (ma Dnyepropetrovszk-te- rület). Munuasszülők gyermeke volt. K. J. Vorosilov munkásélete nagyon korán megkezdődött. Már mint gyermek, szénbányában dolgozott, majd apjával h íöidesurak jószágait legeltette, kulákoloiál cseléd es- kedett. Csak két télen át tanulhatott a falusi iskolában azután kénytelen volt gyárba menni

K. J, Vorcsilov forradalmi tevékenysége 1896- ban kezdődik. Belép egy szocialista körbe, s agitá- ciós munkát folytat a munkások között. 1903-ban, a luganszki (ma: Vorosilov- grád) mozdonygyárban belép az OSZDMP luganszki szervezetébe. K. J. Vorosilov a pártba való belépésének első napjától határozottan a lenini bolsevik irányvonalat fogadja el és következetesen meg is valósítja azt. Mint a luganszki bolsevik bizottság tagja, a marxlzmus-leninizmus zászlaja alá tömöríti a szociál- deánokraták sorait, s hatalmas szervező. és politikai nevelőmunkát fejt ki a munkások között.

Vorosilov elvtárs tevékenyen részt vett az 1905— 1907-es első orosz forradalomban. Az általa vezetett bolsevik szervezet volt a forradalmi mozgalom központja a Donyec-medencé- ben. ö irányította a sztrájkokat a luganszki üzemekben, bejárta a környező falvakat, s harcra hívta fel a parasztokat a fö’desurak ellen. 1906-ban - az OS7DMP luganszki szervezete Voro- silovot választotta meg küldöttnek a IV. (egyesítő* pártkongresszusra, ahol először találkozott Leninnel és Sztálinnal.

K. J. Vorosilov a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének és végrehajtásának időszakában is hatalmas munkát fejtett ki. Tagja volt a munkásküldöttek petrográ- di szovjetjének, részt vettá bolsevikek áprilisi össz- oroszországi konferenciájának munkájában és mint küldött jelen volt a bolsevik párt VI kongresszusán; 1917. novemberében, mint petrográdi népbiztos F. J. Dzerzsinszkijjel megszervezte az Összoroszországi Rendkívüli Bizottságot az Ellenforradalom és Szabotázs Elleni Harcra.

K. J. Vorosilov nagy érdemeket szerzett a szovjet állam fegyveres erőinek létrehozásában és megerősítésében, a szoyjet köztársaságnak a külső- és belső ellenségtől való védelme megszervezésében, a külföldi intervenció és á belső ellenforradalom széthúzásában.

K. J. Vorosilov egész további tevékenysége eltép- hetetlen kapcsolatban áll a Szovjet Hadsereg fejlődésével és megerősödésével, a Szovjetunió védelmi képességének növekedésével. A polgárháború befejezése után néhány évig először az ászakkaukázusi, majd a moszkvai katonai körzet parancsnoka volt. M V. Frunze halála után Vorosilov vette át a szovjet fegyveres erők vezetését. 1925. november 16-tól katonai és tengerészeti népbiztos és a Szovjetunió Forradalmi Katonai Bizottságának elnöke, 1934. június 20-tól pedig a Szovjetunió honvédelmi 'énb'ztosa.

A Nagy Honvédő Háború éveiben IC. J. Vorosilov tevékeny részt vett a szovjet csapatok hadműveleteinek irányításában, a fasiszta megszállók szétzúzására kidolgozott tervek mégva- ’ósításában. Tagja volt az állami Honvédelmi Bizottságnak. s ő volt az északnyugati ffont csapatainak főparancsnoka, a főhadiszállás meghatalmazottja a

leningrádi, a volhovi frontokon és a tengermelléki hadseregben.

1945-től 1947-ig K. J. Vo- rosilov Magyarországon a Szövetségi Ellenőrző Bizottság elnöke volt. A magyar nép ismeri és szereti Vorosilov elvtársat,, aki többízben ellátogatott Hazánkba.

K. J. Vorosilov a kommunista párt és a szovjet kormány tevékeny vezető személyisége. A X. párt- kongresszustól kezdve minden kongresszuson megválasztják a párt központi bizottságának tagjává. 1926. óta tagja az SZK(b)P Központi Bizottsága Politikai Irodájának. 1946. márciusában K. J. Vörös ilovot a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesévé nevezték ki. Ezen a poszton egész kimagasló szer- vezőtehetságét, tudását és hatalmas energiáját a Szovjetunió erejének növelésére fordítja. A XIX. párt- kongresszus után K. J. Vo- rosiloyot megválasztották az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjává, J953. márciusában pedig a Szovietunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökévé Jelenleg is v. szovjet állam legfelső hatalmi szervének ezen a felelősségteljes, vezető posztján dolgozik.

A Szovjetunió dolgozói szeretik es tisztelik Kliment Jefrernovics Vorosi- lcvot. Lenin tántoríthatatlan követőjét, a nép bol- ’■•»ov,Újáért, a kommunizmusért küzdő lánglelkű harcost látják benne.

K. J. Vorosilov igen sokat tett a szocialista haza ereiének növeléséért, a gazdasági és kulturális ólet felvirágoztatásáért, a szovjet né"1 (•'■’étének növelésiét.. IC. J. Vorosilov. a oórt és a kormány többi vezetőjével együtt, fáraú- hatalanul munkálkodik a szovjet társadalom felvirágoztatásán: a kommunista érítéá terveinek sikeres megvalósításán, a világbéke megszí lárcíitásán.

emlékezik könnyes szerr ékkel, — felkerestem, hogy segítséget kérjek. ..Mars ki“ — ordított j-ám. S mit volt, mit tennem, sírva állítottam be a másik kulákhoz, Balogdi Gyulához. „Segítsen rajtam. Tudja, hogy meghalt a fiam, s nem tudom eltemetni. Nincs deszka, amibe beletennék.“ „Menynyit dolígozol érte?“ — kérdezte foghegyről a kulák. Kilenó napig robotoltam, kora reggeltől késő éjszakáig. Etettem a kulik disz- nait, cipeltem a nehéz mos- lékos vedreket, a fiam koporsójáért. Most sem jobbak ezek a Deákné vásznánál! A vesztünket szeretnék.

Sajnos, a községben már többen elfeledték a kulákek gazságait. Többen azt állítják, hogy „megváltoztak a kulákok“. Mi tagadás, a látszat ezt mutatja. ICajdi Sándor kulák a múltban 2 cselédet tartott- ICákos György most is ott van nála. A fel za_ badulás előtt az istállóban volt a helye. Nem engedte haza napokig, éhbérért dolgoztatta. Most pedig ... Mintha nem, is az az ember lenne. Ügy kezeli, mint legjobb barátját. Segédkezett háza felépítésében, elment hozzá leölni a disznót. De F. Széles Pál kulák is érzi, hogy más idők járnak. Ügy édesgette magához harmadosát, K;ss György Sándort, hogy választási malacot ajándékozott neki. Nem feledkezett meg róla disznóöléskor sem. Maga vitte el a nagy csomag kóstolót Kiss György Sándorékhoz.

„Igazán vajszívűek ezek a tunyogmatolcsi kulákek“ — gondolják ebből sokan. — Lámcsak mennyire segítik a kis 2-3 holdas parasztokat.“

Segítik is, amíg a szegényparaszt úgy táncol, ahogy a .kulák fütyül. Nézzük csak Somogyi Béla esetét. Somogyi a múlt évben a kulák Tiszáéknál dolgozctt. Egy alkalommal Tisza. Károly megszólította a mezon:

— Hallom, hogy a tenne». Iőszövetkezet felé kacsingatsz. Csak nem bolondultál meg?! Ha megváltozik a rendszer, lesz itt seprege- tés, bemondta a „Szabad. Európa“. De akkor majd én fogom a kezembe a seprűnyelet... Igyekezz hát velem jóba lenni, mert majd te is a többi közé kerülsz a seprű-e... — fenyegetőzöd: arcátlanul.

Somogyi Béla hat napig tuskőzött felébe a kulák. fiának. Közben egyre hatá- rozottabbá vált a terve: belép a termelőszövetkezetbe.)

Amikor kitöltötte a belépési nyilatkozatot, hamarosan a kulákfattyú fülébe jutott a hír.

Hiába ment ' azután Somogyi a jogosan járó 5 mázsa fáért, Tisza megtagadta a kiadását. Lám, a kutyából nem lesz szalonna!

Kövér Pál volt csendőr- törzsőrmester is „vajszívű,“ ember.

— Biz nem elégedett az meg a szerződéiben foglalt feltételekkel. — maryarázr. ta Kiss György Zoltán "olt harmadosa. — Búzából is, kukoricából, is töhbet kÖ-e- ■ telt, mint amennyit a szer-, ződésben foglaltak.

Uzsorázta, dolgoztatta-,-, míg egyszer aztán megunta- a dolgot Kiss György Zo’tán és az egyik nap ezzel állított a volt kakr stollas Kövér elé:

— Nekem már elég voltí v Nem használom többé a földjét!

— Mi ütött beléd, te?

vélekedett Kövér Pál. -n* Mi az, tán te is fel világó* sodtál már? Megagitáltak? — gúnyolódott.

— Eelépek a termelószö- ‘ vetkezetbe!

Azzal sarkonfordu't és otthagyta. No, volt is íutká-' rozás. Kétszer is küWe Kövér a feleségét, hogy beszéljen Kis György Zoltánnal. Hiába járt azonban mindkétszer, mert Kiss György Zoltán belépett a termelőszövetkezetbe.

íme, ■ egy kis csokor a ,vajszívű“ kulákok mesterkedéseiből, azok szám'ra,. okik azt hiszik, hogy a farkas báránnyá változik, ha báránybőrt húz magára.

Farkas Kálmán.

ialnsi

k öny vterj es« tő bizottság alakult iinkainfuzoii

■ . 7 ■ ’ ’ -> i\ ’■ j «Y X

A hívek közül sokan f»eg- j botránkoztak, , amikor meg- j hallották, hogy Kerekes tiszteletes az igébe foglalta:

| — Szánjátok meg a szegény öreget. Begyetek segítségére. Adakozzatok a földönfutóvá lett őri ICá1- rolynak.

E szavakat hallván, többen kifordultak a templomból.

— Még, hogy azt a vén gazembert pártoljuk!

Ami azt illeti, volt. alapja a felháborodásnak. Több mint 100 hold földet bitorolt hajdan őri Károly. Ügy élt a községben, mint egy gróf. Volt miből leszedni lábaikról a szép fiatal menyecskéket. Különös előszeretettel vette „gondjaiba“ a fiatal lányokat. Aki kedvé-, re való- volt, azt még egykét holddal is megajándékozta.

— Bezzeg Koncz Istvánnak nem adott. Pedig 50 évig dolgozott nála, mint cseléd. Még annyira sem érdemesítette, hc.gy eltemet-! tesse, — emlékeztek a falubeliek.

— Takarodj ki a házamból — ordított a szegény öregre, amikor észrevette, hogy már nem tud dolgozni és elkergette, mint egy. kutyát. A szegényember sírva, betegen ment el, és szegényházban halt meg.

— A tiszteletes úr Koncz István becsületes eltemetése érdekében akkor nem szónokolt, nem buzdította a híveket adakozásra — vélekedtek sokan. — Most azonban, hogy az Őri Ká'C’y kulák portájának helyét a Szabadság Hajnala Tzrme loszövetkez >t foglalta el, már felszólalt a tiszteletes úr!

A hívek , között akadtak ám buzgó adakozók *s: Illyés József, Balrgdi Gyula és a többi kul'-k, akikkel egy gyékényen árult a mú’t- han őri Károly. Illyés Józsefről például így beszéli el az igazságot Kiásná:

— Azt hajtogatta ez a kulák: Fiam, csak a hitedet ne hagyd el. Olvasd a bibliát, az igét, és megl 't'-d, üdvözülsz. Azt viszont elkívánta, hogy egy csupor tejért, néhány szem dióért éjszakákat dolgozzam neki.

i Amikor meghalt a fiam —