Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-25 / 48. szám

Pétóái mutatnak a benpjíesi kiteteíííístsek trijtsttéstten a ityirjákci községi tanácstagok Tanácstagok beszélgetnek a választókkal A terméshozam emeléséről, a község- politikai tervekről esik o legtöbb szó A községi tanácstagok az elmúlt napokban hasznos beszélgetést folytattak vá-‘ lasztókerületük dolgozóival. Ezeken a beszélgetéseken a terméshozam, emeléséről és a községpolitikai tervek végrehajtásáról esett a leg­több szó. Nyírbátorban kisgyűlése- ket tartottak a tanácstagok választókerületükben. — A 14-es választókerületben Vasvári Lajos dolgozó pa­raszt elmondta, hogy túl­teljesíti a 3 százalékos eme­lési előirányzatot. Az állat- tenyésztésben is az első akar lenni. A nyírbátori kisgyűléseken sok szó esik a villanyhálózat bővítésé­ről is. Nyírbátorban több mint ötven éve ég a vil­lany, azonban a külső ré­szek villamosítása csak most került napirendre. A lakosság javaslatai, felaján­lásai alapján eddig mint­egy 3000 méter bővítésre kerül sor. A községfejlesz­tési tervhez javasolták még a baromfipiac kövezését, járdaépítését, valamint autóbusz-váróterem építé­sét. Nyírgyulajban azok a tanácstagok, alak termelő­szövetkezeti tagok is, meg­beszélést tartottak a szövet­kezeti fejlesztés prolémá- járól. Elhatározták, hogy a községben levő Béke és Petőfi Termelőszövetkezet eredményeit megismertetik az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal, vá­lasztókerületük lakosaival. Nyírcsászáriban már ti­zenöt választókerületben tartottak kisgyűlésektt a községfejlesztési tervjavas­latokkal kapcsolatban. A választók az utak javítását, a sportpálya rendbehozását, a kultúrház építésének be­fejezését javasolták. Társa­dalmi felajánlásokat is tettek. A dolgozók eddig mintegy IX ezer forint ér­tékű társadalmi munka el­végzését vállalták. Takács József tanácstag kerületé­ben 2500 forintnyi, Szilágyi Sándor kerületében szintén 2500 forintnyi felajánlás született Február 10-é.t tartottuk meg Nyírjákón a község tanácsülést, amelyen többes között a begyűjtési kötele­zettségek teljesítése szere­pelt a napirenden. Elhatá­rozta a tanácsülés, hogy a pusztadobosiak kezdemé­nyezése nyomán 1 eljesíti begyűjtési kötelezettségét a község. Erre mozgósítják a tanácstagok választóikat. A A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 6/1955. M. T. szám alatt rendeletet hozott (megjelent a Magyar Közlöny íebruár 21-i szá­mában) a termel öszövetke- .zetbe lépők jövedelemadó mentességéről. A rendelet intézkedéseinek következté­ben mentesíteni kell az 1956. évi jövedelemadó ki­vetése alól azt az egyénüeg gazdálkodót, aki 1956. ápri­lis 30. napjáig termelőszö­vetkezetbe lép be és a ház­táji gazdaságként megha­tanácslagok maguk is pél­dát mutatnak. Ifjú Jakab József, Lénárt József és más tanácstagok már egész­évi sertésbeadási kötelezett­ségüket is teljesítették. A tanácstagok elhatároz­ták, hogy választókerületi kisgyűlésen beszélik meg a begyűjtés problémáit. Kwmta Ilona. gyotton kívül a többi föld- ingatlanát beviszi a terme­lőszövetkezetbe. Azoknak az egyénileg gazdálkodóknak, akik ápri­lis 30. napja utáni időben lépnek be a termelőszövet­kezetbe, de termésüket nem egyénileg, hanem közösen takarítják be; kivetett jöve­delemadójukat törölni kél!. Mindkét esetben kivételt ké­pez a háztáji gazdaságra cső adó, melynek megfize­tési kötelezettsége alól e rendelet nem mentesít. KEN DELETLSM ERIE TES 4 yíinis^írrtuiiávs rendelet* a iermelíissiit'etliexetekhe belépő jöeedeleuunlé-meti ( ességéről cA le/jiijjubb megy Huczilc Lajosnét január 2V-én nagy megtiszteltetés érte. Megyei tanácstagnak választották. A régi öregek — ha élné­nek — azt mondanák róla: fiatal még, nem nőtt be elég­gé a fejelágya. Hiszen alig 21 éves ... Szerencse, hogy az effajta szólás-mondáso­kat száműztük, aktív szó­kincsünk sorából, s az em­bereket nem csak életévük alapján mérlegeljük, hanem sok más körülmény tekin­tetbevételével. Hucziknát azok javasol­ták, jelölték és választot­ták, akik jól ismerik őt hét­köznapi életében, munkájá­ban. Három év óta dolgoz­nak egy fedél alatt vele, a nyíregyházi dohányfermen­tálóban. Sokan gyerekkorá­tól ismerik, szemük láttára cseperedett fel. SZIVE IDEHOZZA Törékeny termetű, gyerek­arcú asszony. Szőke szem­öldöke alól puha melegsé­get áraszt mindig mosolygó szeme. Vékony vjjaitól se­rényen mozog a tűhegyes ceruza. Olyan ügyesen szá­mol, mérlegel, mintha vüág­életében lapokat írt volna. — Pedig nagy utat tettem meg, míg ide jutottam — mondja mosolyogva. — Léc- hordó munkával kezdtem, majd mérlegeltem. Nem me­gyén ám az csak úgy...! Különösen az ilyen magam­fajtájánál, aki mm végez­hetett magasabb iskolát — o tiszta papír fölé hajlik, s pontos egymásaié írja a szá­moltat. — Az első gimná­zium után ki kellett marad­nom, anyámon kellett segí­tenem. Ipari tanulónak mentem: gondolva, itt ha­marabb végzek... Aztán nem folytattam a gyalus mesterséget, ide húzott a szívem a ferment Hóba. Sze­retem ezeket az embereket. Nagyon Icözelállvak hozzám. Anyám itt dolgozik, a fér­jem, úgyszintén, az asszo­nyok is régi ismerősök... A dohányillattól terhes te­remben a jókedvű asszo­nyok, lányok tréfás hangja csapódik innen is — onnan is. — Ügy taposod art a bá­lát, mintha az ugrást járnád a Feri karjai közt — mond­ja nevetve egy idősebb asz- szony a présben a dohányt taposó fiatal lánynak. MTVEL ÉRDEMELTE KI A NAGY MEG­TISZTELTETÉST? Szerényen maga elé ’-tcz. — Ezt már inkább zz elv­társak tudnák megmondani; alak javasoltak ... Én úgy dolgozom, ahogy csak tőlem legjobban telik. Bizalmi va­gyok, üb-tag és bztsglato- gató felelős. Egy kicsit so­kat követelnek tőlem ezek a szép megbízatások, de jc- sziwcl csinálom. S amit kedvvel csinál az ember, an­nak látszatja is ran. Én meg kedvvel dolgozom. Szívesen segítek az embere­ken ... — Fogadóórát még nem tartottam — arcán az izga­lom halvány pírt virágzik. Nagy dolog, valóban nagy dolog egy huszonegy éves fiatal asszonytól... — Egy kicsit félek, hogy nem tudom pontosan elin­tézni a dolgozók ügyes-ba­jos dolgait. Nincs elég gya­korlatom hozzá. De bizo­nyosan segítenek a gyakor­lottabb elv ár sah. Bennem megvan a jószándék, s re­mélem, menni fog min­den ... AMIT A DOLGOZŰ TÁRSAK MONDTAK EL — Ismerjük mink gyer­mekkora óta a lelke mit — magyarázza hévvel Járó Sándorné. — Hát még mióta köztünk dolgozik!... Mi je­löltük megyei tanácstagnak is. — büszkélkedik. — S bíztak abban, hogy megállja a helyét ezen a poszton? Csodálkozva néz, s e leg­természetesebb hangon mondja: — Már hogyne bíztunk volna. Aki míuáiunk meg­állja a helyét a munkában, azt mi nem féltjük. Ilonát, meg pláne hogy. nem félt­jük. Szorgalmas, járatható asszonyka, közülünk való. (M. 3.) Szoros együttműködés a jó munka alapja Az ebnult héten a me­gyei népművelési osztály rendezésében a népművelés dolgozói számára értekezlet volt Nyíregyházán, a párt­oktatás házában. Ez az ér­tekezlet a népművelési ap­parátus szokásos tovább­képző tanfolyama volt. Cél­ja: a munkásosztály köré­ben végzendő kulturális ne­velőmunka megtárgyalása, majd ezen anyag szeminá­riumon való megbeszélése. Október óta rendszeressé váltak ezek a kultúrpoliti­kai foglalkozások. Igen he­lyes, és igen hasznos dolog ez, mert a népművelés dol­gozói ezeken az előadásokon és szemináriumokon egysé­ges. útmutatást kapnak a további munkához. E téma, melyről a leg­utóbbi továbbképzés folyt, különösen megyénkben igen időszerű volt már. Népmű­velési munkánk, azzal az elgondolással, hogy mező- gazdasági jellegű megyénk, munkásosztályunk kulturá­lis és művelődési igényeit nem törekedett 100 száza­lékosan kielégíteni. A szak- szervezet, amely hívatva van a munkásosztály kultu­rális életének irányítására, tett lépéseket, de az ered­mények azt mutatják, hogy szükség van az egységes vezetésre, a szakszervezet és népművelési osztály szo­ros együttműködésére. Na­gyobb ip3ri üzemeink, mint például a dohányfermentáló Nyíregyházán, vagy a tisza- vasvári Alkaloida műsor­politikájával azt mutatja, hogy inkább a könnyed szórakoztatás a céljuk, mint az igényesebb kulturális ne­velőmunka. A Csárdáski­rálynő és a Luxemburg grófja, vagy Csiky Gergely: Nagymamája szórakoztató, de szórakoztató volt ezelőtt 30—10 évvel is. és talán az is marad hosszú évtizede­ken keresztül. Egyik darab sem visel magán semmit sem új életünkből. De ezen­túl nagyfokú befeléfordulás is jellemezte ipari üzemeink kulturális tevékenységét. Az előadás és a szeminárium olyan értelmű irányt sza­bott, hogy azok az ipari üzemek, melyek megfelelő kulturális bázissal rendel­keznek, patronálják az új termelőszövetkezetet, vagy termelőszövetkezeti közsé­geket. A kölcsönhatás, mely itt bekövetkezik, valószínű, hogy nemcsak a községek­re, termelőszövetkezetre, de az ipari üzemre is jó hatás­sal lesz. A továbbképzés tehát’ igyekezett aláhúzni, hogy mennybe szükséges a nép­művelési osztály, a népmű­velési apparátus és a SZMT kulturális munkatársainak együttműködése. Ez annál inkább szükséges, merthisz a /megyében egész sor kul­túrotthon került, vagy ke­rül a MEDOSZ kezelésébe. Igv még sokkal nagyobb része lesz az SZMT-nek a megye kulturális élete irá­nyításában. A népművelési munká­sokra igen nagy feladat vár, hogy az együttműködést és az egységes irányítást és a megye kulturális profiljá­nak kialakításéit megteremt­sék. Ez annál inkább is ne­héz, mert a megye terüle­téről többezer munkás tá­voli munkahelyekre jár dol­gozni, E munkások kultu­rális igényének kielégítésé­ről is lakóhelyükön keil gondoskodni, mert a vasár­napokat itthon töltik. De ezentúl is van feladat. Igen sok értékes munkás hagyo­mány van megyénkben, hi­szen aránylag fejlett szesz- és malomipar volt jellemző Szabolcs-Szatmár megyére. Ezek összegyűjtése is á népművelési munkások köz­vetlen irányításával kell, hogy történjen. E munkát természetes a pártszerveze­tek és a tanácsok támoga­tása nélkül nem tudják el­végezni a népművelési mun­kások, mintahogy a párt és az állami szervek segítsége nélkül a népművelési mun­ka nem képzelhető el. Ép­pen ezért a megnövekedett feladatok elvégzéséhez ad­janak még több segítséget pártszervezeteink és tanács- saerveink. A népművelési apparátus tag iái pedig, ha néha ki térő választ kapnak, ne törődjenek bele. Mond­ják el újra és újra, hogy a feladat közös. Elvégzéséért nemcsak ők, hanem a párt­szervezetek és a tanácsta­gok is felelősek. Hogyan dolgoznak a csegőldi állandó bizottságok? I cHeugeri járást „AUundóbi*4»tÍMági Híradó“ cikke Irta: Béiteki László, a csengeri járási tanács végrehajtó bizottsága titkárságának szervezési előadója Az állandó bizottságok fontos feladata, hogy előse­gítsék a község társadalmi, gazdasági és kulturális fel­adatainak végrehajtását. — Csegöldön öt állandó bi­zottság alakult — ezek mű­ködése azonban nem k’elé- -gitó. A végrehajtó b-zottság papíron tartja csak nyilván az állandó bizottságokat, nem támaszkodik vélemé­nyükre, tapasztalataikra — nem segíti el 5, hogy az ál­landó bizottsági munka eleven legyen. Sajnos, a ta­nács sem erez felelősséget. az állandó bizottságokért. Nem bízza meg őket az üléseken hozott határozatok végrehajtásával, ellenőrzé­sével. Sajnos, még évi munkatervük sincs az ál­landó bizottságoknak. A végrehajtó bizottság titkára azon gondolkodik, hogy néhány bizottságot összevon s azt gondolja, így kevesebb lesz a gondja. Ez pedig nem igaz. A vég­rehajtó bizottság előtt álló felhdatok nem csökkennek, viszont az összevonással csökkenne azoknak a szá­ma, akik a feladat megol­dásában segítségül lenné­nek. A titkár elvtárs in­kább segítse a bizottságo­kat az ülések előkészítésé­ben, szervezésében, bizto­sítsa a rendszeres munka technikai előfeltételeit. — Fontos tehát, hogy Csegöl­dön is nagy gondot fordít­sanak az állandó bizottsá­gok munkájának állandó javítására. Ä kör ségi tanácsülések nyomán... A nagykállói járás Biri községében a községi ta­nácsülés helyesen foglal­kozott a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztésé­vel. Felszólalt többek kö­zött B. Szilágyi János ta­nácstag, termelöszövetk«:- zeti tag és elmondotta, hogy az elmúlt esztendő­ben 21.600 forint jövedel­me volt. Hasonlóképpen szólalt fel Kévés József is, aki hangsúlyozta, hogy jö­vedelme bármelyik egyé­nileg gazdálkodó paraszt jövedelmét meghaladta. Sajnos nem foglalkozott a szövetkezeti mozgalom fejlesztésével a balkányi tanácsülés. A felszólalások során szó sem volt a ter­melőszövetkezetekről . & A gyügyei ta -ác-sülésen a tavaszi munkák előké­szítésével foglalkoztak, s ezzel kapcsolatban a ter­méshozam emeléséről i! szó esertt. Kiss Ernő nácstag javasolta, hogy a végrehajtó bizottság igé­nyeljen nemesített kuko­rica vetőmagot, mivel ?. községben már elfajzott a tengeri-vetőmag. Javasol­ta még, hogy a mütrágva- harzuálat hasznosságát kí­sérleti parcellákon mutas­sák be. A községben eddig csupán a oétisót ismerik, s ez nem eb '-endó. ha r ta- ffp s termese -edmé nyelet t akarnak elérni. * Kovács Pál nábrádi ta­nácstag elmondotta a ta­nácsülésen. hogy választó­kerületében a lakosúit 35- 90 százaléka befizette már negyedévi adóját. Vélcroé-' nye szerint, lta minden ta­nácstag rendszeresen fel­hívná a lakosok figyelmét az adófizetés kötelezetté gére, akkor a község mái­kig-’ább 75 százalékra tel­jesítette volna adótervét. * Korozs István gávaí ta­nácstag a tanácsülésen £ begyűjtéssel foglalkozott.; Hangsúlyozta, nagyon fön­tess az, hogy a tanácsta­gok mutassanak példáé Arra kell törekedni, hogy hónapról-hén^Tira telje­sítse a község a tervet Korozs István rámutatott arra: &z erőskezű vezetés is fontos. A törvényt fel« tétlenül érvényre kell jut­tatni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom