Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-25 / 48. szám
1956 február 2d, szombat NÉPLAP A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa üf. Z, Szaburov elvtárs beszéde Hazánknak, az. ötödik ötéves terv sikeres teljesítése következtében megnövekedett gazdasági erejére támaszkodva a párt új feladatokat tűz a nép elé, amelyek megvalósítása lehetővé teszi, hogy jelentősen előrehaladjunk a kommunizmus felépítésének útján — mondotta elölj áróban iVL Z. Szaburov elvtárs, — majd így folytatta: A népgazdaság fejlesztésének az irányelvek tervezetében meghatározott üteme, minden népgazdasági ug termelésének roppant méretű fejlődése biztosítja, bogy jelentősen előrehaladjunk a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásában: abban, hogy gazdasági téren, vagyis az egy főre eső termelést tekintve, utolérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb tőkés országokat. Igaz, hogy még nem értük utói az Egyesült Államokat az egy főre eső ipari termelés mérete tekintetében, sőt egyelőre az ipari össztermelés mérete tekintetében sem, de fejlődésünk üteme sokszorosan meghaladja az Egyesült Államok iparának fejlődési ütemét s így lehetővé teszi, hogy rövid történelmi időszak alatt behozzuk ezt az elmaradást. A békés gazdasági építés minden tapasztalata arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió sikeresen oldja meg alapvető gazdasági feladatát. Nem kételkedünk abban, hogy rövidesen megoldjuk, ha nem zavarnak meg bennünket. S ebben elsősorban a háborúk akadályoznak bennünket. A Szovjetunió 36 év óta fennáll. Ebből az Időszakból a ránk kénysze- rítctt háborúk s az e háborúkban tönkrement gazdaságunk helyreállítása körülbelül IS évet rabolt eL Mint ismeretes, a második világháború körülbelül két ötéves tervvel visszavetette iparunk fejlődését. Ha a Szovjetunió békés gazdasági építését nem szakította volna félbe ez a háború, a hatodik ötéves terv idején az irányelvek tervezetében kijelölt fejlődési ütem mellett már elérhettük volna az Amerikai Egyesült Államokat — a termelés mai színvonalát véve figyelembe — az ipari termelés egész volumenébsn és túlszárnyalhattuk volna ezt a színvonalat igen sok termékfajta tekintetében. Igen fontos hangsúlyozni, hogy a szocializmus gazdasága — amelynek fő ösztönző ereje és fejlődésének végcélja az egész társadalom szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése: lényegét, természetét tekintve békés gazdaság. Gazdaságunk éppen ■ i békés években fejlődött és fejlődik gyors ütemben, viszont az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlődése jelentős mértékben a háborúkból táplálkozik, annál is inkább, mert századunkban valamennyi háború, amelyben az Amerikai Egyesült Államok részt vett Észak-Amerika területén kívül zajlott le. Ha a háborút megelőző békés gazdasági építés éveit (1927—1910) • szemügyre vesszük, akkor azt látjuk, hogy iparunk évenként 18.6 százalékkal növelte termelését, az Egyesült AU amok ipara viszont mindössze 3 százalékkal. Ha pedig a második világháború éveit vesszük tekintetbe, kiderül, hogy a Szovjetunió ipara a háború okozta óriási pusztítások következtében nem növelhette ' termelését és az 1945-ös termelés az 1940. évinek csupán 92 százalékát alkotta, az Egyesült Államok ipara viszont az említett időszakban 60 százalékkal növelte termelését. Véget ért a háború, elérkezett a békés építés időszaka és a fejlődés ütemét tekintve, ismét a mi iparunk tör előre. Az 1948—1955. közötti időszakban a Szovjetunió ipara évente 16.6 százalékkal, az Egyesült Államok ipara pedig mindössze 4.1 százalékkal növelte termelését. A szocializmus világa számára nincsen szükség háborúkra, a háborúk csak a kapitalista monopóUiunok részére előnyösek. Amerika és Anglia imperialista körei a gazdaság militarizálásában látják most az egyetlen eszközt a válságok elhárítására az ipari termelés már elért színvonalának fenntartására. A hatodik ötéves tervnek pártunk központi bizottsága részéről a XX. kongresz- szus elé terjesztett irányelv- tervezete a háború utáni évek békés gazdasági építésének eredményeire támaszkodik és azon a szá- mitáson alapul, hogy a fejlődés körülményei békések maradnak. Hiba volna azt gondolni, hogy a szocialista gazdasági rendszer előnyei maguktól biztosíthatják terveink sikeres végrehajtását. A tapasztalat azt mutatja, hogy összes erűink maximális mozgósítása nélkül, egész szervező és gazdasági munkánk szakadatlan tökéletesítése nélkül nem lehet sikeresen teljesíteni a terveket. Szaburov elvtárs beszámolt a kongresszusnak a népgazdasági tervezés megjavítására tett intézkedésekről és ennek során kiemelte, hogy sok függ az országos tervező szervektől, amelyeknek a tervek előkészítése és végrehajtásuk ellenőrzése során biztosíta- niok kell a tervekben a népgazdaság valamennyi ága tervszerű, arányos fejlődését. ■ Az aránytalanságok kiküszöbölése azután, amikor már megmutatkoztak, rendszerint a népgazdaság számára nagy veszteségekkel és további kiadásokkal jár. Mennél nagyobbak a termelés méretei, annál veszélyesebbek az aránytalanságok, annál tudományosabb megalapozottságúnak kell lennie tervezésünknek. Ebben különösen nagyjelentőségű a távlati tervezés. . A folyó tervezéssel fog1 lalkozó állami gazdasági bizottság létrehozása megteremtette a szükséges feltételeket az évi tervek kidolgozásának megjavítására, a tervteljesítés menetének fokozott ellenőrzésére, a termelés növekedése további tartalékainak felkutatására, a felmerülő eltérések, aránytalanságok megelőzésére és kiküszöbölésére. Rámutatott arra, az állami gazdasági bizottság munkája következtében biztosítani lehetett azt, hogy a főbb állami terv- előirányzatok a tervév kezdetéig elkerültek az üzemekbe és építkezésekre, ami, mint ismeretes, az üzemekben és építkezéseken az év elejétől kezdett normális munkaszervezése szempontjából óriási jelentőségű. Ezután arról beszélt, hogy a statisztikai szerveknek szakadatlanul tökéletesíteniük kell munkájukat. Az állami tervezés megjavításáról szólva emlékeztetett arra. hogy Lenin a tervezés lényegét jellemezve azt mondta: A mi terveink állami tervek, azaz a dolgozó tömegeknek adott feladat, feltétlenül teljesítendő törvény, s ugyanekkor a tervezésnek a tömegek alkotó kezdeményezőkészségén kell alapulnia, amely fejlődésünk meggyorsításának új lehetőségeit hozza felszínre, amely segít terveinket megjavítani, tökéletesíteni, módosítani abból a célból, hogy azok a kitűzött időnél korábban megvalósuljanak. A tervezés e két oldalának számbavétele nélkül nem lehetséges igazi tudományos tervezés. Ezután Szaburov arról beszélt, hogy a párt és a kormány feltárta azokat a komoly fogyatékosságokat és hibákat, amelyeket a mezőgazdasági tervezés területén elkövettek. A tervezés túlságos centralizálása megbénította a kolhozok és a gépállomások kezdeményezését. A mezőgazdasági termelés új tervezési rendjének megvalósítása — mondotta — új és magasabb követelményeket támaszt a helyi pártszervezetekkel, a szovjetek szervezeteivel, a helyi tervező és mezőgazdasági szervekkel szemben, egyszersmind megköveteli a Szovjetunió állami tervbizottságának és a Szovjetunió állami gazdasági bizottságának a távlati és a folyó mezőgazdaságfejlesztési tervezés, a mezőgazda- sági termelés helyes elosztása és az egyes körzetek specializálása terén végzett munkája komoly megjavítását. Szaburov elvtárs ezután arról beszélt, hogy a mező- gazdasági tervezés gyakorlatában végrehajtott elvi változtatások mellett a párt központi bizottságának kezdeményezésére lényegesen fokozták a köztársasági szervek szerepet az ipar vezetésében. 1954-ben és L955-ben tizenegyezer ipari vállalatot tettek köztársasági jellegűvé. Az 1956-os terv előkészítésekor a Szovjetunió állami gazdasági bizottsága a szövetségi köztársaságok minisztertanácsainak képviselőivel vállvetve gondosan megvizsgálta a köztársaságok gazdasági terveinek tervezetét, mégpedig az iilelő köztársaság területén működő szövetségi köztársaságok és szövetségi vállalatok fejlesztési előirányzataival összefüggésben. Egyszersmind jobban .figyelembe vették a köztársasági gazdaság pénzügyi és anyagi szükségleteit. Lényegesen növeltéit azokat az anyagi eszközöket, amelyeket a központosított alapból a köztársasági gazdaság szükségleteire fordítanak. Szemlátomást megérett annak szükségessége, — folytatta Szaburov elvtárs, — hogy a szövetséges köztársaságok minisztertanácsa szélesebb hatáskört kapjanak az illető köztársaság egész gazdasági fejlődésének ellenőrzésére, függetlenül attól, hová tartoznak az ott lévő vállalatok. Jelentős munkát végeztünk abban ax irányban, hogy bővítsük a miniszterek, főigazgatók és vállalati igazgatók jogait a gazdasági tevékenység irányításában. A tapasztalatok igazolták, hogy az e téren végrehajtott intézkedéseknek pozitív jelentőségük van. Mindamellett megkell mondani hogy . előfordulnak olyan esetek, amikor egyes minisztériumi és hivatalvezetők nem élnek kellőképpen a szamukra biztosított jogokkal, kitérnek a gazdaságvezetéssel kapcsolatos kérdések önálló megoldása elől, valamilyen ürüggyel határozatok és intézkedések tervezetei mögé igyekeznek bújni, amiket még mindig bőségesen terjesztenek a Szovjetunió Minisztertanácsa elé, holott nincs mindig szükség rájuk. Egyes minisztériumi és hivatalvezetők nem fogják fel helyesen a tervezés és a gazdaság irányítása terén rájuk várd feladatokat, a tervek kidolgozásánál és végrehajtásánál apparátusuk erőfeszítéseit arra állítják be, hogy minél több anyagi eszközt és erőforrást kapjanak az államtól, ahelyett, hogy feltárnák és kihasznál nák a rendelkezésükre álló belső tartalékokat és ezzel biztosítanák a vállalati tervek teljesítését az állami eszközök lehető legnagyobb megtakarítása mellett. Szaburov elvtárs beszélt arról, hogy az 1956. évi terv összeállításánál az egyes minisztériumok által előterjesztett tervezetek alacsonyabbak voltak a munkatermelékenység növelésének lehetőségeihez képest. A minisztériumok cs a hivatalok mértéktelenül fel- duzzasztott igényeket nyújtottak be állami beruházásokra. Véleményem ' szerint — mondotta — a párt és a kormány által jóváhagyott évi és ötéves tervek teljesítése és túlteljesítése feljogosít bennünket arra, hogy elítéljük az alacsony tervszámokat beállító minisztériumok eljárását. Mint a gyakorlat mutatja, a kormány által a termelés növelésére, a munkatermelékenység emelésére és a termékek önköltségének csökkentésére vonatkozóan jóváhagyott feladatot a kiutalt állami eszközökből és anyagi erőforrásokból teljesíteni fogják és túl fogják teljesíteni. A szovjet állam évről- évre hatalmas eszközöket fordít a népgazdaság fejlesztésére. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a tervekben korántsem vesszük számba teljes egészében A február 234 esti ülés 4 február 244 ülés A délelőtti ülésen a kongresszus egyhangúlag határozatot fogadott el az SZKP Központi Bizottságának beszámolójáról, valamint az SZKP szervezeti szabályzatának részleges módosításáról. A délelőtti ülésen a külföldi kommunista és munkáspártok nevében Paul Deí Groot (Hollandia), Dominique Urbany (Luxemburg), Tim Buck (Kanada), Ali Jata (Marokkó), E. Torbjar- narsson (Izland) és a Tuniszi Kommunista Párt képviselője üdvözölte a kongresszust. Felolvasták továbbá a Costa Rica Népi Élcsapata Párt, a Guatemala! Munkapárt, a Bolíviai Kommunista Párt, a Paraguayi, Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, az Ausztráliai Kommunista Párt, az Equadori Kommunista Párt és a Trieszti Kommunista Párt üdvözletét, Az SZKP XX. kongresz- izusának február 24-i délelőtti ülésén M. G. Pervu- lin elvtárs elnökölt. N. A. Bulganyinnak a hatódik öt- íves terv irányelvtervezetéről szóló beszámolója feletti Zitában először Sz. G. Ragi- nov, az Azerbajdzsán SZSZK minisztertanácsá- nak elnöke szólalt fel. Utána M. D. Kovrigina (Moszkva) beszélt. Majd T. Di Liszenko, G. 3Z. Hlamov, Sz. K. Kama- lov, I. A, Benyegyiktov, P. F. Lomako és M. A. Jcvsze- jenko szólalt fel. A kongresszus határozatba hozta, hogy’ a hatodik ötéves terv irányelveinek az 3ZKP Központi Bizottsága által előterjesztett tervezetét alapul fogadják el. Az irányelvek tervezetéhez javasolt módosítások és kiegészítések elbírálására bizottságot választottak, amelynek elnöke N. A Bul- ganvin. Az ülés közben úttörők üdvözölték a kongresszust, A külföldi kommunista és munkáspártok nevében üdvözlő beszédet mondott: R. Arismendí (Uruguay), Sz. Mikunisz (Izrael), É. Woog (Svájc). Felolvasták a Portugal Kommunista Párt, a Malájföldi Komunista Párt. és a Venezuelai Kommunista Párt üdvözletét is. Az SZKP XX. kongresz- szusa folytatta a vitát N. A. Bulganyinnak a hatodik ötéves terv irányelveiről elhangzott beszámolója felett. A február 23-i esti ülésen, amely Z. R. Rahimba- bajeva elnöklésével folyt le, a vitában V. A. Kucse- renko, V. V. Mackevics, A. G. Seremetyev, I. A. Kairov szólalt fel. segédanyag- és az üzemanyag takarékosságra. Az előirányzott megtaka rítás nem biztosítható a termékek előállításához szükséges nyersanyagok és- segédanyagok fogyasztási normáinak egyszerű megszigorításával. Egyáltalán nem szándékozunk keményebbé tenni az anyagellátás feltételeit — mondotta. — Arról van szó, hogy a technikai haladás. * gyártási eljárások tökéletesítése és a termelés jobb megszervezése alapján kisebb anyagráfur- dítással hajtsuk végre az ötéves tervet. A gazdaságos, ésszerű anyagfelhasználás annyira fontos állami ügy, hogy valamennyi gazdasági- is pártszervezetünk figyelmét rá kell irányítani — mondotta. A hatodik ötéves terv újabb ékesszőló bizonyítéka a szocialista gazdasági élet szakadatlan fejlődésének, a nép jóléte fokozódásának, a kultúra és a tudomány virágzásának. A nagy Szovjetunió sikerei a nép javát, a szovjet ember boldog és örömteli életét szolgáló békés építő- munka diadalát jelentik. Ez a tény legerősebb szövetségesünk a két rendszer — a szocialista és a kapitalista gazdasági rendszer versengésében. Hatására megsokszorozódik a Szovjetunió barátainak száma. Ma már nemcsak a népi demokratikus országok lakossága, hanem más országok népei is támogatnak bennünket, együtt éreznek ügyünkkel. A hatodik ötéves ten.’ távlatai újabb munkahőstettekre lelkesítik a szovjet embereket — a kommunizmus diadaláért — mondotta befejezésül M: Z j Szaburov. azokat a lehetőségeket, amelyekkel a működő vállalatok a termelés bővítése telén rendelkeznek. A termelés növelésének rendelkezésre álló lehetőségeit elsősorban olyan intézkedések végrehajtása útján kell kihasználnunk, amelyek nem igénylik újabb állami eszközök ráfordítását, vagy jelentéktelen ráfordítással valósíthatók meg — mondotta a szónok és példákkal bizonyította, hogy e területen nem kis lehetőségek vannak. Szaburov elvtárs ezután arról szólt, hogy a hatodik ötéves tervben a gazdasági és tervező szerveknek nagy munkát kell végezniük a vállalatok specializáció- jának és kooperációjának kiszélesítése és rendezése terén. Az SZKP Központi Bizottságának júliusi teljes ülése teljes nagyságában vetett« fel ezt a problémát. Hangsúlyozta, hogy e téren mái 1956-ban sokat kell tenni. Azok a minisztériumok amelyek amúgy igazábar hozzáláttak ehhez, már egészen jó eredményeket értek el. A gazdasági szervek hivatali szűklátókörűsége £ specializálás és a kooperáció legádázabb ellensége. A Szovjetunió állami gaz. dasági bizottsága az állam tervbizottsággal karöltve számos nagy iparvidéken é: gazdasági körzetben megszervezi a vállalatok sps- cializálásának és kooperációjának átfogó felülvizsgá- lását és az ezek megjavítására vonatkozó javaslatot kidolgozását, Szaburov elmondotta hogy a hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete komoly előirányzatokat tartalmaz a nyersanyag-,
