Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-25 / 48. szám

KÉRDEZZEN - FELELÜNK ,, ‘D. Oláh József nyírpilisi S?b. elnök kérdezi: Át le­het-e venni olyan termelő­től a földei, alá az állam ré­szére felajánlja, mivel fogat- 'erővel nem rendelkezik és a földjét nem tudja megmű­velni? VÁLASZUNK: Az 1001/ 1953. MT számú reildelét értelmében 1953 február 15- íől kezdve senkitől sem le­het . ingatlan felajánlást, .vagy juttatott földről való •lemondást elfogadni. Ezen rendelet ma is érvényben van, így jelenleg felajánlás vagy .lemondás folytán az állam részére földet átvenni nem lehet, A fogaterővel nem rendelkező ingatlantulajdo­nosok is művelhetik ingatla­naikat a gépállomások erő­gépei és idegen fogatok se­gítségével. Ugyancsak a nyírpilis! vb. elnök kérdése a következő: Vissza lehet-e adni a föld­területet az olyan tulajdo­nosnak, akinek földterület! 1952-ben állami tulajdonba, került és jelenleg a tclek- liönyvi szemlével igazolja, hogy a föld az ő saját tu­lajdona nem pedig azé, aki felajánlotta az államnak? •VÁLASZUNK: Az 1952- ben a magyar állam javára felajánlott, vagy pedig egyéb intézkedés folytán ál­lami tulajdonba került in­gatlanokat a volt tulajdono­sak csak akkcr kaphatják vissza a 42/1853. MT. és az 1/1053. F3V1 számú rcndele- íek értelmében, ka azok nincsenek szocialista szek­torok használatában, tago­sítás vagy egyéb földrende­zési eljárás során nem ke­rültek cserekártalanításként felhasználásra, illetve, lm mint állami tartalékingatla­Arra szeretnénk felvilá­gosítást kapni mi is és a lagykállói lakosság is, mi az oka annak, hogy az el­múlt napokban közel egy héten keresztül a község­ben nem lehetett cukrot kapni, Reméljük, nem kizáró­lag azt az okot akarják felhozni, hogy a járási kereskedelmi előadó be­tegsége miatt nem volt aki biztosítsa, hogy a köz­ségben cukor legyen. Ha viszont nem ez, a kizárólagos ok, akkor he­lyes volna, ha közölnék írok ötéves kishaszonbérlet útján nincsenek hasznosít­va. Visszajuttatható tehát a helyi tanács vb. útján ak­kor, ha az ingatlan állami tartalékot képez és haszno­sítás nélkül áll, vagy pedig az eredeti tulajdonos hasz­nálatában van. A visszajut­tatásról a helyi tanács vég­rehajtó bizottsága dönt a fenti jogszabályok alapján. Fruzsa György encsencsi vb. titkár kérdezi: A közsé­gi előadó köteles-c vitás földkimérést eszközölni. Ha igen, hivatalos óra a'att, vagy hivatalos órán túl. díj­mentesen-e, vagy díjazásért. VÁLASZUNK: A községi mezőgazdasági előadó hiva­talos mérést sem munka­időben, sem azon túl, sem díjmentesen, sem díjazásért nem végezhet. A földmérés az AFTH megyei kirendelt­ségének, a megyei mérnöki munkaközösségnek feladata körébe tartozik. Azokban az esetekben, amelyeknél az egyes jogszabályok helyi földmérő által történő mé­rése ad lehetőséget, pl. ki­lépő tsz. tagok földjeinek kimérése, nincs akadálya annak, hogy a községi me­zőgazdasági előadó — ha erre szakértelme van — té­rítés nélkül díjmentesen he­lyi felmérést eszközöljön. Csik Tibor ömbölyi vb. titkár kérdezi: A mezőgaz­dasági termelési bizottságok működésére vonatkozóan van-e valami szervezeti sza­bály. vagy előírás? VÁLASZUNK: A mező­gazdasági termelési bizott­ságok szervezetéről, műkö­déséről és feladatairól a Mi­nisztertanács elnökének 1— 44/1954. számú utasítása (Mezőgazdasági Értesítő 9. szám) rendelkezik. azt velünk, mert a megye területén bárhol korlátla­nul lehet kapni cukrot, s a készlet annyira nagy, hogy több járás már a kiutalt keretet sem tudja átvenni. Ügy érezzük, hogy mind a járási tanácsnál, mind a szövetkezeti szerveknél igen nagy felületességgel gondoskodnak a dolgozók ellátásáról. Helyes lesz tehát ezen gondolkodni, hogy a jövőben ne for­dulhassanak hasonló hiá­nyosságok elő. U. B. fi öaklaloraíilliazi általános iskola tanúiéi részt vettek a községi tanácsülésen Nagy Balázs baktalő- rántházi vb.: elnökhelyet­tes a ke-—’—’Uhan felke­reste az álh iskola VIII. osztályos tanulóit alkot­mánytan órájukon. Gyakor­lati példákkal, helyi konk­rétumokkal igen érthetővé és szemléltetővé tette a tananyagot, és a tanulók által feltett kérdésekre s- kszerű választ adott. Ezen az órán meghívta a V 1; osztályt az egyik leg­közelebbi tanácsülésre, amire a tanulóit Bárdi Sándorné tanárnő vezeté­sével el is mentek, hogy a gyakorlatban is lássák, hogyan folyik le egy-egy tanácsülés, és az életben, a gyakorlatban lássák azt, amiről az iskolában eddig csak elméletben ta­nultak. A tanácsülésen 3 napi­rendi kérdés szerepelt: a begyűjtés, a község egész­ségügye és tanácstagvá­lasztás jóváhagyása. A pajtások az ülésen vé­gig jelén voltak, meghall­gatták a beszámolókat, a hozzászólásokat, megfi­gyelték az ülés lefolyását, a tanácsdemokrácia érvé­nyesülését. Meggyőződtek arról, hogy milyen fontos feladatok ellátására hiva­tottak a tanácstagok, akik a dolgozó népet képvise­lik. A tanulók látogatása után Bárdi Sándorné ta­nárnő a következőket mondotta: „A tanácsülé­sen való megjelenésnek nagy gyakorlati eredmé­nye volt, mert a tankönyv a tanulók számára kissé elvont, s most a valóság­ban láthatták és hallhat­ták és megérthettek az olyan tanulók is, akik ed­dig nehezen, vagy egyál­talán nem értették meg a tanácsok működését.“ A baktalórántházi isko­lások tanácsülésl látoga­tása igen okos kezdemé­nyezés, mert tanácsos, hogy a tanulók, a későbbi leendő tanácstagok már most is betekintést szerez­zenek tanácsaink műkö­désébe. Albert Antal Baktalórántháza. A uicgrci tanáéi tagok fogadóórát vs beszámolói február 26-án: Ősz And«- rás sóstóhegy! Vörös Csillag, 3 órakor. Február 27-én: Vincze Jó* zsef a megyei tanácsnál, fél 5 órakor; Ifj. Csohány Gá« bor Gergelyiugornyán; Ka« luha Gyula Nyírkátán. Február 28-án: dr. Gerley Ferenc, Irodaház, 5 órakort dr. Jesztrebényi Ernő Oro- son, Milánkovics Imre Bö« könyben; Varga Erzsébet Nyírbátorban. Február 29-én; Fábián Lajos a megyei tanácsnál; Nyakocska Péter Nyírmi« iiálydiban. Március 1-én: Fekszi Ist’' ván a megyei tanácsnál. ­Március 2-án: dr. Molnár Jenő a megyei tanácsnál. Március 3-én: Hajdú Sán« dor a megyei tanácsnál. BESZÁMOLOK Február 26-án: Balogh Dániel Ramocsaházán. Február 28-án: Király Emma Forcsalmán. Február 29-én: Teich« mann Vilmos Dögén. A városi tanács« tagok fogadóórát Február 26-án: Hankov« szid József Felsőpázsit 6.- szám. 4 órakor; Madai Imre Schönherz u. 2G. 4 órakor. Február 27-én: ifj. Földi Mihály Szőlőzug 1, 5 órakor* Pokrovenszki Pál Borfor« galmi Vállalat. Február 28rán: Török Pál Szabolcs u. 21. Február 29-én: Máté Fe; renc városi tanács I. emelet, 20. sz. szobában« Március 2-án: Hermán György Örökösföld, I. esn* kasz, 6. ajtó; Jeszenszki Ist« ván Építőipari Vállalat Ire« dája. Jól dolgoznak a békeble zoítságok és a népfront-: bizottságok a mátészalkai járásban. Községenkint 5—8 kisgyűlést tartanak a nem« zetközl helyzet aktuális kérdéseiről. Mándokon a tantestület megalakította a békebizott* ságot. Elnökül Balogh Pi­roska nevelőt választot­ták meg, a titkár pedig Molnár Károly pedagógus. Miért tűnt el a cukor Nogykólíőbói? Ssaboie&'S.%iitináv megyei Tanácsok Lapja A iermelősiíü» Hkexcti mo/«.‘ilomói*í Irta e UAJDU SAMUIK A megye termelőszövet­kezeteinek eredményei lát­tán, ma már minden szá­mításokat végző, papírral ás ceruzával gondolkodó ember tudja, hogy a szö­vetkezetben végzett munka az egyéninél jóval nagyobb hasznot, jobb és kultúrál- ' iabb megélhetést biztosít. Mégis nagyon sokszor ne- . héz a régit, a megszokottat . felcserélni az újjal és job- , bal. Tanácsainknál": nem kevés a feladatuk abban, hogy napról-napra felvilá­gosító, magyarázó szóval mondják el az új út eddigi . tapasztalatait járásukban, községükben, adjanak vá­laszt a kérdésekre, segítse­nek eloszlatni a kételyeket. Tanácsvezetőink jól tud­ják, hogy a dolgozó pa­rasztok tízezreinek meg­győzése nem egyik napról a másikig tartó, tehát nem egyszerű munka. Ha az elmúlt hónapok eredményeit vizsgáljuk, azt i3 megállapíthatjuk azon­ban, hogy ezek ellenére sem használtuk ki kellően a szövetkezetek számszerű fejlesztésénél kínálkozó le­hetőségeket. Különösen nem használtuk ezt ki a iiszalöki, mátészalkai és nég több járás termelőszö­vetkezeti munkájában, En­nek egyik oka, hogy nem fejlődött ki elég alapos, célratörő széleskörű és ha­tékony agitáció. Tanácsaink nem váltak még a termelő­szövetkezeti fejlesztés és megszilárdítás jó irányítói­vá, segítőivé. Sok termelő­szövetkezetben szektáns szellem lett úrrá, a ter­melőszövetkezeti gazdálko­dásban meglévő hibákat az ilenség felnagyította, álta­lánosította és Igyekszik el­riasztani a belépéstől a dolgozó parasztokat. Az el- enség ilyen Irányú táma- iásúval szemben c-ddig nem léptünk fel kehő eréllyel. Jobbak lennének eredmé­nyeink, ha rendszeresen folyna a politikai felvilá­gosító munka, ha jobban alkalmaznák tanácsaink a szemléltető agitáció mód­szereit.^ Mutassál! meg a termelőszövetkezetek konk­rét eredményeit, állítsák szembe egyes egyéni pa­rasztok, középparasztok eredményeivel s támasz­kodjanak jobban a fejlesz­tésnél a falubeli termel 5- szövetkezeti tagokra, ta­nácstagokra. A termelőszövetkezeti fej­lesztéshez nagyobb segítséget kellett volna adni az ed­diginél a megyei tanács apparátusának, a megyei tanácson belül dolgozó kommunistáknak. Jobban kellett volna támogatni a járási, községi tanácsokat és közvetlenül a termelő- szövetkezeteket. Ugyanígy nem kielégítő a járási ta­nács apparátusában dolgo­zó elvtársak munkája ezen a téren. Számos példát le­hetne felhozni arra, hogy a járási tanácsok vezetői­nek és dolgozóinak agitá- ciós munkája nyomán száz és száz család választotta a nagyüzemű gazdálkodás útját és új termelőszövet­kezetek alakultak. Fel kell hívni viszont a helyi taná­csok figyelmét, hogy a leg­hatásosabb mégis a helyi népnevelő munka, a ta­nácstagok és a tsz-tagság szava. Ehhez kell segítsé­get kérni az állandó bi­zottságoktól, a tanácsta­goktól. Ebben a munkában természetesen szükség van a községi termelési bizott­ságok, a népfront-bizottsá­gok, a DISZ, az MNDSZ és a többi tömegszervezetek segítségére. — Elsősorban azonban a pártszervezetek irányító, ellenőrző és se­gítő munkáját kell kérniök tanácsszerveinknek. Tanács­tagjain!!, az apparátus dolgozói eddig inkább csak beszéltek arról, hogy mi­lyen szükség van a közép­parasztok között végzett meggyőző, felvilágosító munkára, mégis éppen az agitációban kerülték el őket és nem vették figye­lembe, hogy megyénk köz­ségeiben a falu parasztsá­gának nagy hányada kö­zépparaszt. Nem beszélve arról, mennyit segíthetnek a középparasztok tekinté­lyükkel, termelési tapasz­talataikkal a szövetkezeti mozgalomnak. Gyökeresen változtatni kell tanácsszerveinknek azon az állásponton, ami például a íiszalöki, vagy a mátészalkai járás több községében tapasztalható, hogy lebecsülik az alacso­nyabb típusú szövetkezés jelentőségét. — Azt tart­ják ezek a tanácsi ve­zetők, hogy inkább sem­mit, mint egyes típusú ter­melőszövetkezetet. A különböző típusú ter­melőszövetkezeti fejleszté­sén kívül mód van még szakcsoportok létrehozására is. Adjunk a dolgozóknak lehetőséget arra is» hogy ilyen kezdetleges úton győ­ződjenek meg a szövetkezés helyességéről. Ugyanakkor helyes politikai munkával törekedjenek arra taná­csaink és főleg a kommu­nista tanácstagok, hogy azok az egyes és kettes tí­pusú termelőszövetkezeti csoportok, amelyek hosz- szabb ideje egy helyben to­pognak, térjenek át fejlet­tebb formára. A szövetkezeti mozgalom csalc altkor lesz eredményes, a párt elmúlt évi határoza­tát csak úgy hajthatjuk végre megfelelően, ha na­gyobb gondot fordítunk a már meglévő, de nem eléggé erős, vagy a mostanában A baktalórántházi járási tanács megjutalmazza az úttörőket A baktalórántházi járási tanács vb. elhatározta, hogy azoknak az úttörőcsapatok­nak, amelyek a járásban a legtöbb fahamut gyűlik és adják a termelőszövetkeze­teknek, 500, 300 és 100 fo­rint pénzjutalmat ad. alakult új termelőszövetke­zetek megerősítésére. — Ugyancsak nagy súlyt kell helyezni tanácsainknak n termelőszövetkezetek ter­méshozamának emelésére. A központi vezetőség által előirányzott 3 százalékos terméshozam emelés megnö­velte tanácsaink mezőgazda* sági, szakigazgatási szervei­nek, szakembereinek fele­lősségét. Nagyobb szükség van a segítségükre, általá­ban az új módszerek alkal­mazására és a gépek kapa­citásának jobb kihasználá­sára. Segítsenek tanácsaink ter­melőszövetkezeteinknek szakmailag is az őszi vetés ta­vaszi gondozásában, az ál­lattenyésztés számszerű fej­lesztésében és az állatte­nyésztési hozamok növelé­sében és Olcsóbbá tételében Nem egy termelőszövet­kezetben jó a növényterme­lés, ugyanakkor elhany. golt az állattenyésztés, különö­sen a szarvasmarhaállomány és annak tejhozama, és igen kevés a sertéshízlalás. Pe­dig az állattenyésztés gyors ütemű fejlesztése nélkül nem növelhető. tartós és gyors ütemben a növény­termesztés hozama sem. Ezenkívül az állattenyésztés, elhanyagolása számottevő' jövedelemtől üti el a szö­vetkezeti tagságot. A termelőszövetkezeti fej­lesztés és megszilárdítás munkájárihk továbbvitele érdekében fel kell hívni ta ­nácsaink figyelmét, hogy e tervezésben érvényesüljön a termelőszövetkezeti gazda­sás sokoldalú, de egysége« fejlesztése, hogy a tervek tejesítése során a termelő­szövetkezeti gazdaságok még elevenebb példát mu­tassanak a szociális nagy­üzemi gazdaságnak. Ahogy erősödnek, fejlőd­nek termelőszövetkezeteink és tanácsaink, ahogy ismer­tetik a fejlesztés» az erősö­dés eredményeit, úgy nö­vekszik, erősödik és izmosé* dik megyénkben & szövetke­zeti parasztok tábora.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom