Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-23 / 46. szám

Í)ilá$ pfbietätfat kpyesülfetek f

AZ MDP SZABOLCS -SZATHÁRMEGYEl BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XIII. évfolyam, 46. szám

ARA 50 FILLÉR

1936 február 23, csütörtök

A mai számban :

Ismét ifjúságunkon a sor (3. oldal)

A Vörös Zászló boldog tulajdonosai között (3. oldal) Levelek a XX. kongresszusról (5. oldal)

A Szovjet Hadsereg születésnapja (6. oldal)

közelebb az ELEIHEZ! RíSZXP XX. kQRgresszusáiisk irányelvei a Szovjetunió

Mint valami magas hegyvonulat, úgy húzódik végig az SZKP XX. kongresszusának beszámolóin, a felszólalásokon az élet alapos ismeretének jelentősége. Az a követelés, hogy a kommunista vezetőknek alaposan ismerniük kell az életet, az embereket.

A kongresszus, amely a párt elméletének ragyogó gyakorlati alkalmazását mutatja és kristálytisztán jelöli meg a kommunista vezetők feladatait, alkalmat és lehetőséget ad megyénk kommunista vezetőinek is arra, hogy eddigi munkamódszerükön, vezetési stílusukon javítsanak, merítsenek a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának gazdag tapasztalataiból.

Nemrég látott napvilágot, de máris egyetértéssel, lelkesedéssel találkozott pártunk Központi Vezetősége februári ülésének határozata, amely azt tűzte ki célul, hogy a mezőgazdaság terméshozamát három százalékkal növeljük. Magasztos cél ez! Erőt, akaratot, hozzáértést követelő munkát igényel. Az egyszerű emberek körében támogatásra talált, s szinte mozgalommá kezd fejlődni. Nem lehet ezen csodálkozni, hisz az egyén érdeke találkozik a közös, a nép érdekével. Kit ne ösztökélne jobb munkára az a tudat, hogy e határozat megvalósítása folytán 70313 mázsával több kenyérgabonát adhat megyénk az ország asztalára, vagy kukoricából 52 929 mázsával termelhet többet Szabolcs-Szatmár?! Nem is szólva a burgonyáról, melynek 3 százalékos többlet mennyiségével olyan hosszú vonatszerelvényt lehetne megrakni, hogy két és fél óráig gyalogolhatnánk mellette. Ez csak néhány dolog a sok közül. Ezekről a feladatokról tanácskoznak most a községi pártaktívákon a termelőszövetkezetek tagjai, az egyénileg dolgozó parasztok.

De vajon elegendő-e tanácskozni? Nemi Ezzel még csak félig van biztosítva az ügy sikere. Szükséges és elengedhetetlen, hegy a kommunista vezetők, a szakemberek ne csak szónokoljanak, hanem cselekedjenek. Az SZKP XX. kongresszusán Hruscsov elvtárs előadói beszédében a következőket mondotta ezzel kapcsolatban. „ :.. Kötelességed, hogy tanulmányozd az élenjáró módszer lényegét és aztán elindulj a lemaradó kolhozokba, brigádokba és mindent megtegyél, hogy meghonosítsd a termelésben .. az élenjáró módszert, e módszer példáján megmutasd a kolhozparasztoknak, hogyan kell helyesen végezni a munkát. Ez a legfontosabb az irányításban.“

Erre nagy szükség van nálunk is. Á párt egyszerű katonái harcolnak, a termelőszövetkezetek tagjai dolgoznak, szorgoskodik az egyénileg dolgozó paraszt is, de csak akkor érnek el igazán sikereket, ha a vezetők helyesen irányítják a gazdaságot, és nem az íróasztal mellől „sze'rvezik“ a munkát. A járás alapos ismerete nyomán szállhatott szembe Pál elvtárs, a csengeri járási pártbizottság titkára azzal a téves nézettel, amely a termelőszövetkezetekben kapott lábra a számszerű fejlesztéssel kapcsolatban: „Ha az alma megérik, úgy is leesik a járói“. Ez a helytelen vélemény tétlenséget vált ki a termelőszövetkezetek tagjaiból, s nem ösztökéli őket arra, hogy a termelőszövetkezetet fejlesszék; A járás pártszervezeteinek, termelőszövetkezeteinek helyzetét alaposan elemezve, a gazdasági ismeretek birtokában helyesen mutatta meg ezekután a tennivalókat Pál elvtárs;

A termelőszövetkezetek tagjai mostanában gyakran bírálták járási pártbizottságainkat. Azt mondták: „Nem értünk azzal egyet, hogy a járási pártbizottságoktól csak néhány órára jönnek ki a községünkbe, a termelőszövetkezetekbe.“ E bíráló szavak jogosak. Nem hiába mondja Hruscsov elvtárs az SZKP Központi Bizottságának beszámolójában: „Pártkádereink nem nevelkedtek eléggé abban a szellemben, hogy nagyfokú felelősséget erezzenek a gazdasági.:: ■ kérdések megoldásáért.“

Több pártmunkás nálunk sem foglalkozik igazán szervező munkával. Mutat*

ja ezt a mátészalkai járási pártbizottság példája, ahonnan az elvtársak csak a délutáni órákban mentek ki Nagyecsedre és Kocsordra segítséget adni az aktiva- ülés előkészítéséhez és megszervezéséhez.

Nálunk is vannak olyan funkcionáriusok, akik a pártmunkát valamiféle „tiszta“ munkának, a gazdasági munkától függetlennek képzelik el s csak „általában“ akarnak foglalkozni a gazdasági kérdésekkel. Pedig a pártbizottságokon dolgozó elvtársaknak jobban kell ismerniük a tennivalókat, mint a termelőszövetkezetekben dolgozó kommunistáknak, a községek vezetőinek; Csak így tudnak igazán segíteni. Meg kell fogadni Szusz- lov elvtárs tanácsát: „Tökéletesíteni kell a pártapparátus munkáját, teljesen ki kell irtani az irodai módszereket.“ Nálunk is az a baj, hogy sok a dosszié, az irka-firka, s az ügy nem megy megfelelően előre. Nyitrai elvtárs, a tiszalöki járási pártbizottság másodtitkára a Ti- szadob melletti Reje-tanyai Űj Föld új termelőszövetkezet tagjainak felírta a problémáit és megígérte, hogy azokat elintézi. De biz’ nem történt semmi. Az ilyen felelőtlenség a termelőszövetkezet tagjainak. az egyénileg dolgozó parasztoknak gondolkodását rossz módon befolyásolja, s kihatással van a termelési kedvre. Hogyne bosszankodnának a Reje- tanyai tsz tagjai, amikor már negyedszer kell bevinniök a járási tanácsra a termelőszövetkezet gazdasági tervét?!

Közelebb az élethez! Erre van szükség, ha azt akarjuk, hogy gyökeresen javítsunk a pártmunkán. A párt februári határozatának végrehajtása nagy feladatokat ró a szakemberekre, az agronómu- sokra. Az aktíva üléseken nem egy agro- nómus állt fel, s mondta el elképzeléseit, tervét, s azt': hogyan akar segíteni a gyakorlatban. Akadtak azonban olyan szakemberek is, mint a mátészalkai és a fehérgyarmati járási tanács agronómusai, akik még maguk sem látják biztosítottnak, megvalósíthatónak a terméshozam növelésével kaDcsolatos határozatot.

Arra van szükség, hogy először maguk győződjenek meg a megvalósítás lehetőségéről s csak aztán, a körülményeket ismerve, a termelőszövetkezetek gazdasági adottságainak birtokában adjanak segítséget a munkához.

Közelebb az emberekhez! Ezt tartsák szem előtt a községi tanácsok elnökei is, akik bizony nem nagyon hallatták szavukat az aktíva üléseken. Kevesen szóltak arról, hogy milyen elképzeléseik vannak arra vonatkozóan, hogy a 3 százalékos növelésről szóló határozat végrehajtását hogyan segítik elő felvilágosító és gyakorlati munkával. Kevés az olyan helyes kezdeményezés mint a nyírbátori já- í'ásban, ahol az aktíva ülés hatására a tanácstagok felkeresik az egyénieket és közösen dolgozzák ki a tennivalókat.

A dolgozó parasztok egyetértenek a határozattal. Ramocsaházán a tanácskozás hatására 10 egyénileg dolgozó paraszt lépett egymással versenyre. Szép ez, azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a dolgozó parasztoknak bebizonyítsuk: a terméshozamok nagymértékű fokozása csak termelőszövetkezeti gazdálkodással lehetséges. Az aktíva üléseken beszéljünk a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, nagy lehetőségeiről.

Közelebb az élethez! Az aktívák tanácskozásai után az a leefont.osabb feladat, hogy a nagy termelőszövetkezetekben közgyűléseken, a növény és állattenyésztési brigádokban, az állami gazdaságokban. a géoállomásokon, termelési értekezleteken ismertessük meg a tennivalókat minden dolgozóval. És a tanácsok, gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek szakemberei ne csak magyarázzák a tennivalókat, hanem mutassák is meg, hogyan kell a vetőmagvakat előkészíteni, a talajerő utánpótlást elvégezni, szakszerűen vetni és így tovább. Ezzel adnak igazán segítséget, így kerülnek közel az élethez.

Cselekvésre van szükség. Arra, hogy az élettel alaposan megismerkedve, a gyakorlatban adjanak segítséget a kommunista vezetők e nagyszerű mozgalom sikeres végrehajtásához;

1956—1960-as népgazdaságlejlesztési

hafedik ötéves tervéröl

N. A. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója

Tegnapi számunkban kezdtük meg Bulganyin elvtárs beszámolójára* közlését, Ma folytatjuk.

„Az ötödik ötéves terv teljesítésének eredményei nagy örömmel töltik el a szovjet embereket, hűséges barátainkat: a szocialista

tábor országainak dolgozóit és az egész haladó emberiséget. Ezek az eredmények a dolgos szovjet nép megfeszített, nagy munkájának gyümölcsei, a szovjet nép munkájáé, amelyet a kommunista párt, élén Lenini Központi Bizottságával, lelkesít és vezet“

„Terveink realitását az élet igazolta — mondotta ezután N. A. Bulganyin — a Szovjetunió minden ötéves terv után gazdasági fejlődésének új fokára emelkedett, gazdagabb és erősebb lett, nemzetközi tekintélye egyre inkább nőtt,

A szocialista tervgazdaság fölénye lehetővé teszi számunkra, hogy a gazdasági és a kulturális építés egyre átfogóbb feladatait tűzzük magunk elé.

A Szovjetuniónak, amikor hozzálát a hatodik ötéves terv megvalósításához, hatalmas és sokoldalúan fejlett szocialista termelése, nagy anyagi erőforrásai és ami különösen értékes, mind városban, mind falun, sok szakképzett kádere van.

Országunk most már elsőrendű nehéziparral rendelkezik. Minden feltétel meg van ahhoz, hogy gyors ütemben fejlesszük nemesik a termelőeszközök, hanem a közszükségleti cikkek termelését is, jelentősen megsokszorozzuk a társadalmi gazdagságot és ezzel új sikereket arassunk a kommunista társadalom építésében,“

N. A. Bulganyin így fogalmazta meg a hatodik ötéves terv főfeladatait: A Szovjetunió hatodik ötéves népgazdaság fejlesztési tervének főfeladatai megszabják, hogy

a, nehézipar elsődleges fejlesztése, a szüntelen technikai haladás és a munka termelékenységének fokozása alapján biztosítsuk a népgazdaság minden ágának további hatalmas fejlődését, megvalósítsuk a mezőgazdasági termelés gyors fellendülését és ezen az alapon a szovjet nép anyagi jólétének cs kulturális színvonalának jelentős

emelkedését érjük el.

N. A. Bulganyin rámutatott a technika páratlan arányú fejlődésére a termelés minden ágazatában,

megállapította, hogy ez korunk jellemző vonása,

majd így folytatta: „Míg a

XIX. század elsősorban a gőz százada volt, addig a

XX. század a villamosság százada, a szemünk előtt kezd az atomenergia századává válni, azé az energiáé, amely a termelőerők fejlődésének határtalan lehetőségeit rejti magában.

A XX. század legnagyobb felfedezését, az atomenergiát, nekünk

kommunistáknak teljesen annak az ügynek a szolgálatába keli állítanunk, amelynek megvalósítása pártunk végső programcélja — a kommunizmus felépítésének szolgálatába."

N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy az atomerő békés felhasználásában a Szovjetunió a többi ország

(Folytatás a 2. oldalon.)

Bate István vezérezredes táviraté Zsukov marsallhoz

m szovjet hadsereg fennállásának 38. évfordulója alkalmából

G K. ZSUKOV marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterén.:.,

Moszkva

Felszabadítónk és nagy fegyverbarátunk, a dicső Szovjet Hadsereg fennállásának 38. évfordulója alkalmából a magyar néphadsereg harcosai, tisztjei és tábornokai nevében forró üdvözletemet küldöm önnek marsall elvtárs és a Szovjet Hadsereg személyi állományának.

A békeszerető népek szerte a világon bizalommal tekintenek a Szovjetunióra, a béke hatalmas őrére és annak hős hadseregére. Dolgosó népünk és hadseregünk őszinte szeretettel és mélységes hálával ünnepli a testvéri szovjet nép dicső hadseregét, amely vére hullatásával szabadította fel hazánkat a fasiszta elnyomás alól és ezzel megnyitotta népünk előtt a felemelkedés útját.

Kívánom, hogy a Szovjet Hadsereg újabb nagy sikereket érjen el a harci és politikai kiképzésben, a harckészültség növelésében, a szovjet nép és a világ népei békéjének biztosítása érdekében.

Budapest, 1956. február hó 23.

BATA ISTVÁN vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere.

Dísxünncpség a szovjet hadsereg megalakulásának 38. évfordulója alkalmából

A szovjet hadsereg születésének 38. évfordulója alkalmából a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottsága szerdán este díszünnepséget rendezett a Magyar Néphadsereg Színházában.

A díszelnökségben foglaltak helyet a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Me- kis József, Bata István, Egri Gyula, Vég Béla, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a tábornoki karnak több tagja, tömegszervezet vezetők, kiváló dolgozók, a néphadesereg egv-egy kiváló tisztje, tiszthelyettese és harcosa.

Az elnökségben foglalt helyet P. M. Capenko ezredes a Szovjetunió budapesti katonai attaséja.

Jelen volt az ünnepségen a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának számos tagja, a poltikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége.

Megjelent az ünnepségen V. V. Asztafjev, a Szovjetunió nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagjai.

A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter nyitotta meg az ünnepséget, majd Madarász Ferenc vezérőrnagy mondott ünnepi beszédet.

Az ünnepi beszéd elhangzása után az Intemacionálé hangjai csendültek fel, majd az ünnepség második részében a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitüntétett művész- együttese adott műsort.