Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-23 / 46. szám

NE l* LA I1 1956 február 23, csütörtök I Sxoijetunio ■ioiniiiuiiisla Pártjának XX. koiigi*e»^u§a (Folytatás az l. oldalról.) előtt halad, majd ezt mondta: „Ezt a vezető he­lyet a jövőben is szilárdan meg kell tartanunk,: A hatodik ötéves terv megvalósítása fontos sza­kasza lesz a Szovjetunió alapvető gazdasági felada­tának megoldásában, E feladat az, hogy történelmi szempont­ból rövid idő alatt bé­kés gazdasági verseny útján az egy főre eső termelés szempontjából utolérjük és elhagyjuk a legfejlettebb kapi­talista országokat.” N. A. Bulganyin hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió alapvető gazdasági felada­tának megoldásához most a termelés lényegesen na- gyobbarányú növelésére van szükség, mint amilyen arányú növelést a háború előtt tűztek ki, viszont „A Szovjetunió alapvető gaz­dasági feladatának megol­dásában a jelenlegi szakasz sajátosságát adja az is, hogy a háború előtti időktől eltérően hazánk most abban a nagy törté­nelmi korszakban oldja meg % feladatot, amikor már nem egyetlen szo­cialista ország verseng a kapitalista világgal, hanem két világrend­szer, » szocialista és a kapitalista világrend- szer békés gazdasági versengése folyik.” N. A. Bulganyin foglal­kozott ezután a szocialista tábor szuverén országai között fennálló, a kölcsönös baráti együttműködésen alapuló gazdasági kapcso­latokkal. Ennek az együtt­működésnek a területei ki­terjedtek és sokrétűek. Ez országok együttműködése abban jut kifejezésre, hogy a közös érdekeknek megfe­lelően a legésszerűbben használják ki gazdasági erőforrásaikat és termelési (kapacitásaikat, koordinál­ják az egyes népgazdasági ágak fejlesztési terveit, megvalósítják a termelés szakosítását és kooperáció­ját, kicserélik tudományos, műszaki vívmányaikat és élenjáró termelési tapasz­talataikat stb.. Ez a ba­ráti együttműködés és köl­csönös segítségnyújtás a forrása a válságoktól, a munkanélküliségtől és a kapitalista rendszer más jellegzetes gyógyíthatatlan bajaitól mentes szocialista világrendszer növekvő és izmosodó gazdasági erejé­nek. A tőkés viszonyok ural­mi szférája jelentősen szű­kült, amikor a második vi­lágháború eredményeként országok egész ■ sora vált ki a kapitalista rendszerből. Különös jelentősége van annak a ténynek is, hogy szemünk előtt hull szét az imperializmus gyarmati rendszere, amelynek elke­rülhetetlen összeomlását Lenin oly világosan előre látta. A Szovjetunió és az egész szocialista tábor ilymódon óriási előnyökkel rendel­kezik a kapitalizmussal folytatott gazdasági ver­senyben, „A kommunista pártnak ■— mondotta N. A. Bulga­nyin — és az egész szovjet népnek szilárd meggyőző­dése, hogy a két rendszer történelmi , versengésében a szocialista rendszer lesz a győztes, mert ez a hala­dóbb.” N. A. Bulganyin elmon­dotta, hogy „az irányelvek tervezete előírja, hogy az ipar termelésének a hatodik ötéves terv folyamán hat­vanöt százalékkal kell emelkednie, ez azt jelenti, hogy 1960-ban a hatodik ötéves terv utolsó évében — hazánkban háromszor akkora lesz az ipari terme­lés, mint 1950-ben, és 5.3- szer akkora, mint 1940-ben, a háború előtt.” A hatodik ötéves terv­ben a termelési eszkö­zök termelése hozzáve­tőleg hcfrrcn százalék­kal, a fogyasztási cik­kek termelése mintegy 60 százalékkal emelke­dik, A Szovjetunió 1960-ban több acélt, villaoycnergiát, cemen­tet és üzemanyagot fog gyártani, illetve ter­melni, mint ma Anglia, Franciaország és Nyn- gat-Németorsaág együtt­véve. : ' Az ipari termelés volumene tekintetében a Szovjetunió jelentősen megközelíti az Egyesült Államokat. A Szovjetunió 1960-ban 53 millió tonna nyersvasat, 68 millió háromszázezer tonna acélt, 52 millió hétszázezer tonna hengerelt árut fog termelni. A szénkitermelést 1960-ra 1955-höz képest 52' száza­lékkal, a köólajkitermelést 91 százalékkal,- a ' gázgyár­tást közel négyszeresére szándékoznak növelni, 1960- ra 593 millió tonna szén ki­termelését tervezik, 135 millió tonna kőolajat kell nyerni. Adva vannak a feltételek a kőolajipar gyore fejlesztéséhez. Üj olajlelő­helyeket fedeztek fel és kezdtek kiaknázni, énnek eredményeképpen az ipari kőola j tartalékok a : h áború utáni években több mint négyszeresükre' emelkedtek, 1960-ban az. ország egész köol aj termelésének 75 szá­zalékát az Urálban és a Volga mellékén kell nyerni. A hatodik ötéves terv előírja, hogy biztosítani kell a villamoserőművek kapa­citásának gyors növelését. Ezért, amíg az ipari terme­lést hatvanöt százalékkal kell emelni, addig a villa- mosenergiatermelést 88 szá­zalékkal kell növelni. A vízierőművek kapaci­tása az ötéves terv idején 2.7-szeresére nö­vekszik. A Szovjetunió európai ré­szén befejezik a kujbisevi, a gorkiji, a sztálingrádi, a molotovi és a votkinszki vízierőmű - építését, - s ezen­kívül megkezdik a szarató - vi, a csebokszari és az alsó- kámai. vízierőmű építését. Szibériában grandiózus erőművek épülnek: Az An- garán a bratszki és a Jeni- szejen, a krásznojarszki, amelyek mindegyikének ka­pacitása 3.200.000 kilowatt. A tervek szerint a Szovjet­unió európai részén egysé­ges áramszolgáltatási rend­szert létesítenek, megvetek a középszibériai egységes áramszolgáltatási rendszer alapját. A terv előirányoz­za több atomerőmű építé­sét, amelyek összkapacitása 2—2.5 millió kilowatt. N, A. Bulganyin rámuta­tott arra, hogy a gépgyár­tásnak és elsősorban a szer­számgép- és szerszámipar­nak meg kell előznie fejlő­désében a többi iparágakat. Ezért a hatodik ötéves tervben a gépgyártás és a fémfeldolgozó ipar' terme­lését az előirányzat, szerint nyolcvan százalékkal növe­lik. . A szónok a továbbiakban a vegyipar fejlesztéséről, az Iépítőanyagok gyártásának növeléséről, a fá- és papír-' ipar, valamint, a fafeldolr' gozó ipar fejlesztésétől be- j szélt. „A hatodik ötéves terv­ben — folytatta N. A. i Bulganyin — meg kell oldani ^ könnyű-, és az. élelmiszeri par kivétel ' nélkül valamennyi ágá­nak széleskörű fejlesz­tését. Ezzel újabb nagy lépést te- j szünk előre a kereskede­lemiek iparcikkekkel és élel­miszerekkel való ellátásá­ban. * - ­A szónok a továbbiakban részletesen foglalkozott az ipar műszaki fejlesztésével. A műszaki fejlesztés — mondotta — elszakítha­tatlan kapcsolatban áll a villamosítással, s el­sősorban a gép- és be­rendezés-állomány ál­landó tökéletesítésében, á legkorszerűbb gyár­tástechnológia bevezeté­sében, a gyártási folya­matok komplex gépesí­tésének é3 automatizá­lásának meghonosításá­ban, a rendelkezésre álló nyersanyag- és energetikai készletek lehető legteljesebb és legésszerűbb felhaszná­lásában, mindennek eredményeképpen a ki- j váló minőségű árneik- ' kék gyártásának szün­telen növelésében int; ki- , | fedezésre.” " 1 . N. . A: Bulganyin rámuta-; tott arra. milyen fontos az! automatizálás széleskörű; bevezetése a termelésben,! mert ez automatizálás lehe­tőséget nyújt a munka tér-; melékenyeségének soha néni' látott növekedésére és a szocializmus feltételei kö­zött. elősegíti a dolgozók műszaki-kulturális emelke­dését. Ezenkívül az automa­tizálás biztosítja a termé­kek minőségének megjaví­tását, a termékek önköltsé­gének csökkentését. Ugyan­akkor fokozza a tcrmelőfo- lyamatok megbízhatóságát és folytonosságát. : | Á beszámoló megszabta a feladatot: emelni kell az űj gépek, felszerelések, anya­gok és más készítmények minőségét, törekedni kell arra, hogy e készítmények megfeleljenek á tudomány és a technika legújabb vívmá­nyainak, az elavult gépekét, felszereléseket és anyagokat pedig idejében ki kell kü­szöbölni a termelésből és újakkal kell _ helyettesíteni- A tudománynak a techni­kai , haladásban betöltött nagy ^szerepéről szólva Bul­ganyin hangsúlyozta, hogy javítani kell a tudományos káderek képzését, újabb erőket kell bevonni a tudo­mányos munkába, bővíteni kell a tudományos kutató- intézetek kapcsolatait egy­más között, továbbá a kül­földi tudományos kutatóin­tézetekkel és. a haladó külr földi tudósokkal, helyesebben kell területileg elhelyezni a tudományos kutatóintézete­ket, és a főiskolákat szem előtt tartva azt a követel­ményt, hogy közelebb ke-! rüljenek a termelési bűzi-, sokhoz. ' '■■ , .1 „A technikai haladás nemcsak a tudomány dolgozóinak, a mérnö­köknek és technikusok­nak. a tudományos ku- tatóintízetek és a gép­iét'verő irodák rioSgo- '/óinak ügye. Nem, ez a feladat mindenkire egy­aránt tartozik: a párt­szervezetekre-'. á szov­jet- és a gazdasági szer­vekre, a tudósokra, a mérnökökre, a techni­kai dolgozókra, a mnn­kásújítókra, az ésszerű­sít ökre és a feltalálókra. Mindenkinek kötelessé­ge előbbre vinni a tech­nikai haladás ügyéi.” A mezőgazdasággal kap­csolatos intézkedésekről szólva Bulganyin kijelen­tette, hogy a mezőgazdaság össz­termelésének a hatodik ötéves tervben körül­belül hetven százalék­kal kell növekednie, vagyok a mezőgazdasági ter­melés jelentősen, gyorsabb ütemben emelkedik, majd, mint az ötödik ötéves terv­ben. A szemestermények össztermelését 11 milliard púdra kell emelni. Fontes feladat az, hogy 1960-ban a kukorica vetésterülete leg­alább 28 millió hektárral növekedjék. 11 milliárd púd szemester­mény termelése lehetővé te­szi majd a lakosság növek­vő gabonaszükségletének kielégítését, az állaihi tar­talékok növelését, kellő tar­talékok létesítését a kolho- zokban, a baráti országok­ba irányuló kivitel bővítését és elegendő mennyiségű sze- mesterrcény biztosítását a jószágok takarmányozására- A lentermelés több mint egyharmadával, a gyapot- termelés több mint 50 szá­zalékkal fog emelkedni. A terv' a cukorrépaterrpelés jelentős- kibővítését ig fel­adatul tűzi ki. Az állattenyésztés terén a tervr előírja az állati termé­kek nagymérvű növelését a lakosság hús, tej és egyél: szükségletének kielégítésé­re állati termékekből. A hústermelés kétsze­resére, a tejtermelés majdnem kétszeresére nő. i,A hatodik ötéves terv idején — mondotta az elő­adó — a mezőgazdaságot növekvő mértékben látjuk majd el különböző és kor­szerűbb gépekkel. A terv szerint a mezőgazdaság kö­rülbelül egy millió hatssáz- ötvenezer traktort kap majd (15 lperős traktorokra át­számítva), továbbá ötszáz­hatvanezer ' gabonakom­bájnt és sok más'gépet.“ ' Az irányelvek tervezete értelmében az ötéves tervidőszak alatt két­szeresére kell emelni a villamosított kolhozok számát, be kell fejezni a szór hozok, a gép- és traktorállonrások villa­mosítását. Ezzel kapcsolatban az ipar kötelessége az, hogy növel­je a gazdaságos és megbíz­ható elektromoshajtású gé­pek gyártását a mezőgazda­ság számára. .A párt Központi Bizott­sága és a kormány számos intézkedést tett a gépállo­mások munkájának megja­vítására, valamint a kolhoz­termelés fejlesztésében ját­szott szerepük fokozására. ■Tervbe vettek a népokta­tás további fejlesztését. A hatodik ötévi* terv során városokban és falvakban egyaránt alap­jában megvalósítják az általános középfokú ok­tatást. ■,A középiskolák X. osztá­lyát 5 év leforgása alatt 6 millió 000 ezer ember végzi el, vagyis az ötödik Ötéves terv, időszakához vi­szonyítva, több inint két­szer annyi.“ „Országunk; — mondotta N. A. Bulganyin — öt és félmilliót meghaladó : lét­számú szakember-hadsereg­gel rendelkezik. A szak­emberek jelentik a mi, aranyalapunkat. Büszkék vagyunk rájuk és megbe­csüljük őket. A kapitalista államokban egyes közéleli; személyek nem ok nélkül jegyzik meg aggodalommal.' hogy a szakemberképzésben országuk elmaradt mögöt­tünk. A főiskolák és a kö­zépfokú szakiskolák a ha­todik ötéves tervben még jóval több szakembert bo­csátanak a népgazdaság rendelkezéseié. Tervbe vették négy mil­lió, vagyis majdnem ugyan­annyi szakember kiképz&ét, mint amennyit a két előző ötéves terv keretében ké­peztek ki.. A főiskolákról 'a hatodik ötéves tervben több mint hatszázötvenezer mér­nök kerül ki az ipar, a köz­lekedés és az . építkezések számára, továbbá a mező­gazdaság számára. Éz á szám kétszerese az ötödik ötéves tervben főiskolát végzett szakembereknek. Komoly figyelmet for­dítanak a tudomány és a technika olyan új ágazataiban dolgozó szakemberek képzésére, mint az automatika és a telemechanika, a rá­diótechnika és a rádió- lokáció. továbbá az atomerő békés felhas/.- . nálása. N. A. Bulganyin ezután a tervezetnek a műveltség! í emelésére vonatkozólag elő­írt intézkedéseiről és a köz­egészségügyi feladatokról beszélt, majd foglalkozott a termelőerők területi elqsz- tásának kérdésével. „Éppen úgy, mint ar előző ötéves tervekben 1 —- mondotta — most is a keleti területek gaz­daságát kell a leggyor­sabb ütemben fejlesz­teni. Itt óriási szén. bauxit-, vízi energia. fa-, vasérc, színes- és ritka- fém-készletek, vegyi nyersanyagkészletek összpontosulnak .. ! A hatodik ötéves tervben a j keleti Vidékek' beruházása j több mint kétszeresére nö­vekszik- és az' egész Szovjet­unió beniházááatnfek kör ír - beltíl 'felét teszi ki." Az tír- szag' keleti részén biztosí­tani kell a szémestermén, termelés továbbfejlesztését. Különösén nagyjelentőségű Szibéria gazdasági fejlesz­tése. Az ország termelőerői- ; nek • területi- elosztása terén a párt politikájának lénye- ; ge a szövetséges köztársásiű i gok gazdasági életének és \ kultúrájának - sokoldalú, ■ ái taláros fejlesztése és meg­erősítése. Adva' vannak a szükségei feltételek va1 mennyi szövetséges köztár­saság szakadatlan' gazdas-í- •giy politikai 'és kulturális i fejlődéséhez. i Folytatás ai. 5.- vldv.loíLi N. A. Bulganyin ezután a közlekedés és a távközlés előtt álló feladatokat ismer- ' tette. - A térték szerint nyolcezerszáz kilométer- hosszúságú - villamosított vasútvonalat fognak üzem­be állítani, vagyis három ésl félszer annyit, mint az ötö- dik ötéves tervben. Tervbe vették közel hatezerötszázi kilométer hosszúságú új! vasútvonal megépítését és átadását a forgalomnak. Ez' hozzávetőleg kétszerese azj előző ötéves tervben épített vasútvonalak hosszúságá­nak. A tengeri teherszállí­tás mennyisége több mint kétszeresére, a folyami flot­táé nyolcvan százalékkal, a gépkocsiszállítás hétszere-1 sére, a légi szállítás ugyan-j csak kétszeresére emelke-í dik. Az előadó ezután adató-j kát sorol fel a hatalmas1 arányú beruházásokról. A hatodik ötéves terv beruházási előirányzata 990 milliárd rubel. Ez az összeg nagyobb, mint a negyedik és az ötödik ötéves terv beru­házása együttvéve. N. A. Bulganyin részlete­sen foglalkozott a munka termelékenységének továb­bi emelésével és a termelés gazdaságosabbá tételével. A (Szovjetunió dolgozói köz­vetlenül érdekeltek munká­juk termelékenységének emelésében, mivel ez a szi- tárd alapja a munkások és alkalmazottak reálbére, a kolhozparasztok jövedelme növelésének, az egész nép anyagi jóléte fokozásának. A munka termelékenységé­nek emelkedését a hatodik ötéves tervben főképpen azok az átfogó intézkedések j biztosítják, amelyek révén i az iparban, a mezőgazdaság- j ban, a közlekedésben, azj építkezéseknél és a nép­gazdaság más ágaiban meg­honosítják a korszerű új technikát és ennek alapján emelkedik a munka techni­kai ellátottsága. A munka termelékenységének emelé­sében komoly szerepet kell betöltenie a normamegálla- pítások és a munkásbérek rendezésének. . . : I Nagyjelentőségű lesz a gépállomások fokozatos átállítása az önálló gazdasági elszámolásra, ami fokozottabban fe­lelőssé teszi a gépállo­mások dolgozóit a kol­hozokban végzett mun­káért. Az irányelvek tervezete szerint a hatodik ötéves tervben legalább 17 százalékkal kell csök­kenteni az ipari terme­lés és a vasúti szállí­tás önköltségét, a ke­reskedelem forgalmi ki­adásait, ami öt év le­forgása alatt ötszáz millió rubel megtaka­rítását jelenti. N. A. Bulganyin ezután rátért a nép anyagi és kul­turális életszínvonalának emelését érintő kérdésekre. • ' • • • » N. A. Bulganyin emlékez-, tetett azokra, a dolgozók; életszínvonalának' további; emelését és a munkakörül-! menyek javítását szolgáló! rendkívül fontos intézkedé­sekre, amelyeket a párt Központi Bizottsága jóvá­hagyás végett a kongresszus elé terjesztett ez alacsony fizetésű kategóriák munka­bérének. emelésére, a hét­órás munkanapra való átté­résre, a nyugdíjellátás gyö­keres javítására _ stb. N. A. Bulganyin rá­mutatott arra, hogy a munkások és a kolhoz- parasztok és az értelmi­ség jövedelmének nö­vekedését a kereskede­lem kiszélesítésének, az árumennyiség növeke­désének kell kísérnie. Nagy feladatok állnak a1 lakásépítés előtt is, i A .kolhozok, a gépállonnv -ok és a szovhözók dolgozói a mezőgazdasági szakembe­rek hatalmas tömegei, leg- sájatab'b ügyüknek' tekin­tik' a pá'rt-által kitűzött fél- adatot, a mezőgazdaság ro- háinös fejlesztését és min­den lehetőséget felkutatnak az ötéves terv előirányzatai­nak határidő előtti teljesíté­séhez. «*

Next

/
Oldalképek
Tartalom