Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-01 / 27. szám
NÉPLAP 1956 február 1, szerda 2 ß Központi Vezetőség üdvözlete a Társadalmi Szemle megjelenésének tizedik évfordulójára A Társadalmi : Szemle tizedik évfordulójára az MDP Központi Vezetősége az alábbi levelet intézte a Társadalmi Szemléhez: Tíz évvel ezelőtt, amikor a Társadalmi Szemle első száma megjelent, pártunk azt a feladatot tűzte elméleti folyóiratunk elé, hogy ismertesse és terjessze a marxista—leninista világnézetet, s magyarázza meg jelentőségét a magyar dolgozóknak; tartsa ébren és ápolja népünk haladó hagyományait, tárja fel és bírálja bátran munkánk fogyatékosságait, de mindenekelőtt alkalmazza a magyarországi viszonyokra és fejlessze tovább a marxizmus—leninizmus tanításait. Rendkívül fontos és időszerű feladatok voltak ezek. Akkoriban még pártunk tagjainak nagy része nem ismerte a kommunista elméletet, nem látta, hogy a dolgozó nép harcának vezetéséhez nélkülözhetetlen a marxizmus—leninizmus elmélete. Tíz év alatt nagy eredményeket értünk el hazánk szocialista átalakításának, az állami és gazdasági építőmunkának minden területén. Ennek megfelelően nőtt párttagságunk és dolgozó népünk politikai tapasztalata és képzettsége. A népi demokratikus állam megteremtéséért és megszilárdításáért, a népgazdaság újjáépítéséért és fejlesztéséért folytatott sikeres harennk széles tömegeket győzött meg pártunk politikájának és világnézetének helyességéről, s százezrekben keltette fel a marxizmus-leni- nizmus irár.ii érdeklődést. A Társadalmi Szemle sokat tett a kommunista és pártonkívüli dolgozók politikai öntudatának, marxista—leninista világnézetének fejlesztésében. Következetesen ismertette főként a marxizmus-leninizmus igazságait, addig elért tudományos eredményeit. A felszabadulás utáni első esztendőkben még nem tudta eléggé hazánk viszonyaira alkalmazni a munkásmozgalom nagy tanítóinak, Marxnak, Engelsnek, Leninnek és Sztálinnak a tanításait. Az utóbbi években e téren ért el bizonyos eredményeket, bár a Központi Vezetőség műit év novemberi kibővített ülése joggal állapította meg, hogy az ideológiai munka és ezen belül a Társadalmi Szemle munkája elmaradt a párt és a népi demokrácia általános fejlődésétől. Ma a pártmunka és egyben egész további fejlődésünk egyik kulcskérdése az, hogy minél előbb megszűnjön az ideológiai munka viszonylagos elmaradottsága. Meg kell akadályozni, hogy a munkásosztály világnézetétől idegen nézetek tért nyerjenek a párt soraiban, s fékezzék a második ötéves terv végrehajtását és a szocializmus építését hazánkban. Szocializmust építő hazánkban még vannak olyan rétegek és osztálymaradvá- nyok, amelyek gazdasági , helyzetüknél vagy múltjuknál fogva hordozói és terjesztői a kispolgári, sőt a kapitalista gondolkodásnak. Ezért szakadatlanul szem előtt kell tartanunk és nem szabad lebecsülnünk a kapitalista ideológiai befolyást. A békés egymás mellett élés eszméje nem zárja ki, hanem feltételezi, sőt megköveteli a mi szocialista világnézetünk és a burzsoázia ideológia közötti szakadatlan eszmei harcot. A burzsoá és a kispolgári nézetek elleni ideológiai állandó küzdelem azonban csak egyik feladata az elméleti munkának. A marxizmus—leninizmus tanításai alapján meg kell vizsgálni a népi demokácia fejlődésének új jelenségeit, s meg kell oldani a szocialista építés sajátos kérdéseit. Gondosan elemezni kell a Szovjetunió és a népi demokratikus országok eredményeit és tapasztalatait is, ami hatalmas segítséget ad elméleti problémáink megoldásához. Ezzel párhuzamosan önálló, alkotó ideológiai munkát kell folytatni, tovább kell fejleszteni a marxizmus-leninizmus tanítását. Tisztázni kell egyrészt azt is, hogy a szocialista építés más országokban feltárt objektív törvényszerűségei közül melyek az általános érvényűek, nálunk is alkalmazhatók, másrészt milyen sajátos vonásai vannak történelmünkből és körülményeinkből eredően a mi fejlődésünknek. Csak ez a kettős elemzés tanulmányozás adhat hejpés következtetéseket, helyes megoldásokat. Életünknek nincs egyetlen olyan területe sem, amely állandóan ne nyújtana új meg új, megoldásra váró elvi problémákat. Népgazdaságunk egyik legfőbb feladata ma a dolgozó nép életszínvonalának szakadatlan növelése mellett mindenekelőtt a szocialista ipar műszaki fejlesztése. E nagy és sokrétű feladatok a munkásokat és a gazdasági vezetőket, az egyes iparágakat és a népgazdaság egészét érintő sok elvi kérdést vetnek fel — egyebek között — a nemzeti jövedelem helyes elosztásának, a tervezésnek, a munkaszervezésnek különböző kérdéseit. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése forradalmi változásokat idéz elő a parasztság helyzetében és gondolkodásában, de kihat egész gazdasági és politikai életünkre. Elméleti munkánknak nemcsak elemeznie kell ezt a hatalmas átalakulást, hanem útmutatásaival segítenie is. Magasabb elvi-politikai színvonalra kell emelni a part munkái mélyrehatóan elemezve és általánosítva annak gazdag tapasztalatait. Meg kell világítani a nemzetközi politikai és gazdasági életben végbemenő változások irányát és jelentőségét, á békeszerető erők növekedését, az imperialista tábor belső ellentmondásait, az évszázados gyarmati rendszer felszámolásának feltartóztathatatlan menetét. Tisztázni kell a szocl- Usta államénítés és jog számos kérdését. Az eddiginél ióval nagyobb figyelmet kell fordítani dolgozó népünk szocialista erkölcsének feilesztésére, a burzsoá erkö'cs még meglévő maradványainak leküzdésére. Kulturális életünkben sok még a tisztázatlan és helytelen nézet, melvet el keM oszlatni, hogy ezzel is ero- íeMesen elősegítsük a névét nevelő szocialista kultúra fejlődését. Mini e feladatok megoldásában jelentős szeren vár a Társa- op.'tni «scmiére. A Társadalmi Szemle munka Iának fontos része, hogv kritJkailág elemezze és értékelje a tudományok, a politikai gazdaságtan, a filozófia, a történettudomány és . a természettudományok fejlődését, módszereit és új eredményeit. Mind e tudományágak fejlődése parancsokban megköveteli a párt elméleti folyóiratának bíráló és útmutató segítségét. Tudományos szakembereinkre ma inkább, mint valaha állanak Sztálin szavai: „Van egy tudományág, amelynek ismerete feltétlenül kötelező minden tudományág bolsevikjai számára — ez a marxista—leninista társadalomtudomány, a társadalom fejlődési törvényeiről, a proletárforradalom fejlődési törvényeiről, a szocialista építés fejlődési törvényeiről, a kommunizmus győzelméről szóló tudomány.” A Társadalmi Szemlének tehát — mint ideológiai munkánk egyéb szerveinek is — állandó, szoros kapcsolatban keli lennie a mindennapi gyakorlattal. Figyelemmel kell kísérnie a politikai, gazdasági, kultu- É ralis és tudományos élet jelenségeit, rá kell irányítania az elmélet fényszóróját szocialista jövőnk egészséges, életerős hajtásaira, és segítenie kell a pártnak a haladásunkat akadályozó, a múltba visszahúzó tényezők eltakarításában. A marxi— lenini elmélet mm szoba- tudomány, nem elvont spekuláció. hanem vezérfonala cselekvésre, a gyakorlati élet alakításának, a szocializmus építésének fontos fegyvere. Ezért elméleti munkánknak a s zodaliz- must építő munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek mindennapi erőfeszítéseivel eleven kölcsönhatásban kell fejlődnie. Az elméleti munka csak akkor lehet a szocialista építés gyakorlatának aktív tényezője, ha szenvedélyesen harcol pártunk igazáért. Meg kell fogadnunk Lenin tanácsát: „Kevesebbet vitatkozzunk a szavakon.” Elméleti munkánknak parkszerűen harcosnak és vitatkozónak kell lennie: vitatkoznia kell ellenségeinkkel, de barátainkkal és sokszor elvtársainkkal is, ha helytelen nézeteket képviselnek. Ezek a viták ne elvont igazságok, dogmává merevített tételek értelmezése körül folyjanak, hanem elsősorban az élet által felvetett aktuális problémáknak a marxizmus— leninizmus szellemében történő tisztázását célozzák. A marxista—leninista elmélet alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez nemcsak elméleti tudás sr.üksé- íges. hanem forradalmi bá- " torság is: bátorság arra, hogy eddig még ismeretlen összefüggéseket tárjanak fel, bátorság annak kimutatására hogy a mai körülmények között milyen új módon érvényesülnek vagy módosulnak egyes klasszikus tételek. Bátran le kell leplezni az »igazságokat és bírálni a féligazságokat. bármennyire megszokottá váltak Is azok. A Társadalmi Szemle már ért el eredményeket az :deológiai munkával szemben támasztott ezen követelmények teljesítésében. A -'övében még többet kell tennie azért, bogy a marxizmus—lenlplzmns aktív elsajátításának és a'kotc módon va’ó alkalmazásának, tovébbfeilesztéséPifek iskoláiévá váliék, s egyben pél- larruigiásóval pártos szellemi önállóságra és bátor- -ágra neveljen. Működésének tizedik évfordulóján a2t kívánjuk a Mint amikor felhúzzák a zsilipet... II tisztabercki Petili termelőszövetkezeti csoport msgalikiilásáról és terveiről Két termelőszövetkezet van a községben: a Kossuth és a Május 1 TSZ-ek. A Kossuth a régebbi s ennélfogva mind szervezetileg, mind anyagilag a szilárdabb. Sorai méginkább erősödtek a jól sikerült zárszámadás óta. A Május 1 TSZ az elmúlt év áprilisában alakult. Ennek ellenére igen tanulságos a fejlődése és további tervei. 28 családdal alakult 280 hold' földön. Ma már 53 család egyesült ebben a tsz-ben s földterülete is megszaporodott. A község két termel szövetkezete tehát jó úton van arra, hogy tagsága mellett a kívülálló dolgozó parasztok is elismerjék a közös gazdálkodás eredményeit, nagyszerű lehetőségeit. Fontos követelmény: i fokozatosság elvének betartása „Ha nem jön a Nagy Imre beszéd, ma már sokkal előrébb vagyunk” — mondják a község dolgozói. Mit értenek ezalatt? Azt, hogy 1951-ben már két egyes típusú termelőszövetkezeti csoportjuk volt. Nagy Imre beszéde megzavarta e csoportok tagjait, s a kezdeti nehézségek mellé szegődött a felbátorodott osztályellenség romboló hangja és e körülmények a két tszcs, felbomlására vezetett De ennek ellenére a dolgozó parasztok eszében, szívében tovább élt a szövetkezés gondolata. És ahogy telt az idő, ügy erősödött ez bennük. A Május 1 TSZ létrejötte után mégis történt egy hiba, amiben vétkes a járási pártbizottság, a járási tanács és a községi párt- bizottság is. Miről van itt szó? Megelégedtek azzal, hogy általában minden héten lehetett jelenteni számszerű növekedést a tisztaberek! tsz-eket illetően. — Azonban nem hallották meg a másik hangot, amély mind több egyéni dolgozó kérdése lett: „Lehet-e most is I. típusú csoportot alakítani?; engedi-e a járás egyes csoport alakítását?” Hiányzott a népnevelő munkából az errevonatkozó egyenes és határozott válasz, Hiányzott a fokozatosság elvének betartása, illetve megmagyarázása, amelyet a termelőszövetkezeti csoport alapszabálya így ír elő: „Pártunk és kormányunk lehetővé tette a dolgozó parasztok számára, hogy saját maguk válaszszák ki a szövetkezeti gazdálkodásnak általuk legjobbnak vélt formáját. A dolgozó parasztok így .a szövetkezet egyszerűbb, számukra érthetőbb formáiba !s bekancso'ódhatnak és salát tapasztalataikon keresztül barátkozhatnak meg a szövetkezeti gondolattal.” MecaWu! a Petőfi Termelőszövetkezeti csoport A kérdés tehát szólott és szerencsére nem késett soká az arra való hetyes felelet megadása.' Mert, ha Korpás András 10 holddal, Tasnádi István 8 holddal, és Szűcs János dolgozó parasztok belépésükkel a Kossuth TSZ-t választották, vagy Rácz József, Kiss Lajos 11—11, P. Szabó Gyuia 10, ifj. Torna Sándor 6 holdjukkal a Május 1 tagjai lettek, ez az ő megsérihete;- len akaratuk érvényesülése. Viszont mások ai.ól beszéltek: egyes típusú tszcs- be akamax belépni. Meglehetett-e ezt tagadni? Az önkéntesség elvének tiszteletben tartása nélkül nem. Mi lett hát a feladat? Egy meghatározott nap estéjére összehívni a még kívülálló dolgozó parasztokat. Alig volt a községben egykét kívülálló dolgozó paraszt, hogy el ne ment volna január 14-én erre a gyűlésre. Itt felolvasták s ezen keresztül megismerték a termelőszövetkezeti csoport alapszabályát. Ekkor Kónya Géza 7 holdas mintagazda azt mondta: „Ha így áll a dolog, emberek, azt hiszem az lesz a legjobb, ha itt mindjárt megalakítjuk az I. típusú tszcs-t. Miért ha- lasztanánk tovább? A neve pedig legyen Petőfi. Aki így akarja, töltse ki a belépési nyilatkozatot!” Kónya Géza javaslatát nagy éljenzés és helyeslés fogadta. Elsőknek fogtak ceruzát Béres László 8, P. Szabó István 7, S. Király Zsigmond 5 holdas dolgozó parasztok. Ekkor az egy este több mint 20 családfő töltötte ki egyszerre a belépési nyilatkozatokat. • A vezetőséget is megvá-- lasztották. A legtöbb szavazatot Kónya Géza, Oroszi Lajos, Kovács Béla, Kiss Károly és Gergeiy Sándor kapták. Kónya Géza minta- gazda személyében jól választották meg elnöküket. A tszcs, megalakulására például Oroszi Lajos úgy készült, hogy egész évi sertésbeadását rendezte. Öt követve ugyanígy tett Kovács Elemér, Kónya Géza, Tar János. Majd a többiek következtek: Király Lajos, Kulcsár Károly, Groza Miklós. Mindnyájan, adóság nélkül kezdtek. Tenriik: mindenből többet és jobbat termelni A Petőfi Termelőszövetkezeti Csoport gazdálkodásának alapja, az alapszabály szerint való működés. Ennek megfelelően —,a lehetőségeken belül — táblás művelést akarnak megvalósítani. ^ Tervezik, s élénken vitatják hova vetik a kukoricát, burgonyát, cukorrépát, napraforgót stb, tavaszi vetésű {íövényféleségek ... magvát. — Természetesén, mindegyik fajta növényt egy táblában kívánnak termelni. A művelésből és betakarításból pedig mindén család a maga földterületének megfelelően veszi ki ,a részét. A mostani téli napokat a térvezgétósék mellett főleg trágyáhordásra használják ki. Ezt a munkát is’ ;—• hogy hamarabb menjen ■— közösen végzik. Szándékukban van emellett, — a termelés fokozása érdekében, — minél több műtrágya fel- használása. A tavaszi szántást, vetést szihtén közösen végzik. —> Soronkövetkező munkáik megkönnyítésére mindenkor igénybe veszik a gépállomás segítségét. Háztáji gazdaságukban különös gondot fordítanak a több terméket és több hasznot biztosító állattartásra. Ennek érdekében már szó esett a tszcs, tagjai között állatállományaik feljavítására, s lehetőleg minél több törzstenyésztésre alkalmas jószág beszerzésére.-k Valóban úgy van, az, ahogy Kiss Károly mondja: „Olyan most a mi községünk, mint mikor sok összegyűlt víz előtt felhúzzák az elzáró zsilipet és az ár szabad futásnak indul’’ És ez a szabad futás mind-, jobban előrébb viszi a kicsi Tisztaberek becsületes és szorgalmas népét. Asztalos Bálint. A 150 éves Kossuth gimnázium jubileumi előadássorozata Ebben a tanévben ünnepli a nyíregyházi Kossuth Lajos ált. gimnázium alapításának 150. évfordulóját. A május 26-27-re tervezett ünnepséget megelőzi egy jubileumi előadásso'ozat, amelynek előadói az iskela volt növendékei, illetve régebbi tanárai, akik tudományos életünk vezető személyei liözött foglalnak helyet. A február elejéből május közepéig tartó előadássorozat egyes előadásait a következők tartiák: Bencspe István, a debreceni Me~Ö- nrzdasáffi Akadémia igazgatója a mezőgazdasági gépesítésről, Eördög Béla, a debreceni egyetem földrajzi tanszékétől Bulgária földrajzáról, Kovács Máté, a debreceni Egyetemi Könyvtár igazgató>a, a készülő új Enciklopédia főszerkesztője a készülő Enciklopédia munkálatairól, Máezdy Lajos, a debreceni egyetem kémiai tanszékétől vegyiparunk fejlődéséről és feladata1 ról, Medgyessy Pál, a matematikai tudományok kandidátuTársadalmi Szemlének, hogy dolgozzék eredményesen e feladatok teljesítésén, töltse be fontos hivatását, járuljon hozzá pártunk erősítéséhez, ideológiai munkájának fejlődéséhez, s minden téren segítse dolgoz« népünkéi, hogy még nagyobb sikereket érjen el a béke megvédéséért, a szocializmus felépítéséért folytatott harcában. A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. sa elméleti matematikái kérdésekről, Molnár József, az Irodalomtörténeti Társaság tudományos kutatója a szülőföldismeret és az irodalom kapcsolatáról, Pazo- nyi Béla, a biológiai tudó- mányok kandidátusa örökléstani problémákról, Szalag Sándor, Kossuth-díjas egyetemi tanár , az atomenergia békés felhasználásáról, Szik- lay László, az irodalomtudomány kandidátusa szlovákmagyar irodalmi kapcsolatok keretében Hviezdoslav- ról, Szlávik László, az AU kaíoida gyár mérnöke ve- gyészeii ivarunk egyik speciális területéről, Vecsey Tibor, a debreceni Mezőgazda- sági Akadémia tanára a. mezőgazdasági kémia kérdéseiről. Felkért előadók még: Gádor Béla, a Ludas Matyi főszerkesHőie, Kocsis Ferenc, az Élet és Tudomány felelős szerkesztője. Vajda Márton, a Rádió csoportvezetője. Általában minden hétre egy-egy előadás esik. Ás előadások a TTIT klubjában (Szabadság tér 1. sz.) lesznek. Első alkalommal — február 3-án, du. fél 6 órakor — Sziklay László főiskolai tanár, az irodalomtudományok kandidátusa beszél a szlovák irodalom legnagyobb alakjáról.
