Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-14 / 12. szám
2 Tanóeg-föntegkapcttotai R tanácstagok jogairól A tanácstagoknak megtisztelő jogaik és kötelességeik vannak. Időszerű ezzel a kér- késsel foglalkozni akkor, amikor napjainkban igen sok községi tanács végrehajtó bizottsága és több járási tanács végrehajtó bizottsága is azt a célt tűzte ki, hogy felhasználva a téli hónapok lehetőségeit, megismertetik a tanácstagokkal jogaikat, kötelességeiket s igy el kívánják érni, hogy a tavaszi munkák beindulta után a tanácstagok aktívan foglalkozzanak a község, a járás, a megye ügyeivel, Ma, amikor a közösség ügye egyáltalán nem választható el az egyes személyek ügyétől, a tanácstagoknak azokkal a jogokkal élni, amelyeket részükre az 1954. évi X. Tanácstörvény biztosít, valóban nemcsak jogosultságot jelent, hanem kötelességet is. Ha a jogok közül, amit a Tanácstörvény 27. $. (1) bekezdése sorol fel, csak azt nézzük, hogy a tanácstagnak joga van a tanács és a végrehajtó bizottság elé terjeszteni megvizsgálás végett minden olyan kérdést és javaslatot, amely e szervek hatáskörébe tartozik, — megállapíthatjuk: ez a jég biztosítja a tanácstag részére, hogy bírálhassa a végrehajtó bizottság munkáját, harcoljon a bürokratikus intézkedések ellen és javaslatai utján elősegítse a választókerület az egész község vagy járás ügyeinek megoldását. A Nyíregyházi Járási Tanács egyik ülésén Bodnár Mihály járási tanácstag, aki Tímár községben lakik, azzal foglalkozott, hogy a községen keresztül haladó közút egyik részét a víz kimosta, s így az veszélyessé vált. Ez már évek óta problémája volt a községnek. A járási tanács végrehajtó bizottsága intézkedett, hogy a kövesút e veszélyes szakaszát javítsák ki. Meggy esi József járási tanácstag, aki Nyírszőllős községben lakik, többizben imondotta, hogy a Nyir- ■zőllős és Kótaj községek özött lévő fahíd javítását gyík község sem akarja ■Ivégeztetni. Ennek követ- eztében a nyírszőllősi dolozó parasztok a legnagyobb munkaidőben földjeiket csak igen nagy ker ülővel érhették el. A járási végrehajtó bizottság intézkedése folytán mindkét község kötelezve lett arra, hogy a tahidat közös erővel hozzák használható állapotba. Sorolhatnánk tovább a példák ezreit arra, hogy a tanácstagok egyre inkább felhasználják a Tanácstörvényben biztosított jogaikat. Van azonban a jogok között egy pont, amelyet kü- .önösen a járási és megyei tanácstagok elhanyagolnak. Ez pedig az, hogy a felsőbb tanács tagjainak joga van részivenni az alsóbb tanács ülésén és ott felszólalni. Hány esetben tapasztalhattuk, hogy a községi tanácsülés egy-egy napirendi pontnál helytelen álláspontot alakít ki, túlságosan csak a község egyéni érdekeit nézi és nem törődik a járás, a megye vagy az ország érdekeivel. Ha ezeken a tanácsüléseken jelen lenne a járási tanácstag, aki ismeri az ilyen napirendi pontokkal kapcsolatban a járási tanács által elfoglalt álláspontot és határozatot, igen sokat tudna segíteni. Itt példaként szintén Bodnár Mihály nyíregyházi járási tanácstagot kell megemlíteni, aki minden egyes alkalommal részt vesz Timár községben a községi tanács ülésén, ott elmondja hozzászólásában a járási tanács határozatát, segít, a községi tanácsnak a határozatok helyes kialakításában és egyben tapasztalatokat is gyűjt, amit a járási tanács legközelebbi ülésén hasznosítani tud. Ma, amikor a tanácstagok igen helyesen több községben és járásban foglalkoznak a Tanácstörvénnyel, megismerik saját jogaikat és kötelességeiket, előadásokat hallgatnak, helyes, ha rámutatunk arra, hogy ezek a jogok a megtiszteltetés mellett a. választókkal szembeni kötelezettséget is jelentik. Élni ezekkel a jogokkal jelenti azt, hogy az egyén és a köz érdeke egyre szorosabban kapcsolódik össze, egyre inkább bebizonyosodik, hogy a tanácstag, ha jól használja fel a jogait, ezzel egyben községének, a járásnak, a megyének és ezen túlmenően az egész országnak az érdekeit szolgálja. Azt kérjük a községi és járási vezető elvtársaktó), hogy amikor egy-egy előadásra készülnek, ahol beszélni fognak a tanácstagok jogairól is, tegyék az előadásukat konkréttá. Példákkal magyarázzák meg, mit jelent a jogok helyes alkalmazása, s milyen hátrányt jelent a jogok alkalmazásának elhanyagolása. Horváth Ferenc. Uj mélyfúrású kutakat kapnak a községek Megyénkben az elmúlt, rendszerben nagyon sok' olyan község volt, ahol! nem volt jó ivóvíz. A fel-' szabadulás után több jó vizű mélyfúrású kút léte-; sült és így jelenleg megyénk minden községében van. ^ Ebben az évben újabb 21 mélyfúrású kutat építünk, nagyrészt a szatmári községekben, amelyekben éppen a rossz ivóvíz miatt nagyon sok volt a golyvás megbetegedésben szenvedő emberek száma. GÖRBE ÍVKOR #• „Csak O nékik mondom eí...tó Majdnem minden hivatalban kerül egy-két olyan ember, aki banfentes, mindenről jól van értesülve. Tőle tudható meg minden magán- és hivatalos titok. Falun a tanácsnál általában a kisbíró és mezőőr a mindentudó. Sokszor olyat is mond, ami meg sem történt. De miért ne mondja, mikor olyan sok a kíváncsi, akit ki keli elégítenie. A felsőbb hivatalokban általában a „főnökhöz“ (elnök, osztályvezető, igazgató, csoportvezető stb.j „közel“ vagy „távol“ álló személyeket különböztetünk meg. A „közelálló“ fentről lefelé és lentről fölfelé viszi a hallottakat. A „távolálló“ az ebből is, abból is elcseppentekből sütögeti a maga pecsenyéjét. Az egy.k előtt minden ajtó nyitva, a másik még csak az előszobáig sem jut el. Az egyik közvetlenül szájból hallja és tesz hozzá, vagy vesz el belőle, — attól függ, kinek és mikor módja el, — a másiknak viszont az elejtett szav ik- ból kell a következtetést levonni — jól vagy rosszul.- Az egyik nyíltan, magabiztosan beszél, a másik csak célozgat és következtetései mindig valamely vezető ellen szólnak. Az egyik lefelé fúr, (de nem veti meg szükség esetén a felfelé fúrást sem). A másik fölfelé fúr — időközönként azonban, mikor alkalom nyílik, lefelé is. A fúrásban tehát gyakran megértik egymást. Az egyik mindig nagyon bizalmas. A másik bizalmatlan. Elég gyakran találkozom velük. A minap találkoztam az egyikkel. „Szervusz, barátom“ — köszönt rám. „Nem tudsz semmit?“ Szegezi nekem a kérdést.- Gondolkoztam tudjak, ne tudjak. Mindig Igy kezdi. Jól felcsigáz és a végért csak nekem mondja el. (De hogy én hányadik vagyok, akinek elmmdja?) „Nem tudok semmit" válaszoltam és mentségül az elfoglaltságomra hivatkoztam. Erre egy-két emlékeztetőt mond. (Nem akarja elEgy év alatt csaknem 27.000-ren jelentek meg a tanácstagok fogadóóráin megyénkben A választások óta tovább javult a tanácsok tömegkapcsolata megyénkben. Egy év alatt, 1955-ben például csaknem 27.000-en keresték fel a Jogadóórákat tartó megyei, járási és városi tanácstagokat, a tanácstagi beszámolókon pedig a választók tízezrei vettek részt és mondták el észrevételeiket, javaslataikat. Csupán a fogadóórákon mintegy három és félezer közérdekű javaslat hangzott el, s ebből több, mint 2000-ret a helyszínen intéztek el a tanácstagok. A többit továbbították a felsőbb szervekhez, aminek túlnyomó többsége ugyancsak megvalósult, vagy a közeljövőben kerül rá sor. A tanácstagok, a választók kérésére, sok olyan kisebb-nagyobb ügyben jártak el, amely hozzájárult a községek fejlesztéséhez, szépítéséhez. Bökönyben a fogadóórán Milánkovies Imre megyei tanácstaghoz többen fordultak azzal a kéréssel, járjon el abban, hogy hídmérleget kapjon a község. A bökönyiek kérése teljesült. Csengerben a Nagykárolyi utcán esős időben annyi víz összegyűlt, hogy sokszor még az udvarokat is elborította. A dolgozók kérésére Majláth Mihály megyei tanácstag elintézte, hogy megkezdjék a viz levezetését. Eddig 1400 négyzetméternyi vízlevezető csatorna tisztítását végezték el. Nyíregyházán az Akácfa téren Bányász Istvánná városi tanácstag közbenjárására játszóteret létesít a tanács. A példák egész sorával lehetne még bizonyítani, hogy a tanácsagok többsége igyekszik eleget tenni megbízatásának. Ezek a tanácsNégy község teljesítette januári sertésbeadását Január első hetében értekezletet tartottak Nyírbátorban a községi tanácsok vb. elnökei, melyen az elmúlt évben végzett begyűjtési munkát értékelték, s ezévi tervfeladatokat állapították meg. Az értekezleten határozatot hoztak arra, bogy a begyűjtési tervet havonként » anícsan teljesitik. Ennek érdekében versenyt indítottak. Az eredmény máris megmutatkozik: Nyirgelse, Nyírmihálydi, Nyírbogát, Póespetri teljesítette januári sertésbeadási kötelezettségét. hinni, hogy nem tudom.) A vertikális üzem, — a szállítás, — r\ Kajtor, a Pannika, a könyvelő. Nem... nem tudom (most már fáradságra is hivatkoztam és szégyellem is magam, hogy nem tudom). Hát a szállítás fölfelé.:. csigázza az emlékező tehetségem. A Kajtor, az a csibész tudtam, hogy ez lesz a vége. „Hát mi lett a vége, — mond el már“ — kérleltem őt „Várj. Neked elmondom, de ezt ne mond senkinek. Nem tudja még senki. Én is csak véletlenül tudtam meg.“ Megígértem, hogy úgy fogok hallgatni, mint a sír. Becsületszavamat is adni kellett. Végül elmondta. A vertikálisnál rosszul Illés Béla Nyírbátor. áll a széna. A szállítások egyrésze rossz helyre fut. Itt is, ott is leemelnek egy-két mázsát és házhoz viszik. A múltkor is a tröszttől a Kékesi elvtárs volt lent, egy zsák gülba- bát vitt, azelőtt a Varja egy kocsi fát. A Kajtor mindenkit lekenyerez. Nem mer neki ártani senki a környéken, mert ki ezt, ki azt kapott, vagy szerzett tőle. Ráadásul a Kajtor meg a Panni... és itt lehalkította a hangját. „Hát te ... te miért nem avatkozol bele?“ — szólok közbe. „Várj! Én nem akarok. Patronálom őket, tudod.“ „Éppen azért kellene beleszólnod". „Nem akarom dobra verni, még azt mondanák rólam, hogy azért járok oda, hogy árulkodjak. És azért beszélek, mert nem kaptam semmit.“ Mi újság Kisvárdán? Eredményes tanácsülés Jólsikerült tanácsülést tartottak január 11-én Kisvárdán, melyen a dolgozók sok problémát vetettek fel, melyek megoldására serkentik a helyi vezető szerveket. A tanácsülésen az orvosi rendelő felépítésének kérdésével is foglalkoztak. Jelenleg nincs megfelelő lelyiség. ahol a körzeti orvos nyugodt körülmények között végezhetné munkáját. Erre kerestek megoldást a dolgozó parasztok, . Ugyancsak a tanácsülésen fogadták el Dohos Károly dolgozó paraszt mozgalmát, mely a község szépítését szol- . gálja. Társadalmi munkával rendi behozzák a járdákat, a Tö-j rők utat pedig, — mely az Üj Élet Termelőszövetkezeti fő közlekedési útvonala —ü lesalakozzák. Sokan teljesítették évi sertésbeadási kötelezettségüket Kisvárda doigozó parasztjai az elmúlt évben is teljesítették hazafias kötelezettségüket. Adófizetési tervüket 116 százalékra, a biztosítási díjat 114-re teljesítették. A begyűjtésben pedig a 28. helyről a tizedikre küzdötték fel magukat. Ebben az évben sok dolgozó paraszt már az első negyedévben eleget tett egész évi sertésbeadási kötelezettségének. Dir András, Dukla Ferenc, Böszörmény Ferenc és még sokan az idén is elsőnek teljesítették sertésbeadási tervüket. Példát vehetne^ róluk azok a dolgozók, aiild többszöri felszólítás után rendezik csak tartozásai* kát. Hován József Kisvárda, A járási ton ics ülése Tiszátokon Az elmúlt napokban tartották meg a tiszalöki járási tanács ülését. Az ülésen 27 járási tanácstag és 51 vendég jelent meg. Érdekes témáról, az 1955. év tapasztalatairól és az 1956-os feladatokról volt szó. Az ülésen a határozat megállapította, hogy a végrehajtó bizottság és a szakosztályok Közbe akartam szólni, hogy kötelességed segítséget adni ahhoz, hogy véget vessünk efféle káros tüneteknek, de nem engedett szóhoz jutni. S végül hivatkozva egyéb elfoglaltságára, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment. A saroknál még visszafordult, a szájához tette a kezét és úgy susogta: „De el ne mondd senkinek.“ Mivel nem egy ember van, aki az ilyenből is titkot csinál, becsületbe] én is csak ő nékik mondom el, másnak nem, hogy az ilyen titoktartás káros. Ha meg nem igaz, ne mondják, mert az meg niég károsabb. A seppelés helyett nyüt, őszinte beszédet! A pletykázás helyett pedig dolgozni kelL Vincze József. az előző tanácsülés határozatait megoldották. Hiányosságként tapasztalható, hogy a mező- gazdasági osztály az augusztusi tanácsülésen és az októberi ülésen hozott határozat szerint még mindig kevés segítséget adott ahhoz, hogy végre elvégezzék a termelőszövetkezetek öntözéses gazdálkodásának biztosítását és megtervezzék a víziszárnyas tenyésztés kiterjesztését is. A beszámolóban még! szó volt arról is, hogy a» allandóbizottsági tagok végzik a legjobb munkát a já- rás területén. Különösképpen kiemelkedő munkát végzett Nagy F. János állandóbizottsági elnök és K. Bodor Károly állandóbizottsági tag. A beszámoló után sok értékes hozzászólás hangzott el. I Gál József hozzászólásában elmondotta, hogy Ti* szavasváriban nincs sport* élet és kérte, hogy a köz* ségfejlesztési alapból adjanak segítséget a sportolás lehetőségeinek megteremtéséhez. Gaál Jolán Tiszalök, 3
