Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 12. szám

2 Tanóeg-föntegkapcttotai R tanácstagok jogairól A tanácstagoknak meg­tisztelő jogaik és kötelessé­geik vannak. Időszerű ezzel a kér- késsel foglalkozni akkor, amikor napjainkban igen sok községi tanács végre­hajtó bizottsága és több já­rási tanács végrehajtó bi­zottsága is azt a célt tűzte ki, hogy felhasználva a téli hónapok lehetőségeit, megismertetik a tanácsta­gokkal jogaikat, kötelessé­geiket s igy el kívánják érni, hogy a tavaszi mun­kák beindulta után a ta­nácstagok aktívan foglal­kozzanak a község, a járás, a megye ügyeivel, Ma, ami­kor a közösség ügye egyál­talán nem választható el az egyes személyek ügyétől, a tanácstagoknak azokkal a jogokkal élni, amelyeket részükre az 1954. évi X. Tanácstörvény biztosít, va­lóban nemcsak jogosultsá­got jelent, hanem kötelessé­get is. Ha a jogok közül, amit a Tanácstörvény 27. $. (1) be­kezdése sorol fel, csak azt nézzük, hogy a tanácstag­nak joga van a tanács és a végrehajtó bizottság elé terjeszteni megvizsgálás vé­gett minden olyan kérdést és javaslatot, amely e szer­vek hatáskörébe tartozik, — megállapíthatjuk: ez a jég biztosítja a tanácstag részére, hogy bírálhassa a végrehajtó bizottság mun­káját, harcoljon a bürokra­tikus intézkedések ellen és javaslatai utján elősegítse a választókerület az egész község vagy járás ügyeinek megoldását. A Nyíregyházi Járási Ta­nács egyik ülésén Bodnár Mihály járási tanácstag, aki Tímár községben lakik, azzal foglalkozott, hogy a községen keresztül haladó közút egyik részét a víz kimosta, s így az veszé­lyessé vált. Ez már évek óta problémája volt a köz­ségnek. A járási tanács végrehajtó bizottsága intéz­kedett, hogy a kövesút e veszélyes szakaszát javít­sák ki. Meggy esi József járási tanácstag, aki Nyírszőllős községben lakik, többizben imondotta, hogy a Nyir- ■zőllős és Kótaj községek özött lévő fahíd javítását gyík község sem akarja ■Ivégeztetni. Ennek követ- eztében a nyírszőllősi dol­ozó parasztok a legnagyobb munkaidőben földjeiket csak igen nagy ker ülővel ér­hették el. A járási végre­hajtó bizottság intézkedése folytán mindkét község kö­telezve lett arra, hogy a tahidat közös erővel hoz­zák használható állapotba. Sorolhatnánk tovább a pél­dák ezreit arra, hogy a ta­nácstagok egyre inkább fel­használják a Tanácstör­vényben biztosított jogai­kat. Van azonban a jogok kö­zött egy pont, amelyet kü- .önösen a járási és megyei tanácstagok elhanyagolnak. Ez pedig az, hogy a fel­sőbb tanács tagjainak joga van részivenni az alsóbb tanács ülésén és ott fel­szólalni. Hány esetben ta­pasztalhattuk, hogy a köz­ségi tanácsülés egy-egy na­pirendi pontnál helytelen álláspontot alakít ki, túlsá­gosan csak a község egyéni érdekeit nézi és nem tö­rődik a járás, a megye vagy az ország érdekeivel. Ha ezeken a tanácsülése­ken jelen lenne a járási ta­nácstag, aki ismeri az ilyen napirendi pontokkal kap­csolatban a járási tanács által elfoglalt álláspontot és határozatot, igen sokat tudna segíteni. Itt példa­ként szintén Bodnár Mi­hály nyíregyházi járási ta­nácstagot kell megemlíteni, aki minden egyes alkalom­mal részt vesz Timár köz­ségben a községi tanács ülésén, ott elmondja hoz­zászólásában a járási ta­nács határozatát, segít, a községi tanácsnak a hatá­rozatok helyes kialakításá­ban és egyben tapasztalato­kat is gyűjt, amit a járási tanács legközelebbi ülésén hasznosítani tud. Ma, amikor a tanácsta­gok igen helyesen több köz­ségben és járásban foglal­koznak a Tanácstörvénnyel, megismerik saját jogaikat és kötelességeiket, előadá­sokat hallgatnak, helyes, ha rámutatunk arra, hogy ezek a jogok a megtiszteltetés mellett a. választókkal szem­beni kötelezettséget is je­lentik. Élni ezekkel a jo­gokkal jelenti azt, hogy az egyén és a köz érdeke egy­re szorosabban kapcsolódik össze, egyre inkább bebizo­nyosodik, hogy a tanácstag, ha jól használja fel a jo­gait, ezzel egyben községé­nek, a járásnak, a megyé­nek és ezen túlmenően az egész országnak az érde­keit szolgálja. Azt kérjük a községi és járási vezető elvtársaktó), hogy amikor egy-egy elő­adásra készülnek, ahol be­szélni fognak a tanácsta­gok jogairól is, tegyék az előadásukat konkréttá. Pél­dákkal magyarázzák meg, mit jelent a jogok helyes alkalmazása, s milyen hát­rányt jelent a jogok alkal­mazásának elhanyagolása. Horváth Ferenc. Uj mélyfúrású kutakat kapnak a községek Megyénkben az elmúlt, rendszerben nagyon sok' olyan község volt, ahol! nem volt jó ivóvíz. A fel-' szabadulás után több jó vizű mélyfúrású kút léte-; sült és így jelenleg megyénk minden községében van. ^ Ebben az évben újabb 21 mélyfúrású kutat építünk, nagyrészt a szatmári közsé­gekben, amelyekben éppen a rossz ivóvíz miatt nagyon sok volt a golyvás megbete­gedésben szenvedő emberek száma. GÖRBE ÍVKOR #• „Csak O nékik mondom eí...tó Majdnem minden hiva­talban kerül egy-két olyan ember, aki banfentes, min­denről jól van értesülve. Tőle tudható meg minden magán- és hivatalos titok. Falun a tanácsnál általá­ban a kisbíró és mezőőr a mindentudó. Sokszor olyat is mond, ami meg sem történt. De miért ne mond­ja, mikor olyan sok a kí­váncsi, akit ki keli elégí­tenie. A felsőbb hivatalokban általában a „főnökhöz“ (el­nök, osztályvezető, igaz­gató, csoportvezető stb.j „közel“ vagy „távol“ álló személyeket különbözte­tünk meg. A „közelálló“ fentről le­felé és lentről fölfelé viszi a hallottakat. A „távol­álló“ az ebből is, abból is elcseppentekből sütögeti a maga pecsenyéjét. Az egy.k előtt minden ajtó nyitva, a másik még csak az elő­szobáig sem jut el. Az egyik közvetlenül szájból hallja és tesz hozzá, vagy vesz el belőle, — attól függ, kinek és mikor módja el, — a másiknak viszont az elejtett szav ik- ból kell a következtetést levonni — jól vagy rosszul.- Az egyik nyíltan, maga­biztosan beszél, a másik csak célozgat és következ­tetései mindig valamely vezető ellen szólnak. Az egyik lefelé fúr, (de nem veti meg szükség esetén a felfelé fúrást sem). A má­sik fölfelé fúr — időkö­zönként azonban, mikor alkalom nyílik, lefelé is. A fúrásban tehát gyakran megértik egymást. Az egyik mindig nagyon bi­zalmas. A másik bizalmat­lan. Elég gyakran találko­zom velük. A minap talál­koztam az egyikkel. „Szer­vusz, barátom“ — köszönt rám. „Nem tudsz semmit?“ Szegezi nekem a kérdést.- Gondolkoztam tudjak, ne tudjak. Mindig Igy kezdi. Jól felcsigáz és a végért csak nekem mondja el. (De hogy én hányadik va­gyok, akinek elmmdja?) „Nem tudok semmit" válaszoltam és mentségül az elfoglaltságomra hivat­koztam. Erre egy-két emlékezte­tőt mond. (Nem akarja el­Egy év alatt csaknem 27.000-ren jelentek meg a tanácstagok fogadóóráin megyénkben A választások óta tovább javult a tanácsok tömeg­kapcsolata megyénkben. Egy év alatt, 1955-ben például csaknem 27.000-en keresték fel a Jogadóórákat tartó megyei, járási és városi ta­nácstagokat, a tanácstagi beszámolókon pedig a vá­lasztók tízezrei vettek részt és mondták el észrevételei­ket, javaslataikat. Csupán a fogadóórákon mintegy három és félezer közérdekű javaslat hangzott el, s eb­ből több, mint 2000-ret a helyszínen intéztek el a ta­nácstagok. A többit továbbí­tották a felsőbb szervekhez, aminek túlnyomó többsége ugyancsak megvalósult, vagy a közeljövőben kerül rá sor. A tanácstagok, a vá­lasztók kérésére, sok olyan kisebb-nagyobb ügyben jár­tak el, amely hozzájárult a községek fejlesztéséhez, szé­pítéséhez. Bökönyben a fo­gadóórán Milánkovies Imre megyei tanácstaghoz töb­ben fordultak azzal a ké­réssel, járjon el abban, hogy hídmérleget kapjon a község. A bökönyiek kérése teljesült. Csengerben a Nagykárolyi utcán esős idő­ben annyi víz összegyűlt, hogy sokszor még az udva­rokat is elborította. A dol­gozók kérésére Majláth Mi­hály megyei tanácstag elin­tézte, hogy megkezdjék a viz levezetését. Eddig 1400 négyzetméternyi vízlevezető csatorna tisztítását végezték el. Nyíregyházán az Akácfa téren Bányász Istvánná vá­rosi tanácstag közbenjárá­sára játszóteret létesít a ta­nács. A példák egész sorá­val lehetne még bizonyítani, hogy a tanácsagok többsége igyekszik eleget tenni meg­bízatásának. Ezek a tanács­Négy község teljesítette januári sertésbeadását Január első hetében értekezletet tartottak Nyír­bátorban a községi tanácsok vb. elnökei, melyen az elmúlt évben végzett begyűjtési munkát értékelték, s ezévi tervfeladatokat állapították meg. Az értekezleten határozatot hoztak arra, bogy a begyűjtési tervet havonként » anícsan teljesitik. Ennek érdekében versenyt indítottak. Az eredmény máris megmutatkozik: Nyirgelse, Nyírmihálydi, Nyírbogát, Póespetri teljesítette januári sertésbeadási kötelezett­ségét. hinni, hogy nem tudom.) A vertikális üzem, — a szállítás, — r\ Kajtor, a Pannika, a könyvelő. Nem... nem tudom (most már fáradságra is hivatkoztam és szégyel­lem is magam, hogy nem tudom). Hát a szállítás fölfelé.:. csigázza az emlékező te­hetségem. A Kajtor, az a csibész tudtam, hogy ez lesz a vége. „Hát mi lett a vége, — mond el már“ — kérlel­tem őt „Várj. Neked elmondom, de ezt ne mond senkinek. Nem tudja még senki. Én is csak véletlenül tudtam meg.“ Megígértem, hogy úgy fogok hallgatni, mint a sír. Becsületszavamat is adni kellett. Végül el­mondta. A vertikálisnál rosszul Illés Béla Nyírbátor. áll a széna. A szállítások egyrésze rossz helyre fut. Itt is, ott is leemelnek egy-két mázsát és házhoz viszik. A múltkor is a tröszttől a Kékesi elvtárs volt lent, egy zsák gülba- bát vitt, azelőtt a Varja egy kocsi fát. A Kajtor mindenkit lekenyerez. Nem mer neki ártani sen­ki a környéken, mert ki ezt, ki azt kapott, vagy szerzett tőle. Ráadásul a Kajtor meg a Panni... és itt lehalkította a hangját. „Hát te ... te miért nem avatkozol bele?“ — szólok közbe. „Várj! Én nem akarok. Patronálom őket, tudod.“ „Éppen azért kellene beleszólnod". „Nem akarom dobra verni, még azt mondanák rólam, hogy azért járok oda, hogy árulkodjak. És azért beszélek, mert nem kaptam semmit.“ Mi újság Kisvárdán? Eredményes tanácsülés Jólsikerült tanácsülést tartottak január 11-én Kis­várdán, melyen a dolgozók sok problémát vetettek fel, melyek megoldására ser­kentik a helyi vezető szer­veket. A tanácsülésen az orvosi rendelő felépítésének kérdésével is foglalkoztak. Jelenleg nincs megfelelő lelyiség. ahol a körzeti or­vos nyugodt körülmények között végezhetné munká­ját. Erre kerestek megol­dást a dolgozó parasztok, . Ugyancsak a tanács­ülésen fogadták el Do­hos Károly dolgozó pa­raszt mozgalmát, mely a község szépítését szol- . gálja. Társadalmi munkával rendi behozzák a járdákat, a Tö-j rők utat pedig, — mely az Üj Élet Termelőszövetkezeti fő közlekedési útvonala —ü lesalakozzák. Sokan teljesítették évi sertésbeadási kötelezettségüket Kisvárda doigozó pa­rasztjai az elmúlt évben is teljesítették hazafias köte­lezettségüket. Adófizetési tervüket 116 százalékra, a biztosítási díjat 114-re tel­jesítették. A begyűjtésben pedig a 28. helyről a tize­dikre küzdötték fel magu­kat. Ebben az évben sok dolgozó paraszt már az első negyedévben ele­get tett egész évi ser­tésbeadási kötelezettsé­gének. Dir András, Dukla Ferenc, Böszörmény Ferenc és még sokan az idén is elsőnek teljesítették sertésbeadási tervüket. Példát vehetne^ róluk azok a dolgozók, aiild többszöri felszólítás után rendezik csak tartozásai* kát. Hován József Kisvárda, A járási ton ics ülése Tiszátokon Az elmúlt napokban tar­tották meg a tiszalöki já­rási tanács ülését. Az ülé­sen 27 járási tanácstag és 51 vendég jelent meg. Érde­kes témáról, az 1955. év ta­pasztalatairól és az 1956-os feladatokról volt szó. Az ülésen a határozat megálla­pította, hogy a végrehajtó bizottság és a szakosztályok Közbe akartam szólni, hogy kötelességed segítsé­get adni ahhoz, hogy vé­get vessünk efféle káros tüneteknek, de nem enge­dett szóhoz jutni. S végül hivatkozva egyéb elfoglaltságára, ami­lyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment. A sa­roknál még visszafordult, a szájához tette a kezét és úgy susogta: „De el ne mondd senkinek.“ Mivel nem egy ember van, aki az ilyenből is tit­kot csinál, becsületbe] én is csak ő nékik mondom el, másnak nem, hogy az ilyen titoktartás káros. Ha meg nem igaz, ne mondják, mert az meg niég károsabb. A seppelés helyett nyüt, őszinte be­szédet! A pletykázás he­lyett pedig dolgozni kelL Vincze József. az előző tanácsülés határo­zatait megoldották. Hiányosságként tapasz­talható, hogy a mező- gazdasági osztály az augusztusi tanácsülésen és az októberi ülésen hozott határozat szerint még mindig kevés se­gítséget adott ahhoz, hogy végre elvégezzék a termelőszövetkezetek öntözéses gazdálkodásá­nak biztosítását és meg­tervezzék a víziszárnyas tenyésztés kiterjeszté­sét is. A beszámolóban még! szó volt arról is, hogy a» allandóbizottsági tagok vég­zik a legjobb munkát a já- rás területén. Különösképpen kiemel­kedő munkát végzett Nagy F. János állandó­bizottsági elnök és K. Bodor Károly állandó­bizottsági tag. A beszámoló után sok ér­tékes hozzászólás hangzott el. I Gál József hozzászólásá­ban elmondotta, hogy Ti* szavasváriban nincs sport* élet és kérte, hogy a köz* ségfejlesztési alapból adja­nak segítséget a sportolás lehetőségeinek megteremté­séhez. Gaál Jolán Tiszalök, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom