Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-14 / 12. szám
1956 január 11, szombat sEr lar Miért nincs elnöke a komoréi termelőszövetkezetnek Lemondott a régi elnök — hetek óta nincs új vezető Az elmúlt év legszebb időszakában jártam utoljára a komorói Szocializmusért Termelőszövetkezet központjában. Cséplés volt. Többségükben asszonyok, lányok, fiatal legények sze- lektorozták a kombájnaratta gyönyörű búzahalmot. Azt mondták: jó zárszámadás lesz. , Most havas eső esik. De eláll az, hanem az iroda miért van zárva? És olyan elhagyatott minden. Az irodaajtót körülvevő veranda padlóján bokáig ér a szemét. ősszel érő termények hulladéka. A mennyezetről himbálódzva függ alá egy nagy búzakoszorú. A fonásokból elszáradt rózsák idézik: lelkes szívvel serénykedő kezek kötötték; ZÁRVA IRODA VAN AZ akarja az elvtárs. Neny messze lakom. Ifjú Béres Mildósné szívesen fogad a mosóteknő mellől. Takaros, barnaarcú feketeszemű asszony. Néhány gyors mozdulata után már is helyem van férjével együtt a tiszta asztal mellett. MIÉRT VAN SZÉTHÚZÁS? Még mindég fiatalnak mondható asszony tér be az utcáról. Ölében, kendőbe burkolva kicsi gyermeket szorít. Nézi a lakatos ajtót és azt, mondja: — Szinte gondoltam. — Mit? — Hogy zárva az iroda. Így van ez már legtöbbször hetek óta. — Zárva? — Úgy. Mert nincs vezetőség.;; A könyvelő meg kórházban vám — Hogy-hogy nincs vezetőség? — Az elnöknő még a zár- számadási közgyűlésen lemondott. Mert asszony volt eddig a mi elnökünk. Décsé Lajosné. Mindig olyan szókimondónak ismertük. De most lemondott. Hogy legyen más az elnök, ö mégis csak asszony; •. így jó pár hét óta nincs elnökünk; — Választani kellene. Olyan ez így, mint akinek nincs feje. Mindenki áll, vár. Csak a kocsisok, meg a jószággondozók járnak be dolgozni. Az én uram is, mert én Sipos Bertalanná vagyok..: Akit elnöknek akarnánk, azt a járásnál nem javalják. Azt mondják, az elvtárs pedig vállalná. Valami Tömösvári nevű- No, de megyek én. Hasztalan jön ide most az ember; Magam is menni akarok. De hova? Talán a tanácsházhoz, vagy valamelyik szövetkezeti családhoz. Hadd tudjak meg minél többet, mert ez a mostani kép nagyon másabb a nyáritól; De ahol ni, most egy fia talember jön, ugyancsak az iroda felé. Amint hozzám ér, köszönés után a nevét is mondja: ifjú Béres Miklós. Nézem az olajfoltos micisapkáját, ruházatát. Elmosolyodik ezen. — Kovács a szakmám, de mivel nem sok ebből most a munka, kocsis vagyok. A kereset a fontos, elvtárs. — És az van? — Meglehetős. Én ugyan a múlt nyáron léptem csak be, de a családom részére így is biztosítva lett a kenyérnek való. Egy gyermekünk van még.. -. Disznót öltem. Kaptam terményt, pénzt. Két malac is jutott De süldők azok már. önzetlen dicsekvés ifjú Béres Miklós minden szava, tekintete pedig olyan egyenes, mint aki bizton tudja, hogy szilárd talajon áll. — Hova lehetne beülni egy kicsit, Béres elvtárs, beszélgetni a szövetkezet életéről? Nincs itt valami erre való hely? — Nem tudom .;. Az irodánk zárva van most.:; Hanem talán nálam. Ha — Bejövei ott hagytuk abba, Béres elvtárs, hogy nem állhat meg a dolgok vitele. Hiszen vannak ellenőrző bizottsági tagok, brigádvezetők. — Vannak, vannak, csakhogy ..: Még mindég Décséné csinál inkább valamit. Azt mondja, megpróbálja tovább vinni addig a dolgokat, amíg új elnöke nem lesz a téesznek: De rá most már nem ügyelnek, hogy lemondott. A vezetőségi tagok pedig úgyszintén nem vezetnek; Elnök nélkül ők nem irányítanak, azt felelik! Mert (gy is kétfelé -való húzás van már. — Az pedig a lehető legrosszabb, ha nincs egyetértés. — Ez pedig így van. Ha egyik fele így akarna valamit, akkor a másik fele másképpen akarja. De nem mostani ez már, hanem előbb kezdődött. Ez is egyik oka annak, hogy lemondott az elnök. — Mi indította el a széthúzást? Ifjú Béres Miklós megáll a felelettel. Asszonyára néz, aki ekképp segíti ki: — A bőség. A sok min den. Mert mennél több van, annál több kéne. Most újra az emberé szó: — Már a nyáron látszott, elvtárs, hogy sok termésünk lesz, nagy haszon előtt állunk. Az őszön méginkább így lett. Egy munkaegységre tíz kilónál több kenyérnek valót kaptunk. Ehhez jött a kukorica, krumpli, alma, takarmány, malac .;. Úgy, hogy egy munkaegység értéke hetvenkilenc forintra rúgott. Erre jöttek a prémiumok, amiből egyik tag kapott, a másik nem. Ha járt volna is. Például a kocsisok a takarmányrépából nem kaptak, pedig mi Igazán sokat bajlódtunk vele. Almából a dohányosok közül kaptak, a növénytermelők közül pedig sokan nem. De a dohányosok nem engedték a növénytermelőket be a csomózáshoz. Irigyelték, hogy azok is keressenek ott. így ment ez aztán többről-többre. Az irigység két tábort csinált. taggyűlésre meghívják a téesz párttagokat is, de miért nem mi tartjuk meg a magunkét, ha pártszervezetünk van?.-. Nyílik az ajtó s egy jó növésű, élénk szemű fiatal asszony jön be. Hóna alatt nagyfejszét szorongat. Kéri a gazdát, húzná ki azt jó erős élűre, ha az ideje úgy engedi. Azzal ő is helyet keres magának. — Ezek szerint, Béres elvtárs, valóban sürgős tennivaló van itt. Az eredmények valósággal követelik a szövetkezet továbbfejlődését. És most, mivel így áll a dolog, mi a szándéka, terve a tagságnak? Erre az előbb bejött asz- szony áll fel, — mint később megtudtam: özvegy Tomoi Jánosné. Jobb kezét csípőre teszi és olyan pattogósán indítja el a beszédet, mint amilyen ügyes és gyors a mozgása: MÉRT NEM SEGÍTENEK A JÁRÁSI SZERVEK? Napi ISO sertés . .. Ankét a Húsipari Vállalatnál A Húsipari Vállalat vá- góhídján naponta 140—150 sertést vágnak le. A napokban tartott minőségi húsipari ankéton azt is láthatták a kereskedelmi vállalatok képviselői, hogy a húsipar dolgozói mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél változatosabb és ízlésesebb húskészítményekkel lássák el a fogyasztókat. Volt ott rakott hús, kötözött sonka, angol tea szalonna, csécsi szalonna, gyulai kolbász, 50 százalékos csemege kolbász, hurkák és egyéb húsne- műek. A gazdag választékot megízlelték a kereskedelmi szervek képviselői és javaslatokat tettek az elkészítésre. Ismerik a fogyasztók ízlését, kívánságát és ennek megfelelően kérték a húsipár dolgozóit, hogy miből mennyit és milyen minőségben készítsenek. Az ankéton a Húsipari Vállalat vezetői elmondották, hogy a következő időben a vásárlók minden igényét ki tudják elégíteni. — Elég nyersanyag áll rendelkezésükre, hogy a minőséget tovább javítva, egyre nagyobb mennyiségű húsipari termékkel lássák el a várost és megyénket. Alakítsunk a termelőszövetkezetekben békebizottságakat Ertehesletet tartott a Megyei Békebixottság MI VAN A PÁRT- SZERVEZETTEL? — És a pártszervezet? Az talán csak igyekszik a maga módján rendre terelni dolgokat? — Az a baj, hogy az se A párttitkár, Kovács János elvtárs, a vasútra jár dolgozni. Megharagudott, mert előbb nem adták ki neki a kukoricái árandóságát, mivel nem vágta le területén a kukoricaszárat. Később levágta, de csal? úgy csomóba, kötetlenül. Most is úgy van ott. Amikor megkapta a kukoricáját, másnap nem jött dolgozni. Most pedig a vasútra jár. Egyébként, ha jól emlékszem, november elején volt a téeszben párttaggyűlés, azelőtt meg va1 lamikor a nyáron. Igaz, hogy a falusi alapszervezet i— Megmondom én, elvtárs, mert én is téesz-tag vagyok, ismerem a helyzetet. Azt kellett volna már előbb, hogy egy kemény kezű, jó tudású elnököt választani, ha már a Décséné lemondott. Mert hetek óta nem vagyunk sehogy. Nincs vezető, nincsenek vezetők se. Máma ugyan mentek ki férfiak irtásra, de csak azért, mert az még kiosztódik. De egyéb munkát nem akarunk megfogni, mintha a mostani bőségünk ítélet napjáig tartana. Kívül állók is jöttek volna már hozzánk, Földházi József, Mikla Géza, Sipos László, Tasi Sándor, Koncz István. Akiket tudunk. Mind földdel, családostul. De nagyobb baj, hogy a járásiak nem igyekeznek segíteni. Már hónapja is van, hogy Cimbalmos elvtárs kinn volt. A járási pártbizottságtól kinn volt ugyan a héten két elvtárs, de nem tudjuk hogy a mi ügyünkben-e. — Most úgy van, állítólag azt telefonálták a járástól, hogy ma este négy órára minden szövetkezeti tag jelenjen meg az irodában. De én tudomistenem megmondom annak, aki kijön, hogy ne halasztgassák tovább a mi dolgunkat, hanem segítsenek, mert az a kötelességük. A nagyüzemi gazdálkodásnak menni kell. Abban nem lehet így lenni... Az ablakon kívül erősen sürved, indulnom kell ki az állomásra. Reggel megkérdem telefonon az eredményt. S mi lett? Még mesében is rosszul sikerült dolog lenne, nem a valóságban, amit a kisvárdai járási pártbizottságtól és a járási tanács illetékes osztályától telefonáltak érdeklődésemre: nem tudnak arról, hogy valaki kiment volna Komoróba. Asztalos Bálint. Értekezletre jöttek össze tegnap a Megyei Békebi-' ■zottság tagjai, hogy megbeszéljék az elmúlt évben végzett munkát és megvitassák a következő negyedév feladatait. A megye minden részéről jöttek békeharcosok, hogy elmondják: járásuk, községük hogyan segítette elő a békéért vívott ^ harc nagy győzelmeit. Ki éjszaka, ki hajnalban, ki korán reggel kelt fel, hogy elérje a Vonatot, mely Nyíregyházára hozta őket; Szánthó Józsi_ bácsi éjszaka kelt fel, hogy Urából Csengerbe gyalogoljon, hogy le ne késsé a vonatot. Ö azt mondotta: „Tizenegy élő gyermekem van és 5 unokám, három gyermekem a bányában dolgozik, három asszonylányom van, a többiek még kicsinyek. Én magam sem vagyok öregember, mindössze 57 éves; Akinek tizenegy gyermeke, öt unokája van, annak van ’ mit félteni, van miért menni, különösen ha a' béke ügyéről van szó“. A Megyei Békebizottság ülésén résztvett még többek között Magna Andrásáé 67 éves egyéni parasztasszony. K. Kovács András, a vajai Rákóczi TSZ elnöke, Bé- keffi Benő református esperes, Bódis Andor római katolikus főesperes, a katolikus papok megyei békebizottságának elnöke, és még sokan mások. Dr. Molnár Jenő, a Megyei Békebizottság elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd átadta Bikádi József nek több évi jó békemozgalmi munkájáért az Országos Béketanács kitüntető elismerését, az ezüstjelvényt. A beszámolót Tóth János, a Megyei Békebizottság titkára tartotta meg. Beszámolójában röviden ismertette a nemzetközi helyzetet, majd a megye békebi- zottságainak elmúlt évi munkáját értékelte. Elmondotta, hogy különösen az elmúlt év utolsó négy hónapjában jelentősen megjavult a békebizottságok munkája. Az elmúlt hónapokban több mint 200 kulturális békeestet tartottak, amelyekéin több mint lé ezer ember vett részt. Az elmúlt néhány hónap alatt több mint 2 ezer békebeszélgetést tartottak a helyi békebizottságok. Több ezer békevédelmi szerződést kötöttek, melyek nagyrészét az év végére teljesítették. A beszámoló az elért eied- mények mellett a hiányosságokkal is foglalkozott, többek között azzal, hogy a helyi pártszervezeteknek, a tömegszervezeteknek, a tanácsoknak többet kell foglalkozni a békebizottságokkal és több segítséget kell adni a békebizottságok. munkájához. A beszámolót vita követte, melyhez igen sokan hozzászóltak. Felszólalt Horváth András, a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója, aki örömmel üdvözölte a Megyei Békebizottság kezdeményezését, azt, hogy tartsunk februárban a kereskedelmi dolgozók részére béketalálkozót, ígéretet tett arra, hogy ő szívesen segít e találkozó megszervezésében. Hozzászólt a beszámolóhoz Kovács István, a Hazafias Népfront megyei titkára, aki felhívta a Megyei Békebizottság, a megye békebizottságainak figyelmét arra, hogy minél több helyen, sőt nagyszámban ismertessék meg a népfrontbizottságokkal közösen a megye dolgozóival az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Békeffi Benő református esperes az atomerő jelentőségének ismertetésére hívta fel a békebizottságok figyelmét. ^ Kedves jelenet volt az, amikor Szánthó József 11 gyermekes családapa versben fejezte ki mondanivalóját. Elmondta, hogy ő1 minden lehetőséget megragad, hogy felvilágosítsa dolgozótársait a béke megvédésének fontosságáról^ Felszólalt még a Megyei Békebizottság ülésén Horváth Ferenc, az Országos Béketanács munkatársa, aki felhívta a Megyei Békebizottság figyelmét arra, hogy az elért eredmények mellett igen sok még a tennivaló a megye területén a békemozgalom erősítése, szélesítésének érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorában fokozottabb békemunkát kell Icifejteni és fokozottabb mértékben kell e téren új békebizottságokat alakítani< Bódis Andor római katolikus főesperes, a katolikus papok megyei békebizottságának elnöke, a következőket mondotta: „Mi, katolikus papok megértjük az idők szavát, s mindent megteszünk azért, hogy a béke tartós és biztos legyen.“ A Megyei Békebizottság: elfogadta a beszámolót, elfogadta az első negyedéves munkatervet, majd Kovács István, a Hazafias Népfront megyei titkárának zárósza- vávaf végétért a Megyei Békebizottság ez évi első ülé~! se. A vágómarha új szabadiéi vásárlási és szerződéses ára kiváló minőségű I. o. 11. o. . III. o IV. o. V«. ökör, tinó és növendék kg-ként 10.— 9.— 8.— 7.— 5.50 4.50 tehén, üsző és bika kg-ként 8.— 7.50 6.50 5.— 4.— Bivaly, ivarra tekintet nélkül i kg-ként 7.— 6.00 5.— 4.— 3.50 3.— Vágóborjú 59 kg-ig — — 7.— 6.— —1 — 60—110 kg-ig — 9.— 8 — 7 — — — Még jobb árakat íhenek a szerződéses üszőkért és hízott bikákért, :et az alábbiakban közlünk: Szerződéses üsző: kiváló minőségű I. 0. II. 0. 350-400 gk 10.— Ft 9.— Ft 8.— Ft 401—450 gk 11.— Ft 10.— Ft 9.— Ft 451 kg-tól 12.— Ft 11.— Ft 10.— Ft Szerződéses bika: 400—450 kg 11.— Ft 10.— Ft 9.—* Ft 451—500 kg 12.— Ft 11.— Ft 10.— Ft 501—550 kg 13.— 12.— Ft 11.— Ft 551 kg-tól 14.— Ft 13.— Ft 12.— Ft , tt A Minisztertanács határozata értelmében 1956. januar 1-tol az egyem termelőktől és termelőszövetkezetektől felvásárlásra kerülő vágómarháért és vágóborjúért az állatforgalmi vállalatok az alábbi — felemelt — szabadfelvásárlási árakat fizetik:
