Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-15 / 13. szám
N É P L V P 1956 január 15, vásárnál» pírtépítss ________± R termelőszövetkezetek fejlesztésének alapja — az osztályharcos népnevelő munka (Tapasztalatok a demecseri agitáeiós kollektíva munkájáról) KONCZ1LI BÉLA: rDölq&z6 Olyan friss. ép, mint a harmat. A nyomába parföm illat. Kicsi sapka barna fürtjén. Ügy libben az utcán fürgén. Selyemből van a szoknyája, Nézd, miféle kényes dáma? ... — Hej, nem kényes, nem is dima Dolgozó lány megy a gyárba!... Gondos gazda tanácsai A gyümölcsfák állásának időszerű kérdései Sok termelőszövetkezet, de egyénileg dolgozó kistermelő is gondos gazda előrelátásával már az ősz folyamán megkezdte az almafák és körtefák metszését. A folyamatos metszés mellett — különösen fiatal gyümölcsöseinkben — lelkiismeretesen át kell vizsgálni a rágcsálók kártétele ellen bekötözött fákat. Ellenőrizni kell, hogy a kötözöanyag nem bomlott-e le, nehogy a nyulak kárt tehessenek a fiatal fák kérgében. A nyulak enyhe télen is szívesen rágják meg a fákat. Nagyon veszedelmes kártevő a mezei pocok is. A fáknak közvetlen a föld feletti részét hegyezett ceruzához hasonlóan elrágja, annyira, hogy a fa eldől és menthetetlenül elpusztul. Ahol észrevesszük kártételét ott mérgezett csalétket helyezzünk el a fa tövénél. Legmegfelelőbb ha kettéhasított, vagy kifúrt sárgarépába helyezzük a pépszerűen kenhető mérget, s közvetlen a talajszint alatt helyezzük el, Ha véletlenül kukorica- szárral kötöztük be a fák törzsét, akkor bontsuk le Szerkesztőségi üzenetek Tamás Józscfnénak, Nyírtelek. — Családi pótlék ügyében kiskorú íryermekei után a Gyiilatanyad Kísérleti Gazdaságtól férje küldje be az isróny- bp.iele-ntés-t megfejteid nyomtatványokba!' az SZTK-hoz. * Almásí Juliannának. Jánk- msjtis. — Édesapja fizetését azokat, mert az egerek belefészkelnek, s helyette náddal, napraforgószárral kötözzük be újra fáinkat. Most kell elvégezni minden gyümölcsfán a téli kéregkaparást, az elvénült, feltáskásodott kéreg repedéseiben a kártevő rovarok százai telelnek át. Kaparóvassal, drótkefével gondosan leszedett, elhalt kéregrészeket gyűjtsük össze és égessük el. így akadályozhatjuk meg, ho"v átvészelhessék a téli időjárást. A metszéssel vagv más téli erőművi munkával egybekötve végezzük el a hernyófészkek leszedését. Ezt az igen fontos munkát- nem szabad a rügyfaka- dásig elhalasztani, mert a hernyók ilyenkor a fészekből már szétmásznak, s a kipattanó rügyekbe berágják magukat. Csapatostól támadják meg a ter- mőrügyeket, s teszik tönkre a termést, később az egész lombot is. Ennek igen szomorú példáját lehetett látni legtöbb házi- kertben 1955-ben. A metszőollóval, vagy kézzel leszedett hernyófészkeket: gondosan gyűjtsük ősszé és égessük el. helytelenül állaDítottúk mee Intézkedtek, lioear fizetését október 1-től visseamenöTesr a rendelkezésnek merfeWőon számfejtsék.-üt Törők Máriának. Nyirlugos. — SZTK nanasz üryében a beküldött' igazolásokat továbbítottuk. Panaszát elintézik. A kemecsei járás pártszervei és pártszervezetei az utóbbi időben egyre jobb eredményeket érnek el a tsz-fejlesztés terén. — Mindnyájan emlékszünk még a nyírbogdányi Partizán TSZ zárszámadáskori szép eredményére, amikor több, mint 50 egyénileg dolgozó parasztot vettek fel tsz-tagnak. Ezúttal vizsgáljuk meg közelebbről a járás egyik legnagyobb községében, De- mecserben a tsz-mozgalom jelenlegi helyzetét, az agi- tációs módszereket és az ebből adódó tapasztalatokat. Bixtató eredmények A legelső dolog, . ami azonnal szembetűnt, hogy a községi PB hívó szavára nagyszámú, mintegy 50 fő aktivista gyűlt össze január 12-én a kitűzött időpontra megbeszélésre. Jakab elvtársnak, a községi PB titkárának beszámolójából és az azt követő vitából sok hasznos tapasztalatot szűrhetünk le. A községi PB a júniusi párthatározat után megállapította, hogy a tsz-mozgalom fejlesztésének feltételei Demecserben is megvannak. Azonnal végrehajtási terv készült, amelynek központjába a termelés növelésének, valamint a tsz-ek gazdasági és számszerű fejlesztésének feladatait állították. A községben lévő pártalapszervezetek, a tanács és más üzemek, intézmények vezetői és kommunistái megbízatásul azt kapták, hogy személyes agi- tációval segítsék elő a KV határozatának jó végrehajtását. Újjászervezték az agitá- ciós kollektívát és a népnevelő hálózatot. Az agitá- ciós kollektívába a község különböző szerveinek, üzemeinek és hivatalainak vezetőit, a munkában élenjáró kommunista és pár- tonkívüli dolgozókat osztották be. Időnkint aktíva- üléseken és népnevelőgyűléseken vitatták meg a legfontosabb kérdéseket. —■ Ilyen módon elérték azt, hogy az egyénileg dolgozó parasztok érdeklődni kezdtek a község három termelőszövetkezetének gazdálkodása iránt. A júniusban újjászervezett agitáeiós munkának nem kis része van abban, hogy december végéig 48 család lépett be a helyi tsz-ekbe. As agitáeiós munka hiányosságai Ügy a beszámoló, mint számos hozzászóló rámutatott az agitáeiós munka iöbb helyes módszerére. — Ezek segítségével sikerült a dolgozó parasztságnak sok kérdésére magyarázatot adni, kételyeit eloszlatni. Alkalmazták a szemléltető agitáció egyik-másik válfaját is. Imertették például a termelőszövetkezetek zár- számadási eredményeit hangszórón és a tanácsnál kifüggesztett táblákon, valamint Lippai István, Her- dinai József és más kiváló tsz-tagok nagyszerű eredményeit. Azt is látják a községben, hogy a tsz- tagok szépen felruházkod- tak, bútort és más értéket vásároltak. Sőt nem egy tsz-tag új lakóház építésébe kezdett. A hiba az, hogy ezek a módszerek nem váltak állandóvá és általánossá, amint erre Hunyadi János, a földművesszövetkezet főkönyvelője és mások rámutattak. Tamaskovics elvtárs, az Úttörő TSZ elnöke szóvá tette, hogy egyes népnevelők — bár sokat jártak házról-házra — nem értek el eredményt, mert helytelenül agitáltak. Ezek többsége nem ismerte sem az illető dolgozó parasztok körülményeit, természetét, sem a helybeli termelőszövetkezetek belső életét, munkáit, eredményeit, a mintaalapszabályt stb. Elítélendő az olyan módszer, amikor például gépíró kislányokat küldenek idősebb középparasztokhoz, akik ilyenformán rontanak be az ajtón: „Azért jöttem, Jóska bácsi, hogy lépjen be a téeszbe.” Ne is csodálkozzunk azon, ha az ilyen „népnevelőt” nem fogadják szívesen. Hasxnos javaslatok Semperger Mihály elvtárs, az Úttörő TSZ párttitkára azt javasolta, hogy állandó népnevelőpárokat alakítsanak ki, amelynek egyik tagja tsz-tag legyen. Ezek a párok kapjanak határozott időre és megnevezett dolgozó parasztokra szóló feladatokat a községi tsz-fejlesztési terv alapján. Az Úttörő és a többi tsz. pártszervezete a tsz-tagok felajánlásai alapján külön fejlesztési tervet készítettek, amelyek részei a községi PB tsz-fejlesztési tervének. így mód van arra, hogy az egyes népnevelőpárokkal megbeszéljék: egy vagy két héten át melyik 2—3 családdal foglalkozzék. Báthori Barna iskolaigazgató azt ajánlotta többek között, hogy a nem tsz-tag népnevelők a tsz-ek belső életének, a mintaalapszabálynak alaposabb megismerése céljából gyakrabban látogassanak el a közNépünk a párt vezetésével nagy sikereket ért el eddig is a szocializmus építésében. A megtett út azt bizonyítja, hogy pártunk vezérkara, a Központi Vezetőség a köréje tömörülő kommunisták százezreivel hatalmas lendületet tud adni társadalmunk egész fejlődésének. Az elért eredmények azt tükrözik, hogy dolgozó népünk támogatja a párt és a kormány határozatait. Ez megnyilvánult abban a lendületes munkában, amelyet az első ötéves terv végrehajtásáért végeztek. Egész fejlődésünk azt tükrözi, hogy egyre lendületesebbé válik a munka. Ezt főképpen a második ötéves terv irányelvei fejezik ki. A bonyolultabb, lendületesebb, magasabbszínvonalú munka nagyobb felkészültséget követel a munkásoktól, a párttagoktól, de még inkább a kommunista vezetőktől, akik irányítói, parancsnokai ennek. Nem véletlen tehát: ahogy haladunk élőre a fej- 'ődés útján, a párt egyre ség termelőszövetkezeteibe. Helyes lenne egy-egy alkalommal a dolgozó parasztok egyéni és csoportos látogatását is megszervezni. Csáki Lajosné, a Remény TSZ kiváló dolgozója az asszonyok szerepéről szólva elmondotta, hogy sokszor az asszonyokon múlik a belépés elhatározása. Ilyen esetekben a tsz-asszonyokra vár a meggyőzés munkája. A Remény TSZ 16 főből álló agitáeiós asszonykollektívája ebből ki is veszi a részét. Minden alkalmat megragadnak a felvilágosításra. Jó munkájukra vall például az, hogy ebben az esztendőben már 4 családot nyertek meg a tsz. számára. Ne tévesszük szem elől a lenini hármas jelszót! Sok értékes agtációs érv, hasznos javaslat hangzott el ezen az ülésen. Most már a pártbizottságon és a népnevelőkön a sor, hogy azokat összegyűjtve felhasználják a munka megjavítására. Igen hasznos érv például — amit Jakab elvtárs és a hozzászólók egy- része is többször emlegetett, hogy figyelembe véve a tsz-ek és az egyéniek termésátlagait — mit jelentett volna már az 1955-ös esztendő is, ha Demecser termelőszövetkezeti község lett volna. Egyebek közt kétezer mázsa kenyérgabonával, ezernyolcszáz mázsa kukoricával és sok mázsa hússal, zsírral stb-vel termelhettek volna többet Demecserben. Sok szó esett arról is, hogy a kulákok aknamunkája naevban akadályozza a tsz-mozgalom fejlődését. Sajnos, minderről csak általánosságban beszélnek. Ez a legfőbb oka annak, hogy nem folyik Demecserben osztályharcos agitáció. A községben 48 kulák, vagy osztályidegen elem van. — 780 parasztgazdaságból ednagyobb és nagyobb követelményeket állít a párt és az állam kommunista vezetőivel szemben. A biztos tájékozódás az eseményekben, az előrelátás, a fejlődés távlatainak meghatározása, az őszinteség, igazságosság, leleményesség, kezdeményező készség, szerénység — mindezek olyan, tulajdonságok, amelyekkel a kommunista vezetőnek eddig is rendelkezniük Kellett. Ma azonban a megnövekedett feladatok következtében e tulajdonságok jelentősége is megnövekedett. Szabolcs- Szetmárban is láthatjuk, hogy mennyivel bonyolultabbak az utóbbi időben a kommunista vezetők feladatai, széles politikai látókörrel kell rendelkezniük, helyén kell lenni az észnek és a szívhez ahhoz, hogy a feladatokat aranyat érő tettek kövessék. dig 197 egyesült termelőszövetkezetben, 583 pedig az elavult kisüzemi módszer j szerint gazdálkodik. Ebből mintegy 300 a középparasztok kezén van, akik közt 220 a régi középparaszt. Az elmúlt évben mindössze egyetlen középparaszt szakított a parcellagazdálkodással. A múlt évben a kis- és nincstelen parasztok is kisebb arányban indultak meg a termelő- szövetkezetek felé, mint az várható volt a tsz-ék eredményei alapján. A helyzet kulcsa azonban a községi pártbizottság kezében van. Az agitáeiós kollektíva csak abban az esetben érhet el jobb eredményeket — mint ezt a tapasztalatok igazolják, — ha egy pillanatra sem feledkezik meg a lenini hármas jelszó egységes és megbonthatatlan alkalmazásáról. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a dolgozó parasztság zöme Demecserben középparasztokból tevődik össze,' akiket csak úgy nyerhetünk meg a tsz- mozgalom számára, ha elsősorban a szegényparasztságot állítjuk a téeszek ügye mellé. Ha meggyőzzük őket a tsz-gazdálko- dás előnyeiről, ha felvilágosítjuk őket arról,, hogy sokkal előnyösebb számukra a termelőszövetkezet, mint a kulákoknál végzett feles-harmados munka. Ez kétségtelenül nehéz feladat, de ha sikerül, nagyobb eredményt tudnak elérni a középparasztoknál is. Addig, amíg a szegény- parasztság egy része a kulákok befolyása alatt van, nehezebb leválasztani a kulákok mellől a középparasztokat is. Csakis a lcu- lákság elleni következetes és személyszerint leleplező osztály harcban érhet el komoly eredményeket a tsz- fejlesztésben a demecseri akitáeiós kollektíva. Ezt sohase feledjék el sem a községi PB. sem az agitá- ciós kollektíva tagjai! Zajtai Antal. gaink és gépállomásaink technikai felkészültsége is egyre magasabb fokú. Mindez azt igényli, hogy a kommunista vezetők állandóan fejlesszék magukban azokat a lenini tulajdonságokat, amelyek által az embei-ek- kel jobban tudnak bánni, a pártszervezetet, az üzemeket, a termelőszövetkezeteket jobban tudják kormányozni. Minden munka — így a pártvezetőségek újjáválasz- tásának tapasztalatai is — bizonyítják azt, hogy új és új káderek kerülnek a felszínre, míg a megváltozott körülményeknek nem megfelelő vezetők lemaradnak. Ha megvizsgáljuk az okokat, amelyek egyes vezetők elmaradásához vezettek, azt kell megállapítanunk, hogy azok egyrészt abból származtak, nem rendelkeztek a kommunista vezetőkre jellemző lenini tulajdonságokkal, elszakadtak az élettől, a fejlődéstől, nem úgy bántak az emberekkel, mint ahogy azt a párt megkívánja. A lenini típusú vezető egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogy alaposan ismeri az életet, a fejlődést, észreveszi az újat, a fejlődőt, mely az üzem, a termelőszövetkezet fejlődését, erősödését segíti elő. Pártunk mindig gondoskodik arról, hogy a vezető helyeken olyan kommunista vezetők legyenek, akik meghallgatják a kommunisták, a pár- tonkívüliek helyes, új kezdeményezéseit és azokat hasznosítják a gyakorlati pártmunkában, az üzem, a termelőszövetkezet életében. Ez viszont megköveteli azt, hogy a jó vezető tanul»- jon, képezze magát, mert csak ezáltal szélesedhet politikai látóköre. A marxista-leninista elmélet állandó tanulásával válik képessé arra, hogy az olyan fontos lenini tulajdonságokat kifejlessze magában, mint a kérlelhetet- lenség az ellenséggel szemben. A pártot forrón szeretni annjnt jelent, mint kíméletlen harcot vívni a párt, a nép, a szocializmus ellenségei ellen. Csak az az igazi kommunista vezető, aki úgy védi a pártot az ellenségtől, mint a szeme világát. A kommunista vezetőben párosulni kell a forradalmi lendületnek a gyakorlatiassággal és a célratörésre irányuló állhatatossággal. Nem jellemzi a csüggedés, kedvetlenség, a lemondás. Kitartóan harcol azért, hogy munkája célra vezető legyen. Inkább tízszer-is kipróbál valamit azért, hogy a feladatot teljesítse. A gyakorlatiasság, kitartó munka nélkül a nagy alkotó feladatok nem valósulhatnak meg. Ennek hiányában a forradalmi lendület forradalmi frázissá válik. A jó vezető éppen ezért elítéli a felületességet a munkában, s összeegyeztethetetlen vele a közhelyek használata a szavalatokra emlékeztető határozatok — amelyek nem viszik előre a munkát. Sajnos, vannak méö ilyen vezetők. Ezt mutatták a pártvezetőségek újjáválasztásának néhár.y tapasztalata is. Egyes vezetők úgy cselekednek, mint Bodó József elvtárs, a nyírcsászári Haladás TSZ párttitkára, aki felületesen végezte munkáját a vezetőségválasztás előkészítésében. Olyan szavalatszerű határozatokat írt a beszámolóban, melyekből a termelöszövetke. (Folytatása a 3. oldalon) Egyre több üzem épül megyénkben. Napról-napra I szaporodnak a termelőszö- ' vetkezetek. Állami gazdasáA% elmélet napi kérdései -fa A kommunista vezetők lenini tulajdonságai ti
