Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-15 / 13. szám
LS&6 jatluar IS, vasárnap NÉPLAP m Biztosan akadnak emberek, akik azt hiszik, hogy harmadába csak kapálni, kaszálni lehet. Pedig nem. Sárfehértón már akad ember, aki imádkozik is harmados haszonra. Annyi bizonyos, hogy gyors nyelvűnek, az ájtatosságban serénynek és járatosnak kell az ilyennek lennie, mert különben a konkurrensek megfosztják a keresettől, vagy annyit hagynak neki, ami sehogy sem hozható arányba a befektetéssel. (Ugyanis ehhez gyufa, gyertya, jó lábak és jó tüdő kell.) Különben erről a sárfehértói harangozó többet mondhatna. Ugyanis ő vala napjainkban hasonlatos ahhoz a szenthez, akinek a kezében a száraz fa is kivirágzott, mert most meg az ő fejében eresztett gyökeret és kövér leveleket ez a régi módszer. Egy reggel, alcár egy fekete gyertya, bosszúsan állt Mocsári esperes úr az ablak előtt. Még néhány hét és itt lesz húszéves fordulója fel- szentelésének. Pénze pedig egy fillére sem vala. Merhet a papi feleség is csak olyan, mint minden asszonyi halandó, elkölti hamar, amit férjeurától kap. Innen van tehát a nagy gond a sárfehértói pásztor homlokán. Pénzt kell szerezni valahogy, mert az évfordulóra vendégek is érkeznek. De honnan, vagy hoayan?\ Sorravette kitől kérhetne pénzt, vagy oko$ tanácsot, de néni talált alkalmatos embert. Aki tanácsot adhatott volna, attól nem kívánatos butábbnak látszani, aki pénzt adhatott volna, annak nem érdemes a kezébe adnia magát. Talán a perselyek? Ások sem. Sok a vámolója. Nyitás előtt a harangozó, nyitáskor a kurrátorok. Egyiknek is, másiknak is ragadozhat valamicske belőle a kezéhez. Tehát ez sem. Ki tudja, meddig emészti magát a gonddal az esperes úr, ha be nem nyit hozzá a harangozó. Kis es vpakéz ember az és mindig nyájas, meg éleseszű. s— Dicsértessék... — köszönt, meghajtva magát. A pap nem felelt. ü- Látom, nagy gondban tetszik lenni... csak niesen valami baj? Erre már felelni kell. — Szegény az eklézsia, fiam... — Hát tényleg nagy baj.., bizony nagy... — Pénz kellene, de honnan? — Én már sok papot kiszolgáltam i.. — kezdte a harangozó — a megboldogult esperes úr mindig azt mondta, hogy amíg a pásztornak nyája van, gyapjúja is könnyen van... igaza volt, isten nyugosztalja. Nem is szenvedett ő hiányt soha. — De mire gondol, Gyuri bácsi? — fordult most már érdeklődéssel felé a pap. — Én-e? Én arra, hogy megcsinálhatnánk, amit 6 megtett... Elmehetnénk a hívekhez..; egy gyertya mellett egy rövid imádság és ... szóval hát így... Egy ideig gondolkoztak. — Én gyújtogatnám a gyertyát, az esperes úr meg elimádkozgatna. A keresetet osztány megosztanánk, mert én is megéndemelnék valamit.;. A pap újra gondolkozott. — És mennyire gondol? — Hát kezdjük azon.;. nekem kaput nyitni, bekiáltani, a kutyákkal hadakozni, hogy a tisztelendő urat meg ne harapják... gyertyát gyújtani, no meg . . meg a szidást utána... amiért odavittem az esperes urat... Ügy hiszem, ezért a felét megérdemlem?... — Hm, hm... a fele.; s — gondolkozott a pap, aztán élénken a harangozó- hoz fordult. — Nem olyan rosszak az én híveim, hogy szidnák... meg a kutyák is... egy kis kenyér... a harmadát gondoltam. Folyt még a vita sokáig, végül aztán abban maradtak, hogy a harmada marad a harangozőnak. El is indultak. Sorra vették a híveket. Elől ment a harangozó, kezében a gyertyával, utána könyvvel a kezében az esperes. Dicsér- tessékkel benyitottak, szólt a pap egy-két szót, ezalatt a harangozó az asztalra helyezte a gyertyát, meggyújtotta, aztán elmondták az imát. (Mondta a harangozó is, nehogy még azt gondolja c pap, hogy nem dolgozik meg a kereset harmadáért.)] Adtak is szépen, ki tíz, ki húsz fonatot, de akadt ötven forintos adomány is. De volt olyan is, ahol bizony az imádság után — hiába kezdte harmadszor is pap — csak álltak a ház lakói, nem mozdultak a pénzestárca után. A pap ekkor ránézett a harangozóra, hogy nocsak, szóljon már valamit, de az hallgatott. (Ez nem állt az egyességben.) Kénytelen volt maga. Ilyenkor megkérdezte a ház fejétől: — Fiam, mikor voZídlj utoljára templomban? Befejezték a kozánház építését és szerelését o Tiszalöki Vtzműépítő Vállalót dolgozói A Tiszalöki Vizniüépítö Vállalat dolgozói ígéretet tettek arra, hogy a kazánház építését január 15-re befejezik. Vállalásukat egy nappal korábban, január 14-re teljesítették. Ugyancsak 1 elkészítették a esőcsatornát, aminek az a feladata, : hogy a kazánházból ellássa gőzzel a nagycsarnokot, a lakóházakat, valamint az irodahelyiségeket. Befejezték a höiégcsa- toma építését is. Első 10 napi tervüket 118 százalékra teljesítették. — Táncos Ferenc segédmunkás brigádja 126 százalékra teljesítette 10 napi terKét „szakma kiváló dolgozója" a gépjavító vállalatnál A téli gépjavítás ideje alatt ezideig 102 erőgépet javítottak, meg a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat szerelői. Január első de- kádjában is maradéktalanul teljesítették tervüket. I Erre az időszakra esik Harsányi Pál és Glovács András kitüntetése, akik, a „Szakma Kiváló Dolgozója ’ jelvényt és 1000—1000 forint jutalmat kaptak. Jól dolgoztak Kiss Zoltán, Fekete István, és Sütő Mihály szerelők is. Begyűjtés és adófizetés Újfehértón Egy hete, két hete, ki hogy felelt. — Láttál-e a templomunkban egeret? — Hát azt nem. — No látod, fiam ... nincs egér, mert az sem élne meg .. -. nekem meg ott kell lennem.. > Ezután aztán már nem volt mit tenni, mint fizetni. Gyülögetett a pénz, de a két káplán is rájött: ők is vannak olyan ügyesek, mint az esperes, az imádságuk is olyan foganatos, miért ne mennének hát. Magukhoz vették a két kurátort és egyik ezen, másik a más utcán, elindult. Talán még jobban kerestek, mint az esperes, mert a két kurátor teleintélyesebb volt a harangozónál. Ebből lett a baj. Mert hát egyre több a zárt ajtó, a becsukott kapu mostanában. Persze ez azóta van, amióta a hangos muzsikaszó kihallatszott az esperes úr ablakán. A hívek meghallották és utána hiába ment a három pap — csinálnák ők most már tovább is — nem adnak, mert ha sok az egér, sokat elhord, de nem is egér az esperes úr, most már mindenki tudja. Üjfehértó — sereghajtó! így beszélnek erről a begyűjtéssel kapcsolatban maguk a fehértói emberek is. A kötelezettségüket pontosan teljesítők bosszankodva és restelkedve. A hátralékosok azonban nem így, legalábbis a heti piacok nemezt mutatják. Ugyanis hétről-hétre annyi a baromfi, a tojás, a tej, a tejföl, hogy fele sem kél el. Á hátralékosok, mégis azt mondják, hogy .Aliból teljesítsük a beadást? incsen.” A begyűjtési szervek, a tanács pedig sem a törvényes eljárásokat nem alkalmazza következetesen, sem pedig a meggyőzést. Ezért van aztán, hogy a községben ma is 1200 hátralékos van. Az 1200-nak a fele — legalábbis ezt mondja a begyűjtési megbízott — „dekákkal, vagy esetleg kilókkal tartozik.” Nézzük csak, mit mutat á statisztika. Sertésből 91 »áraié)sra Vágómarhából 91 „ Tőiből 79 Tolásból 60 Baromfiból 88 Kukoricából 120 Napraforgóból 88 Burgonyából 101 teljesítette begyűjtési kötelezettségét a község. Érdemes egy kicsit elidőzni ezeknél a számoknál. Ugyanis azokból a cikkekből van lemaradás, amiből a piacon a legtöbb van. Sok kofa van itt, akik felvásárolják, a közeli városokba viszik (Nyíregyháza, Debrecen, sőt Budapestre) és jóval magasabb áron eladják. A kulákok, akik kapcsolatot tartanak a kofákkal, szintén az elmaradók között vannak. Tát kányi Mihály kulák például Í00 mázsa búzaegységgel tartozik. K. Varga János 705 kiló sertéshússal adós: > , Sípos Imre 1>0 kiló sertéssel, 03 kiló marhahússal és más egyebekkel tartozik. Jogosan követelik a jól teljesítők, hogy a kulákok és elmaradók tartozását felszámolják a törvényes rendelkezések alapján. Virágos Sándor, Molnár János, Virágos József, Felles Sándor, Csobán József jól teljesítők követelésének, a törvényeknek szerezzen érvényt az űjfehértői begyűjtési apparátus. Hí adöflzetés valamivel, szebb képet mutat. Ugyanis a fehértói lakosok 112,7 százalékra teljesítették az adózási kötelezettséget. Ez jó eredmény lenne, de ha egy kicsit megvizsgáljuk ezt a számot, rájövünk, hogy koránt sincsen így. A 112.7 százalékos adófizetési eredmény úgy született meg, hogy a dolgozó parasztok jelentős része előre fizetett. Többen azonban — főként a kulákok — ma is adósait államunknak. Találunk olyan hátralékost, akinek a nevével a begyűjtési hátralékosokat nyilvántartó listán is találkozhatunk. Például IC. Varga János kulák. Emlékszünk még rá, 705 kiló sertéshússal adós, az adózásban pedig 24.000 forint tartozása van. Miért nem fizetnek a hátralékosok? Első pillanatra úgy látszik, nehéz erre megfelelni, de ha azt figyelembe vesszük, hogy a hangszórón való hirdetésen kívül mit tesz a tanács az adótartozások beszedéséért, világosabban láthatunk. Felelhetünk ie rá, hogy nem sokat. A tanácstagok nem nevelik adózási fegyelemre * lakosságot. Pedig Újfehértón sem lenne nehéz azt elérni, hogy időre minden adózó kiegyenlítse tartozását. Ezt! bizonyítja az is, hogy január 11-én — az évvégi és éveleji szorgalmazás hatá sára — délután két óráig 10.534 forintot fizettek be az újfehértói dolgozó parasztok adóhátralékaik rendezésére. . (Folytatás a 2. oldalról.) zeti kommunisták nem tudták meg azt, hogy mi is a feladat így nem lehet céltudatos munkát végezni. A lenini típusú kommunista vezető nagvon fontos tulajdonsága a kezdeményező készség. Nyilvánvaló dolog, hogy a legkörültekintőbb utasítás sem látja előre az összes helyi lehetőségeket egy üzemben, vagy termelőszövetkezetben. A kommunista vezetőnek önállónak, kezdeményezőnek kell lennie. Az igazgatónak, a párttitkámak vagy más kommunista vezetőnek jól kell ismerni a körülményeket az üzemében, a lehetőségeket számba kell venni és megtalálni a helyes megoldást. A helyi körülményeknek legmegfelelőbben kell alkalmazni a párt határozatait az életben. Ékes megnyilvánulása a kommunista vezetőre jellemző kezdeményezésnek, a helvi lehetőségek felismerésének Weisz Miklós .elvtársnak, a kisvárdai Szeszfinomító Vállalat kommunista ig~z- gatójának a példája. — Nemcsak az üzemben dolgozók lakásába vezette be a melegvízzel való fűtést, hanem az iskolába is. Felajánlotta, sőt javaslatot készített arra is, hogy a közeli járási kórházban is ezzel, az üzemben elhasználódott melegvízzel oldják meg a fűtést, hisz ezáltal többszáz mázsa szenet takarítanak meg az állam számára. Többszörös újító, s igen sokat ad a kommunisták, a pártonkívüliek véleményé-1 re, helyes kezdeményező- 1 seire. Nemcsak tanítja a kommunistákat, a pártonkí- vüli dolgozókat, hanem tanul is tőlük. A lenini-sztálini típusú! vezető nélkülözhetetlen tu-! lajdonsága az igazságszere-\ tét, az őszinteség. A kommunista vezető amit ígér, azt tűzön-vízen át teljesíti.' Szavára úgy lehet építeni,! mint a kősziklára. Munkáját a szó és a tett egvsége1 jellemzi. Sok már az ilyen vezető nálunk. Termelőszövetkezeteinkben a titkai ok,| az alapszervezetek pártbi-' zottságok vezetői sikeresen! harcolnak a párt hatá oza- tainak maradéktalan végrehajtásáért, s állják szavukat. Ez jellemzi a buji párt- bizottság titkárát, Fazekas Ferencné elvtársnőt is. ígérete, szava nem pusztába kiáltott szó. A uárt-j bizottság munkaterveit min-' dig időben készítik el. S ezekben a helyi viszonyok figyelembevételéből tdooó. legfontosabb feladatok fog-! lalnak helyet. Tisztában van azzal, hogy a pártbizottság helyes vezetése alapos helyi ismeretet követel meg. A jó kommunista vezető úgy, mint Fazekas elvtársnő tanul a tömegektől, kapcsolatot tart velük. Ezért szeretik, becsülik, tisztelik őt. A kommunista vezetőnek munkájában és mindennapi életében állandóan fejlesztenie kell magában ezeket a nemes tulajdonságokat. őszintének lenni annyit jelent, mint nyíltan és becsületesen feltárni a párt előtt a teljes igazságot, úey ahogy azt Lenin, Sztálin tették, mintahegy azt pártunk Központi Vezetősége tette és teszi határozataiban. Éppen ezért a párt minden kommunistától i-az- ságszeretetet, becsületességet, őszinteséget követel meg. A kommunista vezetőre a magasfokú lenini-sztálini elvhűség jellemző. A jó vezető minden kérdést, .egyen az oktatási, agitációs, termelés', vagy bármi más, a párt ál! ’ ltjából, a hatá- roaztok s elleniében vizsgálja. Harcol azért, hogy megjavuljon a munka. Ez jellemző sok funkcionáriusra a megyében. Ilyen elvhű, a feladatoktól, a nehézségektől nem meghátráló pártbizottsági titkár Kajati Sándor elvtárs, a nagyhalászi községi pártbizottság titkára. Nem hagyta a lelkiismr-- rete, hogy a pártoktatásban résztvevő hallgatók közül csupán 3-4 elvtárs tanuljon csak. Harcolt azért, hogy a kommunisták megértsék a tanulás jelentőségét. Ma már teljes létszámmal folyik az oktatás a szemináriumokon. Csak így javíthatta meg az agitációs munkát ez a pártbizottság. Hisz olyan elvhű, a célt világosan látó vezető áll íz élen, mint Kajati eTvtárs, aki buzdító szavával elérte, hogy vasárnaponként 60—80 népnevelő járja a falut és felvilágosító munkát végez az egyénileg dolgozó parasztok között a termelőszövetkezeti gazdálkodás mellett- Az. ilyen szívből jövő igazságszerető, elvhű munkának meg is van az eredménye. Csak úgy érhetünk el komoly eredményeket, ha olyan vezetőket nevelünk, akik nem félnek a nehézségektől. Ezért kell bátran megbízni nehéz feladatokkal a fiatal kádereket, akik a harcban éppen a nehézségek elleni küzdelemben acé- lozódnak. így alakulnak ki a vezetőkben az olyan fontos tulajdonságok, mint a szilárd jellem és a követi;'- zétes célratörés. Nélkülözhetetlen és igen fontos tulajdonsága a kommunista vezetőnek a szerénység. A kommunista vezetőnek soha nem szabad kevélynek, önteltnek lenni. Egyszerűnek és szerénynek kell lennie, hisz a kommunistákat ez ékesíti. A kommunisták ebben a tekintetben is különleges anyagból gyúrt emberek. Nem hiába adta útravalóul Kéri Gyu- láné elvtársnő a Nyírségi Állami Erdőgazdaság vezetőségválasztó taggyűlésén az új pártvezetőségnek a következőket: „Most... eszembe jut a Nagy hazafi című film, ahol Kirov elvtársat úgy jellemezték, mint üzemi pártmunkást, s ugyanolyan elvtárs, mint a többi és mégis égy. fejjel magasabb. Én arra. kérem a pártvezetőséget, hogy ugyanolyan egyszerűek legyenek, mint mi és mégis egy fejjel magasabbak.“ Méltó, találó kifejezése ez annak, hogy most' a vezetőségvá- lasztó taggyűléseken a .párttagok bíznak vezetőikben, s arra kérik, őket, hegy legyenek szerények, egyszerűek, mert nincs szebb az egyszerűségnél. A kommunista vezetőnek olyanná kell válnia, mint Lenin és Sztálin voltak. Szerénynek, egyszerűnek. Egész életük, munkásságuk igazolja azt, hogy a kommunista vezetőben milyen nemes tulajdonságok fejlődtek ki. A nőkkel szembeni udvariasság, az idősebbek iránti tisztelet, előzékenység mind olyan jellemvonás, mely a kommunista vezetők tulajdonságai közé tartozik. Ezeknek a jellemvonásoknak valamennyije igen fontos feltétele annak, hogy a kommunista vezetők megállják helyüket az életben, hogy az emberek között sze-i vetetnek örvendjenek. S; mindez igen fontos feltételei annak, hogy a pari (lefolyása tovább erősödjék a pártonkívüli dolgozók között. A párt állandóan fejleszti a káderekben ezeket a fontos tulajdonságokat. A nemzetközi, de a magyar munkásmozgalomnak is számos kiváló személyisége van olyan, mint Marx, Engels, Lenin, Sztálin és a mi vezetőink, akiktől tanulhatunk elvhűséget, őszinteséget, keménységet, harcedzettséget, szerénységet, példamutatást. A kommunista vezetőkre jellemző kiváló tulajdonságok nélkülözhetetlenek munkánkban. FARKAS KALMAN. HARMADOSOK vét. Molnár László brigádja 120, Balogh János kőműves brigádja 110—112, és Takács József brigiadja 101—102 százalékra teljesítette tervét.
