Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-05 / 4. szám
1936 január 3, csütörtök NÉPLAP 3 A Francia Kommunista Párt tovább folytatja a harcot a baloldali erők egységéért Lapvélemények a választani eredményekről Az Uoiton Francaise dInformation az éjszaka folyamán helyreigazítást adott ki a Francia Kommunista Párt kedd esti nyilatkozatával összefüggésben, örömmel jelentvén, hogy a nyilatkozatban szereplő„több mint négyszázezer új szavazó” kifejezést ...félmillió uj szavazóival kell helyettesíteni. Ez a többlet az újabb kedvező számadatok alapján mutatkozik. A Francia Kommunista Párt nyilatkozata már ezzel a helyesbített szöveggel jelent meg az Humanité szerda reggeli számában. A választások eredményeként á Francia Kommunista Párt mandátumainak száma 143, a tengerentúli területek — egyelőre még nem hivatalos — adatait is hozzászámítva 150. Ez a számadat még mindig ideiglenes. A választások után a belpolitikai helyzet rendkívül zavaros. A kormány haladéktalan lemondására nem lehet számítani, mert ennek megvannak az alkotmányos formái. Az új nemzetgyűlés január 19-én ül össze első ízben Marcel Cachin korelnök elnökletével. Január ‘20-tól 23-ie tart a mandá- fumigazoló eljárás, január 23-ra várható a nemzetgyűlés elnökségének megválasztása, s akkor mond majd le a kormány. Előreláthatólag január 26-án kezdődnek majd a köztársasági elnök támvalásai az új kormány megalakítása ügyében. A jelek szerint a beiktatási vitára február előtt aligha kerülhet sor. Az Aurore-et rendkívül megdöbbenti a kommunisták előretörése, A lap rámutat, hogy el kell tűnnie minden ellentétnek és a „nemzeti" (értsd: burzsoá — A szerk.) pártoknak együttesen kell kialakitaniok a politikát. Semmiféle kombinációt vagy kizárást nem szabad alkalmazniok. (Mármint maguk között. — A szerk.) Es lehetővé kell tenniök egy „nemzeti közr jóléti kormány” megalakulását.. A Combat vezércikkében keserű hangon írja, hogy a rendszernek nem szabad több hibát elkövetnie, ha tovább akar élni. Az lenne a legrosszabb, ha tovább folytatnák az eddigi cirkuszi játékokat, amelyekkel szemben most sok millió francia utálatát fejezte ki a szavazás során. A Libération leszögezi: január 2 után csakis egy népfront-kormány képes tettekre váltani az ország mélyről jövő óhaját és megvalósítani a változásra irányuló akaratát. Az Humanité vezércikkében megállapítja, hogy a baloldali hullám sokkal erősebb volt annál, amit a számok kifejeznek, mert egyes mesterkedések és trükkök némileg hozzájárultak ahhoz, hogy a baloldalt megfosszák számos olyan mandátumtól, amelyet megkaphatott volna. A lap erre több példát közöl, majd rámutat a szocialista vezetők felelősségére, akik a kommunista párt javaslatának elfogadása esetén több tucatnyi további mandátumot szerezhettek volna nemcsak a kommunista pártnak, hanem saját pártjuknak, és egyéb baloldali alakulatoknak is. Az országban mérhetetlenül erős a baloldali áramlat — folytatja az Humanité. — Óriási előretörésről van szó, amellyel számolni kell. Pártunk határtalan bizalmat vet ebbe az erőbe. A választási csata kimenetele igazat adott neki. Ugyanígy lesz abban a másik csatában is, amely most kezdődik, valamennyi baloldali erő egységéért az új nemzetgyűlésben. Rövid külföldi hírek1 > Ba U, a Burmái Unió el-' ' nőké hétfőn este díszebédet i adott Szun Csin-lin, a Ki-, | nai Népköztársaság Orszá- J ,! gos Népi Gyűlése .Elnöksé- i | gének alelnökc tiszteletére. A díszebéden megjelent a ■ ! Burmái Unió politikai éle-, fenek számos képviselője. Ar, égés* német nép és buszon^ külföldi ország képviselői kÖsziin föl fék m nyolcvan esztendős Wi l hel m Pieck el v társat Mint a Times jelenti, a j Thomas Cook and Son ide-\ • genforgalmi iroda főigasga-i tója közölte, hogy cégénélj ! már többezren érdeklődtek■ c Szovjetunióba való via-) i zási lehetőségek iránt- A főigazgatóság hozzátet-l lie, hogy a nagy angol uta-i zási irodák már egyez-, j ményt kötöttek az Intvriszt-: I tál. - Ezek az egyezmények; lehetővé teszik 1966 nyarán' Szovjetunióba való csopor-i fos vagy egyéni utazásokat.! A főigazgató kijelentette, 'hogy a Szovjetunióba való utazás nagy érdeklődési\ kelt Angliában. ft A svájci igazságügyi és; 1 rendőrügyi minisztérium; | közleménye szerint a svájci1 .államszövetség fő állam-' [ ügyésze átadta a szövetségi! bíróságnak Boideanu és há-l .rom társa ügyének vádira-' tát, akik 1955 február 15-én! éjjel a berni román missziói ■ellen intézett támadást ve-! ! zették. Megindult a közvetlen vasúti forgalom a Szovjetunió, a Mongol Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között A lapok közölték Borisz j : Bumbarovnak és Hrisztoi Január 3-án a mongol— kínai határon ünnepi gyűlés volt a Szovjetunió, a Mongol Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti közvetlen vasúti forgalom megindulása alkalmából. A gyűlés után a jelenlé- 1 vők lelkes éljenzése közepette az első vonat lassan áthaladt a mongol-kínai határon. Harminc perc múlva Erlien-ből a határra érkezett az első Pekingböl induló vonat. Megindult a közvetlen vasúti forgalom a Szovjetunió, a Mongol Nép- köztársaság és a Kínai Népköztársaság között. Sztratevnek, a Nikola Pel-, kov-féle ellenzéki csoport egykori aktív részvevőinek j nyilatkozatát. Borisz Bum- j barov és . Hriszto Sztrateví elítéli egykori népellenes, j a hazafias arcvonal aláásá- sára irányuló tevékenységéi( és felhívással fordul min-l den egykori ellenzékihez,) hogy térjen vissza a Jinsa-i fias arcvonal soraiba. Berlin. (MTI) Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa és a demokratikus Németország nemzeti frontjának országos tanácsa kedden Wilhelm Pieck születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából ünnepi estet tartott a berlini Állami Operaházban. Walter Ulbricht Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának. a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztályának és hazafias erőinek nevében forró jókívánságait tolmácsolta az ünnepelitek. Wilhelm Pieck élete — jelentette ki Ulbricht — példaként áll népünk előtt és elsősorban az ifjúság lőtt. ó. munkásosztály szolgálatában végzett fáradhatatlan munka példája. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya és egész lakossága nevében Otto Grotewohl miniszter- elnök mondott üdvözlő beszédet. Különösen azokat az érdemeket hangsúlyozta, amelyeket Wilhelm Pieck a német munkásosztály egységének megteremtésében, az összes antifasiszta és demokratikus erők összefogásában, a íiataj munkás-paraszt állam — a Német Demokratikus Köztársaság — építésében szerzett. Az ünnepi ülésen üdvözlő beszédet mondott J. Dieckmann, az NDK Népi Kamarája Elnökségének elnöke, O. Nusehke miniszterelnökhelyettes, E. Cor- rens, a demokratikus Né' metország nemzeti frontja I országos tanácsának elnöke i és Marx Reimann, a Ne- i met Kommunista Párt első titkára is. Utánuk K. Vorosilov szólalt fel. K. J. Vorosilov beszéde- ben rámutatott, hogy W , heim Pieck, mint a munkásosztály ügyének élharcosa, életének több mint hatvan esztendejét adta a forradalmi munkásmozgalomnak, Németország dolgozó népe életének nehéz idején Kari láebknecht és Kosa Luxemburg, Franz1 Mehring és Klara Zetkin, harcostársaként, velük együtt állott Németország munkásosztályának és minden haladó emberének élén a német militarizmus és a reakció ellen a német nép szabadságáért vívott harcban. K. J. Vorosilow ismertette Wilhelm Pieck további: munkásságát, majd a Szovjetunió küldöttsége nevében1 további sikereket kivánt Wilhelm Pieck elvtársnak! és az egész német népnek1 az egységes, demokratikus,1 békeszerető és független, Németországért folyó harc-; ban. Ezután Csu Te, a kínai,; A. Zawadzki, a lengyel; K. Bacilek, a csehszlovák; Kovács István, a magyar; Pir- vulescu, a román és Gr Damjanov, a bolgár; ITof Dik Thang, a Vietnami Demokratikus Köztársaság; Szambu, a Mongol Népköz- társaság és Leshi, az Albán Népköztársaság küldöttségének vezetője és I külföldi kommunista testvér pártok képviselői üd- i vözölték Wilhelm Pieckef. cÁyaiujüUAZú rTaposta a sarat, vagy L jobban mondva a földet, addig míg víz nem serkent belőle. A cipőtalp is átázott, a hideg víz, s a latyak már az ujjat közölt táncolt és nem tudta abbahagyni. Az indulat, amely torkát, szívét markolta, kegyetlen kényszerrel nehezedett lábára is. Lassan a béklyó engedni kezdett. Megindult, végig a gyepen a kanálispart felé. Felért a töltésre, s onnan tekintett vissza. Előtte feküdt az egész cigánytelep. Számolni kezdte a putrikat, először magában. aztán hangosan. 21, 22, 23 __31 család... Nem család, csak1: ennyi ház. Egy-egy ilyen] sárkunyhóban sokszor három nemzedék is együtt la- \ kik. Apraja, nagyja, öregje. Hogyan? Ki tudja azt. És\ miből? Ki tudja azt... ü tudni akarta. Verekedni\ akart értük, hogy emberibb életük legyen, hogy a fis-1 kők helyett valódi házak-) ban lakjanak. És a mai \ nap talán eldöntötte, hogy r.em lehet. Hogy miért?... Most a töltésen indult el. j Egy fiatal fűzbokor mellett megállt, tört egy galy- lyat. Komo-r arcára mosoly: szökkent, Tördelte a galy- lyat. Egyszer csak megálltj keze, úgy érezte, mintha• egy kócos hajú lcis értelmesI szemű cigánygyerek fejét' fogná, felkapta téjdn'ctét, s újra a telepre nézett. Lakatos Jani szembe állt vele,, csak köztük volt a féltelep és a gyep. Egymást nézték. Jani nem mert indulni, és Vajda Gábor sem. De valahogy, mintha elszállt volnál a nagy indulat a szivéből.' Mintha elfelejtette volna az éles penge csillogását, I amellyel az öreg Lakatos' nekirontott. TJgy kezdődött, hogy at ^ iskolában legjobb ta- nuló a Lakatos gyerek lett. ■ Ekkor tette ő fel magiban:! megnézi, mit lehetne tenni' érte. Az első napokban még! nem gondolta, hogy az\ egész cigánytelepet meg akarja változtatni. Hogyj mindent fel akar ott rúgnia azért, hogy Lakatot Jani és a többiek egyszerre emelkedhessenek. — Jani te, hát szökjél j meg. — Ismételte el magába és most ez úgy csengeti,| mintha egyedüli mego’dá> lenne, pedig ezért lehet, hogy megkapja még azt u késpengét a hátába. Hiszen) ezt mondta ezelőtt egy negyedórával is, csak éppenséggel a gyerek apja is hal- lotta. S ezért történt a baj. Nézte a távolban aló fiút.' Egyet lépett, így eltakarta' a bokor, figyelte a gyerekei, aki már óvatosan elindul:' a putri elöl. Egyenesen a fűzfabokornak tartott. .1 tanító vált. szinte, ‘ visszafojtott lélegzetei leste . a gyere!: minden \ mozdulását, még a szeme-' környékén - is megmelege-' dett, amikor már a fiúcska barna arca is jó! kirajzolódott. A gyerek egy kissé irányi változtatott, tőiéi agy 20 méterre felugrott a töltésre, s a belső parton mindjárt le is ereszkedett, Ott közeledett most feléje. í Mikor egyirár.yba ért a tanítóval, megállt, s odaszólt.'. — Jöjjön onnan, apám az, ablakból néz. — .4 tanító engedelmeskedett. Egy da-j rabig hallgattak, aztán a fiú újra kezdte. — Látja milyen? Pedig szereti magát, — Aztán nagyot lélegzett. — Én sohai többé nem megyek vissza) hozzá — mondta a gyerekj és szeme teleszaladt köny-) nyel, A tanító vállára tette kezét, — Ne mondd ezt fiam. — Több szó nem esett. Bandukollak a falu feló. Vajda Gábor sebesen gondolko-! aoít, aztán így is határo- \ zott. Ki is mondta. — Tanító leszel és vissza-' jössz. — A gyerek csak bólintott, tanít j ... tanító ... szinte ringatta ez a szó. akár a muzsika. Olyan kedves lett hirtelen, talán odaadta volna érte a nagyapja öreg hegedűjét. Kern mondta ki, de akkor úgy érezte.! hogy ha tanító lesz, akkor sem jön vissza ide. Mit ke-: resne itt? Hiszen mégj Vajda Gábornak is el keli innen menni, mert az apja biztosan megöli, ha ő elszö-: kik. Szerette volna ezt meg. mondani, ele csak akkrr került rá a sor. amikor a debreceni képző ajtajában elbúcsúztak. Kereste a szavakat, s mégis nyersen mondta ki. — Ne menjen vissza, megölik ott magul. — A tanítói mellbe ütötték a szavak, de azéit nemet intett fejével, és csak annyit mondott: — Ne félts te engem . . . Neked most csak egy dolgod legyen, tanulj. I / ajda Gábor, amikot ’ hazaért, mégis körül- nézett a kis állomáson, nem lép-e elő valaki a sötétből, nem kéri-e számon elrabolt fiát Lakatos János. De nem varia senki. Csak amikor a kocsma elé ért, akkor .hallott valami gyanúsat. Köz- nap mulatnak, Nem is emlékszik rá, mikor volt ilyen utoljára a faluban. Hét éve van itt, Talán egyszer sem. Belépeti az ivóba, onnét belátni a nagyterembe. Ügy állt a: ajtóba, hogy bentről ne lássák. Csak a zenészek voltak ott és még valaki ráborulva az egyik asztal: a. Most éppen hangosan zokogott. Majd felpattant, neki- fordiát a bandának és énekelve kiáltozni kezdte: EPopták. ellopták, a fiam ellopták. A szívem húrjat elszakajtották. Aztán megint össiecsuk- Icit. s zokogva borult az asztalra. A tanító dermeii- len állt. megismerte Laka■ tos Jánost, s magának szegezte a kérdést: Hál ‘kjeinek vagytok? De nehéz megismerni benneteket! Hazament. éjfélben beverték • az ablakait. De más nem tői tént. peregtek az évek. Laka- tos-Jani a második | esztendő után nyárra házi. I jött a falujába. Megbékéli az apja. s úgy fogadta. ; mintha ü -küldte volna el. A gyerek megkönnyebbüli, s ha lehet, még rá i jobban ■ is tanult, bár eddig is jüs volt mindenből, Ügy szá! molt: azzal kevesebb az cm-. I bér. ha cigány — mert mi . tagadás, ezt mindig érezte —, de több lehet, ha tanul. többet tanul, mint más,: v És igaza volt, mert en-i vek köszönheti, hogy azI iskolában az első félév után: senkinek sem jutott eszébe sem, hogy ót cigányozza.' Hogy addig mi volt? Meg- j kell szokni az ilyet. Azok-' nah is. akiknek szokatlan, hogy egy cigánygyerek főbbet akar tudni és neki is,j Lakatos Janinak szokni kel-; lett azt. hogy itt van, hogy j tanul, hogy rendszeres éle-, tét él. Nehéz ez. nagyon nehéz. de ö győzte. A harnytdik-negyedik esz-, tendö szinte repüli. Bégen, elfelejtette már, hogy sohai többé nem akart visszatérni.j Vágyott, nagyon vágyott a) kis falu után. Hányszor vett maga elé papíH cs új íele-j piilést rajzolt. Szép. kertes házakat, egyenes utcákat, iskolával tanítói lakással,1 Az álmok meggyökeresed-: ‘ek. állandósultak, s már a képzelet megépítette az új faluik melyben ö a ta-\ nitó, az apja vagy valame-) lyik a tanácselnök. 1/ egkapta a bizonyít’’ vínyt. Elindult haza. A torkában dobogott a szive. mennél közelebb érezte) faluját, annál izgalotíabb] tett. Még szerencse, hogy a ‘jelzőnél megállt a vr.nai, így egy kicsi! megnyugodott. A mozdony füttyén-, tett, a kerekek cslkordul- ' lak, lassan begördült az ' állomásra a szerelvény. Alikor kilépett a vonatból az állomás előtt zene :zo- 'alt meg. — Vajon miérti í vannak itt? — gondolta | hirtelen. — Tán, csak -nem ; az újoncok vonulta'. be? I Vagy valami nagy lakoda- ! lom? Lelépett a légcső ül, ' akkor vette észre, hogy hi- ’ szeri mindenki ott vart az állomáson, mindenki. Apja, anyja, az egész család, az egész rokonság és Berci bácsi, a zenekarral. Elcsodálkozott. Öt köszöntik? Biztosan. Ki mást? Az anyja karonfogta. Ma- ■ sík oldalt az apja ment, s utánuk nyolc gyerek, min- I denik vitt valamit. Táskát* 1 kabátot, kalapot, ami ju- tott. Nagy ricsa jjal mentek; A zenekar alig tudta el- í nyomni a nevetgélést, oz ' áradó jókedvet. Hazavitték. Otthon egész nap látoga•* : tói voltak, húszán, harmin- i can, még ötvenen is. Ő be- ! szélt, beszélt tervről, élet- i ról, iskoláról. Egyszer csak ] Vajda Gábor, — aki nem , volt kint a fogadtatáson — i arra- ballagott. Nem tudta | mire vélni, hogy Jani miért j nem hozzá mént, hiszen ed- ! dig mindig az első útja oda í vezette. És most, most nem. A fiú, ahogy megpillantotta a tanítót, felugrott, a tömeg ! utat engedett neki, szaladni kezdett. Nyaltába ugrott. Vajda Gábornak, s csókolta. ahol érte, kezét, arcát. Majd amikor egy kicsit le- j higgadt az első öröm, be- | szelni kezdett. — Ne haragudjon, de éretem jöttek, mindenki ott 1 volt. Hiába akartam az is* \ kólához menni, haza hoz- : falc. Vajda megszorította « vállát. — Nem baj. Itthon vagy es ez a fontos. ) — Itthon és tanító nagyok. a cigányok tanítója. — mondta JarA. Szemében I valami furcsa fény, vagy j ián könnycsepp bujkált. H. S7.ABÓ .lG'7?!- ?.
