Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-05 / 4. szám

NÉPLAP 1956 január 5, csütörtök & Tivim sorok 3 éves a kötelező állatni biztosítás 1050. jauuár 5, csütörtök Simon Várható időjárás csütörtök estig: Változó felhő­zet, legfeljebb néhány helyen hószállingózás. Több he­lyen köd. Mérsékelt szél. Erős éjszakai lehűlés. Nap­pal a hőmérséklet 0 fok közelében lesz. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérsék­let 0—minusz 4 fok között. Ügyeletes orvost szolgálat: Luther-utca 13. Ügyeletes gyógyszertári szolgálat: Dózsa Gy.-út 3. A nyíregyházi mozik mai műsora: Béke (dél­előtt): Állami Áruház, (délután): Tiltott szerelem. — Gorkij: Gyötrelmes éjszaka. A nyíregyházi Jósa András-múzeum régészeti és ázsiai fametszet kiállítása ma délelőtt 10 órától 1-ig és 3-tól 5-ig van nyitva. A nyírbátori Báthori István-múzeum látogatási ideje délelőtt 10 órától este 7-ig. Nyírgelsén szilveszterkor a zsúfolásig megtelt kul­túrotthon ban a község DISZ-fiataljaiből álló kul- túrcsoport bemutatta a Pettyes című színdarabot. A jól sikerült előadás után a környező falvakba is el­látogatnak majd ezzel a színdarabbal. * Január 9-én, hétfőn este 6 és fél 9 órai kezdettel a József Attila kultúrházban vendégszerepei a Kamara Varieté az „özönvicc előtt” című vidám, zenés műsor­ral. # Az Eiffel-torony negyedik emeletén, ahol a televíziós leadóállomást helyezték el, kedden tűz ütött ki. Hét kaszárnya tűzoltóinak más­fél órás megfeszített mun­kával sikerült eloltaniok a tüzet. 1887 óta ez az első eset, hogy az Eiffel-torony- ban tűz ütött ki. # A tiszadadai Béke Ter­melőszövetkezet DlSZ-szer- vezete a tagösszeírások ide­jén számos taggal erősö­dött. A Nyírmada- és Vidéke Körzeti Földművesszövet­kezet dolgozói 1955. évi fel­vásárlási tervüket 120 szá­zalék fölött teljesítették. *■ Az elmúlt esztendőben sok helyen épültek egytan- termes iskolák. Az 1955-ös évben az általános iskolák tantermeinek száma össze­sen 40-nel növekedett. * A liszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár dolgozói éves tervelőirányzatukon felül közel három és fél­millió forint értékű gyógy­szert, illetve gyógyszer alap­anyagot adtak át a külke­Aprő hirdetések Férfi-, női- és erycrmek f elf fi­es aJsóruházati cikkek i a vitá­sát alakítását ós vasalását vállasuk. Felvételi helv N.vir- ecrykáaa. Zsdátiov u 4 szám Textilruházati KTSZ Egy 130 kilós hízott sertés eladó. Holló utca 24. sz. aliatt. Nagykapacitású hántolót ke­res megvételre a naervkállói Vörös Zászló TSZ Szép mangalica kövér sertés eladó, örökösföld IV. szakasz 125/a. Külső áldomással szem­ben. Véosei éo Toldi utca sarok 19. s^ám 143 öles telek, színéé cementlan eladó Dózsa György u. 50 az emellet Egy 140 kilós zsíreertós el­adó. Pacsirta utca 27. sz. alatt reskedelemnek az elmúlt évben. # A csengeri járási kultúr- otthonnak 700 kötetes könyvtára van. A könyve­ket nemcsak a csengeriek, hanem a környékbeli lako­sok is kölcsönzik. * Az elmúlt nyáron me­gyénk úttörői közül is töb­ben nyaraltak Budapesten. Január 6-án 335 pajtás jön néhány napra Budapestről, akiket a szabolcs-szatmári úttörők látnak vendégül. Ezeknek a budapesti pajtá­soknak szórakoztatásáról és kellemes napjairól gondos­kodnak a szabolcsi úttörők. # Az Állami Faluszínház művészei az 1955-ös év első felében a megye falvaiban 99 előadást tartottak. Az előadásokat közel 20.000 falusi dolgozó nézte meg. Csizmadia Andrásra mindig számíthat a DiSZ-vezetőség Ez az első levelem, me­lyet a szerkesztőségnek írok. Nem is vettem volna tollat a kezembe, ha nem olvasom a Néplap decem­ber 22,-i számában, hogy minden DISZ-tag bátran írjon saját községéről és a DISZ munkájáról. A cikk elolvasása után határoztam el, hogy írok egy pár sort az egyik DISZ-tagról, aro- hodi szervezet tagjáról, Csizmadia Andrásról. Csiz­madia elvtárs gzorgalma- san készül a felvételi vizs­gára, rövidesen a vizsgabi­zottság elé kerül. A tanu­lás mellett azonban, mint DISZ-tag is kiveszi részét a munkából. A tagösszeírás idején jóformán valameny- nyi rohodi fiatalhoz ellá­togatott és beszélgetett ar­ról, hogy milyen jól érez­hetik magukat valameny- nyien a DISZ-ben. Csizma­dia elvtárs példáját jó len­ne. ha valamennyi középis­kolás fiatal követné. Buda József Rohod. Villanyszerelési bclsővezetékclési MUNKALATOKAT VÁLLALUNK. Nyíregyházi Finommechani­kai Vállalat, Dózsa Gy. u. 15. Vállalatok, üzemek, gazdaságok ügyeimébe! A GUMICSIZMÁKAT MOST KÜLDJÉK BE JAVÍTÁSBA 10 NAP AI,ATT KIJAVÍTJUK. Nyíregyházi Finommechanikai és Gépjavító Vállalat gumijavító részlege. Telefon: 11—86. Kinek higgyek? lyfár igazán nem tudom, kinek higgyek? — ezek- 1 1 kel a szavakkal kereste fel Huszárszki János a szerkesztőséget. Az eset, amelyet előadott, a következő volt: Sertést akart vágni. Kettőt, mivel családja tíz tag­ból áll. Már mindkét hízó megérett a vágásra és sür­gős is, mivel szombatra lakodalomra készül a család. Igen ám, de a vágáshoz vágási engedély is kell, eh­hez pedig — mint azt tudomására hozta a városi be­gyűjtési megbízott — a személyazonossági igazolvány szükséges. Mit tehetett mást Huszárszki bácsi, minthogy ke­reste a fiát, lányát, vejét, menyét, unokáját, egész családját és összegyűjtötte a személyazonossági igazol­ványokat. Azaz: a tíz igazolványból kilencet. Egyik fia azonban Ózdon dolgozik — ezt hogyan keresse meg? Postán kérje? Akkor napokig igazolvány nélkül lesz a fia! Vagy várjon szombatig? De a sertésvágás is sürgős ... Kérte a városi begyűjtési megbízottat, hogy elégedjen meg a lakónyilvántartó könyvvel. — Balogh elvtárs elutasította. Huszárszki János mondta, hogy hoz- a háztömbmegbízottól igazolást — azonban Balogh elvtársnak ez sem volt elegendő. A személy­azonossági igazolványt kövfetelte, pedig annak szabály­zata szerint: „... az igazolvány tulajdonosa köteles azt megőrizni, állandóan magánál tartani és a hatósági közegek felhívására felmutatni.” Ezért nem tudja Huszárszki János, hogy kinek higgyen. A begyűjtési megbízott kéri az igazolványt, — már pedig ha azt elkéri Özdon dolgozó fiától, egy másik szabályt sértenek meg. Kinek higgyen tehát? A szerkesztőség; postájából Elégedett arcok a% Irodaház étkezdéjében 1956. január 1-én át­vette az Irodaház étkezdé­jét a Vendéglátóipari Vál­lalattól az Uzemélelmezési Vállalat. — Erre már na­gyon megérett az idő. — Nem soroljuk itt az előző vállalat hibáit, de röviden és őszintén az a vélemé­nyünk, hogy inkább az anyagi előnyöket nézték és nem sokat törődtek a dolgozók, az étkezők igé­nyeivel. Kedden, január 3-án jóleső ézéssel ültünk le az asztalhoz. Hófehér térítők, előzékeny kiszolgálás, tej­fölös csirke... — nem tudtuk hirtelen, ébren va­gyunk, vagy álmodunk. Alig foglaltuk .el a he­lyünket, máris lőttünk párolgóit az ízlé' j leves, — szemben az el > idők önkiszolgálásával — „Jé, még k. :t is ad­nak”, — súgta egyik mun. katársam. A felszolgálóktól ilyes­mit is lehet hallani: „Ha nem elég meleg a leves, tessék szólni, hozok mási­kat.” — Persze a leves .finom és meleg is. — Hát még a tejfölös csirke! — Egé­szen olyan, mintha ott­hon készült volna. Nem igen hiányzik belőle sem­mi. Meg kell azt mondani, hogy az elmúlt idők szo­morú tapasztalatai után dolgozóink hitetlenkednek. — „Meddig lesz ez így? Nyugtával dicsérd a na­pot!” — mondogatják ebéd után. Nem várhatjuk azt, hogy mindennap papri­kás csirkét szolgáljanak fel, de azt igen, hogy íz­letes ebédet kapjunk és olyan kiszolgálást, amit megérdemelnek a dolgo­zók. Egyet javasolunk még az Uzemélelmezési Válla­latnak, hogy a szép fehér térítőkre nylon-védőt te­gyenek. Bár első pillanat­ra úgy látszik, hogy ez komoly megterhelést je­lent, de a mosatások költ­ségén rövid idő alatt meg­térül. Az Üzemélelmezési Vál­lalat és az étkezdében felszolgáló dolgozók fi­gyelmes, tiszta, előzékeny kiszolgálással hozzájárul­nak ahhoz, hogy az ott étkező dolgozók jobb kedv­vel v^'----munkájukat. Orosz Andrásné, a Kisker, vállalat dolgozója. A HÉT KÖNYVEI AKADÉMIAI KIADÓ: Gcmbás Pál: Az atom statisztikus elmélete és alkal­mazásai — — — — — — — — — — 70.— Makarenko müvei. 5. kötet. A neveléselmélet általános kérdései. Nevelés a szovjet iskolában — — — 2450 Tanulmányok a magyar néni demokrácia történetéből 50.— Verő József: Általános metallográfia. I. A fémek és ötvözetek szerkezete és a szerkezet vizsgálatának módszerei — — — -— — — — — — 60.-- ­MŰSZAKI KIADVÁNYOK; A magyar falu építészete — — — — — — — 61.50 MŰVELT NÉP KIADVÁNYOK: Kolta Ervin: Belgyógyászati di etika és a táolálkozáí­tan alapismeretéi. 2. böv. kiadás — — — — 35.50 Szutrély—Tomory Emília: Szív gok és zörejek — 41.— SZÉPIRODALMI KIADÓ; Tábor Andor; összegyűjtött oik vk 1. 1920—21. — — 32.— Vidor Miklós: szökőár. Regény. 2. kiadás — — — 37.50 Győré Imre; Fény. Versek — — — — — — 3.50 BKtOTwmii« unt ■■■«■■ ni iiiiiiKisraaDBRsmnnnaiBr Hirdessen a Néplapban! Az Állami Biztosító a 1 nép érdekeit képviselő in­tézmény. A károsultak ér­dekeit nagy gonddal és kö­rültekintéssel védi, a gyors és igazságos kárbecsléssel és a károk gyors megtérí­tésével mindinkább bebizo­nyítja, hogy a biztosítás irán­ti idegenkedésnek ma már éppenúgy nincs alapja, mint mindannak, amit a dolgozó nép a múlt keserű emlékei miatt csak nehezen tud el­feledni. Három éve lépett életbe a kötelező biztosítás. Elein­te idegenkedéssel fogadták ezt az intézkedést mindad­dig, amíg nem értették meg ennek óriási jelentősé­gét. A kötelező, igen ala­csonyan megállapított biz­tosítási díjak megfizetése sem okoz senkinek nehéz­séget. De azóta mennyivel nyugodtabban megy el hazulról a kis családi ház tulajdonosa, vagy mennyi­vel nyugodtabban és kisebb félelemmel nézi a szürkés­fehér viharfelhőt a szö­vetkezet tagsága abban a tudatban, hogy baj esetén mögötte áll az állam, a j biztosító, nincs magára- I hagyva, nem kell féltenie kenyerét, jövőjét. Nagy dolog ez és ezt a gyakorlat már bebizonyí­totta megyénkben is. Az utóbbi két évben 2.600.000 forint tűz- és csaknem 20 millió forint jégkárt fize­tett ki az Állami Biztosító a károsultaknak. Ha a sok­száz közül megkérdezzük Révész G. János tuzséri lakost, akinek 16.190 forint tűzkártétítést fizettek ki leégett épületéért, vagy a napkori Uj Világ TSZ tag­ságát, akik 184.974.—• fo­rintot kaptak tűzkáruk után, az előzőekkel bizo­nyára egyetértenek. De a ícgkárosult Lörincz Sándor fényeslitkei lakos, aki 25.740 forintot kapott 3 hold jégvert gyümölcsöse után, vagy a sóstóhegyi Vö- rös Csillag TSZ tagsága bi­zonyára maga kérné a kö­telező biztosítás bevezeté­sét, hiszen jövedelmük biz­tonságához hozzájárul a kártérítésként kapott közel százezer forint. Ezért fordul elő mind gyakrabban, hogy a kötelező biztosítás mel­lett a lakóépületek tulaj­donosai kiterjesztik a házi ingóságokra az önkéntesen köthető biztosítást, vagy normán felül biztosítanak jégverés esetére a termelő- szövetkezetek és az egyé­nileg dolgozó parasztok egyaránt. Január 1-én vált esedé­kessé az 1956. évi kötelező biztosítási díj. Ezren és ez­ren sietnek a postára a most még pótlékmentes díjakat befizetni abban a tudatban, hogy az állam iránti kötelezettségüket ép­pen olyan gyorsan tartoz­nak rendezni, ahogy baj esetén az állam és az Ál­lami Biztosító siet a káro­sultak megsegítésére. Állami Biztosító Szabolcsmegyei Igazgató­sága. Megyei értekezletet törtettek a méhész szakcsoportok elnökei Megyei értekezleten szá­moltak be végzett munká­jukról a méhészeti szak­csoportok elnökei. Számot adtak tevékenységükről és meghatározták azokat a feladatokat, amelyek az ed­digieknél még nagyobb eredmények eléréséhez szükségesek. Az értekezleten Kocsis Sándor, az Országos Méhé­szeti Szövetkezeti Vállalat .v.gn'ója és Suhajda Jenő. a Gödöllői Kísérleti Gazda­ság munkatársa is jelen volt. Gyutkó. Miklós szakelő­adó bevezető beszédében elmondta, hogy megyénk­ben 18 méhészeti szakkör működik, 410 taggal és közel 4 ezer méhcsaláddal. Elmondta, hogy a mézter­melés az 1955-ös évben 25 százalékkal meghaladta, a korábbi évek terméshoza­mait. Tehát megállapítha­tó. hogy a méhészet a szak­csoportokon belül jelentős fejlődést ért el. Ebben nagy szerepet vállaltak a föld­művesszövetkezetek. Kocsis Sándor előadói be­szédében a méhészet fejlő­dését országos méretekben értékelte. — Az ország máhállo- mánya mintegy 30 száza­lékkal növekedett az el­múlt évben — mondta Ko­csis elvtárs. — Export-ter­vünk is sokkal nagyobb, mint a korábbi években.— Szabolcs megye azonban nem sokban segítette elő e terv teljesítését, tekintve, hogy csupán 1.9 százalék­kal járult hozzá. A méhészet fejlődését né­hány olyan jelenség hát­ráltatta, amelyet nem tud­tunk az elmúlt évben ki­küszöbölni. A méz tárolá­sához • szükséges kannát nem tudtuk például bizto­sítani. Ebben az évben nem tesznek ilyen akadályok. —. Jelenleg 100 ezer kanna várja a mézszezont. A továbbiakban elmon­dotta, hogy az elmúlt év­ben 7 vagon műlépel kap­tunk cserébe magyar mézért, A mi mézünk nagyon ke­resett cikk külföldön, ép­pen ezért érdemes méhé­szettel foglalkozni. Suhajda Jenő a gyümölcs- termelők feladataival is foglalkozott. Jelentős helyet szentelt a méhek védelmé­re vonatkozó kérdéseknek. A permetezés időben való elvégzéséről beszélt pél­dául. Ismertette azokat a rendeleteket, amelyek a méhek védelméről szólnak. Elmondta többek között azt is, hogy a későn perme­tező gyümölcstermelőket megbüntetik, s a méhek pusztulásában okozott ká­rokat megtéríttetik velük. A hozzászólók az elért eredményeikről beszéltek, s arról, hogyan kell véde­kezni a méheket pusztító rabló madarak ellen. Az értekezlet eredményes volt, sokat tanultak belőle megyénk méhészei. Dorogi Mihály. S/abolcs-Szatmárl NÉPLAP Szerkeszti: a szerkesztő bizott­ság. — Felelős kiadó: M1)P Szaboles-Szatmár Megyei Bi­zottsága. — Szerkesztősé::: Nyíregyháza. Sztálin tér 21. szám — Tel’.fon- 11-70. 11-71 11-76. — Kiadóhivatal: Nyír­egyháza. Zsdánov o 1 Telefon: 50-00 Terjesztik: a Megyei Postahiva­tal hírlaposztályn és a hírlan- kézbesítő postahivatalok. Elő­fizetés: postahivataloknál éti kézbesítőknél Havi előfizetési dl.1 11 forint Szaboles-Szatmár Megyei Nyom­daipari Vállalat Nyíregyháza, Dózsa, György u. 5 Tel.: 32-25. Felelős vezető: Szilágyi József, M I MM M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom