Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-10 / 290. szám

Ttináes-tömeghapcsolnt * Tanácsülés Nyírpilisen a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről A községi tanácsoknak a termelőszövetkezetek megszilárdításával és számszerű fejlesztésével kapcsolatban állandó, de ebben az időszakban külö­nösen fontos feladatuk van. Éppen ezért járásunk te­rületén a december havi községi tanácsüléseken kü­lön önálló napirendi pont­ként és pedig a napirend súlyának megfelelően első­nek tárgyalták meg a ter­melőszövetkezet megszilár­dításának és tovább fej­lesztésének kérdését ta­nácstagjaink. December 7-én a nyír­pilisi tanácsülésen a ta­nácstagok igen őszintén tárgyalták a termelőszövet­kezeti mozgalom fejleszté­sében és megszilárdításá­ban végzett munkájukat, önkritikát gyakoroltak és egyöntetűen megállapítot­ták, hogy községükben a termelőszövetkezet fejlesz­tésének eredménye igen gyenge. Mindössze 5 szalád lépett be 8 taggal a meg­lévő „Vörös zászló“ TSZ- be. V. Oláh József, a vég­rehajtó bizottság elnöke, a végrehajtó bizottság beszá­molójában igen hely'esen mutatott rá azokra az ered­ményekre, amelyekkel a nyírpilisi „Vörös Zászló“ ezt a gazdasági évet zárta. Ismertette a tanácsülésen, hogy a tagok munkaegysé­genként több mint 5 kilo­gramm kenyérgabonát kap­tak és ezen kívül az átla­gos munkaegységgel ren­delkező tagok 20-20 mázsa burgonyát, kukoricát és munkaegységenként 20.40 forintot kaptak készpénz­ben. A beszámolóban szó volt alvói is, hogy ennek a kicsi, de egészséges cso­portnak tekintélyes vagyo­na van. A tagoknak a munkához való viszonya igen jó. A termésátlag növelése érde­kében kitűnő eredményt értek el, mert az aránylag gyenge nyírpilisi homokföl­dekről 9 mázsa holdan­ként! búzatermést takarí­tottak be, rozstermésük holdanként 3, három és fél mázsával több volt, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. December 13—24-ig Béfcekelcsiiii-bgtizetési napok lesznek A községi tanácsok nem fordítanak elég gondol a befizetések szorgalmazásá­ra. Pedig ez fontos, mert nem egy községben van még befejezetlen építkezés, amit esetleg a békekölcsön részesedésből tovább lehet­ne építeni, vagy a terve­zett építkezéseket megkez­deni. A dolgozó parasztság be­fizető készsége megvan, csak a végrehajtó bizottsá­goknak, az állandó bizottsá­goknak és a tanácstagoknak kell ezt a munkát lelkiis­meretesen elősegíteni. Ép­pen ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága fel-, hívással fordul a tanácsta­gokhoz, állandó bizottsá­gokhoz és a végrehajtó bi­zottságokhoz, hogy a béke­kölcsön befizetésének meg­gyorsítása érdekében vala­mennyi községben december 13—24-ig békekölcsön befi­lliánrzik a tanácstagok példamutatása A hiba olt van, — mon­dotta a beszámoló — hogy a tanácstagok nem mutat­nak példát. Megemlítette, hogy biztosan meg fognak változni az eredmények, ha a tanácstagok közül többen fogják követni Czir- ják Antal tanácstag példá­ját, aki éppen a december 3-án tartott zárszámadási ünnepségen lépett be a Vörös Zászló Termelőszö­vetkezetbe. Bonhárdi Sándomé, Do­rogi Mihály, és Juhász Já­nos tanácstagok felszólalá­saikban elmondották, hogy a községi tanács végrehaj­tó bizottsága éppen a leg­fontosabb feladatát mu­lasztotta el — éspedig azt, hogy a termelőszövetkezet­ben elért eredményeket, a nagyüzemi társasgazdálko­dás fölényét az egyéni gaz­dálkodással szemben meg­ismertesse. Ezek az ered­mények alkalmasak arra, hogy ösztönözzék az egyé­nileg dolgozó parasztokat a szövetkezetbe való belé­pésre.­A hozzászóló tanácstagok valamennyien elmondották, hogy a termelőszövetkezet eredményeit ismertetni fogják választókerületük dolgozóival és elősegítik, hogy megbarátkozzanak a termelőszövetkezet gondo­latával, azok tagjai legye­nek. Határozati javaslatot hoztak, mely szerint a Vö­rös Zászló TSZ ezévi ered­ményét a tanácstagok is­mertessék választókerüle­tükben a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztése érdekében, — úgy, hogy a községtől» távollévő csoport eredményei a falu dolgozó parasztsága előtt is általá­nosan ismertté váljanak. A tanácsülés feladattal bízta meg ezzel kapcsolatosan a mezőgazdasági állandó bi­zottságot. Feladatuk töb­Az instruktor, kit a köz­pont küldött ki szigorú arccal, instruktorhoz mél­tó merevséggel szemellen­zőjét :.. pardon :;. szem­üvegét megigazítva lépett be a kerékgyártó ügyeket intéző osztály vezetőjéhez. — Szabadság! — köszönt hidegen. A vezető a köszö­nő hangjából és szeméből kiolvashatta, hogy ettől az embertől nem egy könnyen szabadul. Minden kérdés nélkül előszedte igazolvá­nyait és a sok közül ki­emelt egy szép lila színűt — minden valószínűség szerint annak van jelen esetben a nagyobb súlya és a vezető orra elé dugta. A vezető megköszönte elő­zékenységét és hellyel kí­nálta meg. Az instruktor leült és máris beszélni kezdett. — Előre bocsájtom, hogy azonnal, operatívan aka­rok segíteni. Megmagyarázta a veze­tőnek, hogy megszűnt a bek között a továbbiakban, hogy az eddiginél nagyobb türelemmel és szeretettel foglalkozzanak az egyénileg dolgozó parasztokkal és se­gítse a termelőszövetkeze­tet minden munkájában. ILLÉS BÉLA a nyírbátori járási tanács vb. titkára. jegyzőkönyvezés, a dolgok­nak csalt; a megállapítása, a bajok fényképezése — ö ha kell a legfelső fórumig is elmegy és konkrétan se­gít. Miután ez általános be­vezetőt befejezte, áttért a „konkrét“ kérdezősködés- re. — ön a hivatalnak a ve­zetője? — Igen .. r — Milyen a kerítés ter­melés napi átlaga? — Neip panaszkodha­tunk . ; . — Lesz-e kerítés? — Lesz. — Export is lesz? — Az is lesz .:; — Na ez az, amiben se­gíteni akarom Önöket. Hányszor kátrányoztak eb­ben az évben? — A kátrányozások befe­jeződtek, általában 10-szer, de van hely, ahol 12-szer is kátrányoztunk ..; — Van elég gépjük? — Van, csak alkatrész hiányunk van és volt egész nyáron. zetési hetet szervezzenek. December 12-én vala­mennyi községben a pénz­ügyi, illetve a gazdasági ál­landó bizottságok tartsanak ülést, melyre az iskola igazgatóit is hívják meg, ennek az ülésnek a célja, megbeszéljék a tennivaló­kat, hogy elősegítsék a be­fizetési hét eredményét. — Hm, hm. — hümmög az instruktor. — Motorosgéppel is kát­rányoztak? — Természetesen, ha el nem romlott. — És ha elromlott? — Megcsináltuk és ment tovább. — Volt egész nyái’on nyersanyaguk? — Igen, volt. Ha valahol elfogyott rendeltünk. — Mindenki kátrányo- zott? — Nem. Vannak hanyag termelők, akik nem kátrá­nyoztak. — Mit csináltak az ilyen­nel? — Próbáltuk jobb belá­tásra bimi, de egypáran csak a potyát várják. Azt hiszik, hogyha a kátrányo­zás helyett egy miatyánkot mondanak, akkor máris tartós lesz a kerítésük. A kérdést kérdés követ­te, hogy mi hogy volt, csap éppen arról nem esett szó, hogy miben akar se­Egy instruktor, akit áldanak a Hogyan sefítette a Nyíregyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Öroson fi tanácsülés előkészítését? November 19-i lapszá-1 munkban a Nyíregyházi | Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, a december havi tanácsülé­sek előkészítéséről vezér­cikket írt. Ügy gondoltuk, hogy a nyíregyházi járás községei — mivel a járási vb. elnöke hívta fel a köz­ségek figyelmét, a decem­ber havi községi tanács­ülések előkészítésére — va­lóban jobban elő fogják készíteni a december havi községi tanácsüléseket, mint esetleg az ezelőtt megtartottakat. Gondoltunk arra is, hogy a járási vég­rehajtó bizottság és hiva­tali szervezete konkrétabb segítséget ad a községi végrehajtó bizottságoknak, mint azt eddig tette. Oros előkészületi mun­kálataiból nem ezt állapí­tottuk meg. Annak ellené­re, hogy Mankovics elvtárs e hónap 7-én meglátogatta Oros község végrehajtó bizottságának hivatali szer­vezetét és a sok feladat mellett éppen a tanácsülés előkészítéséről feledkezett el. Nézzük meg hát, hogyan néz ki a járási vb. elnök cikke nyomán az előkészü­let a járás együk községé­ben, helyesebben Oroson. Az ütemezés szerint 13­gíteni, és hogyan. Mikor -már a tapogatózó kérdése­ken túl volt, megkezdte a kérdőre vonást. — Milyen intézkedést tett a hivatal annak érde­kében, hogy a kutyák rést ne törjenek a kerítésen? — De kérem, ez a tulaj­donos érdeke, hogy a ke­rítése épségben legyen. Mi köze ehhez a hivatalnak! — Kérem, engem az is ér­dekel. hogy mi a vélemé­nye önnek? — Én legfeljebb a szom­szédommal összeveszek, ha a kutyája a kerítésemet rágja. — Na látja, ez már ered­mény, ha harcosan kiáll a kerítés mellett. — Nagyon sok helyen nincs kerítés, mi az oka hogy nincs? — Mi kérem a termelés ügyeit intézzük. A kerítés­szállító vállalat szállítja a kerítést. A kivitelező vál. — Tudom, tudom. A ke­rítés anyag elég lész az ön- véleménye szerint? — Ez attól függ, hogy a kereskedelem képes lesz-e án kellene a tanácsülést megtartani, amikor a poli­tikai iskolák tartják foglal­kozásukat. A végrehajtó bizottság titkára úgy vé­lekedik, hogy a tanács­ülést átteszik 14-re. Vajon kit illet meg a tanácsülés összehívása, nem-e a vég­rehajtó bizottságot? A ta­nácsülés időpontja előtt hat nappal még nincs tisz­tázva, hogy milyen tárgy­sorozati pontok kerülnek a tanács elé. A járási tanács a Megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottságának öt napi­rendi pontot jelentett be. 1. ) Beszámoló a vb. mun­kájáról. 2. ) Adó- és begyűjtési tervteljesítés értékelése. 3. ) Földművesszövetkezet munkája. 4. ) Tsz fejlesztés. 5. ) Oktatási és népműve­lési állandó bizottság mun­kája. A község vb. titkára 3 napirendi pontot ismer, hi­szen a végrehajtó bizottság munkatervében is annyi van felvéve. Nézzük ezeket a napiren­di pontokat: 1. ) Tsz fejlesztés. 2. ) Földművesszövetkezet munkája. 3. ) Adó- és begyűjtési tervek teljesítése. átvenni az árut. a közleke­dés birja-e szállító kapaci­tással» . . De kérem ezt tessék velük megtárgyalni. Ezt ők jobban tudják. En véleményem szerint nem lesz elég a kerítés anyag. — Hm, hm, — újra hüm­mög, és újra kérdőre von. — A kerítéshez alkatré­szek is keiienek. Hogyan gondoskodott a hivatal az alkatrészek és pótalkatré­szek ellátásáról? — Az igény felmérése a kereskedelem, az alkatrész gyártás pedig az ipar fel­adata. — Mi nem rendelkezünk sem üzlethelyiségekkel, sem gyártó részleggel. — Ettől függetlenül ez az önök feladata — az osztályvezető elsápad és szédülni kezd, majd dadog­va mondja: — De..: de..: ké. ..rém, m..: mi kerítést termelünk. — Jó, majd a tárgyi bi­zonyítékot szerzünk vidék­ről. Az instruktor útnak. in­dult és egy hetet töltött vi­déken a bizonyítékok be­Tehát amint látjuk, a já­rás által közölt öt napiren­di pontról a községi tanács nem is tud. Egyetlen na­pirendi pont beszámolója sincs elkészítve. Kérdésünk: A beszámo­ló elkészítésében bevor.ják- e az illetékes állandó bi­zottságot, szakembereket, tömegszervezetek vezetőit? Ha igen, lesz-e ideje még a végrehajtó bizottságnak tárgyalni, esetleg módosí­tásokat alkalmazni időben, hogy a tanácstagok a ha­tározati javaslatot az ülés előtt 5 nappal megkapják, s ők választóikat megkér­dezve felkészülve vehesse­nek részt a tanácsülésen? KÉRDEZZ - FELELÜNK BA ETA LAJOS a Felié Titkársága Szervezési Csunort — A tanács és VB határi tail)]ázni ej ha nein miért? VÁLASZUNK; A Klap.var NépköztársasáK Miniszter tanáéi ának 1090/1954. (XI. 28.) nT számú határozat 36. pontjának u) alpontja alapján a határozati lavarla- tok. isv tehat a határozat is — indokolást nem tartalmazhat­nak. az indokolást az eldter- lesztésnek kell magába fog­lalni, Lényegében ez azt jelenti, hogy a helyi tanácsok és azok végrehajtó szervei a feladatuk körébe eső tevékenységet kol­lektív munka eredményeként határozzák me«. A hozott ha­tározatok álulában feladato­kat szabnak meg és ifién kevés az olyan határozatok száma, amelyik egyedi ügyekben hoz döntést (pl. lakáskiutalás, bon­tási enr.edélyok. fellebbezések stb.). A feladatok meghatáro­zásában mát- maga az indo­kolás is henne van Például nem lenne helyes, ha a helyiípir szerzésére. Amikor a túrá­ról visszatért a következő operatív segítséget adta jegyzőkönyvbe foglalva: „A hivatal nem gondos­kodott, illetve nem intéz­kedett, hogy a kutyák a kerítést össze ne törjék, va­lamint a kerítés építését nem szervezték meg, nem gondoskodtak arról, hogy elegendő kerítés anyag áll­jon rendelkezésre, de nem intézkedtek az irányban sem, hogy a kerítéshez ele­gendő alkat, illetve pótal­katrész biztosítva legyen és a kerítés építő kapacitás ki legyen használva, ami miatt a kutyák szabadon szaladgálhattak, és sok kárt tettek.“ A jegyzőkönyv tartalmi megismerése után a veze­tővel aláíratta és elkö­szönt. A vezető könnyes szemmel nézett utána és halkan rebegte:--- KÖ. Ö. .; sző..: ülöm a segítséget. Vincze József. r gyarmati Járási Tanács VB. iának vezetőie kérdési: j zu toknak kell-e indoklást tar­vállasatok munkájának megja­vításánál azt a határozatot, hogy a munkaversenv kiszéle­sítésével emelni kell a terme­lékenységet és csökkenteni az önköltséget, úgy indokolnánk, hogy igv kellett határozni, mert a munkatermelékenység növelésének és az önköltség osökentésénck egyik fentes elő­feltétele a munkaversenv kiszé­lesítése Az er,védi ügyekben hozott döntések esetébon a tanács a határozat végrehajtását a vég­rehajtó bizottságra bízza. Ta­nácsi határozat egyedi ügyek­ben ciak a vb. tagok megvá­lasztásánál fordul elő. itt azonban nem köteles indokol­ni azt. hosv miért választottá meg tagjai kezűi pontosan azo­kat a személyeket, akik vb. ta­gokká lettek. A vb. egyedi ügyekben ho­lott határozatainak indoklását tartalmazza az előterjesztés. A határozat alapján, amit a vb. egyedi ügyekben hoz. az ille­tékes szakosztály, vagy csoport az illetékesekhez két részből álló határozatot küld ki. A ren­delkező részben szerepel, hogy a vb. müvén döntést hozott a konkrét egyedi Qp.ybsn és az indokolási részben szerepel, hogy miiven indokok alapján hozott ilyen határozatot. Te­hát nincs szükeég arra. hogy a vb. jegyzőkönyvben vagy ha­tározati kivonatban az indo­kolási részt MUön felvegyük, hiszen a legvzökönwhöz csa­toljuk az előterjesztés 1 pél­dányát. amiben az indokolás szerepel. A határozati kivona­tot pedig annak szakosztály­nak. vagy szakcsoportnak küld­jük, amely az egyedi üp,vet dön­tés végett a vb. elé terjesztette s igy tehát a határozat indo­kolását ismeri. Különleges helyzetet jelent az. amikor a tanács, vagy * vb. az alsóbb tanács vagy vb. határozatát semmisíti meg s az erről szóló határozati kivo­natot egyenesen az alsóbb ta­nácsnak. vagy Vb-nek küldi meg. Ilyen esetben talán indo­koltnak látszik, hogy a hatá­rozatot indokoljuk is. Mégsem kell ilyen esetben sem indo­kolni a határozatot, mert ilyen esetben a határozati kivonat­hoz csatoltuk az előterjesztés egy példányát is. amiben sze­repe). hogy milyen indokok alapján kellett az alsóbb ta­nács. illetve vb. határozatát megsemmisíteni és Igy ez a kö­rülmény a határozat indokolá­sát itt is szükségtelenné teszi«

Next

/
Oldalképek
Tartalom