Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-10 / 290. szám

1955 december 10, szombat NÉPLAP Mi történt az elmúlt 24 órában a külpolitikában? A. A. Balganyin és N. Sz. Hruscsov indiai tartózkodása 10 vezetés erős termelőszövetkezet A tiborszállási Petőfi TSZ elnökéről és munkájáról késén üdvözölje Bulga- nyint és Hruscsovot. A Ramniva-parkban a szovjet vendégek tisztele­tére nagygyűlést tartottak. A színes reflektorfényben úszó, virágokkal gazdagon díszített emelvényről Szuk- hadia föminiszter üdvözö'te a vendégeket. — Nagyon vártuk látoga­tásukat, nagy örömmel és megelégedéssel fogadjuk önöket. Boldogok vagyunk, hogy körünkben üdvözöl­hetjük önöket — hangzott beszédében. Az üdvözlésre N. A. Bul- ganyin válaszolt. Beszédé­ben a többi között a követ­kezőket mondotta: — Nagyon megindított bennünket ez a mostani meleg, testvéri fogadtatás is. Soha nem felejtjük el. i (Hosszantartó taps.) Az indiai és a szovjet nép barátsága kimagasló történelmi vívmány. E ba­rátság a békeszerető né­peknek a háború ellen, a békéért és a biztsn-ágért vívott harcában született. Népeink barátsága óriási jelentőségű a béke erőinek növelése szempontjából (Taps.) A nagygyűlés végén, aján­dékokat nyújtottak át a vendégeknek: Dzsajpuri kisiparosok, aranyművesek, takácsok, hímzőnek művé­szi készítményeit, továbbá radzsasztáni népviseleti ru­hákat és turbánokat. Később Radzsasztan ál­lam kormányzója bankettet adott Bulganyin és Hrus­csov tiszteletére. 1952 februárjában alakult meg Tiborszálláson a Petőfi Termelőszövetkezet, 47 család 56 tagja 378 hold földön kezdte el a közös gazdálkodást. Az új út ismeretlen tiehézségeket, buktatókat állított• a szövetkezett csalá­dok elé. Azonban, mint végtelen idők óta: az ember éppen abban tud nagy lenni, hogy amiben hisz, azért kemény akarattal és elszántsággal küzd. így indult a tiborszállási Petőfi TSZ is. Nézzük, hogyan ért a mába. Sok minden függ alté!: milyea az elnök Nem kicsi do’og egy csa­lád helyett sok család gondját vállra venni. Egész ember kell hozzá. Olyan ember, akiben bízni lehet, aki kiáll mindenkor és min­denütt a közös érdekért, megfontoltan, de gyorsan tud határozni a legnehe- j zebb kérdésekben és veze- j lésre képes, amit el is fo­gadnak tőle. Mindjárt a megalakulás után. alig három hónappal új elnököt kellett válasz­tani. Ki legyen? A tagság döntötte el: Czele Gyula. Czele elvtárs nem nagyon akarta vállalni. Mindég nyugodt, szerény, csendes természetű ember volt. Fő­leg arra hivatkozott, hogy fiatal ő elnöknek. (Most 34 éves.) „Nem baj“ — mond­ta a tagság, — „Mi veled leszünk, mindenben segí­tünk.“ Valóban, a tagság bizal­mával, segítségével mind jobban megismerte Czele elvtárs az elnöki tennivaló­kat. Egyre biztosabb kéz­zel vezette a szövetkezetei. És ebben persze nagyon sokat jelentett a 10 hóna­pos elnökképző iskolán való részvétel és a szorgalmas tanulás. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága szerdán határozatot hozott nyilvánosságra a politikai helyzetről és a párt felada­tairól a jelenlegi politikai helyzetben. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága az olasz nép harcában há­rom feladatot tűz ki: 1. A népnek követelnie kell az atlanti háborús politika irányzatának felszámolását és Olaszország tevékeny hozzájárulását a nemzet­közi kapcsolatok feszültsé­gének enyhítéséhez, 2. Kö­vetelnie kell az alkotmány megvalósítását, a kormány- hatóságok, és a gyárakban a tőkések részéről a meg­különböztetések megszün­tetését, a dolgozó tömegek bekapcsolását az állam­ügyek intézésébe, mint az alkotmány tiszteletben tar­tásának és a társadalmi haladásnak biztosítékát. 3. Új politikát kall követelni a monopóliumok és a mun­kanélküliség ellen, az élet­színvonal felemeléséért, a földreformnak és a mező­gazdasági bérleti szerződé­sek demokratikus reform­jának megvalósításáért. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak egy másik határozata az állami iskolák demok­ratikus reformjának kérdé­sével foglalkozik. E re­form megvalósítása érde­kében támogatni kell a kö­zépiskolai tanárok sztrájk­ját, át kell dolgozni a tan­terveket korszerű, demok­ratikus szellemben, harcot kell folytatni az iskolák klerikalizáj.ása és az írás­tudatlanság ellen, iskolákat kell építeni a nép számára. Ide tartozik a nyolcosztá­lyos elemi iskola bevezeté­se s a tankötelezettség ez- kel kapcsolatos kiterjesz­tése a hat-tizennógy éves korú gyermekekre. Olasz­országban jelenleg a tan­kötelezettség a hat-tíz éves korú gyermekekre vonat­kozik. Groáewohi látogatása Csou Eti-lajnéi Dzsajpur. A TASZSZ kü- ; löntudósítója írja: N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov december 7-én a Damodar folyó völgyében (Nyugat-Ben gália és Bihar állam) az új indiai iparfej­lesztésének fő körzetében 'öltötte a napot. Ezen a vi­déken az állam komplex ; energetikai és öntözőmű építési tervet valósít meg. A Damodar völgye kis varosainak és falvainak egész lakossága megjelent a szovjet vezetők és kísé­rőik fogadására, amikor azok gépkocsijaikon az aszanszoli repülőtérről a Csittarandzsani mozdony-! gyárhoz hajtattak. Mindenütt díszkaput ál­lítottak fel, lobogókat tűz­tek ki. j N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin az üzemből valói távozása előtt felkereste az! igazgatósági épületet és megkoszorúzta D, Csitta- randzsan-Dasz mellszobrát. Csittarandzsan-Dasz (1870 —1925) indiai hazafi volt, aki az ország függetlensé­géért harcolt. A szovjet vendégek to­vább utazva, megtekintet­ték a Damodar völgyének legnagyobb hidroenergeti- kai építkezését, a Majthon duzzasztógátat. A duzzasztógát építkezé­sének közepén N. A. Bul- ganyint és N. Sz. Hruscso­vot többszáz építőmunkás kíséretében R. R. Divakar, Bihar állam kormányzója es P. Sz. Rau, a Damodar- völgyi korporáció elnöke fogadta. A vendégek tovább utaz­va, az éjszakát Szindriben töltötték. December 8-án reggel megtekintették a műtrágyagyárat. Az üzem megtekintése után N, Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin és kísérőik visz- szahajtattak Aszanszolba, Onnan Dzsajpurba, az Észak-nyugatindiai Rad- zsasztan állam fővárosába repültek. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov Dzsajpurba érke­zését ünnepként fogadta ez a félmilliós lakosú, a maga nemében páratlan ősi vá­ros, amely a XVIII. század elején, a nagv mogulok bi­rodalmának hanyatlási kor­szakában épült. A repülőtéren és a vá­rosba vezető útvonalak! mentén már kora reggel- nagy tömegek gyülekeztek. Délután három órára leg­alább 200-000 ember gyűlt össze. A repülőteret és a városba vezető útvonala­kat zászlók, transzparen­sek, virággal borított dia­dalívek díszítették. A vendégek fogadására a repülőtérre érkezett Rad- zsasztna állam kormányzó­ja, a dzsajpuri maharadzsa, Mohanlal, Szukhadia, Rad- zsasztan állam főminiszte­re, valamint Dzsaipur sok tekintélyes polgára. A városba érkezésük után a vendégek a főmi­niszter meghívására megte­kintettek egy lovaspóló- mérkőzést, amelyen a kor mányzó is megjelent. A mérkőzés győzteseinek Bul-ij ganyin és Hruscsov nyúj-! tóttá át a díjakat. Ezután a szovjet vendé­gek gépkocsin bejárták a várost, amelyet tisztele­tükre szépen feldíszítettek. A szovjet vendégek meg­érkezésének napját ünnep­nappá nyilvánították. Az egész lakosság a főútvona­lakon tolongott, hogy lel­OUo Grotewohl minisz­terelnök a Német Demok­ratikus Köztársaság kor­mányküldöttségének vezető­je és felesége csütörtökön délután látogatást tett Csou En-lajnál, a Kínai Népköztársaság államtaná­csának elnökénél Ai elnöknek jé szervezőnek kell lenn; Kezdetben nagy nehézsé­get jelentett a laza munka- fegyelem. Hiába volt meg az elnök iránti jóakarat, a tagság egyrés-ze nem tudta megszokni máról-holnapra a rendszeres és fegyelme­zett közösségi munkát. Hol a trágyakihordásnál volt baj, hol a kaszálásnál s nem ritkán, pedig több munkahelyen is egyszerre. Mit tesz ilyenkor az elnök? Szervez. De ha nem tudja ezt azonnal, hogy kell, mi” t kell? Meg kell tanulnia. És pedig gyorsan, míg nem nő nagyra a baj. Czele elvtás megtanulta. Mint a példa mutatja: nem rosszul. Nem a munkafegyelem megsértőivel kezdte. Előbb a legjobban, leghűségeseb­ben dolgozókkal beszélt. Hogy nem jó lesz az így további- Ugyan mire halad­hatnak, ha a tagság egy- része nem műveli me,’ a reábízott területet, naponta csak egyszer fordulnak a fogatok, a jószágok egvré- sze jólákik,' míg a másik része éhen marad . .: A leg'szorgalmasabbakat ke­reste fel hát előbb és kérte őket, hogy legyenek ott ők is, mondják el véleményü­ket, ha a munkafegyelem­sértőkkel beszél. Mindég több tag jelenlétében került szó a munkafegyelem kér­désére. így csinálta, ami lé­nyegében nem mást jelent, mint azt, hogy a tagság egymást győzte meg a mun­kafegyelem betartásának fontosságáról. Megnőtt az egymás iránti bizalom és felelősségérzet. Keni leíiel akármilyen a iáitokkal való kóoáoniód Ä franciaországi választási harc A franciaországi válasz­tási küzdelem egyre jobban kiéleződik. A radikális párt vezetősége Mendes-France elnökletével csütörtökön este összeült és gyakorlati­lag szakított az - Edgar Faure vezetése alatt álló úgynevezett baloldali köz- társasági tömörüléssel. Az RGR tagjai — mint isme­retes — a radikális pártból, a jobboldali ellenállókból és több kisebb középpárti alakulatból kerültek ki. A radikális párt legutób­bi kongresszusa elhatároz­ta hogy visszavonja képvi­seletét az RGR-ből. Guy Mollet és Mendes- France csütörtökön este sajtóértekezletet tartott a szocialista párt székházá­ban és közös nyilatkozatot adott az újságíróknak az úgynevezett republikánus frontról. Megfigyelők sze­rint a közös sajtóértekez­letre valószínűleg az adott okot,, hogy máris ellenté­tek mutatkoznak a repub­likánus fonton belül a szo­cialisták és radikálisok kö­zött. A V I. Békekölcsön túl jegyzéséből 1956-ban 1400 lakás épül a TÍdiki városokban A VI. Békekölcsön túljegyzéséből — százmillió fo­rint költséggel — 1956-ban terven felül 1400 lakás épül a vidéki városokban. Köztük Nyíregyházán 40 sxoba- kónyhás lakás építését kezdik meg a jövő év elején az építőipari vállalatok dolgozói. Sok minden fordul meg j azon, hogy egy termelőszö­vetkezeti elnök miként bá-1 nik a tagsággal. Hogyan teszi ezt Czele Gyula elv­társ, a tiborszállási Petőfi TSZ elnöke? Ő szerényen csak ennyit mond erről: „Mindenkivel egyformán az őszinteség hangján kell beszélni. Nem tenni kivételt senkivel.“. Ez I valóban így van és éppen : ez az alapja ennek a kér­désnek. Hogy az elnök ne félvállról beszéljen és ne csak lökje a szót annak, | aki nem rokona, nem só- ; gora, nem komája. Hiszen I egy termelőszövetkezet semmiképpen sen lehet egyes családok kiváltsága, éppen az elnökön keresz­tül. A jó szövetkezeti elnök­nek ismerni kell a tagság' minden egyes tagjának sze­szélyét, természetét. Hiszen az egyik ember csendes, szótlan, a másik ideges, könnyen lobbanó természe­tű. míg a harmadik ma- kacskodó és így tovább. Például idős Kovács Fe­renc az elmúlt tavasszal sehogy sem akart belenyu­godni abba, hogy a kuko­ricát négyzetesen vesse a tsz. Nem kevés meggyőző erő és türelem kellett ah- I hoz. hogy idős Kovács elfo- ! gadja a tervet és pedig | úgy, hogy ne legyen belőle harag s kedvvel dolgozzon tovább. (Most valóban örül idős Kovács Ferenc, mert a tsz. négyzetesen vetett ku­koricája jó néhány mázsá- s'al termett többet, mint az egyénieké, akik a régi szo­kás szerint vetettek.) Az elnöknek tehát mindég és minden egyes taggal szem­ben meg kell találni a leg­megfelelőbb hanget. De egymagában még ez sem elegendő. Mindezen tű] is­merni kell az elnöknek a tagok családi viszonyát, helyzetét is. A megalakulás óta egész a legutóbbi ideig, hét csa­lád nem tartott háztáji te­henet. Czele Gyula elvtárs, a tsz. elnöke tudta ezt és nem helyeselte.- Sokat el­beszélgetett a család tag­jaival. míg aztán ezek is megvették a háztáji tehe­neket. Akár a határban, akár a tanyaközpontban jár Czele elvtárs, nem tud úgy elmenni senki mellett, hogy ne köszönjön, ne szól­jon előre. Hiszen aligha van olyan ember, akinek a barátságos hang ne esne jól. Rakodnak valamit és Czele elvtárs ott megy el, nemcsak megnézi a munka menetét, hanem segít is, ha arra szükség van. Zsákot emel valaki s az elnök ezt látja: odasiet és feladja. az elnök semmit sem csinál egyedül. Nem határoz és nem dör*. A taggyűlések előtt Czele elvtárs állandóan figyeli és feljegyzi a tagok javasla­tait, észrevételeit. A köz­gyűlési beszámolókba ezek: Is belekerülnek. A tagság beszél róla, határozzanak hát felette. Az elmúlt nyáron pél­dául arról beszéltek a ta­gok, hogy az istállók köze­lében lévő baromfiólból mind gyakrabban vész el az apró baromfi. Máshova kellene helyezni az ólat, mert a patkányok az ösz- szes baromfit elpusztítják. Közgyűlésen történt erről határozat: a baromfiólat tá­vol az istállóktól, a legelő szélire kell átépíteni. Azóía semmi baj nincs a barom­fiak körül. (De persze, a patkányoknak is pusztulni kell az istállókból!) Czele Gyula elvtárs azt tartja:, fontos minden be­szédet, minden felszólalást meghallgatni. De elhallgat­tatni, a szót megvonni va­lakitől nem szabad! A tiborszállási Petőfi TSZ elnöke egyedül sem­miféle nagyobb vásárláso­kat nem eszközöl. Rendsze­rint 2-3 vezetőségi taggal megy csak el jószágot, ta­karmányt vagy gépet ven­ni. A maga szavát, akara­tát — bármennyire is he­lyesli — nem kényszeríti annak végrehajtására azon­nal a tagságot. Csak ha a tagság is döntött, akkor cselekszik. Röviden így le­het ezt megfogalmazni: a tagság tudta nélkül sem­mit nem vesz, semmit nem ad el. semmire szerződést nem köt. És éppen ezért, a szövetkezeti demokrácia ilyen szigorú betartásáért szereti, becsüli a tagság és tisztelik a még egyénileg dolgozó parasztok is. A tekintély Az eiiiök és a szövetkezeti demokrácia A tiborszállási Petőfi J vasiatokat készít azok kija­Termelőszövetkezetben két (vitására, a következő ten- hetenként tartják a vezető-j nivalókra a havonként ösz- ségi üléseket. Ez megtár- Iszeülő közgyűlés számára, gyalja az eredményeket,'Nem úgy, hogy meg van az, megkeresi a hibákat és ja-, elnök, intézkedjék. Azaz, Czele Gyula elvtárs úgy a tanácsházára, mint bár­milyen más hivatalba azzal a tudattal lép be, hogy ő sok családot, sok embert képvisel. Hangját is ahhoz igazítja. Persze, nem kia­bálva, káromkodva, hanem az öntudat alapján. Fellé­péséből azonnal kiérződik: egy termelőszövetkezeti el­nök beszél. A felesleges utakat, idö- pocsékolást kerüli és ép­pen ezért nem nyugszik ad­dig, míg valamit tökélete­sen el nem intézett. Reá ne mondja a tagság: mi­féle elnök ez, hogy mindég csak utazgat, hivatalokat jár. Ruházkodása egyszerű. Nem hivalkodó, de nem is lompos, elhanyagolt. Ami­kor először találkoztam vele, a köszönés utáni sza­vam ez volt: „Ugy-e, maga a tsz. elnöke?“ Családi életében, min­denkori viselkedésében nincs kivetni való. Lakása rendes, udvara tiszta. Fele­sége mindenben együtt van, együtt dolgozik a tsz. tag­ságával. A nyáron is ki volt mérve részére — mint bármelyik más tagnak — a reá eső kapásterület, amit rendesen megmunkált és a terméseredménnyel sem maradt le. Pedig három gyermekük van. Milyen a jó tsz. elnök? Czele Gyula elvtárs így vá­laszol erre: „Minden tetté­pen érezze a közösség irán­ti nagy felelősséget.“ Töké­letesen igaza van. (Folytatjuk.) W* Ax Irtass Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom