Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-07 / 287. szám
1955 december 7, szerda N f. I' L \ I* Á Sturmann-házaspár a falusi élefefválasztotta Látogatás a Fűszer és Édesség Nagykereskedelmi Vállalatnál Sturmann Lajos elvtárs, a mátészalkai pártbizottság munkatársa nem jött üres kézzel falura. Több éves pártmunkájának változatos tapasztalatait hozta magával. Falura jött, — otthagyta a kedves várost, az örökös zsibongást, amely oly kellemesen egybeolvadt a villamosok csilingelő zenéjével. Városból falura — üzemből a mezőgazdaságba jött segíteni a falu szocialista formálásában. Sturmann Lajos nem költözött egyedül Mátészalkára. Követte leghűségesebb segítőtársa, élete párja is. De nem, mint egyszerű háziasszony, hanem mint pártmunkás. A párt felhívására mindket- • len jelentkeztek falusi pártmunkára. így került Sturmann Lajos a mátészalkai pártbizottságra, felesége pedig a mátészalkai állami gazdaság párttitkári funkciójába. Kevés ez az egy hét, amit eltöltöttek az új helyen. Mégis mennyi élmény, egész életre szóló kedves emlék íródott szívükbe. Az első nap gyorsan múlt. Kedvesen, barátságosan fogadták mindkettőjüket a járási párt- bizottságon, a tanácsnál, a faluban, ahová még az első nap ellátogattak. Sturmann Lajos első útja a szamoskéri termelőszövetkezetbe vitt. Itt ismerkedett meg, a tsz. tágas portáján a termelőszövetkezet problémáival. Itt adta az első jó tanácsokat, hogyan kell ügyesen gazdálkodni, hogy jövőre még több legyen a jövedelem. Felesége is sok élményt szerzett egy hét alatt. Az új hely már kevésbé számít újnak. Ezelőtt szintén állami gazdaságban volt pártmunkás, sok a hasonló vonás az új és a régi munkahelye között. A feladatok, a problémák ismeretesek, — inkább az emberek újak. Bizonyára a lányok is, akik a múlt csütörtökön az almafákat tisztították, igen fiatalok lehettek ebben a munkában. Sturmanné szeme hamarosan észrevette, hogy csak nagyolva ka- pargatják a fákat, a DISZ brigád lányai. Nem hagyta szó nélkül. Figyelmesen, nehogy. megsértse őket, odaszólt a mellette dolgozó kislányhoz: — Erősebben fogd a késit fel Sturmanné. — Addig az állami gazdaság vendégszobájában lakunk. A bútor és a többi holmi még Budapesten van. — Milyen tervekkel indul az új helyen a Sturmann házaspár? — Szép terveink vannak — mondja az asszony — csak a lakás meglegyen. Teljesen a falusi életre rendezkedünk be. A zedbe a kaparót, Erzsi! így könnyen elsiklik a férgese mellett. A lány értett a szóból — a többiek is hallották — a párttitkár szerény figyelmeztetése elevenjükre koppintott. Családi otthont, barátságos kis szobát, sarjadó, családi fészket kerestem Sturmannéknál. Sajnos, azonban nem találtam. A Sturmann házaspárnak még nincs állandó otthona. — őrülünk, ha december 15-re megkapjuk a megígért lakást. — világodecemberi fizetésünkből szeretnénk vásárolni egy sertést, később baromfiakat is. — Hogy érzik magukat? — Megszerettük ezt a kedves tájat — veszi át a szót a férj. — Szép vidék ez, tegnap este a feleségemmel megállapodtunk, hogy véglegesen itt telepszünk le. A Sturmann-család bizakodóan, szép tervekkel, munkakedvvel lép az új útra. Munkájukat, boldog, ságukat bizonyára semmi sem gátolja meg. Páll Géza. Nyíregyházán, az Irodaház II. emeletén van a Szabolcs-Szatmár megyei Fűszer és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat központja. Itt intézik a megye állami és szövetkezeti boltjainak és közületeinek fűszerrel és édességekkel való ellátását. Kapcsolatban vannak a fűszert, lisztesárull és édességeket készítő vállalatokkal, mint például a szerencsi, szolnoki és budapesti csokoládégyárakkal, a kecskeméti és szegedi konzervgyárral, a budapesti éj győri kekszgyárral és máíj élelmiszercikket gyártó vált lalatokkal. Már most intézi kednek, hogy azokat az áruféléket, melyeket a kereskedelmi vállalatok az I. negyedévre — megrendellek, a gyártó üzemek, elkészítsék. Szállítási szerződéseket kötnek egyrészt a gyártó üzemekkel, másrészt pedig az árut tovább értékesítő vállalatokkal. Gyakran cseng a telefon. Reklamálnak, intézkednek az ütemterv szerinti szállítás ügyében. Készítik a diszpozíciókat, számlázzák a túrajárattal küldött tételeket. * A Beloiannisz téren van a vállalat nagy raktára. Tehergépkocsik állnak a bejárat előtt. Nagy most a forgalom. Nagyobb, mint máskor. Karácsonyra es újévre több édességet vásárolnak a dolgozók, mint máskor. Serény munkában találtuk Tamási Gyula ?lvtár- sat, az édesség raktárost, aki a cukoíkás-doboz „hegyek“ között diszpozíciós tételt állított össze. Panaszkodott, hogy nagyon zsúfolt a raktár. Mintegy két va- gonnyi keksz és egyéb ostyaáru, közel három vagon cukorka és legalább fél va- gonnyi csokoládé van a t aktárban. Megyénk lakosságának havonta csak cu- korkából közel 500 mázsát adnak el. — Legjobb ideje, hogy végre beköltözzünk az új raktárba, — mondotta Tamási elvtárs. — Itt eléggé »ossz körülmények között dolgozunk, nehéz fizikai munkával végezzük a munkát. A fürdőnk, öltözőn^ és melegedőnk egyetlen mindenes helyiségben van. Az új raktár felől érdeklődünk. — Voltam már megnézni a Simái úton az építkezést. Többrnint egymillió forintért építette a Megyei Építőipari Vállalat. Karácsony után oda költözünk. Mi az emeleten leszünk. Korszerű az ottani berendezés. Szép új árutároló polcok vannak, lesz megfelelő mennyiségű kézi tolókocsink és liftünk is. Ott aztán még jobb eredményeket fogunk elérni. Biztosabban megőrizzük a „Kiváló Vállalat“ címet. A vállalatnak egy másik dolgozója: Gerda András, — aki most várja a „Szakma Kiváló Dolgozója“ kitüntetést, — elmondotta, hogy az űj raktárban külön fürdőjük, öltözőjük, külön ruhásszekrényük, melegedőjük lesz. Amellett, hogy az új raktár valóban nagyon korszerű és ki fogja elégíteni á vállalat dolgozóinak minden igényét, még azért is gazdaságos, hogy megszüntethetik az irodaház felvonulási épületében és a városnak mintegy hat más helyén lévő raktárokat. E helyiségeket más célokra lehet majd használni, s ami a legdöntőbb, biztosítva le-z az áruk helyes kezelése, tárolása és a minőség megóvása. O. A. Száz; eves az ukrán hidrometeorológriai intézet A kijevi közvélemény bensőséges keretek között emlékezett meg az ukrán hidrometeorológiai, tudományos kutatóintézet megalapításának századik évfordulójáról. A szovjet hatalom évei alatt az intézet hatalmas kutató bázissá fejlődött. A nevezetes dátum alkalmából az intézet tudományos tanácsa ünnepi ülésszakot ■ rendezett a Tudósok Kásában. Az ülésszak munkájában részt vet-' tek Ukrajna és a. szövetséges köztársaságok hidrolö-; gusai. Kijev. főiskolai tanára, a kijevi obszervató- riumok munkatársai és-, más közéleti személyiségek. Az intézet századik évfordulója alkalmából ki-; állítás nyílt, a Tudósok Házában. Szabolcsi György kenyérsütő brigádja jé példát ittlal Szabolcsi György kenyér-1 sütő brigádja a Nyíregyházi Kenyérgyár II. számú péküzemében dolgozik. A brigád tagjai munkakezdés előtt negyedórával már a munkahelyen vannak. Tervüket 140 százalék felett teljesítik, és a minőségük is kiváló. A jó munka mellett takarékosan bánnak a liszttel és a fűtőenergiával. A brigád felfigyelt arra, hogy a dagasztócsésze oldailan dagasztás közben állandóan lefolyik a liszt. A lisztet fel tudták még használni többszöri szitálás után, de ez munkát követelt. Újítanak a dagasztó- csészén. Gumibetétes liszt- gyűjtő peremet szerelnék a dagasztó csészére, s megakadályozzák vele, hogy á liszt a földre hulljon. így naponta 60—80 kiló lisztet mentenek meg a szennyeződéstől. Beszélgetés Sáradi Béla elvtárssal, us Építő* és Sxcrelöipari Vállalat iixenti pártsxervexeténck titkárával a vállalat munkájának meg javításáról A megyei ipari nagyaktíva értekezleten elhangzott beszámoló bírálta a Megyei F’- '1" -s Szerelőipari Vállalatot. Nem mozgósították megfelelően a vállalat dolgozóit a KV márciusi határozatának megvalósítására, aminek az lett a következménye, hogy a vállalat hó- napról-hónapra nem teljesíti tervét, nem működik gazdaságosan. Az elhangzott bírálatra a vállalat vezetői nem reagáltak. Az értekezleten elhallgatták a bírálatot. Ezek után megkerestük Sáradi Béla elvtársat, a vállalat üzemi pártszervezetének titkárát, és arról beszélgettünk vele. hogy hogyan látja a pár-tszervezet vezetősége a vállalat munkáját. Első kérdésünk az volt, végeznek-e rendszeresen megfelelő termelési agi- tációt a pártszervezet népnevelői? 1— Pártszervezetünk tagjai ismerik a KV márciusi határozatát. — mondta Sáradi elvtárs. — Beszéltünk arról az elvtársakkal, hogy milyen fontos a kommunisták helytállása a termelésben és ■Isősorban az ő példamutatásukra van szükség. Értünk el eredményeket, de ezek nem kielégitőek. A vállalat munkájának szervezését és a kommunisták példamutatásának ellenőrzését megnehezíti, hogy a vállalat a megye területén 50—60 munkahelyen dolgozik egyszerre. Nem tudtuk megfelelően kialakítani a pártcsoportokat sem, ami pedig hozzásegítette volna párttagjainkat ahhoz, hogy időnként megbeszéljük a népnevelő munka problémáit, és azokat a feladatokat, melyek a munkahelyen megvalósításra várnak. Másik kérdésünk az volt, hogyan tett eleget a pártszervezet vezetősége a termelés pártellenőrzési kötelezettségének? — A KV márciusi határozata óta beszámoltattuk a vállalat igazgatóját, a főmérnököt, a főkönyvelőt és az ÜB elnököt is. Megbeszéltük velük, hogy a meglévő fogyatékosságokat hogyan javítsuk ki. A vállalat főmérnöke például olyan műszinttervet terjesztett elő, amit nem lehetett elfogadni. Egyszerűen felsorolta azokat a feladatokat, amelyek a vállalatok tervében szerepeltek. De azt,] hogy e feladatokat hogyan ] akarják megvalósítani, hol, I milyen újítást, ésszerűsítést akarnak megvalósítani,, továbbá, hogy a munka megvalósításához milyen gépeket akarnak munkába állí- j tani, — erről nem sok szó í volt. Megmagyaráztuk,! hegy a hiányosságot sürgő-] sén pótolni kell. Űj főmér-! nökünktől azt a választ] kaptuk, hogy ebben az esz^j tendőben nincs ideje és már ] nem is érdemes ilyen kér-! déssel bíbelőd:'’. Bízunk] abban, hogy sikerülni fog j megértetnie a pártszervezet-1 nek a főmérnök elvtárssal;] mennyire fontos a műszint-! terv készítés, mennyire fon- ] tos a dolgozók műszaki fejlesztési javaslata inak figyelembevétele, és azok beiktatása a tervekbe. Bizony nagy szükség van a vállalatnál az élenjáró munka- módszerek alkalmazására, mint például a sztahanovista gvorsfaiazásra, az . előregyártóit elemekkel történő építkezésre és egyéb, egész sor éleniáró módszer meghonosítására. A vállalattól Szanyi elvtárs és még néhány an tap....! adatcserén voltak »»A* megyében. Amikor rista-stértek. elmondották amit láttak, tapasztaltak, és amit a vállalatnál is eredményesen lehetne alkalmazni. Azonban ez csak üres szó maradt, nem gyü- mölcsöztétték á tapasztaltakat. A vállalatnál adva van a lehetőség arra, hogy például fokozzák az épíjletido- mek előregy ártását. és felhasználják a munkahelyeken rejlő rejtett tartalékokat. Jegyzőkönyvek tanúskodnak róla, hogy a dolgozók követelik az élenjáró munkamódszerek bevezetését, a szerszámok felújítását. Vitái Mihály sztahanovista kőműves brigádvezető egv értekezleten bemutatta a saját maga által készített simítót, hegy oly an sifnító- ra lenne szükség a gyors és jó munkához. Azt is javasolta. ’••'-y a gyorsfalazáshoz készíttessenek habarcste- rítőt, — azonban nem tettek eleget ennek a kérésnél: sem, mint több másnak. Az üzemi bizottság sem végzett megfelelő felvilágosító munkát az olyan nézetek eloszlatására, mint amilyen például a kalcda-fala- zás alkalmazásánál tapasztalható. Ha a dolgozókkal megértetnék az élenjáró módszerek alkalmazásának jelentőségét, azt, hogy a sztahanovista módszerrel többet kereshetnek és államunknak is hasznot hajtanak. bizonyára nem idegenkednének úgy tőle. Megkérdeztük ezután milyen intézkedések történtek a közelmúltban az újító mozgalom fellendítésére, és a vállalat dolgozóinak szakmai továbbképzésére. — Vállalatunknál sokáig nem volt újítási megbízott. Nem végeztünk megfelelő újítási propagandát a dől- gezók között. Erre a hibára későn döbbentünk rá. Pótoljuk a mulasztást. Nemrég Jeles László elvlársat bízta meg a vállalat az újítási felelős teendőinek cllátá-ável, és egyben a szakoktatás szorgalmazásával. .fel-s elvtárs a pártszervezet vezetőségének tagja. Munkájával elő fogja segíteni e két fontos mozgalom eredményes előrehaladását. Már elbeszélgetett a régi újítókkal, a műszakiakkal és a munkásokkal is arról, hogy újítsanak, ésszerűsítsenek. A beszélgetés eredményeképpen Asztrab Sándor. Beregvári Zoltán, Nagy Károly és még több dolgozó kezdett újítások megvalósításához. Beregvári és Nagy elvtársi1' téglapanelek előregvártásán kísérleteznek. ami ha sikerül, nagy fejlődést fog hozni az építkezéseknél. Jeles elvtárs kérte a vállalat vezetőjét, adjon anyagi sowfts^get is ahhoz, hogy megfelelő újítási propagandát fejthessen ki. Például újításokra felhívó plakátokat helyezhessen el a munkahelyen. Már most dolgoznak az első negyedévi újítási feladatter- ven, melyet minden munkahelyen ismertetnek majd a dolgozókkal. A szakmai továbbképzés érdekében külön a műszaki dolgozók részére, és külön a szakmák dolgozói részére továbbképző tanfelyamot szerveznek. A technikusok részére például hetenként tart majd előadást a vállalat főmérnöke. El akarják érni, hegy a technikusok szakmai képzettségét az építésvezetők szakmai színvonalához emeljék. Sáradi elvtárs elmondotta azt is, hogy a napokban ke-' rült sor a vállalatnál a KV novemberi határozatának, széleskörű megvitatására. Megfogják beszélni a kommunistákkal. —. azután pedig a termelési értekezletet} az üzem valamennyi dolgozójával — azokat a feladatokat, melyekről a határozat szól, és amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a vállalatnál megjavuljon a vezetés, a munka, — és a jó munka - eredménye majd a vállalat tervteliesitésében mutatkoz- son meg. O. A, 2
