Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-07 / 287. szám

1955 december 7, szerda N E I» L, A r A Burmái Unió elnökének fogadósa N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov tiszteletére Hétfőn délután Ba U, a Burmái Unió elnöke az el­nöki palota kertjében fo­gadást rendezett N. A. Bul- ganyin és N. Sz. Hruscsov elvtórsak tiszteletére; A fogadáson jelen voltak a burmai utazásukra N. A. Bulganyint és N. Sz. Hrus- csovot elkísérő összes sze­mélyek. Burmái részről megjelent U Nu miniszter- elnök, a kormány tagjai, jelen voltak továbbá a dip­lomáciai testület tagjai. Hétfőp este A. D. Scsibo- rin, a Szovjetunió burmai nagykövete estebédet adott N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov tiszteletére. Az. estebéden megjelent- U Nu miniszterelnök feleségével, a burmai kormány ^ötoio! minisztere, U Mong On, a Burmai Unió moszkvai1 nagykövete. Pz Observer N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársak burmai látogatásáról Az angol polgári sajtó kom­mentárjaiból lemérhető, hogy bizonyos angliai körö­ket nyugtalanít a szovjet vezetők lelkes burmai fo­gadtatása. Ezt tükrözi az Observer ranguni tudósító­jának távirata is. A tudósító hangoztatja: „A szovjet vezetők felada­tát megkönnyítik a nyugati hatalmak tévedései. Ezek közül a legsúlyosabb az a segély volt, amelyet az Egyesült Államok központi hírszerző ügynöksége Csang Kaj-sek ama csapatainak nyújtott, amelyek a kom­munisták kípai győzelme után Burmába menekültek/“ A tudósító rámutat arra j is,hogy Burmának gazdasá-1 ga megszilárdításához sür-| gősen pénzre van szüksége, | s minthogy a Nyugat nem1 hajlandó az ország rizster­mésfeleslegét megvásárolni. Burma a „kommunista tömbhöz fordult. Innen ígé­retet kapott, hogy csere- kereskédelmi alapon átve­szik a kivihető rizsfelesleg egynegyedét. Ennélfogva Burmában mindenki úgy látja, hogy a kommunisták sietnek a segítséggel, rizst vásárolnak és ezzel meg-j mentik az országot. A Nyu-; gat viszont olyan állítólagos barát, aki a szükség idején megtagadja a segítséget.“ A szovjet-ukrán küldöttség befejezte Szabolcs-Szatmár megyei látogatását A szovjet-ukrán küldöttség kedden befejezte Sza­bolcs-Szatmár megyei látogatását. A harmadik nap délelőttjén Nyíregyházán voltak, ahol kisebb csoporton- j ként az MNDSZ-betí, a DISZ-ben. a tanácsoknál, a kór­házban, az MTH-ban, a múzeumban, a mezőgazdasági gépjavítóban téttek, látogatást. Elutazás előtt a vendé­gek és vendéglátók -kölcsönösen ajándékokat nyújtottak ! . át egymásnak. Átutazóban Kisvárdán még újra kiszálltak a kül- | clottség tagjai, ahol-virágokkal halmozták el őket a kis- várdai'dolgozók. A záhonyi búcsúztatáson a párt- és tömegszerveze­tek képviselői is megjelentek. A megye dolgozói "nevé­ben Fekszi István elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott köszönetét a vendégek­ének a látogatásért. A küldöttek nevében A. M. Seketa elvtárs, a küldöttség vezetője köszönte meg V szívélyes vendéglátást. >'■ , — Háromnapi tartózkodásunk alatt meggyőződtünk arrpj, hogy a magyar nép, .a maga javára és hasznára dolgozik. Itt tartózkodásunk alatt meggyőződtünk ár­ié', hogy közös célokért dolgozunk. Házámenve’ el­mondjuk, hogy mit láttunk az önök szép megyéjében — mondotta a küldöttség . vezetője. A küldöttség tagjai ezután .hosszas és szívélyes búcsúzkodás után beszálltak a . különvon'atbá, amely Csapig vitte őket. Ugyanakkor Csapról hazaérkeztek a Szabolcs-Szatmár megyei - küldöttéK: Őszinte, tartós barátságot! (Howard Fast cikke a Lityeraturnaja Gazetában) Macmillan megnyitó beszéde az angol alsóház ciprusi vitájában Az angol alsóházban hét­főn vita kezdődött a cip­rusi helyzetről. A vitát Macmillan külügyminiszter megnyitó beszéde vezette .be. í; A külügyminiszter „kitű­nő elvnek“ nevezte az ön­rendelkezést, de hozzátette, • hogy „földrajzi, történelmi és stratégiai okokból kivé­telek is lehetségesek és ép­pen a Földközi tender ke­leti medencéjének tekinte­tében minden okunk meg­van arra, hogy bizonyos mértékig ilyen meggondolá­sok vezessenek bennünket.“ A külügyminiszter a to­vábbiakban a sziecten foly­tatott kommunista agitá- cióról“ való eszmefuttatás­sal folytatta beszédét , és ez­zel igyekezett alátámaszta­ni azt a kijelentését, hogy „ha Nagy-Británnia most magára hagyná Ciprust, en­nek súlyos, sőt szerencsét­len következményei lenné­nek.“ A munkáspárti, ellenzék nevében elsőnek James Griffiths volt gyarmatügyi miniszter szólalt fel, alti hangoztatta, hogy meggyő­ződése szerint a ciprusi kér­dést addig nem lehet ren­dezni, amíg Nagy-Britannia nem adja meg a sziget la­kosságának az önrendelke­zés jogát, legalább is elv­ben, meghatározva már most az autonómia meg­valósításának időpontját. A Szovjetunió külügyminisztériuma sajtó osztályának figyelmeztetése amerikai laptudósítókhoz A begyűjtési miniszter rendeleté n borbegyűjtés egyes kérdéseinek sza báivosásáről A begyűjtési miniszter az. élelmiszeripari miniszterrel, valamint a SZÖVOSZ igaz­gatósága elnökével egyetér­tésben rendeletet hozott az 1955. évi terület utáni bor­begyűjtési tervek teljesíté­sének biztosításáról. A rendelet szerint a bor- forgalmi vállalatok, vala­mint a borbegyűjtéssel meg­bízott földművesszövetkeze­tek az 1955. évi borbeadási kötelezettség és a hátralé­kok teljesítésének elősegí­tése végett — a még be­gyűjtendő bormennyiség és a rendelkezésre álló tároló edények figyelembevételé­vel — a termelőkkel táro­lási szerződést Vöthetn A tárolási szerződés alapján a termelők folyó évi borbe­adási kötelezettségük és múlt évi hátralékuk teljesí­téséhez szükséges bormeny- nyiséget 1956. január 31.-ig salát hordójukban tárolhat­ják. Az ilyen hordóban tárolt bort a termelő köteles foko­zott gonddal kezelni, meny­nyiségileg és minőségileg hiánytalanul megőrizni. A vételijegyzett bor mennyiségét a község bor­begyűjtési 'tervének teljesí­tésébe be kell Számítani és a szabadpiaci joe megadása szempontjából figyelembe kell venni. A termelőknél tárolási szerződés alapján tárolt bort az átvevő szervek 5 napos előzetes értesítése után 1956. január -‘U-ig bármikor - átvehetik. Az át­vételkori minőségnek meg­felelő teljes vételár még hátralévő részét ezzel egy­idejűleg készpénzben kifi­zetik. Nem tehet tárolási szer­ződést kötni kulákokka'. | notórius nemleljesítökkel, továbbá azokkal a terme­lőkkel. akiknek a bc.gvfűté­si megbízott a beadási hát­ralékok telies'ipcére bort fnojpit ]e. Az Uven terme­lőktől a hekaZri krüelezett- séa és a hátralékok tejesí­tésére beadandó bort az. átvevő szorv°kn~k,. feltétle­nül át kell venni. L. F. lljicsov, a Szov­jetunió külügyminiszté­riuma sajtóosztályának ve­zetője december 5-én ma­gához kérette a sajtóosz­tályra R. O. Malley-t„. az Associated Press hírügy­nökség moszkvai tudósító­ját és rámutatott előttük arra, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottságának .és a Szovjetunió Minisztertaná­csának november 10-i épí­tésügyi határozatáról adott tudósításaikban durva tor­zításokat követtek el. Ez okot adott arra. hogy az amerikai sajtóban és az amerikai rádió híradásai­ban olyan hazug jelentések 'ássanak napvilágot, illetve hangozzanak ej, amelyek durva kirohanásokat tar­talmaztak és sértették az ekkor éppen az Egyesült Államokban tartózkodó szovjet építészkülüöttság tagjait és különösen A. V. Viaszovot, . a Szovjetunió építészeti akadémiájának elnökét. Az amerikai lapok olyan koholmányokat kö­zöltek, hogy A. V. Viaszo­vot" megfosztották kitünte­téseitől, címeitől és elbo­csátották. Az ilyen erkölcsök össze­férhetetlenek a normális helyzettel és csak kompro­mittálják az említett tudó­sítók által képviselt ameri­kai hírügynökségeket és lapokat. A külügyminisztérium sajtóosztályán felhívták az említett tudósítók figyel­mét az ilyen jelenségek megismétlődésének . megen- gedhetetlenségére és figyel­meztették őket, hogy ha a jövőben is előadódnak ilyen esetek, a szovjet szervek megteszik a megfejelő in­tézkedéseket. A bciíjűjlcsi miniszter utasítása a kenyérgabona feleslegek é rlé k es í tésével k a pcsola 1 ba n A termelőszövetkezetek: idei jó kenyérgabona tér-] meséből feleslegek marad-] tak a termelőszövetkezetek | magtáraiban. A termelőszö-j vetkezeti tagság is munka­egység részesedésben. a szükségleteket meghaladó mennyiséget kapott kenyér- gabonából. Az állami gaz­daságok dolgozói és a gép-, állomások traktorosai pré­mium címén és munkaegy­ség után jelentős, a szük­ségleteiket meghaladó ga­bonafelesleget gyűjtöttek össze. A begyűjtési miniszter j most megjelent utasítása aj j termelőszövetkezeteknek, a] I termelőszövetkezeti tamk- | nak. állami gazdasági és] j gépállomási dolgozóknak le- I hetővé teszi, hogy kényér- j gabona feleslegeiket ió | áron. jelentős kedveznie- ‘ j nyekkel értékesíthessék. Az eladási feltételek szó rint a készpénzért átadott búzáért az átvevő telepek 230, rozsért 260 forintot fi­zetnek mázsánként. A zárolt forgalmú ipar­cikkek fogyasztási áron tori lénő juttatása esetén a fel-1 vásárlási ár búzából 260 fo­rint. rozsnál 240 forint má­zsánként. Az igénybevehető iparcik­kek és azok juttatási ará­nya: 50 kg kenyérgabona eladá­sa után 1000 db tégla. 200 kg kenyérgabona el­adása után 1 köbméter fe- nyő«ömbrúd. 250 kg kenyérgabona el­vára után 1000 darab cse­rép.. 250 kg kenvérgajiona el­adása. után (100 négyzetmé­tert 600 db pala. 1000 ka kenyérgabona el­adása után 1 köbméter fe­nyőfűrészáru. vagy 1 köb­méter bárdoltfa. Az állami gazdasági cs cénállomási dolgozóknak: 1500. ternio'őszüvetkezri," tagoknak 1200 kg kenvér­gubona e'ndásg esetén 1 db motorkerékpár. A termelők a szeb-dfel- vásárlás keretében eladott minden mázsa kenyérgabo­na után 20 kg korpát igé­nyelhetnek. A kenyérgabonát az ál­lami felvásárló telepek ve­szik át. A napokban New York-1 * *■ ba utaztam. A gép- j kocsiban Dekapcsoltam a j rádiót és hallottam, amint egyik neves rádió-hírma-, gyarázónőnk lelkes hangon j beszélt Borisz Polevoj be­nyomásairól a „Sportclub” meglátogatása után. El­mondta, hogy a szovjet ujságíróküldöttség hol járt tegnap és hova megy ma. A hangjából rajongó lel­kesedés csendült ki, szavai­nak értelme körülbelül az volt: „Milyen boldogság! Végre, végre nyíltan sze­rethetem az oroszokat, fennhangon, s ezért senki, semmiféle McCarthy nem üti le a fejemet.’ így beszél Amerika, örö­mében mosolyogva, Cso­dálkozhatunk-e ezen? Tíz év óta állandóan is­métlem, — a Lítyevatur- naja Gázeta, valamint, sok más orosz napilap' és fo­lyóirat hasábjain — .hogy népem néni akar háborút, .hogy ez nem: Valami zül­lött, istenverte nép, ha­nem csak a rosszszúndekú j emberek kis’ csoportja "bo­rított rá sötét, fenyegető felleget.. Mósj a í'fc'hő . Sze­gélye . felemelkedett és .úgy Játszik, mintha, a meg­könnyebbülés' mély sóhaja szakadt volna ki Amerika melléből. IVem kell külön kitér­"*"" nem arra, hogy ba­rátsággal tekintünk az oroszokra. Biztos vagyok benne, hogy ezt hazatéré­sekor megerősítette az önök mezőgazdasági kül­döttsége. Nem tudok róla, hogy valamilyen ember- csoportot ennyi szeretettel fogadtak és ünnepeltek volna hazánk egyik part­vidékétől a másikig. Délen és Északon, Nyugaton , és Keleten. Hasonló fogadta­tásban részesültek az önök építészei és újságírói. Es ne felejtsék el, hegy ez tízesztendős szovjetellenes ' propaganda után történik, I olyan tomboló és fékevesz- j tett propaganda után, ; amilyet még soha egyetlen ' ország sem látott. Mi e rejtély megoldása, ] mivel magyarázhatjuk az amerikai nemzet e titkát? Nem biztos, hogy e rö­vid levélben sikerül meg­magyaráznom, de minden- : esetre megpróbálom el­mondani legalább néhány ; elképzelésemet a réhdkí- j vül bonyolult kérdésről. IJ iőször is sok közös vonásunk van: mint nemzet nagyon hasonlí­tunk egymásra. Mindkét ország beláthatatianul nagy, a természet bőkezű volt önökhöz és hozzánk egyaránt. Friss szelek fúj- deg^tnak nálunk is, önök­nél is, az óriási sikságo- j kon és a hegyek között; j megvan minden, ami az j embernek kell, csak tudni kell elvenni a természet­től. Semmilyen más nép | kezében nincs ilj’en gaz- i dagság és bőség, s ez ben- I nünlc példátlanul naerész j törekvéseket és eigondo- ! iásokat szült. Nem szim- I bólikus-e, hogy népeink ! tekintetüket és tuöomá- I nyos gondolkodásukat a j csillagos ég felé fordítot­ták. ahol az emberi törté­nelem legnagyobb hódítá­sai várnak ránk, hogy ké­szek vagyunk a főid első mesterséges útitársait ki­küldeni az űrbe? Ehhez természetesen jutottunk el fejlődésünk útján, a ter­mészet erőivel vívott csa­tákban, amelyeket öruSkv nél és nálunk is jól is­mernek.’ jVl ásodsorban mindkét népben határtalan hit él a saját technikai fej­lődését illetőleg. Ameriká­ban, különösen az elmúlt két év folyamán, osztatlan elragadtatást váltott ki a szovjet technika. tf armadsorban, bál egye- lőre ködösen, kezd­jük megérteni a szccializ- J mus eszméinek . erkölcsi nagyságát. Sok amerikai ember nem ért egyet ve­lem, mégis úgy érzem, hogy megvan ez a megér­tés, bár idönkint nem tel­jes mértékben. ■ Nálunk, Amerikában él a régi, di­cső demokratikus hagyo­mány és mindenki, aki nyomon követi ezt a ha­gyományt, az amerikai szocialista mozgalom fele fejlődő különböző népmoz­galmakon keresztül láthat­ja, hogy milyen mélyek a gyökerei. Ezt nem lehet tíz­esztendő alatt megsemmi­síteni! Az Egyesül! Álla­mok Kommunista Pártja fennállásának harminc esz- ,-i tendeje alatt pillanatra sem szüntette be harcát az amerikai nép érdekeiért, A kommunisták vetetlek fel, vagy támogattak minden olyan kezdeményezést, ami Amerika javát célozta. Ezt: nem könnyű semmibe, venni. A kommunisták, áz utóbbi évtizedek folyamán elszenvedett üldöztetés el­lenére, híven őrzik az amerikai nép legszentebb hagyományait, s törhetet­len h őslelkűségről és elv- hűségről tettek tanúságot. Hőslelkűségük és plvhúsé- gük föllelkesített minden jószándékú embert. Bár erőfeszítéseikre az ameri­kai sajtó tíz esztendőn át1 rágalommal és hazugság­gal válaszolt, a nép tudta, hogy mit* gondoljon róluk. Franklin D. Roosevelt ide­jében meggyőződtünk ar­ról, hogy a nép mily ke­véssé ad hitelt a korrupté» szolgalelkű sajtónak és úgy vélem, hogy ez bizo­nyos mértékig napjainkban is megismétlődik. íte. végül, él a ne-, peinket mindenkor összekötő barátság, együtt­érzés és kölcsönös megbe- gsülés. Hányszor hallottam amerikai emberektől; „Ne­héz gyűlölni az oroszokat.” Amikor hallottam Gilelszt a Carnegie Hallban s az egész terem egy ember­ként, felállva ünnepelte a művészt — a tapsvihar vé­get nem érő baráti ölelés­re emlékeztetett, — meg­értettem, hogy ez mennyire igaz és hogy erre a szi­lárd alapra nyugodtan épít­hetjük barátságunkat. Még nem jutottunk túl minden nehézségen. A há­borús gyújtogatókát meg­riasztotta az Oroszország ♦ránti baráti érzések elemi erejű megnyilatkozása. — Szeretnék az érzések friss áradását clposványosítani. Szilárdan megfogtuk egy­más kezét, de sokan, túl sokan szeretnék baráti kézszorításunkat szétvá­lasztani. önök látták az amerikai nép arcát, .hallot­ták hangját. Az ■ ameri­kaiak jó, egyszerű, szor­galmas emberek. Békében akarnak élni, békében akarják nevelni gyerme­keiket és' a legutóbbi né­hány hónap folyamán nagy lépést tettek előre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom