Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-07 / 287. szám
dJiläq proletariat eptquälieUk f NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS -SZATMÁRMECYEI; BI20TTSACANAK LAPJA A mai számban : A Sturmaun házaspár a falusi életet választotta (2. oldal) Elutazott megyénkből a sr.ovjet-nkrán küldött*?? (3. oldal) Asszonyoknak, lányoknak (4. oldal) Gondos gazda tanácsai (5. oldal) XII. évfolyam, 287. szám AHA 50 FILLFH 1955 december 7, szerda Jobb minőséget és nagyobb tervszerűséget a téli gépjavításnál! Megyénk az 1955-ös esztendőben kimagasló terméseredményeket ért el. Ebben többek között nagy szerepe van korszerű gépi technikánknak, gépeink folyamatos, jó üzemeltetésének is, annak, hogy a téli gépjavítást évról-évre jobb minőségben és tervszerűbben végeztük el. Az elmúlt téli gépjavítás minősége a megelőző évihez viszonyítva például mintegy 50 százalékkal javult. Ez kifejezésre jut az egy gépre eső teljesítmények növekedésében, a gépi munka minőségének javulásában és végső soron a nagyobb terméseredményekben. Az erő- és munkagépek folyamatos munkája fokmérője a gépjavítás minőségének. A most lezáruló gazdasági évben gépállomásaink megyei átlagában mind- ö«sze 3—4 százalék között mozog a géphiba miatti kiesés ideje. A vencseilői gépállomáson például 0.5 százalékot sem érte el. Volt azonban olyan gépállomásunk is, ahol a 10 százalékot is meghaladta, például a nagyecsedi és a kis- várdai gépállomáson. Természetes, hogy az ilyen nagyfokú kiesés a terv teljesítését erősen gátolta. Ennek bizonyítéka az, hogy mind a két gépállomás az utolsók közt kullog a tervek teljesítésében, viszont a vencseilői gépállomás az elsők között jár. ■ De mi az oka, annak, hogy az egyik gépállomáson kevés volt a géphiba miatti kiesés, a másikon sok? Az,‘ hogy az olyan gépállomások, mint a vencseilői, lelkiismeretesen javították ki a gépeket, vagyis minőségi munkát végeztek, — az olyan gépállomásokon pedig, mint a kis- várdai, vagy a nagyecsedi, nem fordítottak kellő gondosságot a gépek kijavitá- sára. Már pedig ilyen hibáknak a mostani gépjavítasi időszakban nem szabad előfordulniuk. A gépjavítási munkák jó megszervezésével, a brigádok helyes kialakításával a kijavított gépek rendelkezés szerinti átvételével meg kell akadályozni a múlt hibáinak megismétlődését. Vajon elegendő-e az az intézkedés, ami ezen a téren eddig történt? Az augusztus 31-én tartott megyei értekezlet, amelyen a gépállomások főmérnökei és főmechanikusai vettek részt, felhívta a figyelmet a gépjavítási tervek elkészítésére, a gépjavításhoz szükséges anyagok és alkatrészek biztosítására és egyéb fontos problémákra. Ez az értekezlet, amely a legfelsőbb párt- és kormányhatározatok útmutatásait vette figyelembe — hangsúlyozta, hogy legfőbb szempont a téli gépjavításoknál a minőség és a tervszerűség követelményeinek betartása. Itt megállapítást nyert az is, hogy a gépek főjavítására megadott 300 munkaóra és a folyójavításokra megadott 200 munkaóra bőségesen elegendő a jó minőségű munkára és a jó keresetre, amit a legutóbbi minisztertanácsi határozat a korábbiakhoz mérten jelentősen meg is emelt. Az új bérezési rendszer és a téli gépjavítás egyaránt november 1-től indult. Minthogy a téli gépjavítás végső határideje február 28 és ennek az időnek első negyede már mögöttünk van, levonhatjuk az idei téli gépjavítás első tanulságait a további munka megjavítása érdekében. Mi a helyzet a novemberi gépjavítás; tervek teljesítésével? November 30-ig megyénk az erőgépek főjavítási tervét csak 68 százalékban teljesítette. Ennek az az oka, hogy Kölese és Nyírbátor csak 50 százalékban, Demecser, Kisvárba, Mándok, Nagyvarsány, Nyírtelek, Tiszaszalka és Vencsell í pedig egyáltalán nem végezték el az erőgépek főjavítását november hónapban. De nem jobb a helyzet az erőgépek folyójavításánál sem. Ebből a tervtsljesíiés csak 55 százalék. A munkagépek novemberi javítási tervével szemben .s nagy elmaradások mutatkoznak. Ekét például a de- mecseri gépállomásán egyáltalán nem javítottak, pedig tervük szerint 8 darab volt előirányozva. Tárcsát nem javított a mándoki, a nagyvJfsár.yi és a tiszaszai- kai gépállomás. A beütemezés szerint csak a kislétai gépá' lomás végezte el mind a fő, mind a folyó javítást a/ crő- és a munkagépeknél. Általános tapasztalat gépállomásainknál az, hogy a gépjavítást ötletszerűen és nem a beütemezi szerint végzik. Tipikus példái ennek Nagyecsed, Nagyvarsány és Tiszaszalka. Egyes gépfajlák javításával, a tervvel szemben, túl előre szaladtak, másokkal pedig nagyon elmaradlak, vagy egyáltalán nem is javítottak. Ezeknél a gépállomásoknál nagyon fontos, hogy ne a fiókban tartsák a tervet, hanem vegyék elő és ahhoz igazodjanak a munkában. A tervszerűtlen. kapkodó munka nemcsak selejtes javítást, hanem az önköltség tetemes megnövekedését is eredményezi. Igaz, hogy a megkésett őszi munkák miatt a gépjavítás is késedelmesen és nem az előzetes terv szerint indulhatott meg. Azonban ez a kivételes helyzet semmiképpen sem vezethet arra, hogy a gépjavítás befejezésének határidejét szem elől tévesztenők. Minden gépállomás körzetében vagy már befejezték, vagy rövidesen befejezik az őszi munkákat és akkor nem lehet akadálya a tervszerinti munkának. Most tehát legfontosabb feladat; utolérni a tervet, hogy február végére valamennyi gépállomásunk jó gépekkel, friss lendülettel álljon készen a tavaszi új feladatok végrehajtására. R vásárosnaményü járás még mindig utolsó a silózáshan Járásaink a silózási versenyben a november 1-i értékelés alapján megtartották a korábbi sorrendet. A kemecsei járás továbbra is az első helyen halad. 111.8 százalékra teljesítette tervét. Második lett a mátészalkai járás, 102.4 százalékos teljesítésével. Dicséretet érdemel a mátészalkai gépállomás melynek körzetében a termelőszövetkezetek túlteljesítették silózási tervüket. Ez a két járás teljesítette, illetve túlteljesítette a beütemezett tervet. Messze fölötte állnak valamennyi járás silózásban végzett munkájának, különösen, ha a vásárosnaményi járásról van szó. — Ügy látszik, ebben a járásban haragban vannak az állatokkal vagy a traktorosok, vagy a dolgozó parasztok. Nehéz eldönteni, melyik a kettő közül. így aztán megállapodtak a 15.9 százaléknál. Űgylátszik, nem szívlelte mgg a korábbi bírálatot Pogácsás Péter elvtárs, a nagyvarsányi gépállomás igazgatója. Hasonlóan áll a bírálattal a nagykáliói járás mezőgazdasági osztály- vezetője, Forró Sándor elvtárs és Tőry Emil, a nagy- kállói gépállomás főmezőgazdásza. 10 nap alatt ugyanis 344 köbmétert silóztak a járás területén — Akárhogy nézzük, mindenképpen kevésnek bizonyul ez a kemecsei járásban silózott 2254 köbméterhez viszonyítva. Jó volna, ha azok a járások, amelyek nem a legjobb munkáért kaptak bírálatot, megszívlelnék azt. és mostmár teljes erővel munkához látnának. Hírek a xárixámadáüról 77 forintot ér egy munkaegység Olcsváxt Ünnepélyes keretek között tartották zárszámadási közgyűlésüket az olcsvai Béke Termelőszövetkezet dolgozói. Együtt ünnepeltek a tsz-tagokkal a fiatal úttörők, akik kedves műsorral tették emlékezetessé a közgyűlést. Nagyon sokat fejlődőt', az elmúlt két év alatt a Béke TSZ. 1953-ban még 365 ezer forint volt a szövetkezeti alaptőke, most pedig 1 millió 10 ezer forintot tesz ki ív közös vagyon értéke. Az egyéni részesedésen is megmutatkozik az erős gazdasági alap. Az idei zárszámadáson 35.33 forint volt egy munkaegység értéke. Ez csak a készpénzben kiosztott összeg. A természetbeni juttatásokkal együtt 77 forintot ért egy- egy munkaegység. Jól dolgoztak ebben a gazdasági évben a Béke tagjai. Előirányzott termelési tervüket mindenben túlszárnyalták. Búzából például 9 mázsára számítottak, s 13 mázsánál jóval többet adott vetésűk. Ugyanígy jól jövedelmezett valamennyi terményíé- leség: a 35 mázsát termő kukorica, a 3-Kl-et terma répa, a burgonya, mely 160 mázsát adott holdanként. Nagyon megdolgozlak érte. Háromszor-négyszer kapáltak, tárcsáztak. Meg is látszott a jövedelmen. Fekete János harmadmagával dolgozik a termelőszövetkezetben, s közel 59 ezer forintot vett fel a közgyűlésen. * Tóth Károly pedig egymaga dolgozott, 378 munkaegysége volt, s 29 ezer forintnál jóval többet kapott. A földjáradékot is pontosan kifizették a dolgozók-! nak, holdanként 304 forint; 60 fillért. (Ez az Ö3szeg a; fent említett jövedelembe! nincs beszámítva.) Indokolt,) a Béke TSZ tagjainak megelégedettsége. s az a kije-: lentésük: „Helyesen vá-l lasztottunk, amikor belép-! tünk a iermelőszövetke-! zetbe.” I•»-üli léplek he a zámámaiiánion a botpalád! Petőfibe A botpaládi dolgozó parasztok közül sokan elmentek a Petőfi Termelőszövetkezet zárszámadási közgyűlésére. ök is várták már ezt a napot, hiszen sokan előre meggondoltan úgy határozlak, hogy ekkor kérik . felvétel ükét Elhatározásuk valóra váltásában óriási szerepe volt a zárszámadási eredményeknek. Számot vetettek magukkal az egyéniek, belátták, soha olyan jövedelmet nem érnek el kis- parceliáikon, mint a termelőszövetkezetben. Fürtös Endre, aki másodmagával dolgozott, s évi tiszta jövedelme meghaladja a 64 ezer forintot, vagy a Kocsis Endréé, aki egymaga 26 ezer forintot keresett. Gyurkó Péter 10 holdas dolgozó paraszt gyermekei jövőjére gondolt, amikor ötödmagával lépett be. B. Varga Endre ugyancsak, 10 holdat, vitt be négy munkaerővel. Liszák Berta-! tannak nincs egy talpalat-j nyi földje sem. De van két! eifes karja, ami sok esetben mindennél többet ér.. Szükség van a Petőfiben aj munkásra is, nemcsak ai földjükért veszik be a dől-1 gozókat. Most, hogy számbelileg! is gyarapodtak, még na-) gyobb reményekkel láttak' az új gazdasági évhez. Műszaki fejlesztés a Szabolcs megyei lejipari Vállalatnál Az MDP Központi Vezetőségének márciusi határozatára tettekkel válaszoltak a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat dolgozói. Éves termelési tervüket már október 29-én befejezték. Export kötelezettségüknek is eleget tettek. Az évvégéig terven felül mintegy félezer mázsa vajjal többet adnak népgazdaságunknak és előreláthatólag 115 százalékra fogják teljesíteni 1955. évi tervüket. A KV határozata arra is mozgósította a vállalat dolgozóit, hogy fejlesszék tovább vállalatuknál a technikát. Ésszerűsítettek, újítottak. A műszakiak és a munkások több olyan javaslatot tettek a műszaki fejlesztésre, melyek közül többet azonnal, különösebb befektetés nélkül tudtak megvalósítani. Az alagútszárító légfúvásnak megváltoztatására tett javaslat megvalósításával évi 12 ezer forint értékű szenet takarítanak meg. A javaslatok közül megvalósították Tátrai István kisvárdai üzemvezetőnek a túlhevítő beépítésére tett javaslatát, mely biztosítja az üzem melegvízzel való ellátását. A túrószárító ládát guruló szerkezettel látták el, ami jelentős munkaóramegtakarítást. mintegy 8 ezer forint bérmegtakarítást eredményezett. Nagy gazdasági eredménynyel jelentkezik Kerekes Gyula nyíregyházi üzemvezetőnek az a javaslata, hogy a göngyölegeket házilag javítsák ki, amivel az idegen javítási költségeket csökkentik. Sára Gyula javaslatára tartálykocsik beállításával a gépkocsi állásidejét csökkentették, és a gépkocsi kihasználást javították meg. A termeit áruk minőségének megjavítására is több javaslat hangzott el. Farkas József főművezető az étkezési túró gyártására új technológiát dolgozott ki, melynek alapján a túró minősége sokat javult, és 100 százalékosan elsőosztályú minőségű lett. Javasolta továbbá a főművezető az exportvaj minőségének megjavítása végett a tejcukor használatát, melynek segítségével elérték, hogy novemberben már nem volt kifogás az' exportvaj minősége ellen. A vállalat kisvárdai üzemében nemrég javaslatot tettek a dolgozók kazeintúró készítésének gépesítésére. Ezt a javaslatot 1956- han fogják megvalósítani. Az ez évben megvalósított beruházások és felújítások között szerepel a nyíregyházi üzem átépítése,' és többek között két darab 100 kalóriás fűtőberendezés üzembeállítása. A kisvár-1 dai üzemnél felújították a félautomata szárítóberendezést, mely a kapacitás bővülését szolgálja. Továbbá' a megye területén felújítottak több hűlőcsarnoaoT. Újításokat kivitelező brigád alakult a Kisvárdai Vulkánban A Kisvárdai Vulkán Vasöntöde vezetősége kezdeményezésére az újító mozgalom továbbfejlődése érdekében újításokat kivitelező brigádot alakítottak az üzemben. A brigád tagjai között van műszaki tanácsadó technikus, hidegüzemi gyártásvezető, szerszámkészítő, gyalus, öntödei Iáéi próbaformázó. A brigád vezetője Andrikó Ferenc mintalakatos. Az újításokat kivitelező brigádot azért hozlak létre, hogy az üzemben min-) den beadott újítást határidőn belül elbíráljanak, valamint a kísérletekre utalt újításokat az élőírásnak megfelelően határidőre kivitelezzék. Ezzel is segíteni akarják a technika fejlesztését és a gyors kivitelezéssel hozzájárulnak a dolgozók munkájának, megkönnyítéséhez.
