Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-25 / 303. szám
1955 december 25. vasárnap NÉPLAP ■ssa-j* \ E M r£ E T K O X I IZEI L E Ä banduagi szellem a Közép-Keleten Az elmúlt hetek esemé-! nyei, Bulganyin és Hruscsov delhi, ranguni és ka- buli útja Ázsiára irányították az újságolvasók figyelmét. Nehéz dolga volt az utazás jelentőségét kommentáló. újságírónak, mert való igaz, semmi túlzás sincs abban, hogy olyan történelmi jelentőségű, ázsiai változásokkal állunk szemben, amelyeknek hatását és következményeit ma még távolról sem lehet teljesen felmérni. Azt azonban többszörösen is ki kell domborítani, ho«y mind e változások rúgója az ázsiai népek ébredő öntudata és ezt a legkézzelfoghatóbban a tavaszi ban- dungi értekezlet határozatai, e határozatokkal megszületett bandungi szellem fejezte ki. Bandungban azonban nemcsak Ázsia, képviseltette magát, a 29 ország között ott voltak Közép-Kelet kormányainak küldöttei is. Ezért helyes, ha most e földrész felé fordítjuk tekintetünket annál is inkább, mert a nemzetközi események is kívánatossá teszik ezt. Különösen a most végétért hét eseményei. Mi történt Jordániában ? Az egész nyugati tábort behálózó katonai rendszer a Közép-Keleten a legfoghí- iasabb. Több esztendős törekvések után nem sikerült sem az Egyesült Államoknak, sem Angliának paktumrendszerükbe kényszeríteni az itteni országokat. Néhány hónapja ugyan Anglia, Törökország, Pakisztán, Irak és Irán részvételével megszüle'ett a bagdadi egyezmény (METO) dé ennek hatásosságát igen csak gyengítette, hogy olyan országok, mint Egyiptom, Szíria és Szaud-Arábia határozottan elutasított minden közeledést ehhez a rendszerhez. Az imperialista katonai szövetségek kovácsai a régi módszert, a régi gyarmatosító elvet vélték legcélszerűbbnek alkalmazni elható- . rözásuk keresztülvitelére. Divida et imperia — Oszd meg és uralkodj — ebből az elvből született meg az az angol taktikai lépés, hogy kiszakítják a három ellenkező ország közé beékelődött Jordániát, gazdasági presszióval behálózzák és ezzel megbontják a közép- keleti semleges tömb egységét. A kijelölt személy, akinek feladata volt e tervet végrehajtani. ugyanaz a Gerald Templer angol tábormás mellett élés alapgondolataiból kiindulva kell rendezni. Ez a tétel elveti a nemzetközi kapcsolatok irányításának imperialista módszerét, az egymással szemben álló katonai tömbök szervezésének módszerét és helyükbe állítja azt. amit a tények parancsolnak minden kormánynak megvalósítandó politikaként: a gazdasági és kulturális egymásrautaltságot és ebből következően a békés gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtését. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Ázsia és Afrika államai túlnyomórészben gazdaságilag nagyon elmaradott országok és így a fentemlítettek I még fokozottabb szűk- , ségszerűségként jelenthez- j nek itt, mint bárhol má- ; sutt a világon. A másik tétel, amit a bandungi határozatok kifejeznek, egyenes folytatása az előbbinek. A 29 ország kormányküldöttei leszögezték, hogy a gyarmatosítás idejét múlta, elérkezett az ázsiai és afrikai népek fel- szabadulásának, önálló fejlődésre lépésének órája. Ezen az úton nem kis si_ kerekkel már megindult India és Burma, most kezd nekirugaszkodni Afrikában Egyiptom. Ennek a határozatnak a valóraváltása kihúzza a talajt az egész imperialista gyarmati rendszer alól. Magyar darab a Moszkvai Drámai és Vígszínházban Fontos új vonás nők, aki világszerte „Malájföld hóhéra“ néven ismeretes. Templer Ammanba, Jordánia fővárosába utazott, elő. terjesztette feltételeit — a további angol gazdasági segítség ára a csatlakozás a bagdadi paktumhoz — megbuktatta a háborús szövetséget ellenző korábbi kormányt, új, neki megfelelő miniszterelnököt helyezett hivatalba és jöttem — lát- *am — győztem jelszóval távozott. Itt lép azután a színtérre az, ami az új a nemzetközi életben és hozzá tehetjük — a világtörténelemben: a bandungi szellem. A nép a történelem alkotója — valljuk — és ezt már eddig is számos példával támasztottuk alá. Az alig másfélmilliós jor- dániai arab nép napjaink példájával igazolta e tétéi helyességét: a többnapos tömegmegmozdulások, átütő erejű tüntetések keresztülhúztak minden londoni és washingtoni diplomáciai számítást, sztornírozták a már elkönyvelt nyugati győzelmeket. A bagdadi paktum alig né- hányórás új jordániai kormánya jobblétre szende’ült és ha még végérvényesen nem is, az első ütközetben a nép diadalmaskodott. Bcmdtmq Jelentősége E népgyőzelem után érdemes is, fontos is ismételten szemügyre venni, lényegében mi is a bandungi szellem és miért hoz fontos változást a világban. A bandungi határozatokat két alapvető tételükkel lehet a legtömörebben kifejezni. Az egyik annak leszögezé- se, hogy a nemzetek közötti kapcsolatokat a békés egyHa a bandungi szellem előidézte ázsiai és afrikai változásoknak még jobban a mélyére akarunk hatolni, akkor feltétlenül figyelembe kell venni még egy új, rendkívül fontos momentumot. Ennek a térségnek az országai függetlenségi harcukat nem ma kezdték el, a legtöbb helyen több évtizedre tekinthetnek visz- sza. Ezek a függetlenségi harcok azonban a múltban el voltak szigetelve egymástól, ami természetszerűen kö .ülményesebbé is. nehezebbé is tette győzelmi lehetőségeiket. Éppen a jor- dániai események világítanak rá mindennél élesebben arra. hogy a bandungi gyarmatosítás "ellenes határozat nem 29 ország deklarációjának egyszerű mennyiségi összeadása volt, hanem a mennyiségi változás itt igazán komoly minőségi tényezővé vált. Arra gondolunk, hogy amikor Jordániára a gazdasági segély megvonásával akartak nyomást gyakorolni és így kényszeríteni a bagdadi paktumba, három arab ország kormánya — Egyiptom, Szaud-Arábia és Szíria — jelentkezett, felajánlotta, hogy noha neki is égetően szüksége lenne erre az összegre, Jordánia rendelkezésére bocsátja azt az összeget, amit eddig az évi angol szubvenciók tettek ki. A gyarmatosítás ellenes függetlenségi harcban a szolidaritásnak egy olyan példájával állunk itt szemben, ami eddig iófor- mán egyedülálló Közép- Kelet történetében. Éz a példa egyszersmind arra is rávilágít, mennyire képtelenek a szovjet „behatolásról“ szőtt nyugati propaganda — mesék. Ha a Szovjetuniónak van valami szerepe az új ázsiai és afrikai helyzetben — és helytelen lenne tagadni, hogy van szerepe —, akkor ez az, hogy o megvalósult szocializmus országa élő példaként áll eme országok előtt, példaként arra, hogy megoldotta az önálló gazdasági fejlődés problémáját, megoldotta a nemzeti kérdést, és több más olyan kérdést, ami a forradalom előtt ugyanúgy jelentkezett ott, mint most a függetlenség felé törekvő országokban. Hatásában tekintve ugyanez áll a népi Kínára is. Teljesen jogos tehát a jelenlegi ázsiai és afrikai helyzet láttán a Nyugat aggodalma, teljesen jogos a Newyork Times vezércikk- írójának nyugtalankodása, aki felismerte, hogy Észak- Afrikán keresztül Egyiptomon, Szírián át Afganisztánig az eseményeknek nem véletlenszerű láncolatával találják magukat szemben, hanem nagyon is komoly, összefüggő jelenségekkel. Nincs szükség különösebb jóstehetséghez előrelátni, hogy a bandungi szellem további térhódítása még indokoltabbá teszi majd ezeket az aggodalmakat. Csiky Gergely „Ingyen ílők” című darabját bemutatta a Moszkvai Drámai cs Vígszínház. A képen: Jelenet a II. felvonásból. (Foto V. Szoboljev) Rövid külföldi hírek NEW YORK. Az AFP jelentése szerint december 20-án este a kalkuttai amerikai konzulátus épülete előtt tüntetés volt tiltakozásul az ellen, hogy az Egyesült Államok beavatkozik más népek belü gyeibe. A tüntetés oka Dulles- nak a közelmúltban Goá- ról tett nyilatkozata volt, ebben Portugália tartományának nevezte ezt az indiai területet. & VARSÖ. Ez év áprilisában a Lengyel Népköztársaság állambiztonsági szervei Gdyniában letartóztatták S. Dziduszkit, a lengyelországi angol kémhálózat vezetőjét. A letartóztatott, j megszervezett kémhálózatának segítségével titkos1 értesüléseket szerzett és azokat eljuttatta a londoni kémközpontba. A varsói helyőrség katonai törvényszéke most tárgyalta a • kémszervézet tagjainak: Jan Koprowskinak, Jerzy Dziduszkinak (a kémszervezet vezetője testvérének) és Marian Fala- towieznak az ügyét. A vádirat- hangsúlyozza, hogy az angol szolgálatban álló kémek majdnem két éven át állami és katonai titkot árultak el az angol kémközpontnak. A törvényszék teljes mértékben meg- i állapította valamennyi vád- ! lőtt bűnösségét. I A bíróság Jan Koprows- : kit 12, Marian Falatowiczot fű évi és Jerzy Dziduszkit ", évi börtönre ítélte. * | BÉCS. A szövetségi ta- ; nács ülésén Frisch, a • tanács elnöke röviden bcszá- jniott az osztrák parlamenti küldöttség Szovjetunióbeli í útjáról, amelynek vezetője | volt. „Ez az utazás — mondta Frisch — hozzájárult a két nép képviselői közötti személyes kapcso- j latok helyreállításához. Ba- j rátságos beszélgetéseket j folytattunk: emberek isimerték meg egymást és éppen ez mozdítja elő azt, hogy egyik nemzet meg- : érise a másikat.“ A szövetségi tanács elnöke mégegyszer köszönését mondott a moszkvai baráti fogadtatásokért és be- jelentete, hogy a jövő .év- S ben szovjet parlamenti küldöttség utazik Bécsbe az osztrák képviselők meghíPEKING. Csang Ven- tien, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterhelyettese és dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere pénteken délelőtt tartotta a. kínai külügyminisztériumban harmadik megbeszélését. A megbeszélésen resztvettek a kínai kormány más képviselői és a német kormányküldöttség tagjai is, ék SENJANG. Ottó Grote- wphi, a Német Demokratikus Köztársaság miniszter- lelnöke és a német kor- jmányküldöttség több tagja Antungból pénteken repülőgépen Senjangba, Lioa- íning tartomány fővárosába ji utazott. =tk FUCSIEN. Csang Kaj-sek kalózrepülőgépei december 16. óta 33 polgári személyt öltek vagy sebesítettek meg Pucsien. tartomány partvi- lékén. A gépek bombákra! és géppuskatűzzel megtámadtak több halászhajót §s egyet el is süllyesztettek. Egy alkalommal Tungsan szigetére 20 bombát dobtak, amelyek 5 polgári személyt, köztük két nőt mégöltek. Tungsan sziget lakossága az áldozatok emlékére rendezett gyászünnepségen megfogadta, hogy megingathatatlanul támogatja a népi felszabadító hadsereget Tajvan és a partmenti szigetek felszabadításában. tk VARSÓ. Szerdán 14 tagból álló újabb hazatelepülő csoport tért vissza Lengyel- országba Kanadából, Svédországból és a Német Szövetségi Köztársaságból. A Német Szövetségi Köztársaságból hazatértek között van Adam Sasorski, s híres birkózó világbajnok aki 1952-ben költözött külföldre Lengyelországból. A Kanadából hazaérkeztek a; 1926—30-as években lezajlott gazdasági válság idejér távoztak el hazájukból hogy idegenben keressenek munkát. Hazatért továbbá Franciaországból egy 22 íőny csoport, amelynek tagjai : második világháborút meg előzőén, vagy ennek folya mán költöztek Franci aor szagba. AZ ENSZ FELÉPÍTÉSE
