Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-10 / 264. szám

XII. évfolyam, 364. szám ARA 50 FILLER 1955 november 10, csütörtök A mai számban Szovjet Ukrajna (2. oldal.) Ifjúsági melléklet (3—1. oldal.) Megbolygatott élet (5. oldal.) A Minisztertanács határozata a gépállomási dolgozók bérezéséről, premizálásáról és a gépi munkadíjak módosításáról A. Minisztertanács leg­utóbbi ülésén hozott hatá­rozata a traktorosok bére­zését, természetbeni járan­dóságát, a vezető állású dol­gozók, a mezőgazdászok és adminisztratív alkalr »azot- tak premizálását több évre szólóan rendezi. A határozat értelmében a gépállomás a traktorosok részére pénzben és termé­szetben biztosított bért kö­teles fizetni. A felelős trak­torvezető pénzbeli bére, 10 órás műszakonként, a trak­tor típusától és a végzett munkától függően, általá­ban 50—56 forint, a segéd- vezetőké 40—45 forint, ter­mészetbeni bérük 4—6 ki­logramm, illetve 3—4 kilo­gramm kenyérgabona. A traktoros részére a ter­mészetben biztosított bért — a traktoros választása szerint .— kenyérgaboná­ban vagy állami szabad fel- vásárlási áron számítva, pénzben kell kiadni. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben dolgozó traktorosokat a termeíőszö- vetkezetek — az eddigi munkaegység-kiegészítés he­lyett —• az összes traktor- és motormunkákért, a szállításokat is beleértve, kötelesek a rendeletben részletesen megállapított munkaegység jóváírásban részesíteni. A traktorosok a munkaegységre járó jóve- delemrészesedést a termelő­szövetkezeti tagokhoz ha­sonló módon és időben, pénzben és természetben kapják meg. A határozat intézkedik a termelőszövetkezetekben és a termelőszövetkezeteken kívül végzett munkák bére közötti aránytalanság csök­kentéséről is. A határozat értelmében a több erőgéppel dolgozó traktoros brigádvezet ők az eddiginél magasabb pénz­beli teljesítménybért kap­nak. A belső üzemi szállítási (fuvarozási) munkák végzé­sére kijelölt traktorosok bére gyakorlati tudásuktól és szakképzettségüktől füg­gően havi 250 munkaórás teljesítés esetén 000—950 forint, a segédvezetőké egy­ségesen 700 forint. A műhelymunkások, szál­lítóeszköz-kezelők és a belső üzemi szállítást végző traktorosok az állami gaz­daságokban hasonló mun­kát végző dolgozókkal azo­nos módon és feltételek mellett, kenyérgabona ellá­tásban részesülnek. A gépállomások vezető beosztású dolgozóit és ter­melőszövetkezeti mezőgaz­dászait nemcsak a termelő­szövetkezeti termésátlagok teljesítéséért és túlteljesí­téséért, hanem a termelő- szövetkezetek állattenyész­tési és állati termékhozam terve főbb mutatóinak tel­jesítéséért, illetve túltelje­sítéséért is premizálni, kell. A termelőszövetkezetek­hez beosztott gépállomási mezőgazdászokat a terme­lési tervek túlteljesítéséért és az állattenyésztési és az állati termékhozam tervé­nek teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért a termelő- szövetkezet premizálja. A termelőszövetkezeteknek a gépállomás termelőszövet­kezeti mezőgazdászai részé­té prémium címén —nagy­ságukhoz mérten — 60— 120 munkaegységet kell jó­váírni. Intézkedés történt a számviteli dolgozók pre­mizálására is. A határozat a gépi mun­kadíjakat is módosítja. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek részére a gépi munka alapja változatlan marad. A behordási és a trágyaszállítási munkák dí­ját a traktorosok részére a jóváírt munkaegység-része­sedés figyelembevételével kell megszabni. A termelő­szövetkezeti csoportok ré­szére a gépi szántás alap­díja 51 búzakilogramm. Il­letve 102 forint, a gépi ve­tés díja 15 búzakilogramm, illetve 30 forint. Az egyé­nileg gazdálkodó parasztok részére a gépi szántás alap­díja 60 búzakilogramm, il­letve 120 forint, a vetés díja 19 búzakilogramm, il- vetve 38 forint. Az állami vállalatok részére végzett gépi munka alapdíja 120 forint. A gépi munkadíja­kat a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, termelő­szövetkezeti csoportok és az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok továbbra is szabad választásuk szerint természetben, vagy pénz­ben egyenlíthetik ki. Ter­mészetbeni fizetés esetén a a szabad felvásárlásra meg­állapított kedvezmények biztosítása mellett a szabad felvásárlási árat kell el­számolni. Nyíregyházán szabadon értékesíthető a kukorica A Megyei Begyűjtési Hi­vatal Nyíregyházának a be­gyűjtési miniszter 10/1955. számú rendeletének alapján kukoricából a badpi&c értékesítési jogát megadta, tekintettel arra, hogy a vá­ros beadási tervét teljesí­tette. Laczkovszki Miklós. Gyorsítsuk meg a vetést a csengjen tárásban! Járásunkban a kapásoK későre maradt beérése és a rendkívüli nagy tömeg termény betakarítása, az almaszedés, valamint a csapadékos időjárás hát­ráltatja a kenyérgabona elvetését is. Mindezen nehézségek ellenére azok a községekben, és termelő- szövetkezetekben, ahol erre igazán törekedtek, sike­rült elvetni és betakarí­tani a legkedvezőbb idő­ben. Különösen jó mun­kát végeztek a garbóid Dózsa Termelőszövetke­zetben, ahol az új veze­tőség Kerezsi elnök elv­társsal az élen úgy irá­nyította a munkákat, hogy a vállalt október 31-i határidőre lényegé­ben teljesítették a vetést és a betakarítást. Ugyan­csak jó eredményeket ér­tek el a zajtai Dózsa, a nagyhódosi Petőfi és a gacsályi Dózsa TSZ-ek is. Ezek általában nagyobb gyümölcsössel és nagy földterülettel rendelkez­nek, mégis elvetettek, és a betakarítást is rövidesen befejezik. Ezektől a szövetkeze­tektől vegyenek példát a pátyodi Vörös Nyíl, a csengerújfalusi Béke, a szamosangyalosi Kossuth TSZ-ek, ahol nagy lema­radás mutatkozik úgy a vetésben, mint a betaka­rításban. A csengersimai, a cse- göldi, szamostatárfalvi és más lemaradt községek tanácsai, termelési bizott­ságai, egyéni termelői te­gyenek meg mindent, hogy elsősorban a kenyér- gabonát rövid egy-két nap alatt elvessék. Csakis így biztosítható pártunk és kormányunk határod zata értelmében hazánk-» ban a gabonaproblémát megoldanunk s ezzel népünk életszínvonalát emelnünk. Jelenleg az időjárás le­hetővé teszi a gyors mun-* kát. Használjunk ki min­den lehetőséget, fogatköl­csönzést, társadalmi se­gítséget és egyebet. Fogjunk össze, hogy november 15-re lehetőleg túl is teljesítsük a járási tervet. P. László Miklós járási főagronómus# Csenger. A nyírteleki traktorosok 147 holdat vasárnapi műszak alatt més betakarításával vannak lekötve. A Nyírteleki Gépállomás október 31-én már jelentet­te, hogy vetéstervét befe­jezte körzetében. Azonban a termelőszövetkezetek fej­lődése, új téeszek alakulása, tagosítás következtében ter­ven felül is akad bőven vetnivalója. Több termelőszövetke­zetben az eredetileg fo­gatra tervezett vetések egy részét is'a gépállo­más végzi el, mert a fogatok a gazdag ter­Veszteni való idő pedig már nincsen. Erre a helyzetre való te­kintettel a gépállomás trak­torosai, november 5-én fel­ajánlást tettek, hogy vasárnapi műszakkal sietnek a termelőszö­vetkezetek vetési mun­káinak meggyorsítására. Nagycserkeszen az Üj Élet TSZ-ben Magyar István és Hen­zsel András traktoro­sok a két ünnepnapon 40 holdat vetettek el. Éjjel szállítási munkát végeztek. A nyíregyházi Ságvári TSZ- ben Nagy György és Kö­vesligeti traktorosok 42 holdat vetettek el. Fedor Ferenc pedig szántott. Ez­zel megmutatta, hogy he­lyesen fogadta a nyíregy­házi rádióban a Gépállomá­sok Hangjának bírálatát. A nyíregyházi Rákóczi TSZ­vetettek el ben Zágonyi János is 12{ holdat, a Leninben Tamás. József és János 25 holdat vetettek el. A leleményes traktoro­sok villanykörtét sze­reltek a vetőgépre, mely a motortól kapta az áramot és éjjel is hibátlanul vetettek. A varjulaposi Győzelem TSZ-ben Pataki Ferenc traktoros 18 holddal nö­velte a vetés területét. Megyénk gépállomásainak sorrendje az őszi versenyben A Megyei Tanács Mező- . jazdasági Igazgatóságának legutóbbi jelentése szerint a végzett őszi vetés, őszi szán­tás és éves traktormunkák alapján a következő a gép­állomások sorrendje: 1. Üjfehértó, 2. Vencsellő, •3. Nyírtelek, 4. Nyírmada, 5. Balkány, 6. Encsencs, 7. Csaholc, 8. Nagykálló. To­vábbi sorrend: Kölese, De- mecser, Nagyhalász, Máté­szalka, Nyírbátor, Tlszavas- vári. Tyúkod, Kisléta, Ti- szaszalka, Nagyvarsán.v, Nagyeesed, Fehérgyarmat, Mándok, Kisvárda. A gépállomások munkája nem kielégítő az őszi mun­kák során. A gépek nin­csenek jól kihasználva és sok termelőszövetkezetben nem teljesítették még a ve­tési tervet. Az érdekelt gépállomá­soknak jó lenne arra gondolni, hogy a ter­melőszövetkezetek terv­teljesítéséért elsősorban ők a felelősek. Több gépállomás a ve- tésbeni elmaradásával kap­csolatban objektív okokra hivatkozik, például arra, hogy nincsen betakarítva s ez akadályozza a szántás- vetést. Az ilyen és a ha­sonló érvelés helytelen, mért ugyanakkor még sem gondoskodnak a gépek más munkában való teljes ki­használásáról. Példa erre a líislé- tai Gépállomás, ahol a gépi vetéssel csak 63 százaléknál álltak no­vember 1-én, ugyanak­kor mindössze 70 köb­métert silóztak be. Ha már szántani, vagy vetni nem tudtak, mi­ért nem silóztak? Vagy ott is objektív nehéz­ségek merültek fel? Nagy- varsányban is vannak ha­sonló problémák. A gépállomások tegyenek) róla, hogy az ilyenfajta ne-| hézségek megszűnj eneK esi gondoskodjanak a gépek jól kihasználásáról. Mindenek! előtt a vetéstervek mielőb-j bi teljesítésére tegyenek) megfelelő intézkedéseket. Vincze József igazgató. Zárszámadás előtt A zárszámadás igen fon­tos esemény a termelőszö­vetkezetek életében. Ilyen­kor mutatkozik meg tisz­tán az egész évi fárado­zás gyümölcse. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a zárszámadás nem­csak gazdasági kérdés. Az egész zárszámadási elő­készület és maga a zár- számadási közgyűlés egy­ben nagy nevelő iskola is. Kitűnik ugyanis az eredmények mellett a hi­ba is. Megtanít tehát ar­ra, hogy s mint kellett volna helyesen tenni, hogy még jövedelmezőbb lett volna a gazdasági év. A múlt évben járásunk jó néhány szövetkozeíé­A nagykősiói járás túlteljesítette vetéstervét Jelentjük, hogy a nagy- kállói járás termelőszövet­kezetei és egyénileg dol­gozó parasztjai az elő­irányzott őszi vetési tervet 100 százalékon felül teljesí­tették. Forró Sándor mg. oszt. vezető. ben olyan hangulat ala­kult ki, hogy csak „ki­osztani mindent, ami ter­ven felüli.” Ezek nem ér­tették meg azt, hogy ha mód adódik rá, a közös vagyont terven felül is erősítsék. Nem tudták fel­fogni, hogy annál jobban fog sikerülni a következő zárszámadás és előlegosz­tás, minél erősebb a szö­vetkezeti gazdálkodás alap­ja, amely szüli a jövedel­met. Az idén már ezzel szem­ben jelentős változás van. Járásunk legtöbb termelő- szövetkezetében, példának okáért a baktalórántházi Úttörő TSZ-ben a párt- szervezet felvilágosító munkájának nyomán olyan határozatot hozott a közgyűlés, hogy kukoricát egyáltalán nem osztanak ki és terven felüli serté­seket sem, mint ezelőtt szokták. Ehelyett ezeket meghizlalják szerződéses alapon a közösben. A tsz- tagok felajánlották, hogy a háztájiban termett fe­lesleges kukoricát a közös állomány részére adják el a szövetkezetnek. A szövetkezet ezt a kapott! előlegből vásárolja meg, Eddig 88 mázsa kukori­cát ajánlottak fel a ház­tájiból. Ez azt bizonyítja, hogy ebben a szövetkezetben már tisztán látják a ko zös gazdálkodás jö vedel mezőbb voltát, A kukori­cáért megkapják a szabad árat. A hízott sertés ára-; bői pedig előleget fognak, kapni s e mellett a jöve­delem alapszabály sz&s rinti részével a közös va­gyont növelik. Ilyen mó­don a szövetkezet erősö­désével párhuzamosan a tsz-tagok egyéni jóléte is folytonosan emelkedik. Ez Is egyik biztosítéka an­nak, hogy a jövő évi zárszámadás jobb lesz, mint az idei, pedig előre­láthatólag erre sem lesz panasz. SZABÓ JÓZSEF B akta ióránt háza. €}ílá$ ft F oldali a I etyfrcjulielek T s MM

Next

/
Oldalképek
Tartalom