Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-10 / 264. szám
3 NÉPLAP 1955 november 10, csütörtök A tagdíjfizetés minden párttag elsőrendű kötelessége Vedd elő a Szervezeti Szabályzatot! A párttagság meghatározásánál a lenini elvnek megfelelően ott olvashatod azt is, hogy párttag csak az lehet, aki rendszeresen fizeti a tagsági járulékot. S mégis vannak párttagok, akik elfeledkeznek erről a kötelességükről, elmaradnak a tagdíjfizetéssel. Pedig nem egyszerű fizikai műveletről van itt szó, nem egyszerűen anyagi támogatásról, hanem annál többről. Aki rendszeresen fizeti tagdíját, az úgyszólván újra és újra megerősíti kapcsolatát pártjával. Vannak olyan párttagok is, akik látszólag tesznek eleget a tagsági járulék fizetésének, a valóságban azonban nem fizetnek. Ezek azok, akik a pártkongresszus által megállapított progresszív számok alatt fizetnek. Ilyen jelenség tapasztalható néhány mátészalkai orvos párttagnál, akik nem a jövedelmük arányában fizetik a tagsági díjat, hanem a kongresszus által meghatározott összegnél kevesebbet fizetnek. Az ilyen jelenség elítélendő, az ilyen párttagok még nem ismerték fel a párttagsági díj fizetésének politikai jelentőségét. Pártbizottságaink és pártszervezeteink magyarázzák meg a párttagoknak, hogy a kongresszus határozata valameny- nyiőjükre vonatkozik s nem mindegy az,- hogy ki milyen mértékben támogatja anyagilag is a pártot. Előfordul még, hogy egyes kommunista termelőszövetkezeti elnökök, tagok jövedelmükhöz viszonyítva nem fizetik az előírt tagsági díjat, hanem annál szintén kevesebbet. Ezeknek az elvtársaknak is fontos megmagyarázni a tagsági járulék fizetésének jelentőségét. Nemcsak az illető hanyag és gondatlan párttagok felelősek a tagdíjfizetéssel kapcsolatos hibákért, hanem pártbizottságaink és pártszervezeteink is. A fehérgyarmati járásban és a csengeti járásban igen alacsony a tagdíjfizetési átlag s ez elsősorban a járási -'rtbizott- ságok, a járás pártszervezeteinek szégyene. Általában a pártszervezetek, a népnevelők nem magyarázzák meg a párttagoknak: mit jelent tagdíjat fizetni. A kölesei eset nagyon jól bizonyítja ezt. Kölesén a fegyelmi bizottság elé kerü't 12 párttag a tagdíjak fizetésének ismételt elmulasztása miatt s már-már javaslat hangzott el az illető párttagok kizárására Ekkor keresték fel ezeket a párttagokat ilyen ügyben először, ekkor beszélgettek velük először a tagdíjfizetés fontosságáról. S nagyrészük azonnal rendezte a tartozását. íme kiderült: a felvilágosító munka ezen a területen is gyümölcsöző. Törekedjenek tehát arra pártbizottságaink és pártszervezeteink, hogy a népnevelők és bizalmiak rendszeresen, minden hónapban emlékeztessék magyarázó, felvilágosító szóval a párttagokat tagdíjfizetési kötelezettségükre. Aliért maradt le Kisléta a vetéstervek teljesítésében ? A Központi Ellenőrző Bizottság közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Központi Ellenőrző Bizottsága Papp Istvánt, a sárvári járási pártbizottság első titkárát, Kiss Kálmánt, a celdömölki járási pártbizottság titkárát, Zöld Imrét, a celdömölki járási tanács végrehajtó bizottság elnökének helyettesét a pártból kizárta és másokat is felelősségre vont, mert a politikai meggyőző munka helyett a párttól idegen módszereket alkalmaztak, funkciójukkal visszaélve, a szocialista törvényességet megsértették s a párt határozatai ellen súlyosan vétettek. A Minisztertanács idejében és félreérthetetlenül meghozta határozatát az ősziek vetésének befejezési határidejéről. De sajnos, májdnem általános hiba lett megyénkben is, hogy nem tanulmányoztuk elégé e rendeletet és nem igyekeztünk annak mindenben érvényt szerezni. Sőt — és ezzel nem mondunk valótlant, — nem egy községi tanács, termelőszövetkezet valósággal megfeledkezett arról és napokon keresztül mit sem tett annak érdekében, hogy meggyorsuljon a betakarítás s a szántás, vetés halasztást nem tűrő munkája. Így volt ez Kislétán is. Pedig a község vetési terve olyan — és természetesen minden más községé is, — amivel nem lett volna szabad lemaradni. Milyen a község vetésterve ? minden munkáját leszerződték a gépállomással. (Csupán a vetőmagot, a műtrágyát kellett adniok és a vetőgépekhez egy-egy embert.) Ugyanezt tette számos egyéni dolgozó paraszt is: a szántás, vetés gondját a gépállomásra bízta. Ez persze nem lett volna baj. A baj az, hogy mindezek ellenére november 8-ra sem fejezték be a vetést Kislétán. A község két termelőszövetkezetének, cl Rákóczi és az Üj Élet TSZ-eknek a kenyérgabona vetési terve 290, az egyénieké 696 hold. A tsz-ek takarmánygabona és őszi takarmánykeverék vetési térve 78, az egyéni termelőké 15 hold. összesen tehát a község őszi vetésű területe 1079 hold. A két termelőszövetkezét és az egyéni dolgozók 126 fogattal rendelkeznek. A tsz-ek azonban a vetés A meglazult munkafegyelem lemaradást okoz A bevált tapasztalat alapján még a tavasz folyamán egyénekre osztották a kapások területét a Rákóczi TSZ-ben. Kezdetben nem is volt hiba. Éppen ezért a tsz vezetősége mindjobban megfeledkezett a tagok további szervezéséről, mozgósításáról. Ennek pedig az lett a következménye, hogy mire elérkezett az őszi betakarítás ideje, erősen meglazult a munkafegyelem. Mind többen kezdtek elmaradni a napi munkából. Veszedelmesen kezdett „kitolódni“ különösen a kukoricatörés és a burgonyaszedés befejezésének ideje. Az olyan tagokat, mint Panko- tai Istvánt, Reszkető Mihályt, Kovács Sándort szorgalmukért csak dicsérni lehet. Idejében ismerték fel a lemaradás nagy veszélyét". Rogy súlyos kár származik abból a saját maguk s az egész ország számára, ha gyorsan, a télbefutó idő előtt nem teljesítik vetéstervüket. De nem így az egész tagság. Például két napig is várhatott a traktor Lengyel János és Pénzes Ilona után, míg felszedik a krumpliból reájuk eső részt és szántani tudjon. Ezért a vezetőség javaslatára, — ha most már megkésve is, — a tagság nagy többsége olyan határozatot hozott, hogy: „Aki időben nem takarítja le a számára művelésre kiadott közös föld termését, a vezetőség az ilyen tag ' terhére köteles azt betakaríttatni“. Ez a határozat nagyban előrébb vitte a munkák további menetét. Az Űj Élet TSZ-ben szeptember 20-án kezdték az ősziek vetését. Ezidőtől november 8-ig 50 nap telt el. Egy napra két held elvetése sem esett volna, hogy ekkorára befejezzék a ve„kiosztást javasolt“. Ez a téves nézet persze mindjárt másikat is szült. Nem jártak rendesen munkába, meglazult a munkafegyelem. így aztán az lett, hogy egy hét alatt nem kevesebb, mint ötven munkaerő maradt kihasználatlanul, ami feltétlen elég lett volna arra, hogy az Üj Élet TSZ határidőre teljesíteni tudja a betakarítási és őszi vetési tervet. Itt feltétlen meg kell még említeni azt, hogy a párt- szervezet sem igyekezett leküzdeni ezeket az akadályokat. Gorzó László párttitkár elvtárs arra hivatkozott, hogy ő építkezik, amivel eléggé le van foglalva. Nem érze a pártszervezet súlya, tekintélye, hogy kommunista példamutatással ragadta volna magával a tagságot a munkák végzésének sikeréért. tést. De volt úgy, hogy teljes két hét alatt sem vetettek be két holdat. Miért? Vajda István elvtárs, a tsz. elnöke szerint: gépi üzemzavar miatt. Ez is volt, tagadhatatlan. A lemaradás oka azonban egészen más okoból adódott. Inkább abból, hogy a szántás, vetés megindulása óta egyetlen esetben sem dolgozott éjjel a gép. Az elmúlt vasárnap pedig egyenesen az történ*, hogy alig egy hold leszán- tása után Fataki Ferenc felelős gépvezelő és a helyettese, Laza László szórakozni mentek. A gép ember nélkül maradt — tehetetlen ácsorgásban . Egyébként a tsz tagsága sem tett meg mindent a vetés meggyorsítása érdekében. Még nem végeztek a betakarítással, minden őszi munkával, amikor alapszabályellenesen szappan, étolaj, kukorica, burgonya Az egyéniek önmagukkal kerültek ellentétbe < Ősz kezdetén, amikor kedvező idő járt, s a nappalok is hosszabbak voltak, akkor az egyéniek a szárazságra való hivatkozással halasztgatták a vetést. Később, amikor esősre fordult, akkor meg ez lett a baj. Sáros a talaj — mondták, így kerültek ellentétbe önmagukkal, aminek az a rossz következménye lett, hogy alaposan lemaradtak a vetési terv teljesítésével.A tanács végre megkezdte a vetési tervek teljesítésének ellenőrzését. S az eredmény azt mutatta, ha ezt előbb teszi, az egyéniek is sokkal előrébb jutottak volna. Miért? A tanácstagok serényebb munkája, a körzetükben való ellenőrzés, s a népnevelők rendszeresebb tevékenysége folytán több dolgozó, — akik nem szerződtek a gépállomással, — a vetés meggyorsítása érdekében összefogták jószágaikat. így tett Andicsku József és Abai Miklósné is. Az elmúlt hét szombati ján, a vetési terv ellenőrzés se során derült ki az ia, hogy több dolgozó paraszt egyáltalán nem jelentettébe vetésének befejezését, vagy többet jelentett be a ténylegesen bevetett területnél. Az ilyen termelődet azonnal felszóllította a tanács, hogy a legsürgősebben pótolják hiányzó vetésterületüket és jelentsék azt -a tanácsnál. Mire e cikk megjelenik, a Rákóczi TSZ befejezi a vetést. Az itt felszabadult 3 erőgép azonnal átmegy az Üj Élet TSZ földjére, hogy' két nap múlva ott is földbe kerüljön a jövőévi kenyér magva. Az egyénieknek pár hold hiányzik vetési tervük maradéktalan teljesítéséhez. De az igazság az, hogyha a hibákat előbb felismerik és közös erővel időben kijavítják, e cikket egészen másképpen: sikerük híradásaként kellett volna megírni. — A. B. — Az Ukrán SzSzK akkora területet foglal magában, mint Franciaország és Belgium együttvéve. Ukrajna híres termékeny földjeiről. Az egyszerű embereknek azonban semmi sem jutott ebből a bőségből az Októberi Forradalom előtt. Bányái, gyárai nagyobbára francia, angol, belga, és egyéb külföldi kapitalisták tulajdonában voltak. Elmaradott, függő ország volt Ukrajna, nem rendelkezett fejlett iparral, gépgyárakkal, erőművekkel. Csak a földbirtokosok és a kulákok földjein dolgoztak mezőgazdasági gépek. Traktor egyáltalában nem volt: 1913-ban a kievi Mezőgazda, sági Kiállításon egyetlen traktort nutat- tak be, de vevő nem akadt rá. Ma 182 000 traktor, 51 000 gabonakombájn, és soktízezer egyéb gép dolgozik a köztársaság mezőgazdaságában. A munkálatok 80 százalékát, sőt Ukrajna déli területein 90—95 százalékát gépek ' égzik. Ukrajna, a szovjet hatalom idején élenjáró ipari hatalommá alakult, 1953-ban az ukrán ipar 19 nap alatt körülbelül annyit termelt, amennyit a forradalom előtt egy esztendő alatt. A szovjet népek baráti együttműködése eredményeképpen az ukrán nép olyan ipari óriásokat alkotott, mint például Azovi tenger partján létesült „Azovsztal“ — köhókombinát. A régi szénbányákat teljesen újjáépítették. / - új bányákban az élenjáró technika és a munkafolyamatok gépesítése teljesen megváltoztatta a báriyászmunkát. Megváltozott a bányászok életg is. Az ukrán ipar fejlődése egybekapcsolódik a köztársaság villamosításával. Felépült a dnyeperi vízierőmű, amely a legnagyobb Európában. Sokkal több elektromos energiát ad, mint amennyit a cári Oroszországban az ösz- szes erőmű termelt. A Dnyeperen egy másik hatalmas vízierőmű is épül, a ka- hovkai, A háborúutáni években több mint 4000 falusi erőművet építettek. Annak ellenére, hogy Szovjet-Ukrajna földjén kétszer gázoltak keresztül az imperialista bitorlók, sok gazdasági ágban még olyan hatalmas európai országokat is túlszárnyal, mint Franciaország és Olaszország. A háború idején elpusztult ukrán városok ma szebbek, mint valaha. A háború utáni esztendőkben körülbelül 300 000 lakóházat állítottak helyre, illetve építettek fel. Harkov, Ukrajna egyik legrégibb egyetemi városa. Most több diák tan.il itt, mint Anglia összes főiskoláján. A köztársaságban összesen 144 egyetem működik. Az egyetemeken 177 000 diák tanul, több mint Franciaországban, Svédországban, és Ausztriában együttvéve. Az Ukrán Tudományos Ak ídéniiához több mint 50 tudományos intézmény tartozik. Az ukrán tudósok tevékenyen segítik a köztársaság népgazdaságát almuk a fontos feladatnak megoldásában, hogy a lakosságot még több élelmiszerrel és iparcikkel lássák el. A szocialista gazdaság gyors fejlődését a szovjet emberek anyagi jólétének és kulturális színvonalának állandó emelkedése kiséri. Ez a szocialista társadalomban a Kommunista Párt és a Szovjet Kormány egész politikájának és gyakorlati tevékenységének legfőbb törvénye a nép jólétéről való gondoskodás. Ragyogóan bizonyítja ezt a gondoskodást az élelmiszerek és iparcikkek kiskereskedelmi árainak 1954-ben végrehajtott hetedik árleszállítása, a mez'gazdasági adók csökkentése és a Szovjetunió nemzeti jövedelmének állandó eir'-tí'-''"? '■ Szovjetunió állámi költségvetése és a szövetségi köztársaságok költségvetése is ezt a célt szolgálja. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság állami költségvetése az 1940. évhez viszonyítva több, mint kétszeresére emelkedett s ebben az évben 79 millió rubelt tesz ki. A köztársaság költségvetésének több, mint kétharmadát a lakosság kulturális és jóléti ellátására fordítják. A közoktatásra fordított kiadások az 1945 esztendőhöz viszonyítva majdnem 2.5-szeresére, az egészségvédelemre fordított kiadások 2.6-szorosára emelkedtek. A községi lakásépítkezésekre fordított előirányzások a múlt esztendőhöz viszonyítva ebben az évben 24 százalékkal emelkedtek. Ukrajnában a háborúutáni években a városokban és munkástelepeken mintegy 10 millió négyzet- méter lakóteret állítottak helyre, illetve építettek, a falvakban pedig több mint 300 ezer lakóház épült. Teljes mértékben helyreállították a községi gazdálkodást, valamint a szociális és kulturális intézményeket Kievben, amely ma jobban el van látva közművekkel, mint a háború előtt. A Dasava-Kiev vonalon ezelőtt öt esztendővel lefektetett gázvezeték lehetővé tette 755 ezer lakásnak és a főváros több mint 700 községi vállalatának gázzal történő ellátását, aminek következtében 2.5 millió tonna szilárd halmazállapotú és folyékony tüzelőanyagot takarí- tc ttunk meg. A dolgozók anyagi jólétének állandó emelkedését bizonyítja az a tény is, hogy évről-évre növekszik az árúforgalom, s fokozódik a közszükségleti cikkek gyártása. Csupán az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság helyi ipari vállalatai ma 70 százalékkal több közszükségleti cikket gyártanak mint 1950-ben, 1950-hez viszonyítva ma 53 százalékkal több húst, 34 százalékkal több vajat, 28 százalékkal több cukrot, 56 százalékkal több selymet. 31 százalékkal több cipőt, 30 százalékkal több ruhát és 50 százalékkal több építőanyagot adnak el a lakosságnak. (Szovjetszkaja Zsenscsina) SZOVJET UKRAJNA cA szovjet népek karéi ti esaládjákan ... ' C a népek közötti barátság éltető ereje, s a kommu< nista párt lenini-sztálini nemzetiségi politikájának dias dala különösen szembetűnő Szovjet Ukrajna példáján, ) amely a hatalmas Szovjetunió szerves és elidegenithetet- 5 len alkotó részét képezi. Ukrajna, amely a Nagy Októ- ) béri Szocialista Forradalom előtt elmaradott és elnyo- s mott félgyarmat volt, a szovjet hatalom évei alatt virágzó, > ipari és mezőgazdasági szovjetköztársasággá fejlődött, i Az ukrán nép a hatalmas Szovjetunió kebelen belül ) igazi szabadságot és függetlenséget kapott. Ősi földjeit ) újra egyesítette az egységes szovjet ukrán államban. A j Szovjetunió összes népeivel együtt sikeresen VJtósítja < meg a kommunista' építést, és aktív harcot folytat a i béke és nemzetközi biztonság megerősítéséért. — Ismer} jük meg Ukrajnát!
