Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-23 / 275. szám
Oitag proletariat epyejü lieht*. f A inai számban : Műszaki vezetők! Tanítsuk a dolgozókat! (2. oldal.) A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ülése (3. oldal) Asszonyoknak, lányoknak (4. oldal) Egy tudós munkahelyen (5. oldal)* XII, évfolyam, 273. szám ARA SO FILLER 1955 november 23, szerda Előrelátó tervesést! Közeledik december, az év utolsó hónapja. A termelőszövetkezetek — de az egyéni gazdák is — számadással zárják az esztendőt és utána hozzákezdenek a következő év tervének elkészítéséhez. Nagyon fontos munka ez. Terv, tervezés nélkül nemhogy nagyüzemi gazdaság, de a legszerényebb egyéni kisgazdaság sem termelhet, gazdagodhat. Megyénkben a termelőszövetkezetek részvételével már majdnem minden járásban megtartották a tervkészítési tanfolyamokat, amelyeken a részvevők megismerkedtek a tervezés legfőbb pontjaival, a tervkészítés mór jával. Milyen legyen a terv? Röviden: olyan legyen, hogy az új esztendőben a tsz közös vagyonának gyarapodását, a terméshozamok emelését és a tagság jövedelmének növekedését szolgálja. Fontos tehát, hogy a vezetőség a legjobb tagok bevonásával, a tagság javaslatainak figyelembevételével, a gazdálkodás során szerzett tapasztalatok felhaszálásával, az állam iránti kötelezettséget szetn előtt tartva tervezzen, Vegye számba a vezetőség a táj, a falu termelési hagyományait, számoljon azzal, hogy milyen termelési, tenyésztési módszereket érdemes bevezetni, milyen növényeket, állatfajtákat a legelőnyösebb és legkifizetőbb termelni, illetve tartani és tenyészteni, hogyan lehet elérni, a legmagasabb termés- és termékhozamot. Ezek mellett nem szabad megfeledkezni a helyes üzemarányok kialakításáról. A közös állatállományt, de különösen a tehénállományt olyan létszámra kell emelni, hogy az minél magasabb jövedelmet biztosítson és a szükséges trágyamennyiséget is fedezze. Fejleszteni kell a sertésállományt, hogy a tsz. évről-évre eleget tehessen annak a kötelezettségnek, amit államunk a dolgozó nép ellátásának biztosításából rábíz, emellett olyan időszakban is pénzforrása legyen a tsz-nek, amikor másból nem pénzelhet. A balkányi Kossuth TSZ-ben az 1954—55-ös terv készítésekor nem gondoltak erre és sertés és kukorica hiány miatt állami kötelezettségüknek nem tudtak kellően eleget tenni, és jelentős jövedelemtől estek el. A tervben meg kell határozni, hogy a tsz milyen termés- -és termékhozamokra számít. Ez igen nehéz dolog. Az elmúlt esztendők termék- és terméshozamait kell figyelembe venni és azoknál valamivel magasabbat kell bevenni a tervbe. Hibát követ el, aki „elővigyázatosságból“ alacsony hozamot állít be, mert nincs ami lelkesítse a tagságot, hiszen az ilyen tervet könnyű teljesíteni.'Az is hiba, ha elér. c tétlen magas eredményeket tervezünk, mert ez elkedvetleníti a tagságot. A képtelenségek soh- sem mozgósíthatnak. Ami eleve reménytelen azért a tagság nem harcol. A tervezésből nem izabad kihagyni, hogyan értékesíti majd a tsz a terményeket, termékeket. Általában ezzel minden évben baj van: a tsz nagyobb jövedelemre tehetne szert, ha előre gondoskodna az értékesítés idejéről és módjáról. A tervezésnek igen fontos pontja a beruházás. Olyan beruházásokat kell tervezni, amelyek a termelést közvetlenül segítik. Inkább istállók, magtárak, más gazdasági épületek létesítését, és ritkán olyat, ami csak kiadást jelent, de hasznot közvetlenül nem biztosít. (Pl. igazgatósági épület, díszes kapu-főbejárat, stb.) Tervet kell készíteni a tsz munkaerőhelyzetéről is: a megtervezett munkákat, hogyan tudja a tagság elvégezni, milyen munkákra és mennyire kell a gépállomás segítségét kérni. Az eredményes termelés egyik legfőbb pontja a munkaszervezés. Helyes munkaszervezéssel, a különböző növényféleségek területi arányának okos összeválogatásával az aránylag kevés tagszámú tsz is sok munkát elvégezhet. A terv próbája a bevétel-kiadási költségvetés. Ez mutatja meg, hogy nem nyújtózkodtunk-e tovább, mint ahogyan a takarónk ér: helyesen vettük-e számba az adottságokat, a terv teljesítése esetén erősödik-e, gyarapodik-e a tsz és elegendő lesz-e az egy munkaegységre jutó részesedés? (Ha nem elég, akkor legegyszerűbb volna a tervben megemelni a termés- és termékhozamokat. Ezzel azonban még nem lesz nagyobb jövedelem! A rossz kilátásokon úgy segítünk, hogy megnézzük, nincs-e lehetőség jobb agrotechnikára, jövedelmezőbb üzemágra, vagy valami számításon kívül hagyott lehetőség megvalósítására.) Ezek azok a dolgok, amiket feltétlenül számításba kell venni a tervkészítésnél. Most az a kötelessége a vezetőségnek, hogy a tagság tapasztalatait, javaslatait összegyűjtse, az ebben az évben támadt új lehetőségek kihasználását számba vegye és olyan tervet készítsen, amely a közös vagyon gyarapodását, a tagok magasabb jövedelmét és a nagyüzem lehetőségeinek legteljesebb kiaknázását biztosítja: bői 3.58, rozsból 0.78, árpából 0.85, kukoricából 1, burgonyából 4, szálastakarmányból 0.8 kilót és a már megtartott zárszámadáskor 12 forint készpénzt. Együ Um űködés a termelőszövetkezetekkel Aklívaértekezlelet tartottak a megyei földmüvesszövetkezetek November 20-án a SZOT nagytermében aktívaértekezletet tartott a MÉSZÖV, amelyen részt vettek a szövetkezeti ügyvezet 5k, alkalmazottak, — s köztük számos termelőszövetkezeti tag. Az értekezlet célja az volt, hogy megbeszéljék azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek a mező- gazdaság ^szervezésében a szövetkezeti dolgozókra hárulnak. A beszámoló is, — amelyet Szabó Miklós, a MÉSZÖV igazgatóság elnöke tartott, — ezzel a kérdéssel foglalkozott legrészletesebben. — A tsz-fejiesztésben szövetkezeti dolgozóink az elmúlt időben nagy feladatokat vállallak. A 38 újonnan alakult termelőszövetkezetbe Kínai fametszet-kiállítás Nyíregyházon Az országos múzeum napok keretén belül a Jósa András múzeumban, Nyíregyházán kínai fametszet-kiállítás nyílt. Vasárnap ünnepélyes keretek közt Molnár Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg e nagyszerű művészkiállí- iást. A három teremben a hatalmas kínai nép életét, felszabadult munkáját ábrázoló fametszetek egész sora gyönyörködteti a látogatókat. A kínai művészek mun. káikhoz csaknem valamennyien az új életből merítik témájukat. A képek méretei kicsinyek, és mégis egy nagy nép alkotóművészetét tükrözi ez a biztosítja. Nyírlövőn a Kossuth TSZ és a földműves- szövetkezet közt szintén nagyon egészséges viszony alakult ki. Számos szövetkezet fizikai munkával is elősegíti a termelőszövetkezet munkáját. A másik fontos feladat. — mondta — pontosan cs maradéktalanul végre kell hajtani a határozatokat. A szövetkezeti dolgozók szervezzék meg jól a beadást községükben, a termények elszállítása érdekében pedig biztosítsák a vasárnapi és az éjszakai rakodást. A begyűjtés és felvásárlás közötti együttműködést jobban meg kell szervezni. Az értekezlet számos hozzászólója arról beszélt, milyen eredményeket érlek el a tsz. fejlesztésben, s mit tesznek a kapcsolatok megerősítése érdekében. A nyírbélteki Ifjú Gárda Termelőszövetkezet most megalakult párt- szervezetét például Gucz György szövetkezeti ügyvezető patronálja. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése érdekében gyakorlati javaslatok hangzottak el szervezési kérdésekről, a középparasztokhoz való viszonyról, a meglévő tsz-ek- ben a rend, a fegyelem megszilárdításáról stb. Szó volt arról is, hogy a szövetkezeti dolgozók főleg a boltosok, nagyon sokat tehetnek a falu édekében a jó áruellátás megszervezésével. B ^B ■ ^ HP ^ «BT ^B h i ^ I I & IPp Sb* mm B m II íj IMSi W m m Jrr 1 AZMDPSZAÍH)U)^ZATMÁín^^ A napokban a kisvárdai járás több termelőszövetkezetében megtartották a zárszámadást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a zárszámadásokat jól előkészítették. A vezetőség a tagiág segítségével számba vett mindent, aminek alapján az évi munkát, gyarapodást, jövedelmet fel lehetett mérni. A tsz-ek ez évi jövedelme lényegesen magasabb volt a tavalyinál, tanulság azonban az, hogy a közös vagyon nagyobb mértékben gyarapodhatott volna és az egy munkaegységre eső érték több lett volna, ha az 1954—55. évi tervek készítésekor a vezetőség és a tagság jobban gondol az állattenyésztésre, főképpen a tejelő tehén- állomány gyarapításával, a tejtermékek hozamának emelésére. A zárszámadásoknál az is több termelőszövetkezetben megvilágosodo tt, hogy a nagyobb jövedelmet érhették volna el, ha a sertéstenyésztést, hizlalást nagyobb gonddal és szakszerűbben folytatják. beváltotta az Ígéreteket.! !Ebben az évben a termelő-'. !szövetkezetben 48 forint 15 i fillér értéket osztanak Jci minden munkaegységre. Ec, az érték az alábbiakból1 I adódik: Búzából 4.13, rozs-í | ból 1.71, árpából 0.79. l-Uko-j ricából 0.45, szálastakar-j mányból 0.79, burgonyából [ 10 kilót kapott a tagság ZÁRSZÁMADÁST HÍREK minden munkaegység után és készpénzből 15 forint 29 fillért. Egy olyan tag, akinek ebben az évben 300 munkaegysége van, a zárszámadáskor 4587 forintot pénzben kap kézhez. Mé> tán mondhatják a tagoké hogy érdemes volt dolgozni. Gondolnak a jövőre az anarcsi Petőfi TSZ-ben Az anarcsi Petőfiben a tagság meg van elégedve jövedelmével. Ez nem is csoda, hiszen a szövetkezet j közös vagyona is meggva-; rapodott ebben az esztendő- | ben és a tagság munkaegy- ségenként 46 forint 84 fii- i lér értéket kapott. Egy-egy, munkaegységre búzából 2.9, rozsból 2.32, árpából 0.58, kukoricából 0.73, bur- j gonyábót 6. szálastakar- j mányból 2 kilót osztottak és 21 forint 48 fillér kész- pénzt. A tagság gondolt a jövőre is, ezért biztosította az alapszabályzatban megálla- j pított alapokat. Félretette takarmányból és abrakból a szükségletét és ezen felül biztonsági alapba 50 mázsa kukoricát hagyott. 54.57 forintot ér egy munkaegység a szabolcs- bákai Petőfiben A szabolcsbákai Petőfi Termelőszövetkezet igen jól! gazdálkodott ebben az esztendőben is. A tavalyinál magasabb terméshozamok növelték a közös vagyont és a tagság jövedelmét, A Petőfi TSZ-ben a magasabb terméshozamok után búzából 6.85, rozsból 0.28, árpá- j ból 0.98, kukoricából 1. burgonyából 6 50, almából 1.74 kilót osztottak munkaegységenként. Emellett a tagok munkaegységenként, 17.09 forintot kaptak kész-\ pénzben. Egy munkaegység összértéke 54 forint 57 fillér. , Érdemes volt dolgozni A szabolcsbákai Rózsa Ferenc Termelőszövetke- í zetről sok hírt hallhatte k dolgozóink az év folyamán. AI környékbeli egyéni dolgozó. parasztok nem hiába kísér-' (ék figyelemmel munkáját,) Az egyéni gazdák irigyeltjei A nyírtasi egyéni dolgozó parasztok az utóbbi napokban kis irigységgel néznek a Szabad Nép TSZ tagjaira. Nem is csoda, hiszen a tsz-tagok jövedelme többszörösen felülmúlja az zgyéni gazdákét. Egy munkaegység 60 forint 15 fillért ér. A tagság minden munkaegységre kapott búzából 1.65, rozsból 1.80, árpából 1, kukoricából 0.80, burgonyából 4, szálastakarmányból 3 kilót és 34 forint 31 fillért. (Érdemes kiszámolni, hogy 300 munkaegység után 11.293 forint készpénzt kapnak a szorgalmas tagok.) Értékes a munkaegység a gyulaház! Szabadságban is A gyulaházi Szabadság szép eredménnyel zár az idén is. Egy munkaegység 43 forint 25 fillér értéket jelent. A tagság kapott munkaegységenként búzátobb mint 5 ezer szövetkezeti tag lepett be. Különösen a nyírbátori járásban érdemel dicséretet munkájuk. A Nyírbélteken, Penészleken, Nyírbogaton megalakított termelőszövetkezetek nem utolsó sorban az ő fáradozásuk eredménye is. Persze azzal nincs megoldva a tsz-mozgalom, ha leszűkítjük a szövetkezeti tagok belépésére. (A kis- várdai járásban nem egy helyen csúpán ennyit tettek.) A tsz-tagokkal együttműködve kell meggyőzni a kívülállókat a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. — Meg kell szólaltatni a nagy jövedelmet elért tsz-tago- kat. Népszerűsíteni kell a helyi termel őszövetkezeíeket. Ismertessék és magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak az alapszabályzatot, mert ezt nem ismerik eléggé. A földművesszövetkezeti dolgozók politikai ténykedésükkel segítsék elő a mezőgazdasági termelés foltozását. Mindig a legfontosabb munkák végzésére mozgósítsák a tagságot. — Most például a begyűjtés meggyorsítása az egyik legfontosabb feladat. A szövetkezeti dolgozóknak kell ebben is példát mutatni, mert csak így hallgatnak rájuk. A termelőszövetkezetekkel nemcsak kampányfeladatok megoldása idején kell foglalkozni és együttműködni, hanem minden időben. Jó példa erre az ibrányi földművesszövetkezet, amely a helyi tsz-ek áruellátását kiállítás. Aid megnézte, j hosszú ideig emlékezetes ■marad számára sok-sok kép, pl. Lin Csün: Útban hazafelé az iskolából“, Niu Ven és Li Sao jen: „Mikor Tibet békés felszabadításának jó híre elterjedt a Szikang Tibet fennsíkon", vagy Jang Na ivei: „A halászati kölcsönös segítési csoport nagy fogása“. De ilyen emléke- \ zetcs marad hiú Hszien: Makszim Gorkij arcképe is. E három terem soksok képe mind újabb és újabb szépséget tár a néző elé. Érdemes tehát meg-1 nézni. Kihasználni a lehetőséget, a kínai művészet, a kínai fametszetek megismerésére.
