Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-22 / 274. szám

Oiláty ßfoletapfai eppeJülfeUk / XII. évfolyam, 274. szám ARA 50 FILLER 1955 november 22. kedd A mai számban : A Minisztertanács rendeleie a haszonbérleti szerződések érvényesítéséről (2. oldal) A bírálat nyomán javult a Kisvárdai Gépállomás munkája (3. oldal) Sport (4. oldal) Hírek a zársxámutlásról Az elmúlt héten 188 család, 274 tagja lépett Megyénk termelőszövet­kezetei készülnek a zár­számadásra. A vezetőség szorgalmasan dolgozik a tsz. egész évi munkájának, gyarapodásának, jövedel­mének a felmérésén, a már kiosztott termény, jut­tatások, előlegek számba­vételén, hogy a zárt zám- adáskor pontosan beszá­molhasson egy esztendő munkájáról. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy az előkészítő mun­kából sokszor hiányzik a politikai előkészítés. A pártszervezetek, a népne­velők nem használják fel ezt az időt arra, hogy a tagságban megerősítsék a ragaszkodást a közösség­hez, a kollektív gazdálko­dáshoz, nem sokat tesznek azért, hogy a tsz-tagok lát­va sikerüket, a kollektív gazdálkodás híveiből a ter­melőszövetkezeti mozgalom harcosaivá legyenek. Egyes helyeken baj van a közös vagyon védelmének, meg­becsülésének a terén is: a pártszervezet nem minden tsz-ben magyarázza meg a tagságnak, hogy miért jár jól, ha közös tartalékokat hagy és nem oszt el min­dent, vagy miért előnyös, ha munkaegységenként ke­vesebb kukoricát osztanak és szerződött állatokat hiz­lalnak. A zárszámadások ideje: a tagság nevelésének, a tsz-tagoknak a kollektív gazdálkodásba vetett bi­zalma növelésének legal­kalmasabb ideje — Ezért pártszervezeteink használ­ják fel az alkalmat és a tag­ság politikai nevelésének munkáját kössék össze a tsz-fejlesztéssel. 65 forintot ér egy munkaegység a kocsordi Táncsicsban Járásunk területén a ter­melőszövetkezetek meg­kezdték a zárszámadást, il­letve a zárszámadások elő­készítését. Akármerre já­runk, mindenfelé hangos a tsz-ek. irodája. Kora reg­geltől késő estig dolgoznak, számolnak, hogy mindenről számot adhassanak a nagy napon. A tagság pedig, an­nak ellenére, hogy a legtöbb tsz-ben mindenről tud és jövedelmét ki-ki már maga is kiszámolta, nagy érdek­lődéssel várja a mérleg el­készülését. Készülnek a kocsordi Táncsics TSZ-ben is. A tsz. irodája, tanyája már tiszta, készül az év ünnepélyes zárására, a határ is rend­ben van. Az egyéni dolgozó parasztok is nagy érdeklő­déssel várják, hogy vajon mennyi lesz egy-egy munka­egység értéke. A község 20 egyénileg dolgozó parasztja közt most már híre is fu­tott, hogy készpénzben 30.04 forint, a természetbeni jut­tatással együtt 65 forint 40 fillér jut egy-egy munka­egységre. Kiosztásra kerül összesen 946.541 forint. Ta­karmányalapra tartalékol­nak 241.000 forintot, a fel nem osztható szövetkezeti akinek évi jövedelme 36 ezer forint — felvilágosító munkát végeznek az egyé­niek közt, így akarják, hogy tsz-ük még nagyobb, erő­sebb legyen. Orosz Andor Mátészalka. Jobb nevelő munkát a bal Lányi Kossuth TSZ-ben! A balkányi Kossuth Ter­melőszövetkezetben is ké­szül a vezetőség és a tag­ság a zárszámadásra. Való­színű, hogy e héten meg is tartják., A szövetkezet eb­ben az esztendőben nagyon sokat erősödött. A tagság létszáma több mint húsz fővel gyarapodott. A jöve­delem is sokkal magasabb a tavalyinál. Lázár János tsz-tag ebben az esztendő­ben több mint 24 ezer fo­rint jövedelmet szerzett munkájával, de elmond­hatja ezt valamennyi tsz- tag. Az egyéni dolgozó pa­rasztok élénk figyelemmel kísérik a szövetkezet mun­káját. Sajnos, a tsz-tagság nem végez jó tsz-szer- vező munkát. Kevesen és ritkán járnak láto­gatóba, népnevelő mun­kára az egyéniekhez. Baj van a tagság nevelésé­vel is. A vezetőség kevés gondot fordít erre. Ezt mu­tatja az, hogy több tag a termett kukorica jelentős részét ki akarja oszttatni és nem törődik azzal, hogy a 15 darab szerződött és a közeljövőben még beállí­tandó 15 hízósertésnek nem marad elegendő takarmány. A pártszervezet, a kom­munisták, népnevelők se­gítségével világosítsa fel a tagságot arról, nogy a szer­ződött sertések hizlalásával csak jól jár a tagság, mert tavasszal is oszthatnak majd pénzelőlegel, amikor a szövetkezetnek más je­lentősebb pénzbevétele nem lesz. Most csupán 20 deka kukoricával osztanak mun­kaegységenként kevesebbet, de tavasszal a benthagyott kukorica értékénél tízsze­resen többet kaphatnak vissza. A pártszervezet ne feled­kezzen meg a Hz. további fejlesztéséről sem. Nevelje, tanítsa úgy a tagokat, hogy azok minél több egyéni dolgozó parasztot győzze­nek meg a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyéről, gyara­pítsák a tagság létszámát és a tsz. földterületét. A burgonya- és dohány- termelés specialistái alapot 29 ezer forinttal nö­velik, hiányzó eszközök vá­sárlására 10.000 forintot tartalékol a tsz., szociális alapra 50 mázsa búzát tesz félre, amit az öregek és betegek segítésére fordít majd. Az elmúlt 3 év alatt 5.000 forint földjáradékot fizettek ki, most erre az évre 45.000 forintot. Egy holdra 444 forint jut. Ta­kács János 8 hold behozott földje után 3552 forint föld­járadékot kap. A szövetke­zet összvagyona közel két és fél millió forint. Ezek láttán az egyéni dolgozó parasztok egymás után adják be a belépési nyilatkozatokat. A zár­számadó közgyűlésen 11 tagot vesznek fel. Ezek közt van Jakab N. Endre 9, Jakab T. Vince 10 holdas dolgozó paraszt is. A ta- ack ™ például Budai Imre, A nagykállói Üj Alkotmány Termelőszövetkezetről me­gyénkben nagyon sokat hal­lottak már a dolgozók: Jól gazdálkodik ez a szövetke­zet. Szép eredményeket ér el évről-évre, pedig a íöld- je igen változatos minősé­gű. A futóhomoktól kezdve a kötött agyagig minden megtalálható. Ebből az kö­vetkezik, hogy igen érteni kell a gazdálkodáshoz, Is­merni kell a termelési el­járásokat, hogy minden ta­lajtípuson a lehető legma­gasabb termést érjék cl. A szövetkezetiek értenek is ehhez, nemcsak az elnök és az agronómus, de a bri­gádvezetők is. Minden ter­melési ágnak megvan a specialistája. Hidas Mihály például a burgonya és do­hánytermelésben igen jár­tas és tapasztalt. Már öt évvel ezelő:t megkezdték a nyári burgo­nya termelését. Ök kísérle­tezték lu a mélvühetésű burgonya termelési eljárá­sát és a sajátos talajon a fcszektrágya alkalmazását. Ma már a burgonyát csak így ültetik. Az idén is igen jó termésük volt burgonyá­ból: holdanként 150 mázsa. De volt 20 holdon olyan burgonyájuk — Kisvárdáról kapott nemesíts't fajta — amely 170 mázsát hozott. Dohányuk is jól fizetett. A szép eredményeket igen segítette, hogy Koós György elnök, Hidas Mi­hály, Cserepes László, Ga- rai József brigádvezetők é.- a tagság jól együttműköd­nek, tanulnak és szorgal­masan dolgoznak. Barck László főagronómus, Nagykálló, a nagyüzemi gazdálkodás útjára Az elmúlt hét folyamán 188 család 274 tagja 638.5 hold földdel lépett me­gyénkben a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára. Ha össze­vetjük ezt a számadatot a korábbi eredményekkel, azt tapasztaljuk, hogy csök­kent a belépők száma. Ép-, pen most, amikor a ter­melőszövetkezetek zárszám­adásra készülnek, vagy jó- néhány helyen már meg is tartották azt. Éppen most, amikor az új, a kö­zös gazdálkodás fölényéről, az elért eredményekről leg­inkább meggyőződhetnek az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok. Ez a csökkenő számadat arról beszél, hogy az utób­bi időben kevesebb gondot fordítanak falusi pártszer­vezeteink, tanácsdolgozóink a tsz-mozgalomra. A nyír­bátori járásban látni némi igyekezetét, különösen Má- riapócson, ahol egy új tsz. megalakításán dolgoznak. Több helyen azonban nem használják ki kellően azt a lehetőséget, hogy éppen a zárszámadások idején nyer­hetnek meg legtöbb dolgo­zót a tsz-mozgalom szá­mára. Különösen a fehér- gyarmati járásban van ja­vítani való, de nem sokkal jobb a helyzet a tiszalöki, mátészalkai járásban Sem. Vonják be a népnevelő munkába a termelőszövet­kezeti tagokat, hiszen az ő szavük a legmeggyőzőbb. A népnevelők népszerűsít­sék a helyi tsz-ek jó mun­káját, elért eredményeit, ke­ressék fel az egyénieket azok a tsz-tagok, akik nagy jövedelmet értek el ebben a gazdasági évben is. Ha ezt megteszik, akkor nem egy új termelőszövetkezet ala­kulhat megyénkben, mint e héten (Kálmánházán)^ ha­nem hetenként is sokkal több. A IÍV határozatában megadott útmutató» alapján megjavítjuk a szakszervezeti munkát Mindig nagy jelentőségű esemény, amikor a part Központi Vezetősége szól dolgozó népünkhöz. A Köz­ponti Vezetőség 1955 no­vember 13-án megjelent határozata újabb harcba lendíti a dolgozók százez­reit. A párt határozatainak megvalósításáért eddig is szívvel-lélekkel harcoltak a dolgozók — köztük válla­latunk, a Nyíregyházi Do­hánybeváltó és Fermentáló dolgozói is. Ez a harc szép sikereket hozott. A novem­ber 7 tiszteletére folytatott munkaversenyben vállala­tunk dolgozóinak közel 90 százaléka tett munkafel­ajánlást, melyet vala­mennyien teljesítettek. Har­madik negyedévi tervünket 124.4 százalékra teljesítet­tük. A negyedik negyedév első hónapjában is jól dol­goztunk, takarékoskodtunk az anyaggal, növeltük a termelékenységet, javítot­tuk a minőséget. Pártunk mindig helyesen és időben hjvja fel a fi­gyelmet a meglévő hibák­ra, s szabja meg a további feladatokat. Mikor az új­ságban olvastam a Köz­ponti Vezetőség határoza­tát, éreztem, hogy ez a határozat engem is jobb munkára kötelez, öt éve vagyok üzemi bizottsági el­nök a vállalatnál. A mi szakszervezetünk e ddig is harcolt a párt és kormány- határozatok sikeres meg­valósításáért, de úgy érzem, ezután még nagyobb helyt­állással, még nagyobb ered­ményeket kell elérnünk. A határozatot az üzemi hangoshíradó útján ismer­tettük a dolgozókkal. Meg­magyaráztuk, hogy vállala­tunknál melyek azok a hi­bák, amelyekre a Központi Vezetőség irányította a fi­gyelmet. Ülést tartott az üzemi bizottság a szakszer­vezeti aktivisták bevonásá­val. Agitációs munkára in­dultak a szakszervezeti bi­zalmiak. A vállalat műsza­kijai tervbe vették, hogy aktíva értekezletet tarta­nak a határozat megvita­tása ügyében. A szocialista munkaver­senyben vállalatunknál is fennáll az a hiányosság, hogy a dolgozók elsősorban a tervben rögzített felada­tokra tettek vállalást,, ar­ra, aminek teljesítése már előre biztosítva van. A mű­szaki intézkedési feladatok végrehajtására, a technika továbbfejlesztésére és az önköltség csökkentését, a minőség javítását szolgáló intézkedésekre kevés dol­gozó tett felajánlást. Nem foglalkoztunk az alapanya­got szolgáltató termelőink­kel, nem tettünk meg min­dent a gépállási idő csök­kentéséért. Energia takaré­kosságban értünk el ugyan szép eredményt, mint októberben, mikoris 24 üzemnap alatt több mint 71 ezer forintot takarítot­tunk meg, — de mi még jobb eredményei elérésére is képesek vagyunk. Vannak olyan dolgozóink többen Is, mint Makara Zol­tán és brigádja, akik válla­lásuknak megfelelően a TMK munkákat határidő előtt fejezték be és amel­lett három újítást adtak be. Többen is újítottak. A be­nyújtott 92 újításból egy. hónap alatt negyvenet meg­valósítottunk. Most a dol-i gozók figyelmét jobban a, műszaki fejlesztésre, újítási és ésszerűsítési javaslatok! benyújtására irányítjuk. — Üzemi bizottságunk a vál­lalat üzemi pártszervezeté­nek segítségével, a KV ha­tározatának szellemében se­gíteni fogja a vállalat gaz­dasági vezetését és a válla­lat dolgozóit, hogy a ma­gunk területén mindent megtegyünk a jólétünk emelkedését szolgáid köz­ponti vezelőségi határozatok megvalósításáért. Suska Ferenc üb. elnök. A jövő szakemberei között Államunk nagy gondot fordít a jövő szakemberei­nek, az ipari tanulóknak képzésére. A tanulók, a szakma gyakorlati elsajá­títása mellett rendszeresen elméleti Iciképzésben is részt vesznek. Szorgalma­san tanulnak. Tapasztal­tuk ez a napokban is. amikor ■ meglátogattuk a nyíregyházi MTH ipari ta­nulóintézet növendék it. A vitrinekben kísérlet eszközök, a falon pedig szemléltető képek sorakoz­nak. Az erőgép-ismeret oktatóteremben 24 fiatal ült a pádban. Figyelték Mák Gyula ipari szakta­nárt, aki a négyütemű motor szerkezetét és mű­ködését ismertétíe. Táblá­ra rajzolta a motornak azt a részét, melyről tanultak. Elmagyarázta a tananya­got, aztán megkérdezte a fiúktól, hogy megértet­ték-e. Többen is jelentkeztek felelésre. Szabó Árpád el­mondotta, hogy a motor működésénél első ütem a szívás, a második a sűrí­tés, harmadik a terjeszke­dés, negyedik pedig a ki- nufogás. Fodor Emil, egy barna, magas fiú hamar megtanulta az órán, hogy első ütemnél, a főtengely egy felet, vagyis 180 fokot lordul. A dugattyú felső holtpontjából az alsó holt­pont felé indul, a szívó­szelep kinyit, a keverék a hengerbe beáramlik. A fiúk szorgalmasan ta­nulnak a mezőgazdasági munkagép-ismeret, a tér- rezéstan, a számtan, a történelem, az agrotechni- ka, a szakmai ismeret és a műszaki alapismeret órákon is. Különösen sze- :etik a gyakorlati okta­tást. Szeretnének már is traktort vezetni, szántani, vetni, hiszen azért jöttek az iskolába Szabolcs-Szat- már és Heves megye köz­ségeiből, hogy kiváló traktoristákká, híres em­berekké váljanak majd a termelésben, a nagy or­szágépítő munkában. m W Ml ‘ I A ■ JbESsHo 4» Í fx m « 8 ■ wmm W 8 I ■ m, iUH JBS&­m m mm wm MmW&M m « # kSSP Jsttőj . ||1. v Jfk EySrCTal _ < ___JfiR _ J|pl M AZ MDP SZABOLCS -SZÁTMÁRMEc7e^B1Z0TTS^CÁNA^^^PJ^^J

Next

/
Oldalképek
Tartalom