Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-17 / 270. szám

4)ilaQTfkPtflita^icLÍ egyejülfeteí. f > A mai számban ; Az országgyűlés ülésszak» (1—2—3. oldal) A pártoktatás néhány tapasztalata a vásárosnaniényi járásban (4. oldal) Végétért a külügyminiszterek genfi értekezletének szerdai zárólüésc (5. oldal) Hírek — Sport (6. oldal) ________________J Legyen a termelőszövetkezeti mozgalom harcosa minden tsz-tag Ritka az a nap, hogy ne hallanánk hírt termelődő vetkezeti belépésről. Egyre több dolgoz» paraszt család próbálja meg az új úton, a kollektív gazdálko­dásban megtalálni azt az életet, amit a maga kisüzemi gazdasága valamennyi lehetőségének a jó kihasználásával sem érhetett el. A nagyüzemi gazdálkodás mutatta példák és a párt nevelőmun­kája által születő felismerés eredménye, hogy ebben az esztendőben januártól október elejéig az országban több, mint 46.000 dolgozó paraszt család 62.000 tagja lépett be a termelőszövetkezetekbe és 250 ezer holddal gyarapította a tsz-ek földterületét. Megyénkben januártól no­vember 1-ig 6.223 család lépett be. 8.337 taggal gyarapodott a tsz-tagok száma és 14.910 holddal a földterület. Ezek az eredmények a tsz-ek jó gaz­dálkodását, termési sikereit és népneve­lőink jó felvilágosító munkáját dicsérik. De rámutatnak arra is, hogy a termelő- szövetkezetek fejlesztéséhez — annak el­lenére, hogy megyénk több községében, járásában alábbhagyott ez a forradalmi munka — igen jók a feltételek, jobbak, mint bármikor a hazai termelőszövetke­zeti mozgalom kezdete óta, csak párt­szervezeteinknek, pártbizottságainknak, a népnevelőknek jól ki kell tudni hasz­nálni azokat. Nézzünk csak néhányat! Az új tagok meggyőzésének egyik alapja, az a meggyőződésünk, hogy a szövetkezeti gazdálkodás többre képes, mint a kisüzemi. Csak a termésátlago­kat nézzük: a megyei tsz-ek 9.1 mázsás rozs átlagtermést értek el, az egyé­niek 7.5 mázsást. Ezek az eredmények arra is rámutatnak, hogy a tsz-tagok jö­vedelme magasabb, élete könnyebb és jobb. A tsz-ek gabonatermelésben elért sikerei azt is megmutatják, hogy ter­melőszövetkezeteink megközelítették a terméshozamok olyan arányú emelését az egyéni parasztsággal szemben, amit ha az egész szántóterületünkre sikerülne általánosan kiterjeszteni, szinte teljesen megoldaná a mezőgazdasági termelés­ben előttünk álló egyik legnagyobb fel­adatot: a gabonaproblémát. A gabonatermelés sikerei mellett, termelőszövetkezeteink többre jutottak a kapásnövények termelésében is az egyé­nieknél. A beszterecl Üj Barázda burgo­nyából holdanként 162 mázsát, a csá­szárszállási Üj Alkotmány 140 mázsát termelt, de a megye tsz-einek burgo- nyatermési átlaga is felül van a 100 mázsán. Ezen keresztül bebizonyosodott az Is, hogy a kollektív gazdálkodás fö­lényben van a kisüzemmel szemben még a jelen időben kevésbé gépesített terme­lési ágakban is. Az állattenyésztésben a termelőszö­vetkezetek fölénye még most nem any- nyira általános, mint a növénytermelés­ben, de a fölény meg van és látható. Csak két szempontból nézzük meg: Egyik, hogy a tsz-ekben a termelékeny­ség az állattenyésztésben sokkal maga­sabb, mint az egyénieknél, második hogy ebben az évben a tsz-ek igen megjavítot­ták az állattenyésztés hozamait. A na­gyobb lehetőségek tehát az állattenyész­tés terén is megmutatkoznak. A közös és háztáji gazdaságból szár­mazó, egy családra eső összes termelési érték 34.578 forint volt, ugyanakkor az egyéni gazdaságok egy családra eső múlt évi átlaga 19.525 forint. Ez is a munka nagyobb termelékenységét mutatja. Ez azonban ebben az évben a tsz-ek javára mintegy 10—15 százalékkal emelkedik. Ezek az eredmények a termelés és a jövedelem emelkedésében népneve­lőinknek igen jő érveket adnak a meg­győző munkához. Most a zárszámadások különösen lehetővé teszik a nagyüzem fölényének felmérését, jó érvek kidolgo­zását. Pártszervezeteinknek gondja le­gyen arra, hogy a népnevelők ezeket felhasználják, mert éppen ez az időszak, — a gazdasági év felmérésének időszaka — a legalkalmasabb idők egyike a tsz- fejlesztésre. Fel kell számolni a termelőszövetke­zeti mozgalomban a felvilágosító és a szervező munka kampányszerűségét. — Most ugyan még sok munka van, a ter­melőszövetkezeti tagok, — akiknek kötelessége a tsz-fejlesztés — és az egyéni parasztok is elfoglaltak, de a fel­világosító munka állandó feladat, nem szabad benne szüneteket hagyni, elna­polni, hogy majd a télen, ha ráérünk, végezzük. Azt is helytelen gondolni, hogy „Agitálnak az eredmények helyet­tünk”, mint ahogyan a nagydobosi Pető­fiben néhány tag gondolja és hangoz­tatja. Az eredményeket magyarázni kell, és éppen az eredményeket kihareoló tsz-tagok legjáratosabbak azok megér­tetésében és sokoldalú megmagyarázásá­ban. Végezzék szívvel-lélekkel ezt a szép munkát. A tsz-fejlesztés több év feladata, amiből az is következik, hogy az újon­nan alakult, vagy megnövekedett tsz-eket segíteni kell, mert ha az új tsz-ek munkájához nem segítünk jó fel­tételeket teremteni, akkor az elkövet­kező időkben sokkal nehezebb lesz a most még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat meggyőzni a termelőszövet­kezeti gazdálkodás előnyéről. Ha viszont segítünk kialakítani az új tsz-ek terme­lési rendjét, a tagok munkafegyelmét és pezsgő életet teremtünk, akkor új érve­ket adunk népnevelőink kezébe, az egyénileg gazdálkodók elé és új lendü­letet nyer a tsz-mozgalom. A termelőszövetkezetek fejlesztése terén iehát az a feladat, hogy a zár­számadások idején és után is valóban agitáljon minden tsz-tag, a termelőszö­vetkezet hívéből, a termelőszövetkezeti mozgalom harcosa legyen a tagság. Teljesítettük évi tervünket Külpolitikánk célja a tartós béke biztosítása Hegedűs András elvtárs beszédének befejező része az országgyűlés első napjáról November 15-én ünnep­volt a nyírteleki gépállomá­son. A traktorosok szívét boldogító érzés töltötte el. Kemény, hősies erőfeszíté­sek eredményéből megszü­letett az, amiért annyit küz. döttek, dacolva az időjárás viszontagságaival, félretéve a kellemes szórakozások­kal, nyugalmas pihenések­kel kecsegtető vasárnapo­kat: az évi tervteljesítés. A gépállomás kommu­nistái egyéni példamuta­tásaikkal forradalmasítot­ták a traktoristá' — November 10-é>­olyan eredményeket olvas­hattunk a gépállomás fali­újságján, mint a Tamás Jó­zsef elvtársé, aki éves ter­vét 139 százalékra, őszi idénytervét pedig 212.6 szá­zalékra teljesítette. így ő nyerte el a „gépállomás első traktorosa” című ki­tüntetést. A verseny máso­dik helyezettje Cziránku György, közel 130 százalé­kos teljesítésével. A gépállomás brigádjai közül a Lenin brigád tűnt ki 121.7 százalékos teljesí­tésével. Az erős és veszé­lyes ellenfélnek mutatkozó Kossuth brigád így a má­sodik helyre szorult. A vetési munkák befe­jezte után egy szikrányit sem csappant a munka­kedv. Az őszi mélyszántás gyors befejezése céljából „mélyszántás!” mozgalmat indítottak, melyben az a traktoros számíthat első he­lyezésre, aki naponként 4 normálholdat teljesít. Ha a traktorosok ebben a moz­galomban is oly lelkesen részt vesznek, a mélyszántás november 30-ra teljes egé­szében befejezést nyer. Soós Ede igazgató. (A beszéd első részét tegnapi számunkban kö­zöltük.) Tisztelt országgyűlés! Áttérve Külpolitikánk kérdéseire, mindenekelőtt szükségesnek tartom alá­húzni, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya külpolitikai tevékenységét az országgyűlés áprilisi ülésszakán elfogadott irány­elvek és a varsói szerző­dés törvénybeiktatásakor hozott határozat alapján vé­gezte. Kapcsolataink erősödésé­nek a szocialista tábor ve­zető erejével, felszabadí­tónkkal, a Szovjetunióval fontos állomása az ország- gyűlés mai ülése is, ame­lyen első alkalommal üd­vözölhetjük itt hazánkban, a magyar népi demokrácia törvényhozó házában, a Szovjetunió Legfelső Taná­csának delegációját. (Nagy taps.) A dolgozó magyar nép és kormánya nagy megtiszteltetésnek veszi ízt a látogatást és a legmé­lyebben megvan győződve arról, hogy a testvéri ‘szov­jet, nép képviselőinek ma­gyarországi útja elmélyíti azt az őszinte és szoros ba­rátságot, amely országaink és népeink között az el­múlt évtizedben kialakult. (Nagy taps.) Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa nevében me­leg szeretettel és igaz ba­rátsággal köszöntsem a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának küldöttségét, kedves vendégeinket. (Nagy taps.) Országunk és a szocia­lista tábor országai közötti együttműködést az orszá­gok függetlenségének, egyenjogúságának és egy­más érdekeinek tisztelet- bentartása jellemzi. Hála ás köszönet illeti a Szovjet­uniót, amely élenjárt áldo­zatos példájával a szocia­lista országok közötti test­véri együttműködés kiala­kításában. (Taps.) A magyar kormány az elmúlt félévben — az or­szággyűlés határozatának megfelelően — több jelen­tős kezdeményezést lett annak érdekében, hogy el­mélyítse barátságunkat és fokozza együttműködésün­ket a szomszédos Jugoszlá­viával. Egyetértek Kocta Popovics elvtáVssal. a Ju­goszláv Szövetségi Népköz- társaság külügyi állam ’t- kárával, aki a szövetségi gyűlés két házának rm-'t- heti együttes ülésén el­mondott külpolitikai be- számolóiában megállapí­totta. hogy .......lényeges haladást értünk el Ju"o- szlá.via és a Nagyar Nép­köztársaság viszonyénak rendezésében.” Az utóbb-' hónapok során megegye­zésre jutottunk, többek kö­zött az országhatárainkat Kölcsönösen érintő több kérdésben, — gazdalkodasi es Tisza-hajózási kérdések­ben. Tovább nőtt külkeres­kedelmi forgalmunk, amely az elmúlt félévben mint­egy 200 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Bízunk abban, hogy a szeptember hónapoan félbeszakadt pénzügyi tárgyalásokon fel­vetett kérdésekben is mi­előbb megegyezésre tudunk jutni. Szeretnék egy-két szót szólni Ausztriával való vi­szonyunkról is. Kezdemé­nyezéseink nyomán növe­kedett a két ország közötti árucsere forgalom. Tárgya­lásokat folytattunk az or­szágaink közötti kulturá­lis kapcsolatok kiszélesíté­sére is. Intézkedéseink eredményeként jelentősen megnövekedett az orszá­gaink közötti személyfor­galom. Illetékes szerveink meghívására osztrák mező- gazdasági küldöttség vett részt a budapesti mezőgaz­dasági kiállításon, magyar részről pedig kormánydele­gáció utazott a bécsi őszi vásárra. örömmel vettük tudomá­sul, hogy Ausztria kormá­nya részéről kezdeményező lépéseinket jószándékkal fo­gadták, s mint Raab kan­cellárkijelentette: „...Auszt­ria hajlandó a megértő jó­szomszédi együttműködésre Magyarországgal.” Tovább erősítettük diplo­máciai, gazdasági és kultu­rális kapcsolatainkat más országokkal is. Az elmúlt félév alatt diplomáciai kap­csolatot létesítettünk Indo­néziával és Izlanddal és ugyanezen célból tárgyalá­sokat folytatunk Görögor­szággal, Burmával és több más országgal is. Különösen örvendetesen fejlődnek kapcsolataink Egyiptommal, Indiával és Burmával és azokkal a közel- és közép-keleti or­szágokkal, amelyeknek kormányai visszautasítják az imperialista hatalmak beavatkozását országuk bel- ügyeibe és nem hajlandók népeik érdekei ellenére tá­madó jellegű katonai blok­kokba lépni. Egyiptommal követeket cseréltünk, s ismeretes, hogy Nasszer elnök úr el­fogadva kormányunk meg­hívását, a jövő év folya­mán Magyarországra láto­gat. A magyar nép mély ro- konszenvvel figyeli ezen országok népsínek függet­lenségükért vívott küzdel­mét, a magyar kormány pedig kötelességének tart­ja, hogy kezdeményezőleg lépjen fel az ezen orszá­gokkal meglévő kapcsola­taink megerősítése érdeké­ben. Gazdasági kapcsolataink erősödését mutatja, hogy a kapitalista országokba irá­nyuló árukivitelünk ez év második és harmadik ne­gyedévében 65 százalékkal, behozatalunk 44 százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakának árufor­galmát. Jelentősen kiszéle­sítettük forgalmunkat a kö­zép- és dél-amerikai orszá­gokkal. Fejlődött külkeres­kedelmünk néhány hagyo­mányos partnerrel, így Nyugat-Németországgal és Finnországgal. Figyelembevéve a nem­zetközi helyzetben a genfi kormányfői értekezlet nyo­mán bekövetkezett enyhü­lést, másrészt, hogy a nem­zetközi viszonyok további kedvező alakulását előmoz­dítsuk, a Minisztertanács határozata értelmében fegy­veres erőink létszámát 20.000 fővel csökkentettük. A Magyar Népköztársaság fokozott tevékenységet fejt ki különböző nemzetközi szervezetekben, nemzetközi kongresszusokon és értekez. leteken. Ebben az evben hozzávetőlegesen 150 nem­zetközi kongresszuson vet­tek részt képviselőink. A népek közvetlen kap­csolatának, egymás megis­merésének elősegítése ér­dekében jelentős könnyíté­seket hoztunk az idegenfor­galom területén. A turista- forgalom további növelésére még ebben az évben újabb hathatós lépéseket teszünk. Az elmondottakból vilá­gosan kitűnik, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányának egész tevékeny­sége. amely a népek közötti bizaiom és együttműködés megerősítésére, a béke és biztonság biztosítására irá­nyul, mindenben megfelel ez Egyesült Nemzetek Szerve­zete alapokmányában lefek­tetett elveknek és célkitűzé­seknek. Éppen ezért szüksé­gesnek tartjuk erről a hely­ről is ismételten hangsúlyoz­ni a magyar népnek azt a re­gi és jogos kívánságát, hogy hazánk végre elfoglal­hassa helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Szilárd meggyőződésűnk, hogy a világszervezet fóru­mán az eddiginél még hat­hatósabban szolgálhatnánk a népek barátságának, a vi­lágbéke biztosításának ma­gasztos ügyét. Hegedűs elvtárs ezután a genfi kormányfői értekezlet sikeréről, egyes kapitalista köröknek a genfi szellem­mel ellentétes magatartásá­ról beszélt, mely hazánkkal szemben is megnyilvánul. Majd a genfi külügymi­niszteri értekezlet napirend­jén szereplő kérdésekkel foglalkozott és kijelentette: A magyar nép és kormá­nya reméli, hogy a genfi külügyminiszteri értekezlet eredményesen zárul, előre­haladást ér el a napirend­jén szereplő kérdések meg­oldása felé és ezzel hozzá­járul a nemzetközi légkör további javulásához. Beszédének befejező ré-l (Folytatása a 2. oldalon) ü I ^^1 ^ I j ^ | ^M^azmdpszaboi^^^zatmármecye^bizo^7gána»^Tpj^^^B

Next

/
Oldalképek
Tartalom