Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-17 / 270. szám
NÉPLAP 1955 november 17, csütörtök Az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) szében többek között a következőket mondta: — Népi hatalmunk ma erősebb és szilárdabb, mint bármikor eddig. Minden erőnket megfeszítjük azért, ho:?v megvalósítsuk az ipar fejlesztésének harci programját, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége novemberi ülésének ipari termelésünk megjavításáról és a műszaki színvonal emelésének feladatairól szóló határozatát. Lankadatlan erővel dolgozunk a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért. Az iparban és a mező- gazdaságban elért eredményekre építve, tovább javítjuk a dolgozók életkörülményeit, növeljük a lakosság anyagi és kulturális ellátottságát. Arra törekszünk, hogy még szorosabbra fűzzük gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatainkat a baráti országokkal, a szocialista tábor országaival, mindenekelőtt felszabadítónkkal, a Szovjetunióval. A kormány külpolitikai tevékenységét az a cél vezérli, hogy erősítse a népek közötti békés együttműködést, hozzájáruljon a béke fenntartásához. A kormány mind a bel- mind a külpolitikájában olyan feladatok megvalósítását tűzte maga elé, amelyek a legteljesebb mértékben megfelelnek a magyar nép, hazánk felemelkedése érdekének. Olyan célok ezek, amelyeknek megvalósításáért dolgozni és küzdeni, felemelő és lelkesítő feladat. A Minisztertanács dicső munkásosztályunkra, országunk vezetőerejére, az egyre erősödő munkás-paraszt szövetségre támaszkodva, pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja iránymutatását követve, mindent megtesz azért, hogy a szocializmus felépítése, országunk fel- emelkedése meggyorsuljon. A kormány munkájához, az előttünk álló nagy országépítő feladatok végrehajtásához kérem a tisztelt ország«vűlés, a képviselő, elvtársak támogatását és segítségét. (Hosszantartó nagy taps.) A keddi ülést Rónai Sándor rékesztette be. Az országgyűlés szerdán délelőtt folytatta munkáját. JY, 31, Pegov elvtárs üdvözlő beszéde N. M. Pegov elvtárs, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének vezetője kedden, Rónai elvtársnak, az országgyűlés elnökének megnyitója után szólalt fel. Kedves elvtársak, országgyűlési képviselők! Engedjék meg, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége nevében szívbőljövő hálámat fejezzem ki azért a meghívásért, hogy látogassuk meg a Magyar Népköztársaságot és engedjék meg, hogy átadjam önöknek és önökön keresztül az egész magyar népnek forró, testvéri üdvözletünket. A történelem sok olyan ékes példát őrzött, meg, amelyek arról tanúskodnak, hogy népeink'-i régóta erős baráti szálak fűzik tifze. Az oroszok cs á magyarok nem egyszer vállvetve küzdöttek a közös ellenség, az idegen hódítók ellen, védelmezték szabadságukat és függetlenségüket. Országunk népei, miután 1917 októberében leráztak a kapitalista rabság igáját, diadalérzéssel fogadtál: sz 1919-es magyar proletárforradalom győzelmét. Igaz, a magyar nép nem egyszerre, nem könnyen vívta ki a forradalom győzelmét. De a szabadságszereíő magyar nép őrizve és gyarapítva a forradalmi hagyományokat, nem vesztette el nemzeti újjászületésébe, a szabad, boldog magyar állam megteremtésébe vetett hitét. A népi magyarország megalakulásával már semmi sem akadályozhatta meg népeink közeledését és azóta a szovjet-magyar kapcsolatok a testvéri barátság, a szoros együttműködés, a kölcsönös segélynyújtás és támogatás jellegét öltötték. Ezeket, az egyenjogúság, az őszinteség és a kölcsönös bizalom el vein alapuló kapcsolatokat örökre megerősítette a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, amelyet a Szovjetunió és Magyarország 1948-ban kötött. Az 1948-as szovjet-magyar szerződés azt tükrözte, hogy erősödnek a szálak, amelyek i Szovjetuniót és a népi demokratikus államokat a szocializmus építőinek egy séges, nagy családjában egyesítik. A szovjet emberek őszintén, szívvel-lélekkel örülnek annak a hatalmas haladásnak, amelyet a Magyar Népköztársaság a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével a legutóbbi évtized alatt a társadalmi, az állami, a gazdasági és a kulturális élet minden területén elért. N. M. Pegov elvtárs ez- I ember javát szolgáló atomután az ipar és a mező- gazdaság fejlesztése terén hazánkban elért eredményekről beszélt és többek között a következőket mondotta: Nagy örögimel látjuk, hogy a szocializmus építésének útján járó Magyar Népköztársaság fennállásának oly rövid ideje alatt több gazdasági mutatószám szerint már elhágyta a világ sok kapitalista országát, hogy Magyarország az egy lakosra eső vas- és acéltermelésben megelőzte Olaszországot és Japánt, az alumíniumgyártásban Franciaországot, a Német Szövetségi Köztársaságot, Olaszországot, Angliát és Japánt, a barnaszénbányászatban Ausztriát és a Német Szövetségi Köztársaságot stb. Majd N. M. Pegov elvtárs ártól beszélt, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének az idén márciusban tartott ülése ismét hangsúlyozta, a nehézipar elsősorban való fejlesztésének, a termelés állandó növelésének, a munka termelékenysége emelésének és az. önköltség csökkentésének szükségességét. A Magyar Népköztársaság népgazdaságának fejlesztését szolgáló második ötéves terv, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja Ili. kongresszusának határozatára dolgoznak ki, a szocialista társadalom építésének nagyszabású gazdasági programját adja a munkásosztálynak, a parasztságnak és az értelmiségnek. A magyar népet, amelynek élén olyan marxista- leninista párt áll, mint a Magyar Dolgozok Pártja, amelynek olyan, a dolgozó nép ügyéért vívott harcokban megedzett vezetői vannak, mint Rákosi elvtárs, az ilyen népet semmi sem akadályozhatja abban, hogy szüntelenül és egyre gyorsabban haladjon a gyönyörű, boldog élet felé. Beszédében ezután beszámolt azokról a sikerekről, amelyeket a szovjet nép, a kommunista társadalom építésében aratott. Többek között elmondotta: Iparunk színvonala az idén olyan, hogy 24 óra alatt . annyi villamosener- giát tud termelni, mint 1920-ban egy egész év alatt. Azt a nyersvasmeny- nviséget, amelyet 1920-ban termeltünk. ma '.’>6 óra alatt, azt a szénmennyiséget nyolc nap alatt, azt a cukormannyiséget hét nap alatt termeljük. A Szovjetunió a világon először valósította meg az 1 energia gyakorlati felhasználását, amikor még 1954 ben elkészítette az ötezer kilowattos, atomenergiával működő ipari villanytelepet. Most már ötven és százezer kilowatt kapacitású atomvillanytelepek létesítésén dolgozunk. A legutóbbi öt év alatt hazánk városainak . és településeinek lakossága százötven millió négyzetméter lakóterületet kapott. A Szovjetunió keleti területéin tava'y tfs az idén körülbelül 30 millió hektár szűz- és panagiöldet feltörtek, ebből húsz millió hektárt bevetettek. Ebben a valóban nagyszabású műben a Szovjetunió Kommunista Pártjának hatalmas szervező és lelkesítő, szerepe, a szocialista állapi ereje, a szovjet emberek hazai isága, iparunk -v- amely rövid idő alatt, élenjáró mezőgazdasági .technikával látta el az új szov- hozokat és gépállomásokat — nagysága nyilatkozott meg. A szovjet nép a Központi Bizottságnak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának ösz- szehívásáról szóló határp- zatán fellelkesedve ma egyre növekvő energiával, új alkotó lendülettel dolgozik, hogy végrehajtsa a Szovjetunió gazdasági és kulturális építésében reá háruló feladatokat. Mindaz, ami országunkban történik, végső soron népünk javára történik, azért, hogy a Szovjetunió dolgozói egyre jobban és jobban éljenek. Képviselő elvtársak! Meggyőződésünk, hogy a magyar dolgozókkal való meleg,, szívélyes találkozásaink a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barátságának további erősödését szolgálják majd. Több mint száz évvel ezelőtt Petőfi Sándor, a magyar költő forradalmár keserűen írta: ..Nagy a világ és testvérünk nincs benne, — Nincsen aki bajainkban rész tvenne.” Ha Petőfi megérte volna napjainkat, örömmel látná, hegy a magyar népnek ma van olyan megbízható és őszinte barátja, mint a Szovjetunió népe, sok más, megbízható és őszinte barátja is van: a béke, a demokrácia és a szocializmus egységes, kilencszázmilliós táboiának szorosan összetartó testvéri családja; (Lelkes taps.) Pegov ■ elv társ ezután a békeszerető népeknek a hidegháborús légkör megszüntetésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló erőfeszítéseiről beszélt, amelyek bizonyos érezhető eredmények! e vezettek. Majd így folytatta: tudni kell azonban, hogy a tőkés országokban még vannak a békének olyan ellenségei, akik nem tették le a fegyvert. Ezek megpróbálják és minden erejükkel a továbbiakban s próbálkozni fognak, hogy a nemzetközi kapcsolatok megoldatlan kérdéseinek elmérgesítésével kiélezzék a helyzetet. iíyen körülmények között. a béke híveinek nem szabad elvesziteniök éberségüket és szüntelenül erősíteniük kell soraikat. Engedjék meg, hogy e .magas szónoki emelvényről biztosítsam az országgyűlést, hogy a szovjet emberek ezután -is eltökélten fognak harcolni a tartós béke megteremtéséért, azért, hogy az emberiség megmeneküljön az új pusztító háborúk veszélyétől. (Lelkes, nagy taps.) Kedves, elvtársak! A Szovjetunió Legfelső Tanácsa a világ népeihez és parlamentjeihez intézett 1955 február 9-i deklarációjában felhívta a parlamenteket, sokszorozzák meg az új háború elhárítását szolgáló erőfeszítéseiket. Igen örülünk, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának deklarációját a magyar nép egységes helyesléssel fogadta, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége pedig kijelentette, hogy teljes egészében támogatja az említett nyilatkozatot. Köszönettel elfogadtuk az országgyűlés, ezt követő meghívását, hogy küldjük el Magyarországra a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét. Ittartóz- kodásunk, az önök országával, a magyar népnek, az új szocialista Magyarország építésében elért vívmányaival való megismerkedésünk, az országgyűlési képviselőkkel való személyes kapcsolataink megteremtése új hozzájárulás lesz a szovjet-magyar barátság megszilárdításához. Ugyanezért megbíztak, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nevében hívjam meg a Magyar Nép- köztársaság országgyűlésének küldöttségét, látogasson el a Szovjetunióba. (Nagy taps.) Engedjék meg elvtársak, hogy újból megköszönjem önöknek a meleg fogadta-: tást és sikeres, gyümölcs«- • ző munkát kívánjak a nép képviselőinek felelősségteljes kötelezettségük teljesí-rf • tésében. • sv Engedjék meg, hogy av szovjet nép nevében a leg- 'r őszintébben további fellen- dülést és virágzást kívánjak a Magyar Népköztársaf ságnak, új sikereket kívánjak a magyar népnek al-'' ' kötő munkájában és az egész világ békéjéért indíf, , tott szüntelen harcban. (Élénk taps.) Napról-napra erősödjék á megbonthatatlan szovjet-’ magyar barátság! (Lelkes, hosszantartó nagy taps.) Éljen a testvéri magyar-- nép, amely a szocialista Magyar Népköztársaságot')'' építi. (Hosszantartó, nagy ■ taps.) v rÄ2 orszé^gyűlés szerdal ülése. Az országgyűlés szerdai ülését tíz óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Dobi István, Erdei Ferenc, Geró Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi .Mátyás, Szálai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla, és a Minisztertanács tagjai. Jelen volt az ülésen N.M. Pegov a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökséjének titkára, a szovjet parlamenti küldöttség vezetője és a küldöttség tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülésen először a Minisztertanács elnökének az országgyűlés keddi ülésén elhangzott beszámolóját vitatták meg. Szovjetunióval, a szocia-J- lista tábor országai kétség- * kívül győzni fognak atech- ‘ nika fejlesztésére folyó vi-A. lágméretű versenyben"’-»'' (Taps.) T.?od A műszaki fejlesztés detben anyagi áldozatbluft^h több beruházást' köveWP - Hogy több beruházást ,val&£ ;t síthassunk meg, min<fenüíf rii jobban kell takarékoskodni ' az állami eszközökkel. Az elmúlt félév alatt az önköltségcsökkentésben, ^ takarékos gazdálkodásban kétségkívül előrehaladtunk. Az összehasonlítható ter,^ mékek önköltsége 1955, első kilenc hónapjában 4.4. százalékkal volt alacsonyabb, mint 1954-ben. Aj. ' önköltségcsökkentési tervejjj, csaknem valamennyi ipar. minisztérium túlteljesítette. * ” Az önköltségcsökkentésben elért eredményeink tükrö-, ződnek abban is, hogy a minisztériumi iparban az üzemi eredmény a tervé-- ' zettnél több mint egy milliárd forinttal kedvezőbb. Ez lehetővé tette, hogy az” 1955. évi népgazdasági be-é'?’ ruházásokra mintegy 7 szá-T*' zalékkal többet fordítsunk” " mint eredetileg terveztük.' Az eredmények mellet jp, azonban nem mondhatjuk, hogy a kívánt fordulat mát bekövetkezett. Az iparban a szénbányászati minisztér rium nem teljesítette önköltségcsökkentési tervét, Számos ' cikk önköltsége nem csökkent kielégítően, sőt egyeseké emelkedett, így például a szén önköltsége 0.7 százalékkal, a dömperé 2.4 százalékkal, a Csepel D 350 tehergépko- csíké 2.8 százalékkal eme!- ; I kedett. Nagyon magas még ■■ ! az iparban a selejtkár, magasak még mindig az épít- ' kezési költségek. Az egész könnyűipar kétszeresen teljesítette ön- t költségcsökkentési tervéi: 1.7 százalék helyett 3.8 százalék volt az önköltség- csökkentés. Ennek ellenére a könnyűipari vállalatok 15 százaléka a második és harmadik negyedévben elmaradt az előirányzattól. A gépállomások munkája általában javul, de számos gépállomás eredményei igen kedvezőtlenek. A körmendi gépállomás az év első nyolc hónapjában 655.000 forint ; nyereséget ért el, a putnoki- nak ellenben egymillió fo- ' 'atása a 3. oldalon) ! A vitában elsőnek Szalai Béla elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, az MDP Központi vezetőségének titkára szólalt fel, Szalai Béla clvfárs felszólalása ltját. A technika fejlesztése a döntő láncszem, amely nagymértékben meghatározza egész gazdasági fejlődésünket. Több minisztériumot és egyéb állami szervet jogos kritika ért a Központi Vezetőség ülésén. Reméljük, hogy ezeknek a szerveknek dolgozói a hiányosságok gyors felszámolásával, munkájuk megjavításával méltó módon válaszolnak a párt bírálatára. El kell kerülni, hogy a gyárak vezetői és a műszakiak csupán a technika fejlesztésének nagy kérdéseivel foglalkozzanak és figyelmen kívül hagyják a sok kis nap; kérdést. Bátran mondhatjuk, hogy megvannak nálunk a legtöbb feltételei a technika gyors fejlődésének. Van nagyszerű munkásosztályunk, képzelt nagytudású műszaki értelmiségünk és vannak-jó barátaink, a szocialista tábor testvéri népei. Innen, a parlament ülésterméből hívjuk fel dicső munkásosztályunkat és tehetséges műszaki értelmiségünket, támogassák a pártot a technika gyors fejlesztésére irányuló célkitűzései megvalósításában, bízunk abban, hogy az újítók, a feltalálók, a gépszerkesztők, a konstruktőrök, j akik már sok dicsőséget ! szereztek a magyar népnek, most ,új 'er.dülettel látnak munkához és kiváló újításokkal, találmányokkal, új konstrukciókkal segítik elő a tcárokéi haladás ügyét. 픫 péj^^ £ Több mint fél év telt el a Párt Központi Vezetőségének nagyjelentőségű márciusi határozata óta — kezdte beszédét, majd így folytatta: — Ez a fél év friss levegőt hozott az ország gazdasági és politikai életébe. Hogy jobb a munka -üteme, ebben természetesen jelentős része van a kormány megfelelő munkájának. Hegedűs András elv- társnak, a Minisztertanács elnökének beszámolójából icicilclbü, xiCgy tuZ ClliiUib idi évben a kormány számos nagyfontosságú intézkedést tett a népgazdaság különböző ágai vezetésének megjavítására. Fokozta az állami határozatom végrehajtásának ellenőrzését és javította egyes minisztériumok munkáját, nagyrészt kidolgozta a második ötéves népgazdasági tervet. A párt és a kormány közös erőfeszítései biztosították az 1955. évi ipari és mezőgazdasági terv előirányzatainak túlteljesítését és a lakosság ellátásának javulásai. Bár kétségkívül vannak eredmények, ez1 azonban nem ad, okot az eib:zako- dásra, sem arra, hogy azt gondoljuk: túl vagyunk már a munka nehezén. A gazdasági cs kulturális munka számos területen van még hiányosság. Pártunk. Központi Vezetősége, mint ismeretes, az elmúlt héten tartott . ülésén az ipari munkában maglévő fogyatékosságokra hívta fel a figyelmet és egyben megmutatta a további fejlődés
