Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-11 / 265. szám

NÉPLAP 1955 november 11, péntek PARTKPITES A „Marxiziuus-leoioizmus alapjai- tanfolyam a Nyíregyházi Nyomdában Egy propagandista munkájának jó oldalai és kisebb hibái A Nyíregyházi Nyomda munkásainak, alkalmazot­tainak nagyobb része, fia­talabb és idősebb pártta­gok a „Marxizmus-leniniz- mus alapjai“ tanfolyamon tanulnak ebben az oktatási évben s az első évfolyam hallgatói kedden tartottak meg második foglalkozásu­kat. Velük együtt tanul az Erdőgazdaság néhány párt­tagja is. A tanfolyam pro­Nagy jövedelmet biztosít a dohánytermelés pagandistája Novak Erzsé­bet elvtársnő, a városi ta­nács oktatási osztályának munkatársa. A keddi foglalkozás tük­rében vizsgálva Novák e.v- társnő propagandista tevé­kenységét, mindenekelőtt azokra a helyes és jó mód­szerekre kell felfigyelni, amelyek elősegítik a nyom­dász és erdőgazdasági elv­társak tanulását. Foglalkozás előtt jegyzeiellcnőrzés, jegyxetmegbcszélés termelő erőkről volt szó. Novák elvtársnő megkér­dezte: érti-e mindenki? Né­hány másodpercnyi hallga­tás után rámutatott ez egyik nyomdász munkás­nőre, Nándorinéra: „Akkor mondja el az elvtársnő!“ Nándoriné nem tudta el­mondani. Novák elvtársnő ekkor meglehetősen tapin­tatlanul „lehordta“, ahe-1 Ivett, hogy megmagyarázta! volna neki: mi a termelő erő és termelési viszony. A propagandistának sohasem szabad elveszítenie a türel­mét, mert akkor nemcsak elidegeníti magától a hall­gatókat, hanem nehezebbé teszi a közös tanulást, ez anyag megértését is. Ezeken az első tanfolya­mokon különösen fontos, hogy a hallgatók mindegyi­ke megértse az ilyen alap­fogalmakat, mint a termelő erő, termelési viszony, mert e fogalmak megértése nél­kül homokra épül minden további előadás és vita. Novák elvtársnő min-j denekelőtt megnézi a hall­gatók egynémelyikének jegyzetét: jegyzeteltek-e, ho­gyan jegyzeteltek. Ennek rendkívüli nagy jelentősége van, mert a rendszeres cs alapos tanulás legjobb bi­zonyítéka a jó jegyzet. Aki nem szorgalmas, aki nem értette meg az anyagot, — a jegyzet azonnal elárulja. Helyes tehát, ha Novák elv­társnő, és példája nyomán valamennyi propagandista, ellenőrzi a hallgatók otthon készített, tanulás közbeni jegyzeteit s ugyanakkor — mint Novák elvtársnő is tette — felhívják a figyel­met a jegyzet hibáira is. Mert bizony az ellenőrzés során nemcsak az derült ki, hogy egyesek nem tanul­tak, nem jegyzeteltek, ha­nem az is, hogy más elv­társak futólag tanultak. No­vák elvtársnő jogosan kifo­gásolta, hogy Badar elv­társ jegyzete túlságosan rö­vid és vázlatos. Badar elv­társ azzal válaszolt: „Én már egyszer tanultam ezt az anyagot, azért nem jegy­zeteltem most alaposan ... “ De lám, a jegyzetben mégis össze van cserélve a terme­lési mód a termelési vi­szonnyal! Ez azt jelenti, hogy Badar elvtársnak szorgalmasabbnak kell len­nie. Élénk vita — elöadásváslat Nagy érdeme volt a keddi foglalkozásnak, hogy eleven vita alakult ki egyes kér­dések megvitatásánál. A vita során élénkebbek let­tek a hallgatók, többen szó­laltak fel s maguk tisztáz­ták: mi a helyes álláspont. Ilyen vita keveredett pél­dául arról: mi az osztály? Osztály-e az értelmiség? — és így tovább. * A szemináriumot előadás követte. A propagandista előre elkészített elöadásváz- latból magyarázta el a kö­vetkező foglalkozás anya­gát. Az ilyen előre elké­szített vázlat hozzásegítette Novák elvtársnöt ahhoz, hogy érthetőbben, tömöreb­ben tárja fel a hallgatók számára a tanulandókat — ezen a napon a rabszolga­tartó termelési módot. Még nagyobb türelemre van szükség... Novák elvtársnő propa­gandista tevékenységének a felsorolt erények mellett fogyatékosságai is vannak •— erről tanúskodott a ked­di foglalkozás. Mindenek­előtt nagyobb türelemre van szüksége. A pártoktatás tanfolyamainak jellege nem azonos az általános iskolák, vagy középiskolák óráinak jellegével, amelyeken a ta­nítók, tanárok' jegyre felel­tetnek, hanem mindenek­\taradjunIt a tárgynál Már szó volt arról, hogy helyes, ha vita alakul ki a foglalkozásokon. Arra azon­ban vigyázni kell, hogy a vita ne terelje el a figyel­met éppen a fontos dolgok­ról, a megtárgyalandó anyagról. Ilyen jelenséggel találkozhattunk a keddi nyomdai tanfolyamon. A hallgatók a propagandista elvtársnővel egyetemben arról vitatkoztak: milyen lesz az élet a kommuniz­musban, hogy lesz majd akkor? Ez helytelen volt, mert egyrészt nem volt a foglalkozás anyaga és fon­tosabb dolgokról terelte a figyelmet, fontosabb viták­tól vette el az időt, — más­részt sem a hallgatók, sem Novák elvtársnő nem volt ilyen jellegű vitára felké­szülve s egyre jobban bele­bonyolódtak a téves nézetek zűrzavarába. *­Nagy és megtisztelő fel­adat propagandistának len­ni. Novák elvtársnő lelke­sen, nagy ügy buzgalommal végzi ezt a pártmunkát. S vitathatatlan, hogy foglal­kozásról foglalkozásra egy­re jobban, tehetségesebben tudja majd tanítani, nevel­ni a gondjaira bízott elv­társakat. Képes arra, hogy egyre kevesebb hibával vé­gezze propagandista tevé­kenységét. S. I. Ezt az állítást, amit a' cím mond, a most folyó szerződéskötés előtt és az­óta is sokat hallotta dol­gozó parasztságunk. A megindult dohánybeváltás eredményei beigazolták, hogy az valóság. Ezt az alábbi két kiragadott — nem is kiemelkedő — pél­da bizonyítja: Ozsváth András tiszavas- vári dolgozó paraszt az idén 747 ölön termelt debreceni fajtájú dohányt. Beadott 627 kilót, amiért beváltási ár és minőségi prémium címén 4515.75 forintot, több­termelési prémium címén 4523 forintot kapott, össze­sen tehát 9138.75 forint készpénzt. Ezenfelül 5925, többtermelési jutalomként pedig 3125 darab cigaret­tát. így összes jövedelme — a cigaretta árával együtt — 10.230.75 forint lett. Jónai Péter újfehértói dolgozó paraszt 739 négy­szögölön termelt szabolcsi dohányt. Termése 443 kiló lett, amiért készpénzben és cigaretta-jutalomként össz­jövedelme 7010.65 forint lett. S mindezek mellett a dohánytermő terület után semmiféle beadást nem kell teljesíteni. Rajtuk kívül már szám­talan olyan dohánytermelő van, akik jóval magasabb termésátlagot és jövedelmet értek el. De még a gyengébb eredményt elért termelők előtt is meg van a lehető­ség, hogy jövőre ők'is elér­hessék ezt a magas jöve­delmet. Aki most leszerző­dik dohánytermelésre, azon­nal előleget is kap az őszi talajmunkákra, ha új ter­melő, 1000 darab cigaretta előleg illeti. Mindezek mel­lett jogot nyer a dohánybe­váltó vállalatok által de­cember 10-én tartandó tárgysorsjátékon való rész­vételre. Ezen a tárgysors­játékon igen sok értékes tárgy (varrógéptől és vi­lágvevő rádiótól háztartási eszközökig) kerül kisorso­lásra teljesen ingyenesen a november 30-i szerződést kötött dohánytermelők kö­zött. Minden dolgozó paraszt, aki eddig is termelte a do­hányt és azok is. akik ed­dig nem foglalkoztak vele: igyekezzenek maguknak biztosítani a dohányterme­léssel járó nagy jövedelmet és kedvezményeket s mi­előbb kösse meg szerződé­sét! Az ibranyl foldműresszörctkczet gondoskodik a termelő- >szövctkczetck áruellátásáról Az ibianyi földművesszö- vclkezel dolgozói rendsze­resen felkeresik a termelő­szövetkezeteket, és tájéko­zódnak az áruszUkségletről. A Vörös Csillag Termelő­szövetkezet taggyűlése kér­te, hozasson a földműves- szövetkezet 50 darab ke­rékpárt, 50 darab esőkö­penyt, 30 darab gumi­csizmát és két permetező­gépet. A Rákóczi TSZ-bcn 13 vagon almát vett át a föld- míívesszövetkezct, amiért a szövetkezeti tagok jövedel­me munkaegységenként 80 forintra emelkedett. A ter­melőszövetkezet 5 darab eket rendelt, a tagok még motorkerékpárt is kértek. Az ibrányi földművesszö­vetkezet dolgozói jó kap­csolatot teremtettek a tsz- tagokkal, így jó a termelő- szövetkezetek áruellátása. UKRAJNA IPARA A Szovjetunió népei kö­zött fennálló törhetetlen barátság a Nagy Honvédő Háború éveiben kiállta a ^egyetlen megpróbáltatáso­kat és még jobban megerő­södött a háború utáni évek­ben, a népgazdaság helyre- állításáért és továbbfejlesz­téséért vívott harcban. — Szovjet Ukrajna a Szovjet­unió egyre növekvő hatal­mára, a nagy orosz nép és a Szovjetunió valamennyi nemzetiségeinek testvéri segítségére támaszkodva, hamarosan kiemelkedett a romokból s jelentős sikere­ket ért el a szocialista gaz­daság s kultúra fejlesztése terén. A Donyec-medenee és a Driyeper-mellék új techni­kai alapon helyreállított ko­hászati üzemei most több fémet termelnek, mint a háború előtt. A köztársa­ság gépipara a háború­utáni években újabb ter­melési kapacitásokkal, új műszaki berendezésekkel gazdagodott s évről-évre több gépet, szerszámgépet és szerkezetet gyárt. Az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság gépgyártása 1940-hez képest átlagban több mint kétszeresére emel­kedett, részleteiben pedig a következőképpen: a trak­torgyártás két és félszere­sére, a traktoros ekék gyártása több mint kétsze­resére, a traktoros velőgé­pek gyártása pedig majd­nem hétszeresére emelke­dett, stb. Megkezdték ha­talmas Diesel mozdonyok, szénkombájnok, lépeget? exkavátorok és sok más bonyolult gép gyártását, amelyeket iparunk azelőtt nem gyártott. A bányászok hősies erő­feszítéseinek, valamint a pártnak és kormánynak a szénipar fejlesztésére irá­nyuló állandó gondoskodá­sa eredményeként a Do- nyec-medence ismét a Szov­jetunió legnagyobb és leg­jobban gépesített szénme­dencéje lett és jóval több szenet ad a hazának, mint 1940-ben. Az ötödik ötéves terv mielőbbi megvalósításáért folyó széleskörű szocialista munkaverseny alapján az ipari dolgozók sikeresen teljesítik az ezévi tervet. A „Csisztjakovantracit” tröszt Lutugin, „Vörös Csil­lag’’, 17-es számú és többi bányáinak kollektívái cik­likus grafikon szerint dol­gozva ez év negyedik ne­gyedének kezdetére elérték azt a termelési kapacitást, amelyet terv szerint az ötö­dik ötéves terv végére kel­lett volna elérniök. E bá­nyák élenjáró kombájn­kezelői, réselőgépkezelői, s villanymozdonyvezetői a legmagasabb széntermelést érték el a Donyec-meden- cében. N. Goncsarov, K. Dedkin és N. VaszilceV kombájn-brigádjai havi 19.200 tonna szenet ter­meltek a „Donbassz” kom­bájnnal. A Sztálinról elnevezett sznyezsnyanszki, 18-as szá­mú bánya bányászai a Do- nyec medencében elsőnek teljesítették a széntermelési tervet oly módon, hogy több mint egymillió rubel értékű állami eszközt ta­karítottak meg. A „Zsaporozsszlal” is­mert Lenin-díjas acélol- vasztárai, Sz. Jakimenkóés Sz, Martinov 24 óra alatt öt gyorsolvasztást végez­nek. A dnyepropetrovszki Petrovszkij-gyár legjobb acélolvasztára, V. Mihlik csupán az 1953-as év har­madik negyedévében 910 tonna acélt termelt terven felül. A Krasznij-lucsi gépgyár több mint 150 munkása ha­táridő előtt teljesítette az ötéves tervben kitűzött fel­adatokat s már az 1958-ik évi feladatukon dolgoznak. A gyár élmunkásai, — Kar. jukin elvtárs esztergályos, Poljakov elvtárs marós, Blinov elvtárs öntvénytisz­tító, valamint mások 8— 10-szeresen teljesítik évi normájukat. K. Sziljakov elvtársnak, a harkovi tur- bogenerátor gyár Sztálin- díjas karusszelpadon dol­gozó esztergályosának bri­gádja már az 1965. év számlájára dolgozik. A Kommunista Párt által nevelt szovjet emberek munkagyőzelmeiben ragyo­góan kifejezésre jut törek­vésük, hogy minél többet és jobban alkossanak népünk jóléte, valamint szeretett szociális la hazájuk hatal­mának megerősítése érde­kében. A nehézipar fejlesztése terén elért sikerek alapján jelentős mértékben fejlő­dött a közszükségleti . cik­keket gyártó ipar is. A Szovjetunió Miniszter- tanácsa és az SZKP Köz­ponti Bizottsága által az utóbbi időben hozott nagy­jelentőségű határozatok, melyek célja a közszükség­leti cikkek termelésének fo­kozása és minőségének megjavítása a köztársaság ipari dolgozóit újabb győ­zelmekre lelkesítették. HÍREK a Román Nép- köztársaságból Képi orosz nyelvtanfolyamok Suceava tartományban az idén az ARLUS (Román Szovjet Baráti Társaság) 536 népi orosz nyelvtani o- lyamot rendez. A tanfolyam mok nagyrésze a különböző üzemekben, gyárakban és hivatalokban indul meg, egy részét .pedig a tartom mány nagyobb falvaiban rendezik. Ezekre a tanfo­lyamokra eddig több mint. 7300 dolgozó jelentkezett. A tartományban egyre töb­ben tanulnak meg oroszul, ezt bizonyítja az a tény is, hogy évről-évre növekszik a szovjet újságok és folyó­iratok előfizetőinek száma A tartományban 1956-ra ed­dig 6.268-an fizettek elő, több mint 300 különböző szovjet sajtótermékre. ■ Külföldi korúira indult a Bukaresti Kultúrbáz ének­es táncegyüttese A Bukaresti Kultúrház ének- és táncegyüttese hosz- szabb körútra indult’ amely- nek során Egyiptom, Szíria és Libanon . különböző vá­rosaiban lép fel, így többek között Alexandriában, Kai­róban, Beyrutban és másutt. Az együttes a legszebb ro­mán népi táncokat és nép­dalokat mutatja be a kül­földi színpadokon. Az együt­tes több mint 100 tagból, tánckarból és népi zenekar­ból, kiváló szólistákból áll. Befejezéshez közeledik az íasi Kémiai Kutató Intézet építkezése A iasi „Al. I. Cuza" Egye­tem közelében gyors ütem­ben épülnek a Kémiai Ku­tató Intézet épülettömbjei. Az épületekben hamarosan 36 korszerűen felszerelt la­boratórium áll a kutatók rendelkezésére. Az építke­zést a legkorszerűbb köve­telményeknek megfelelően végzik: valamennyi helyi­ség falát csempékkel borít­ják. A falakban különböző' csővezetékeket fektetnek le a sűrített levegő és ® vákuum biztosítására, ugyanakkor korszerű szel­lőztető berendezésekkel biz­tosítanak teljes munkavé­delmet a kutatók számára. November 7 utón sem lanyhul a versenyszellem A november 7 tisztele­tére indított munkaverseny szép eredménnyel ért vé­get a gyulatanyai kísérleti gazdaságban. A verseny első helyezett­je, Abavári Gyula brigádja 139.6 százalékot ért el. Az ifjúsági brigádok kö­zött Riegel Júlia brigádja 118 százalékkal első. A traktorosok közül első Zajder László 191 százalé­kos teljesítménnyel. Minden dolgozó 100 szá­zalékon felül teljesítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évforduló­jára tett vállalását. A harmadik negyedévi jo munkánk eredménye, hogy a gazdaság élüzem lett. A jelenlegi eredményeket nö­velve megtartjuk az élüzem címet, valamint a MEDOSZ és a Földművelésügyi Mi­nisztérium vándorzászlaját. Erre tettek most november 7 után a Gyulatanyai Ál­lami Gazdaság dolgozói fo­gadalmat. Menyhárt Sándor Gyulatanya. e?> előtt arra valók a foglalko-; zások, szemináriumok, hogy j minden' hallgatóval megér­tesse a propagandista az. anyagot. Messzemenően fi­gyelembe kell venni az1 egyéni adottságokat, körül­ményeket. (Nem lehet pél­dául mindenkitől megkövc-| telni, hogy valóságos kis­előadást tartson.) Meg kell tehát értetni az anyagot a hallgatókkal! A termelési viszonyokról,

Next

/
Oldalképek
Tartalom