Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-30 / 281. szám

NÉPI, A P ui» ember ;:9, szerda ASSZONYOKNAK ? LÁNYOKNAK ANDICS ERZSÉBET (Magyarország) LILLY WÄCHTER i (Németország) MARIE — CLAUDE VAILL ANT — COUTURIER (Franciaország) Konxöntjiik a Nemzetközi Demokratikus Nószövetséget ! 'j' íz esztendővel ezelőtt ■*- alakult meg a Nem­zetközi Demokratikus Né­pszövetség. A szövetség' el­nöke Eugénie Cotton asz- szony mondotta: „A törté­nelem nem ismert példát arra, hogy a nők ilyen nagymértékben vették vol­na ki részüket a béke megőrzéséért, és a nemzet­közi problémák megoldásá­ért folytatott harcból.“ Va­lóban hatalmas erőt egye­sít a nemzetközi nőszövet­ség: 67 ország 140 millió asszonyának akaratát és vágyát egyesíti a békéért, és haladásért vívott harc érdekében. Hatalmas erő ez! Hatalmas erő márcsak azért is, mert a társadalom olyan része kapcsolódik be a szövetség útján az embe­riség holnapjáért folyó küz­delembe, amelyik talán a legtöbbet szenvedte és szen­vedi a háborútól, az elnyo­mástól és kizsákmányolás­tól, ^ em újkeletű vágyak 1 és törekvések azok, amelyek a nőszövetség tá­borába vezetik az asszo­nyok és lányok millióit. Hi­szen minden gyermekét szerető anya tiltakozott ösz­töneivel a háború, a rom­lás, -- a kizsákmányolás ellen. Ám ezek ösztönös gyenge és erőtlen kiállások voltak. A nők harcának ön­tudatot ad a nőszövetség, az ösztönös tiltakozást egy­re inkább felváltja az ön­tudatos, bátor küzdelem. Oly hősöket adott a nőszö­vetség a nemzetközi béke­mozgalomnak, mint Ray- mon Dien, aki életét koc­káztatva állította meg a fegyverszállító vonatokat. Egyre inkább áthatja az a Vágy a világ minden népé­nek dolgozó asszonyait és lányait, hogy hasonlatosait legyenek a szovjet nőkhöz, akik először nyerhették el a Szabadságot, egyenjogúsá­got, és akik a legragyogóbb példát mutatták a hazafias és nemzetközi kötelességek teljesítésében. Szüntelenül és követ­1-7 kezetesen harcol a nöszövetség a békéért. En­nek érdekében hívták ösz- sze Lausanneban az anyák világkongresszusát, amely­hez fogható kongresszust nem ismert a történelem. S az anyák megértették, hogy nemcsak ösztönösen kell védeniük gyermekeiket, ha­nem tudatosan kell csele­kedni értük. A nemzetközi nőszövetség síkraszáll a nők jogaiért is. Ennek érdeké­ben hívták össze 1953-ban a Koppenhágai nemzetközi nőkongresszust, amelyik a nők jogainak kérdését tűzte napirendre. A kongresszus kidolgozta a jogegyenlőség­ről szóló okmányt, amely leszögezte, hogy minden nő­nek meg kell adnia a jo­gokat tekintet nélkül fajá­ra, nemzetiségére és társa­dalmi helyzetére, mint anyának, mint dolgozónak, és mint állampolgárnak. A Nemzetközi Demokra- tikus Nőszöveiség munkájában és harcában rósztvesZnek az MNDSZ-be tömörülő magyar asszonyok és lányok is. És ha joggal mondhatjuk, hogy a Nem­zetközi Demokratikus Nö­szövetség nagy lépéseket tett a tartós béke biztosítása érdekében, elmondhatjuk azt is, hogy a sikerekhez a magyar nők is hozzájárul­tak. És most amikor 10 éves születésnap iát ünnepli a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, megfogadják megyénk asszonyai és lá­nyai, hogy még nagyobb öntudattal és lelkesedéssel, veszik ki a részüket a né­pek békéjéért, a nők fel- emelkedéséért, a gyermekek jövőjéért vívott harcból. Megyénk asszonyai és lá­nyai forró szeretettel kö­szöntik a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetséget! PUSHPAMOYEE BŐSE (India) RITA MONTAG N AN A (Olaszország) í Kedves Asszonytársaim! 1945. júniusában Párizs- bdn igen komoly és fon­tos dolog történt. Megala­kult a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség. A nők felismerték azt a nagy felelősséget, mellyel gyermekeiknek, a népek­nek tartoznak, hiszen az emberiség felét a •lók te­szik. Illő tehát, hogy sza­vukat is hallassak és an­nak hangja és nyoma is legyen. Az alakuló gyűlésen Eugénie Cotton asszony hangsúlyozta a szövetség jelentőségét. Azt hangoz­tatta, hogy a demokrácia, a béke, a gyermekek bol­dogságának megteremtése a nők feladata. Ezt megelőzően is szer­vezkedtek a: nők. azonban csak egy-egy kisebb terü­letre korlátozódon tevé­kenységük. Ilyen szervezet volt például a Németor­szágban Luxemburg Ró­za által alapított Sparta- cus-szövetség, melynek egyik . harcos tagja volt Clara Zetkin is. A kom­munista írónő, politikus, tanítónő, aki 1910-ben ja­vasolta a II. Nokonferen- cián, hogy március 8-a le­gyen a nők nemzetközi szolidaritásának uz egyen­jogúságért és szabadság­ért való harcának napja. Ugyanis 1908. március 8- án tüntettek először New York állam asszonyai jo­gaikért. Clara Zetkin 1919- ben a németbirodalmi gyűlés tagja lett. Munká­ját tovább folytatta és ösz- szefogó szervezetté tette a különböző országok kis nöszövetségait. Eugénie Cotton asszony, a Nemzetközi Dckomos- galom kiemelkedő harco­sa. Kedves Asszonyok! Is­merkedjetek meg a béké­ért küzdő asszonyok vi­lágszerte megbecsült veze­tőjével. Eugénie Colton 1881-ben született Franciaország­ban. Fiatal korában súlyos baleset érte, hosszú ideig betegen feküdt. Kitűnő szellemi képességét az al­sóbb iskolában már felis­merték. Apja középiskolá­ba is beíratta. Megismer­kedett Colton professzoT - ral, a természettudóssal. A tudomány-szereteie kö­zel hozta őket egymáshoz. Barátok, majd házastársak lettek. Boldog házaséletét tudo­mányos alkotómunkáját az első.világháború zavar­ta meg. Majd a német fa­siszták mindent romokba döntöttek. Colton asszony harcolt, küzdött az asszo­nyokért, gyermekekért, a szabadságért. Férjét, fiát letartóztatták, ö azonban annál erősebben harcolt. Ezt hirdette állandóan: „Sztálingrádra nézzetek, ott születik meg Franciaor­szág felszabadulása is.“ 1944-ben az Antifasiszta Nők szervezetének elnö­ke lett. 1945-ben pedig a:, akkor alakú'1 ó Demokrati­kus Nők Nemzetközi Szö­vetségének elnöke. Azóta lankadatlanul küzd a nők jogaiért, a béke megőrzé­séért. 70 éves korában is a párizsi katonai bíróság előtt állott mert követelte a vietnami háború befeje­zését, követelte a férjek, apák, gyermekek azonnali hazaszállítását a frontról. Elitélni nem merték, mert mögötte állott a nők mil­liós tábora és a békéért harcoló emberiség. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségen kérésziül harcolt a haladásért, a szebb, boldogabb életért. Munkája elismeréséért 1951-ben a Sztálin Béke- díjjal tüntették ki Moszk­vában, Kedves Asszonytársaim! Ennek a világot átfo­gó NDNSZ-nek az MNDSZ is 1945 óta tagja, amely Titeket is vár a soraiba. Mozgósítja az asszonyokat a párt vezetésével a béke­harcra, megszervezi a magyar asszonyok részvé­telét a közös nemzetközi béke-munkára. Állandó kapcsolatban áll az NDNSZ-el. Ne felejtsétek el: a szavak eljutnak min­denhová, ahol asszonyok élnek a földön, megdobog­tatják a nők szivét és újabb és újabb tettek szü­letnek mindenütt a béke megvédése érdekében. Sztálini lobogó alatt ha­ladnak az asszonyok mil­liói a békeharcosok száz és száz milliós táborában, közöttük felemelt fővel, soha nem lankadó lendü­lettel a hős asszony, a vi­lág asszonyainak egyik lánglelkű vezetője Eugénie Cotton. Jcrtek e táborba Ti is a szocializmusért, a béké­ért, a gyermekek iránti mély szeretetben testvérie­sen egyesülve. Szeretettel üdvözöl fcen- veteket a viszontírásig: | DOLORES IBÁRRURI (Spanyolország) MONICA FELTON (Anglia) GÉZA NABARAOUI (Egyiptom) RANSOME HŰTI (Nigéria) ANDREA' ÄNDEREN (Svédország) 4 EUGÉNIE COTTON, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetscg elnöke ANGIOLA MINELLA, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség főtitkára NINA POPOVA (Szovjetunió) TSAI CHANG (Kína)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom