Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-30 / 281. szám
1955 november 30, szerda NÉPLAP 3 Brigád mi inka nyomában az őri Petőfi Termelőszövetkezetben November 2-án a bakta- lórántházi járási pártbizottságon értekezlet volt a járás termelőszövetkezeteinek elnöke, párttitkárai, mezőgazdászai részvételével. A beszámoló a termelő- szövetkezetek életevei, eredményeivel, hiányosságaival foglalkozott. A hozzászólások során Jóni István elvtárs, az őri Petőfi TSZ elnöke is szót kért. Javasolta, hogy alakítsanak egy 4—5 tagból álló brigádot a járási pártbizottság és a járási tanács dolgozóiból, amely alapos munkával gyors segítséget adhatna termelőszövetkezetüknek. Jóni elvíárs javaslatát elfogadták. A brigád megkezdi munkájúi Székely István és Koncz Bála elvtársak a járási pártbizottságtól, Láng Károly elvtárs a járási tanácstól, valamint Reskó József elvtárs, a járási DISZ-bi- zottság titkára lettek a ori- gád tagjai. Mivel Kezdték munkájukat? A tsz. alakulásának tanulmányozásával kezdődött a brigádmunka. 1950-ben alakult a termelőszövetkezet. Kezdetben 11 család 16 tagja, 113 hold földdel indult a szövetkezeti gazdálkodás útján. Közös jószágállományuk, gazdasági felszerelésük nem volt. Ma már 70 család 88 tagjából áll a szövetkezet. 749 nőid szántón, 20 hold gyümölcsösben, 4 hold szőlőben és 10 hold nádason gazdálkodnak. 27 lovat, 19 szarvas- marhát,, 117 sertést, 180 juhot, 163 baromfit és 51 méhcsaládot mondanak magukénak a közös állományban. Mindjárt az első nap megismerkedtek a brigád tagjai több szövetkezeti dolgozóval s a bizalom és , közvetlenség hangján be- j szélgettek el velük. Tőlük ’ igyekeztek megismerni a tényeket, hogy aztán annál könnyebben feltárhassák a hibákat és azok gyökereit. ben 19 darabra csökkent a szarvasmarha állomány. — Ebből is mindössze 8 darab a fejőstehén. De ezek is igen kevés tejhozam-at- lagot adnak. Számítsuk ogy tehén évi tejhozamát — igen ■ szerényen — 2500 literre. Ezt szorozzuk meg — ugyancsak nem nagy számmal, — 3 forinttal. Az eredmény: 7.500 forint. A tsz. jelen területe és termése mellett 30 darab tehenet el tudna tartani. — Ennyi tehén tejjövedelme — a megkezdett számítás szerint —: 225 ezer forint! — Ugyan mi tudja még így megfizetni a ráfordított munkát!? De hol van emellett maga, a szaporulat haszna?! Ebben az évben 221 darab sertés-szaporulat volt a tsz-ben. Ebből leválasztás után 82 darabot kiosztottak a tagok között. Helyes volt ' ez? Mutassák meg inkább j ezt is a számok. Kiosztáskor darabonkénti, érték: 200 forint. Összesen: j 16.400 forint. Ha süldő korban adják el, darabonként megért volna 800 forintot, összesen: 65.600 forint. Ha meghizlalják legalább 130 kilósokra s úgy értékesítik, darabjáért könnyen kaptak volna 3.200 forintot, összesen pedig: 262.400 forintot! Ügy bizony. És mily messze tűnik a kismalaci ár a legutóbbitól.: S kimásé lett volna ez az összeg, mint a tsz-tagoké! Azzal a kicsivel szemben. A megtör- j téntet persze már nem Je- j hét visszacsinálni, de jó tanulság arra, hogy még több gondot kell fordítani az általános jövedelmezőségre. Nem volt hoszt ultin u xegítségkérés Hiányosság n tunyaközpontban Szép nagy, új épületek, dohánypajták, gazdasági gépek, hatalmas szénakazlak vannak a tsz. tanyaközpontjában. S a brigád éppen itt talált elsőnek egynéhány igen komoly hibát. Mik voltak ezek? A takarmánykazal mellett nincsen beosztott felelős. Minden fogatos, állatgondozó visz a „maga” jószágának annyit, amennyit éppen akar. Ki többet, ki kevesebbet. Ez nem jól van így. Takarmányfelelőst kell beállítani, aki felel a jószágok napi porcióinak kiadásáért. Még nem is olyan régen volt, — az elmúlt leien, — amikor nehéz ezreseket adott ki a tsz. takarmányért. Az is hibának találtató:!, hogy a takarmánykazlak teteje nem egyenletesen lejtős, hanem hepe-hupás. A hó felgyülemlik majd a mélyedésekben s amikor olvadni kezd, nedve nem tud lecsorogni, hanem belefolyik a kazalba és rothadásnak indítja a drága takarmányt. Szükséges tehát, hogy újra tetejezzék a takarmánykazlakat. Mégpedig sürgősen! Gyönyörű dohánytermése volt az idén a szövetkezetnek. Az óriás levelek felfűzött halmaza csüngött az egyik hodályban. Ennek a hodálynak pedig égjük oldala deszkázatlan. Ez lehetőséget ad arra, hogy meglehessen lopni a közös termést. Legalább nádpallóval be lehetett volna csinálni a pajta oldalát. Hogy ez nincs meg, mi a teendő? iVCegszi- goritani a dohány őrzését amíg az csomózásra és beszállításra kerül. 3000 mázsa burgonyát minden válogatás nélkül prizm áztak a tanyaközpontban. Gyorsan át kel! válogatni és úgy eiíöldeln; télire. Két szalmakazlat is megkezdték egyszerre. Bajos így ellenőrizni fogyásukat, Nagy érték pedig mindenkor a szalma. Példa is van erre. A baktalórántházi Úttörő TSZ a napokban adott el szalmát, mázsáját 49 forintért. Itt 250 mázsa köny- nyen van egy-egy kazalban. Tehát 49 forintjával is több mint 12 ezer forintot ér egy kazal. .4 brigádmunka eredményei a haiárbnn Természetesen a . tsz. na- tárterületére is kimentek a brigád tagjai. Volt-e ennek eredménye? Megérte. A korán vetett kenyérgabona-vetés jó bokroso- dásban, megerősödve várja a telet. Kifogástalan kelése, fejlődése. Igenám, de a vetésben tehenek legelnek. Ez pedig olyan hiba, ami kettős veszéllyel jár. Egyik: a nagy harmattól nedves és az amúgyis bő víztartalmú vetéstől felfúvódhatnak a tehenek, másik: a legeltetéssel könnyen kitapostas- sák a vetés-bokrokat. És egyáltalán a vetés nem legelő! Nem szabad engedni, hogy a vetésekben legeltessenek. A szőlőben mintegy 2000 tőke, a gyümölcsösben pedig közel 100 darab fa pusztult ki. Már az idén sem hoztak termést. Ezek helyett fiatal, megfelelő fajta szőlővesszőket, illetve csemetefákat ültessenek. Egy másik nem kívánatos dolog is megállapíttatott a gyümölcsösben. Néhány darab egészséges, termő fát kivágtak és elloptak. Tüzelőnek? Karónak? Mindegy. A tsz. vezetősége nem ismeri a tetteseket. (Nyilván nem szövetkezeti tag az, aki ilyesmire vetemedik.) Haladéktalanul beszélni kell a gyümölcsös őrzőjével, hogy nagyobb felelősséggel vigyázza a rábízott területet. Még több gondot kell jordíluni n jövedelmezőségre Kiterjedt a brigád tagjainak figyelme az általános jövedelmi forrásokra is. — Nem kis meglepődéssel tapasztalták, hogy a tsz. tagjai „csak” a lovat szeretik, a tehenet nem. Pedig igen téves „szeretet” ez. A tények mást igazolnak. Nézzük meg hogyan. 1954-ben 21 darabból álló szarvasmarha állománya volt a tsa-nek. Ebből 12 darab volt fejőstehén. Ez évA brigád nem adott — mint ahogy nem is adhatott — utasításokat és nem hozott —- amint nem iá hozhatott — határozatokat. Ez a termelőszövetkezet vezetőségének, tagságának a joga. A bvigádmunka után össze' is ült a tsz. vezetősége a pártszervezet vezetőségével együtt. Volt mit megtárgyalni. Nagy segítséget nyújtott ehhez a brigádtagok tapasztalata, tanácsa, javaslata. Hiszen a zárszámadás mindjobban közeledett, amihez úgy kell elérkezni, hogy pontosamba legyen tartva az alapszabály: mindent betakarítva, áréndezve, a jövő év alapjait jól megvevte zárni le az évet. A kibővített vezetőségi ülés határozatait — a hiányosságok azonnali pótlásáról — általánosan helyesléssel fogadta a tagság. — Kettőzött erővel folyt tovább a munka. Újra fedték a takarmánykazlakat, átválogatva földelték el a 3000 mázsa burgonyát, nagyobb rendet vezettek be a takarmányozásnál, . szalmahasználatnál. Kötelezővé tették magukra nézve, hogy minden tag figyelje,' őrizze, szeresse és védelmezze a közös vagyont. Hogy a jövedelmezőségre még nagyobb gondot for-1 dítanak, azzal kezdték: a | közös tulajdonban lévő 100 darab, az átlagostól jóval nagyobb fajta libákat nem soványan adják el, amint azt előbb akarták, hanem kitömve, meghizlalva.' Szívesen vállalták ezt a munkát a szövetkezet asszonyai. így közel 10 ezer forinttal kapnak többet a libák értékesítéséből. A fiatalokban sem csalódott a tsz. és a pártszervezet vezetősége. Pedig alig három hónapja alakult meg a tsz. DISZ-szervezete. Da ez a kevés idő is sokat jelent abban, hogy még jobban összetartsanak, fegyelmezettebbek legyenek a szövetkezeti ifjak. Vállalták, hogy zárszámadásig a már meglevő 130 köbméter silóhoz még 300 köbmétert készítenek. Tervbevették, hogy tehénállományukat a jövő gazdasági évben 30 darabra növelik. 20 darab sertést hizlalásra szerződtek le. Hirdessék bátron eredményeiket n tsz lúgjai Azt a helytelen nézetet, hogy azért nem halad gyorsabb ütemben az őri Pe.toíi TSZ számszerű fejlődése, mert az egyéniek joob minőségű főidőn gazdálkodnak, azt egyenesen ők maguk cáfolják meg. Es pedig éppen a tényekkel, elért termésátlagukkal. Búzából az egyéniek 10.00. a tsz. 12.80 mázsát, rozsból az egyéniek 7.60, a tsz. 9.80 mázsás átlagot termelt. A Burgonya termésátlagánál több mint 30 mázsás hol- dankénti magasabb termés igazolja a nagyüzemi gazdálkodást! S ez olyan valóság, ami. minden alapot megad a tsz. anyagi, rendbeli és számszerű továbbfejlődéséhez. Még bátrabban hirdesse a tsz. minden tagja elért eredményeiket. Mert az is van és lehet, kell szólni róla. Az elmúlt évben még 19 forintot ért egy munkaegység. Az idén igen közel áll a 40 forinihoz. Nem alaptalanul mondja Szász József: «Alig valamivel léptem a szövetkezetbe. — Most ’ mindenünk van. (És talán éppen ebből a „mindenünk van”-ból adódtak a hibák,, kicsit könnyelműekké, elbizakodottakká lettek.) Czomba Istvánná azzal dicsekedhet, hogy férjével, fiával 1275 munkaegységet szereztek. Csak kenyérgabonából 88 mázsát kaptak. Nősülni akaró fiának kész az új háza, benne egész évi kenyérnekveíó- val, az udvaron szép hízóval. így valóban könnyű házhoz vinni az új asz- szonyt. Ifjú Agárdi József egy teljes évig betegeskedett. Fillérjébe sem került a kocsordi szanatórium. Sőt: a tsz. a szociális alapból kenyérnakvalóját is biztosította és 1000 forint készpénzt juttatott számára. Igen. Sok a példa az elért eredményekről. Csak ez kell, hogy a tsz. minden egyes tagja beszéljen róla. A hibákat nem takargatni, hanem felfedni kell. Ezáltal pedig nem gyengébbek, hanem erősebbek lettek. Mert nagjmn sok függ attól, hogy rend és fegyelem legyen szövetkezeti gazdaságukban. Annál biztosabban, szilár-1 dabb meggyőződéssel keresik a velük való barátságot a község még egyénileg dolgozó parasztjai és bátrabban lépnek azok is a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Asztalos Bálint. Emeljük ipari termelésünk színvonalát, növeljük a gazdaságos termelést Elhangzott hozzászólások u megyei ipari nngynktiva értekezleten (2) Varga Járton elvtárs,' a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti gyár igazgatója a megyei ipari nagyaktíva értekezleten arról számolt be, hogy az év kezdetén üaj volt a tervteljesítéssel és a gyártási technológia be nem tartása miatt az export terv teljesítéssel is adósak t oltak. A vállalat vezetősége összefogott az üzemi párt- szervezettel. a szakszervezettel és kérte a dolgozók segítségét a jobb munkához. Megjavították a technológiai fegyelmet, elevenné tették a munkaversenyt, és változtattak a vezetés módszerén; aminek az lett az eredménye, hogy november elején befejezték 1955.1 évi exporttervüket, i5-én pedig az 1955 éves termelési tervüket. Év végéig tér yenfelül jelentős értékű export árut készítenek. Hat áj gyógyszer gyártásét kezdik meg A vállalat rövid idő alatt 16-ról 33-ra növelte az úi termékek gyártását. További kísérletezésük eredményeképpen rövidesen hat üj gyógyszer gyártását kezdik meg, s 1956-ban ezzel is többet szállíthatunk exportra. A továbbiakban arról beszélt Varga elvtars, hogy a gyártáshoz használt öt import anyagból egyet már hazai anyaggal pótolnak. További két import anyag helyettesítésén kísérleteznek. Eredményeikkel nincsenek megelégedve! Különösen az újító mozgalom terén sok még a tennivaló a vállalatnál, rmire ezután nagyobb gondot fognak fordítani. Nem lesz megyénk szégyene a Kisvárdai Vulkán Riill Sándor elvtárs, a Kisvárdai Vulkán igazgatója önkritikusan sorol*a el azokat a hibákat, amelyek hosszabb idő óta akadályozzák a vállalat rendszeres tervteljesítését. A 10 havi tervet csak 91 százalékra teljesítették. A vállalatnál történt átszervezés es a munkafegyelem megjavítása, eredményeképpen. valamint a munkaverseny fellendülése következtében a negyedik negyedévben már javult a munka. Október havi tervüket teljesítették, és a minőség is javult. 2o- vább harcolnak a fegyelem megszilárdításáért, és a se- lejt csökkentéséért, mely terv teljesítésük legnagyobb akadályozója. Azt is elmondotta Rüll elvtárs, hogy a KV megjelent határozata nagy “egítség a vállalatnak, a munka megjavításához.] Újítási kivitelező bizottság got alakítottak, hogy ezzel is segítsék a mozgalom kiszélesedését. Az új esztendőben elsősorban a meglévő gyártmányok minőségén akarnak javítani. Műszaki fejlesztési terveik ezt a célt szolgálják döntően. (Például nikkelező berendezést állítanak üzembe.) Rüll elvtárs megígérte, az aktíva értekezleten: úgy fognak dolgozni ezután, hogy a vállalat nem lesz megyénk szégyene. — A KV novemberi határozata sok olj'an hibára rámutatott, mely a városi pártbizottság munkájában is megvan, — mondotta Takács László elvtárs. — Sokat beszéltünk arról, hogy mit kell tenni a márciusi határozat megvalósítása érdekében, de üzemeinkben nem adtunk megfelelő segítséget és nem ellenőriztük megfelelően, hogy hogyan hajtják végre a határozatot. Igv történhetett meg, hogy az Építő és Szerelő Vállalatnál, a Megj'evill Vállalatnál. és másutt is nem kielégítő a gazdasági és a pártmunka. Sok esetben láttuk a hibákat, megállapítottuk a felelőtlenséget, és mégis élni’-’-—' -.-'tv!: a fe- lelősségrevoiiást. Takács elvtárs foglalkozott a pártoktatás és a szakmai oktatás helyzetével városunk üzemeiben. Különösen a műszaki vezetők keveset foglalkoznak a politikai, szakmai képzéssel. A Megyei Építőipari Vállalat 14 műszaki vezetője közül például csak kettő jár politikai oktatásra. A politikai képzés hiánya rányomja a gazdasági vezetésre is a bélyeget. . — A szakszervezet versenyszervező munkájából hiányzik a politikai tartalom. Csak számszerű felajánlásokra törekszenek üzemi bizottságaink. Ez a pártszervezetek hibájára is mutat, mert nem magyarázzák meg eléggé a dolgozóknak, hogy miért fontos versenyezni, és hogy a dolgozónak és a vállalatnak mit jelent minden százalék tervtúlteljesítés. Nagj’on fontos, hogy a pártszervezetei?: vezetői mindenütt ismerjék a térvteljesítési mutatókat, hogy megfelelő segítő és ellenőrző munkát végezhessenek. — Nagy erőforrás és valóságos kincsestár a KV novemberi határozata. Nem elég elolvasni, hanem a mindennapi munkában kell alkalmazni.' Jobban kell bízni a dolgozók alkotó erejében. Pártszervezeteinknek fokozottabb gondot kell fordítani a párt ellenőrzésére is. E feladatok segítését a városi pártbizottság elsőrendű kötelességének tartja és megfogja javítani a pártszervezetek vezetőinek nyújtott segítségadást, s emellett az ellenőrző munkát. (Folytatjuk■) lakács László elvtársnak, a városi pártbizottság PIO osztályvezetőjének hozzászólása
