Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-23 / 275. szám

1955 november 23, szerda NÉPLAP a N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov eivtársak az Indiai Köztársaság parlamentjében N; A. Bulganyin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének tagja november 21-én látogatást tett az Indiai Köztársaság parlamentjében. Az indiai parlament no­vember 21-én reggel kezdte meg a téli ülésszakát. Hruscsov elvtárs beszédé­ben többek között a követ­kezőket mondta: Engedjék meg, hogy szí­vélyes köszönetét mondjak önöknek azért a megtisztel­tetésért, hogy felszólalhatok az Indiai Köztársaság par­lamentjében. (Taps.) Az a meleg és szívélyes fogadta­tás, amelyben az indiai nép részesített bennünket, felül­múlta várakozásunkat. Az indiai nép forrón kinyilvá­nított szeretetét annak is tulajdonítjuk, hogy a Szov­jetunió tevékeny támogatást nyújt a gyarmati rabság ellen küzdő népeknek és odaádóan harcol a tartós, hosszú világbékéért. (Taps.) Országaink baráti kap­csolatai napról napra erő­södnek, ami megfelel né­peink létérdekeinek, össz­hangban van a békés egy­más mellett élés öt alapel­vével, amelyet India és Kína hirdetett meg. (Taps.) Azok az államok, amelyek­ben az emberiség nagyobb része él, köztük a nagy in­diai, ■ kínai és szovjet nép, megállapodott most, hogy ezekhez az elvekhez tartja magát. (Taps.) India állami függetlensé­gének és nemzeti önálló­ságának kivívása nagy tör­ténelmi jelentőségű tett. A szovjet nép mély megelége­déssé! és örömmel látja, hogy India népei előtt meg­nyílt a szabad önálló fejlő­dés útja. A társadalmi fejlődés me. hété áztf mutatja7 hogy minden országnak a külföldi tökétől függet­len, fejlett gazdasággal kell rendelkeznie, hogy valóban független le­gyen és biztosíthassa népének jólétét. Ä történelmi tapasztalat azt tanítja, hogy a gyarmatosí­tók1 erőfeszítései a gazda­ságilag kevésbé fejlett or­szágok leigázására a legkü­lönfélébb formában jelent­kezhetnek, Helyeseljük az indiai ál­lamférfiak előrelátását, amellyel megértik ezt, lát­ják, honnan fenyegetheti veszély India függetlensé­gét és harcolnak e veszély ellen. Őszintén kívánjuk, hogy önöknek hatalmas hazai iparuk legyen, hogy az önök országában fejlődjön a tudomány, a kultúra és a felvilágosodás, hogy az in­diai népeket mindig siker es boldogság kísérje, Minket gyakran vádol­nak azzal, hogy más orszá­gokba exportálni próbáljuk a kommunizmus eszméit. Sok más ostobaságot is be­szélnek rólunk. Az elnyo­mott népek minden olyan kísérletét, amellyel meg akarnak szabadulni a kül­földi hódítók igájától, Moszkva bujtogatásának tüntetik fel. (Derültség, taps.) A szovjet nép a szocia­lizmus általa, választott út­ján haladva nagy sikere­ket ért el fejlődésben. De senkire sem kényszerítettük és senkire sem kényszerítjük a társadalom átalakítására hivatott eszméinket, (Tar­tós taps.) Ezután N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió történetének kiemelkedő fejezeteit is­mertette, majd hangoztatta: Óriási eredményekkel és vívmányokkal rendelke­zünk. Ezekben az években nagy tapasztalatra 'tettünk szert. És ha önök bármi­lyen mértékben, fel akarják használni a gazdaság és a kultúra egyik-másik ágá­ban elért tapasztalatunkat, mi szívesen és baráti mó­don, önzetlenül megosztjuk azt önökkel, és erőinkhez mérten segítséget nyújtunk. (Viharos taps.) A genfi értekezletről szólva kijelentette: A ta­nácskozáson nem értek el nagy eredményeket, mim- hogy olyan bonyolult fel­adatok álltak a miniszterek előtt, amelyeket egycsapás- ra nehéz megoldani. Mi azonban meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a genfi kormányfői ér­tekezlet által megjelölt úton lépésről-lcpésre ha­ladva előre, minden bonyolult nemzetközi kérdés megoldásánál el­érjük majd a nemzet­közi feszültség- további enyhülését. A reakció erői mindent megtesznek, hogy meghiú­sítsák a béke ügyét. Mi azonban meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a győze­lem a népeké, azoké lesz, akik a békére törekszenek, mert a: népek közötti béke az egész haladó emberiség álma. örülünk,, hogy ebben az ügyben olyan jó szövet­ségesünk van, mint India. (Viharos, hosszantartó tapsi) Befejezésül Hruscsov elv­társ a Szovjetunió és In­dia fejlődő kapcsolatairól beszélt. N. A. Bulganyin elvtárs hasonló szellemben szólalt fel az indiai parlament két házának együttes ülésén. rQSmd kiilfötdi hitek. Mint a Reuter jelenti, A. K. Csanda, India helyet­tes külügyminisztere a parlamentben hozzáintézett kérdésre a következő vá­laszt adta: „Nincs közeli ki­látás arra, hogy India ba­rátsági szerződést kössön az Egyesült Államokkal.” * Figl osztrák külügymi­niszter „A szabad, semle­ges Ausztria” címmel tar­tott előadásában többek közt a következőket mon­dotta: „Az eddiginél sok­kalta jobban és hathatósab­ban teljesíthetjük Nyugat és Kelet között közbenjárói és közvetítői szerepünket.. Ausztria aktív magatartást i'og tanúsítani minden olyan helyén, ahol ezáltal elér­hető a fennálló feszültsé­gek és nézeteltérések csök­kentése.” ¥ A többségi francia pár­tok között tovább folyik a marakodás a választások kérdésében s emiatt igen kicsiny a valószínűsé­ge annak, hogy március előtt sor kerülhetne a vá­lasztásokra. # Ben Jusszef marokkói szultán hétfőn reggel beje­lentetté, hogy a kormány­zótanács tagjai felajánlották lemondásukat. A szultán széleskörű tanácskozásokat kezd a politikai pártok és szakszervezetek képviselői­vel, s ezután jelöli majd ki az új miniszterelnököt. Ukrajna kultúrája A szocialista rendszer tág lehetőséget tárt fel a szovjet tudomány, iroda­lom és művészet fejlődése előtt. Az élenjáró orosz kultúra jótékony hatására a Szovjetunió többi szo­cialista rerezetéhez hason­lóan Ukrajnában is gazda­gon felvirágzott a formá­jára nézve nemzeti, tartal­mát tekintve pedig szocia­lista kultúra. Szovjet Ukrajnában sí-, kérésén valósul meg a kö­telező hétéves oktatás s mind lobban, elterjed a kö­zépfokú tízesztendei okta­tás. Köztársaságunkban ma 830-cal több középiskola van, mint 1940-ben a há­ború előtt, a nyolcadik- és tizedik osztályos tanulók száma pedig 1950-hez vi­szonyítva több mint két és félszeresére emelkedett. Ukrajnában több mint 30 ezer népkönyvtár, kb. 23 ezer kultúrotthon és klub, sokszáz színház és film­színház, valamint más kul­turális és népművelési in­tézmény található. Köztársaságunk főisko­lái és technikumai csupán ebben az évben 76 ezer fiatal szakembert adtak a népgazdaságnak. Az Ukrán Szovjet Szo­cialista Köztársaság Tudo­mányos Akadémiája, tu­dományos kutatóintézetei, s az ezekben működő tu­dományos dolgozók új fel­fedezésekkel és találmá­nyokkal gazdagítják a szovjet tudományt és gya­korlati segítséget nyújtá­siak a szocialista terme­A Hazafias Népfront Országos Tattá vsa Elnökségének ülése Kedden délelőtt . ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának El­nöksége. Az ülést Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke nyitotta meg. Az or­szágos elnökség kegyelettel adózott az elhunyt Szalvai Mihály altábornagy, ország- gyűlési képviselő, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa tagja emlékének. Az országos elnökség! megvitatta a népfront-moz-1 galom féléves munkájáról szóló beszámolót, amelyet; Mihályfi Ernő főtitkár ter-1 Ijesztett elő. A vitában fel­szólaltak: Bereczky Albert református püspök, Csorba István Kossuth-díjas fűtő. Darvas József népművelési miniszter, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Harrer Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsá­nak alelnöke, a Hazafias Népfront Budapesti Bizott­ságának elnöke, Pari-agi György Kossuth-díjas, a Magyar Nemzet főszerkesz­tője, Pioker Ignác Kossuth- díjas gyalus, a Szocialista ■Munka Hőse, Rákosi Má­tyás, .a ,.Magyar Dolgozók í Pártja Központi Vezetésé-1 gének első titkára, Varga! József Kossuth-díjas akadé­mikus. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa Elnöksége egyhangúlag jóváhagyta a népfront-mozgalom téli fel­adatainak tervét, ugyancsak elfogadta a Magyarországi Német Dolgozók Kulturális Szövetségének csatlakozási kérelmét a Hazafias Nép­fronthoz. Az országos elnökség ülé­sét Szabó Pál elnök zárta i be. | lés valamennyi ágazatának továbbfejlesztése terén; íróink, festőink, szobrá­szaink és zeneszerzőink aktívan részt vesznek a dolgozók kommunista ne­velésében, s műveikben egyre magasabb eszmei és művészi színvonalat érnek el. A Szovjetunióban folyó szocialista építés nagysze­rű sikerei igen nagy befo­lyást gyakoroltak Ukrajna nyugati területeinek sorsá-i ra. A Kommunista Párt vezetése mellett s a Szov­jetunió összes népeinek testvéri támogatásával fi­gyelemre méltó sikereket értünk el az új, szocialista élet építésében. Nagyará­nyú munka folyik a nyu­gati területek, főképpen Lvov iparosítása terén. To­vább fejlesztjük az olaj-, , szén-, gépgyártó-, elektro­technikai-, fa-, élelmiszer-, valamint egyéb iparága­kat. Gyors ütemben fejlő­dik a gázipar: a nyugati­területeken jelenleg tizen­nyolc város és kb. száz falu használ földgázt. A földesurak és kapita-' listák uralma idején a‘ nyugati területek dolgozói előtt el volt zárva a tu­domány és kultúra. Ma a helyi lakosság körében az ifjak és lányok tízezrei tanulnak 23 főiskolán. 3 egyetemen, a szakközépis­kolák és technikumok szá­zaiban. Ezek a fiatalok kizárólag a szovjet hata­lomnak köszönhetik, hogy módjukban áll tanulni. Ma egyetlen falut sem találunk itt. melynek ne volna is­kolája, klubja, könyvtára, vagy pedig valamely más kulturális-népművelési in­tézménye; A szovjet népnek »■ kommunizmus megvalósí­tásáért vívott harcban el­ért hatalmas, történelmi; jelentőségű vívmányai tör­vényes megerősítést nyer­tek a Szovjetunió Alkot­mányában, — amely a vi­lág legdemokratikusabb alkotmánya. A Szovjet Al­kotmány alapián valóban, f népi, szocialista demokrá ­cia virágzott fel. Orszá­gunkban a Dolgozók Kül­dötteinek Tanácsán ke­resztül maga a nép kor­mányoz. (A Pravda Ukrainű cik­ke.) BALNAK ÉS KÄCSÄK A United States News and World Report című ameri­kai folyóirat egyik legutób­bi számában szenzációt kür­tőit világgá. Nem kevesebb­ről volt szó, mint az Auszt­rália és a Déli Sarkföld el­len irányuló agresszív „szovjet előnyomulásról“. A folyóirat „Moszkva agresz- száy szándékait“ illetően bizonyítékként felhozta a „Szlava“ bálnahalászhajó! és valamiféle titkos „vörös tengeralattjáró“ csendes­óceáni útját. Ezenkívül ez a „főéber“ folyóirat megemlí­tette a Déli Sarkvidékre készülő, szovjet tudományos expedíció szándékait és hi­vatkozott bizonyos — sze­rinte — „leleplező“ lengyel térképekre. E „bizonyíté­kok“ megérdemlik, hogy beszéljünk róluk. Kezdjük a térképpel; Meg kell mondani, hogy a föld felületéről készült bonyolult rajzok és térké­pek igen gyakran szerepel­nek a washingtoni folyóirat hasábjain. Vegyük sorra az ez" évben megjelent számo­kat. E folyóirat' február 25-j szamának. 25. oldalán talá­lunk egy térképét, amelyen a keleteurópai országokat láthatjuk különböző nyilak­kal teletűzdelve és alatta a következő szöveg: ,, A Nyu­gat 800 atomcsapást mér­het Kelet-Európára“: La­pozzuk végig a március 18-án megjelent számot. A 22. és 23. oldalon a Szovjet­unióról láthatunk térképet. A térképen a Szovjetunió felé irányuló nyilak a légi- aíomtámadások irányvona­lát jelzik. Ugyanilyen jelle­gű térképrajzot találunk a június 3-i szám 23. oldalán is. Lehet, hogy a U. S. News and World Report valami ha­sonló térképet talált a szov­jet sajtóban? Természetesen nem. Sem a Szovjetunió, sem a népi demokratikus országok nem szőttek és nem szőhetnek agresszív terveket egyik állam ellen sem. A folyóirat szerkesztősé­gének munkatársai úgylát­szik véres verejtékkel ku­tattak a szovjet és népi de­mokratikus kiadványok kö­zött, míg végül egyikük megtalálta a „Problemy“ című lengyel folyóirat egyik számát és boldogan felkiál­tott: „Heurika!“ Az ameri­kai folyóirat lemásolt a ..Problemy“ folyóiratból két térképet. A térképek fölé pedig ezt a szenzációs cí­met írta: „Moszkva—Sidney tengely. Miért közelednek a kommunisták Ausztráliá­hoz?“ A könyvtárban előkeres­tük a „Problemy“ 1950. évi 9-es számát. E folyóirat egy ismeretterjesztő társaság lapja. A 603—G09. oldalon találtunk egy' cikket „A világ új térképe“ címmel. A cikk szerzője elmondja az olvasónak, hogy a Föld felületéről különböző mód­szerekkel készítettek térké­peket. Erényeiket és hibái­kat megemlítve újrendszerű térkép alkalmazását java­solja. Az új térképen a Föld t:cm keleti és nyugati, ha­rn északi és déli félgömb­re oszlik, mégpedig úgy, aogy a féltekék központja nem a sarkpontok, hanem az északi féltekéé Moszkva* i délié pedig az ausztráliai Sidney. „Csupán e két tér­kép együttvéve ad helyes képet a kontinensekről, a két óceánról, a két sarkvi­dékről és ami talán a leg­fontosabb, a Föld felülete mint egy egységes egész emelkedik ki a térkép­ből ..; “ — olvashatjuk e cikkben. A lengyel geográ­fussal lehet egyetérteni, vagy nem egyetérteni, de az minden esetre kétségtelen, hogy a szerző még álmában sem gondolt valami politi­kai kapcsolatra — „Moszk­va—Sidney tengelyre“, fő­leg nem akart Ausztrél’a függetlenségére törni. Nem így az U. S. News and World Report, amely a „Problemy“ térképeit „ma­gyarázva“ ujjongva közzé­teszi, hogy ezek a térképek „kétségtelenül az egyik szovjet politikai iskola ins­pirációi alapján készül­tek*^?!)... és leleplezik a kommunisták világurairr i törekvését! így készülnek a koholmá­nyok. így szórják a rágal­makat. Természetes., hogy ezek után felvetődik a kérdés: miért kellett az amerikai folyóiratnak Ausztrália és a. Déli Sarkvidék távoli partjainál zavarni a vizet? Az Ausztrál iából érkező hírügynökségi jelentések arról, tanúskodnak, hogy az országban a Szovjetunió békeszerető politikája egyre szélesebb visszhangra talál. Állandóan növekszik a Szovjetunióval való diplo­máciai és kereskedelmi kapcsolatok helyreállítását követelő mozgalom. Az „Argus“ című befolyásos melbournei lap nemrég azt irta, hogy „vezető ausztrá­liai pénzemberek egyhan­gúlag a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok helyreállításáért szállnak síkra, hogy megmentsék az egyre hanyatló ausztráliai kereskedelmet.“ Nem kell különös éleslátással rendel­kező politikusnak lenni ah­hoz, hogy megértsük, ez óceánon túl nem véletlenül nyugtalankodnak az auszt­rál közvélemény ilyen han­gulata miatt. Ami a United States Newsnak a Déli Sarkföldre készülő szovjet tudományos expedíció „agresszív cél­jaira“ vonatkozó állítását illeti, ehhez csak annyit kell hozzátenni, hogy a szovjet expedíció munka- programját a brüsszeli és párizsi nemzetközi értekez­leteken hagyták jóvá. — Ugyancsak Brüsszelben és Párizsban határozták el, hogy a déli. sarkvidéki ku­tatásokban a Szovjetunión kívül az Egyesült Államok, Anglia és más országok is' reszt vesznek. Ha az United States ’News szerkesztői valóban tudni akarják, hogy ki ter­vez merényletet a Déli Sarkíöld ellen, jobb lenne, ha megtekintenék például a New York Times Magasin 1954 december 26-i számá­nak egyik cikkét. Abban a következőket olvashatjuk: „Egyes hivatalos személy i- ségek szerint a jövő kato­nai problémáinak szem előtt tartásával a Nyugat­nak meg kell szereznie az ellenőrzést a Déli Sarkföld felett, mivel ez a terület ideális térség a mag-, ké­miai- és a baktériumfegy­verek kipróbálására.“ Ami pedig az U. S. News and World Report azon ál­lítását illeti, hogy a „Szla­va“ bálnavadászhajó és az állítólagos „titkos kommu­nista tengeralattjáró“ holmi fenyegető célckat követ, csak csodálhatjuk a folyó­irat határt nem ismerő fan­táziáját, amelynek szárnya­lása mögött Illés próféta tüzes szekere is elmaradna. (A lÁtyeraturnaja Gazét® cikke.) A parlamenti palota ku­polacsarnokában tartotta a két ház együttes, ülését. Ezen felszólalt N. A. Bulga­nyin és N. Sz. Hruscsov'.

Next

/
Oldalképek
Tartalom