Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-15 / 243. szám
Ott ág. pp<>letá*iaié$y£Jilltelek T XII. évfolyam, 243. szám 'ARA 50 FILLER 1955 október 15, szombat r " A mai számban s A peekásgyerek (2. oldal) A tanácsok lapja (3—1. oldal) . • Eisenhower levele Bulganylnhoz (5. Oldal) Hírek (5. oldal) Nyíri Pajkos (6. oldal) l ..........................-----.....Teljesítsék hivatásukét az agronómusok Több mint ötmillió máxtm burgonya termett megyénkben Van a Nyírség szélén, a Hajdúság határán egy falu. Határának képe Is inkább hajdúsági, földje is azéhöz hasonlatos. Egy része szik. Semmi sem termett benne, csak szúrós dudva és kivirágzott rajta a sziksó. Mindössze ánnyi haszna volt a többszáz hold földnek, amit a szegény asszonyok az összesepert sziksóból árultak. A földosztáskor nem is igényeltek belőle egy holdat sem. Meghagytak közlegelőnek. Annak se volt jó. Voltak azonban emberek, akikben a fcldszerctet feltámasztotta a kérdést: nem lehetne valamit kezdeni azzal a földdel? — „Mit? Abba csak bukfencet lehetne vetni, még azt sem, mert kemény.'1 —Mondták mások. Nem is akadt ember, aki megpróbálkozott volna vele. Néhány évvel ezelőtt azonban jött egy fiatalember, akinek sokáig még a foglalkozása nevét sem tudták a faluban kimondani. Ez a fiatalember megpróbálkozott megbirkózni a földdel. A falusiak, akik életükben mindig szolgái voltak a földnek, mert alig-alig ismerték a mezőgazdasági tudományokat, nem hittek a fiatal ag- ronómusnak. NeveUek előre, ravaszul összekacsinlottak mögötte, hogy — hohó, fiam, nem megy az olyan köny- nyen, homokból nem lehet várat építeni, hát mit akarsz? De tévedtek. Az egykori terméketlen területen ma U.hágott rizskereszteket láthat az ember, ezer és ezer forint jövedelmet hoz a régen terméketlen ördögárki föld, a szik. „Csodát“ művelt az agronómus? I gy müveit csodát. A mezőgazdasági termelés falusi parancsnokának tisztébe küldték és ő élt hivatásával, megvalósította, amit tanult, — az agrártudományok tanítása szerint művelte a magyar föld egy rábízott kis darabját. Ésszel, tudománnyal, a párt, az állam és a nép segítségével. így mutatkoztak be az agronómusok, amikor a párt és a kormány gondoskodásából falura jöttek. Munkájuk megalapozta a dolgozó nép bizalmát és most is sokat várunk az agronómusoktól. Megyénk lemaradt az őszi betakarításban, a szántás-vetésben. Rajtuk, a termelés falusi parancsnokain a sor, hogy a pártszervezetek segítségével rohamra vezessék a falusi dolgozó parasztokat, családjukkal, az egész országgal szembeni kötelesség — a vetéstervek teljesítésére. Ne tűrjék el azt, amit például a tiszavasvári agronómusok eltűrnek: a község határában még csak 38— iO százalékát vetették be a tervezett területnek. Lassan halad a munka, mert a betakarítás halogatása hátráltatja a szántást, a magágykészítést, a vetést. Nem art megemlíteni azt sem, hogy megyénkben a burgo- nyának, — amiből különben annyi terem, hogy az or- s:og minden lakosának juttathatunk bélöle 50—5Ó kilói, — csak az 55—60 százalékát hordták be, ásták fel. A burgonyabeadásnak — bár az eddig felásott krumpliból is 100 százalékig teljesíteni lehetne, — hatvan— hatvankét százalékban tett eleget dolgozó parasztsáAZ agronómusok felelősek i jövő évi kenyérért. Mit várunk tőlük? Pártunk, kormányunk azt várja most az agronó- musoktól az őszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban, hogy a termelőszövetkezetekben, — de az egész falu határában — biztosítsák a folyamatos munkát. Se a gépállomás ne várjon a termelőszövetkezetre, sem a termelőszövetkezet a gépállomásra. Szervezzék a betakarítást, hogy a traktorok dolgozhassanak, folyamatos üzemeltetéssel emeljék a traktorok napi teljesítményét. A pártbizottságok, a pártszervezetek és a tanácsok segítségével szervezzenek a falvak közt tiszta- határ-rpozgalmat, a falu határán belül tisztadülő-moz- galmat. Ezzel meggyorsíthatják a betakarítást, s a községek, termelőszövetkezetek közt szervezzenek zöldhatár-mozgalmat a szántás-vetés meggyorsítására. A traktorosok dolgozzanak kettős műszakban, versenyben. A termelőszövetkezetek vezetőségével, tagságával beszéljék meg, hogy adjanak jutalmat annak a traktorosnak, aki aZ általuk meghatározott rövid időn belül elvégzik a szántást és a vetést. Pártunk, kormányunk, a munkásosztály bízik falusi szövetségesében, hogy míg az üzemek dolgozói harcolnak a többtermelésért, a dolgozó nép bőséges ellátásáért, a több gépért, a közszükségleti cikkekért, addig a termelőszövetkezeti' és az egyéni dolgozó parasztság a mezőgazdasági termelés falusi parancsnokainak, az agronómusoknak a vezetésével, a pártszervezetek irányításával rohamra indul az őggi mezőgazdasági munkák végzésében és azt győzelmesen be is fejezi, Megyénkben — nem hiába nevezik a burgonya hazájának — ez évben 77 és fél ezer katasztrális holdon termesztettek burgonyát. A jó idő, és a gondos ápolás követk-zteben ezideig 65 mázsás átlagtermést takarítottak be holdanként erről a területről. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is azt tűzték ki célul, hogy gazdagon zárják ezt az esztendőt, minél nagyobb átlageredménnyel dicsekedhessenek. Már az év elején beneveztek a 100 mázsás burgonyatermelési mozgalomba, amit a megye legtöbb állami gazdaságában, termelőszövetkezetében és az egyénileg dolgozó parasztok is sikeresen teljesítettek. A Balkányi Állami Gazdaságban 400 holdról 152 mázsás átlagtermést takarítottak be, a beszlereel Új Barázda TSZ tagjai 186 mázsás átlagtermést értek el. A mátészalkai Zalka Máté Termelőszövetkezetben 180, a csószárszállási Üj Alkotmányban 165, a kállósemjéni Üj Életben 160, a nagykállói Vörös Zászló Termelőszövetkezetben ugyancsak 160 mázsás átlagtermést takarítottak be katasztrális hol- dbnként. Több, mint tízezerre tehető azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak is a száma, akik a gondos1 talajelőkészíté9sel és a jó növényápolással 100 mázsán felüli termést értek el. A jó munkának köszönhető az, hogy a 77 és télezer holdról több, mint 5 millió má23a burgonyát szüretelték le, ami azt jelenti, hogy az ország minden lakosára fél mázsa burgonya jut abból, amit megyénkben termeltek. Említésre méltó még az is, hogy a burgonya 40 százaléka minőségi vetőgumó, amit megyénkből cserére szállítunk az ország minden részébe. Mintegy 5 ezer holdon újfajta, a Kisvárdai Kísérleti Gazdaságban nemesített vetőgumót termeltünk, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is egészséges, jómihő- ségű burgonyát tudjunk termelni. Miért nem tartja gépét jé karban Biistyök Károly nyírteleki traktoros? Megnyílt a* MTH 110. számú Széchenyi István Ipari Tanulóintézete Az újonnan alakult nyírteleki Vörös -íászló TSZ- ben jártam a napokban. A gépállomás egyik traktora ott fogyasztotta az üzemanyagot az udvaron, Ilován János traktoros látszólag igazított valamit rajta. De a bódéban ugyancsak szórakozott a brigádvezető, Pataki elvtárs és a felelősvezető, Büstyök Károly. A traktor szántani indult, de milyen állapotban: a kapaszkodók, a sárhányó, az ülés lazán volt felszerelve. Életveszélyes áz ilyen gépre ülni. Miért nem tartják rendesen karban a traktort? Azért, mert hiányzik az' alapos ellenőrzés: a gépállomás vezetősége nem gondol ilyenekre, a brigádve- zet inck pedig kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a gépre is vigyázzon. Az olyan brigádvezetők, mint Pataki elvtárs, nem teljesítik azt, amit a párt • reájuk bízott. Somogyi Gyula Nagycserkesz. Többhónapos szünet után tegnap újra megnyitotta kapuit Nyíregyházán az MTH 110. számú Széchenyi István Ipari Tanuló- intézete. Az ünnepi megnyitón mintegy 1Í2 traktoros gépész- és 338 könnyűipari tanuló, továbbá a szülők, mesterek nagy száma vett részt. Az ünnepség 4 óra előtt néhány perccel vette kezdetét. A zászlófelvonás és a DlVSZ-induló elhangzása után Lázár József, gyakorlati oktatásvezető nyitotta meg az ünnepséget, majd Illés József, az intézet igazgatója beszélt a szakmunkásképzés fontosságáról és az ehhez nyújtott állami segítség jelentőségéről. A beszéd elhangzása után úttörők köszöntötték . az ünnepség részvevőit, majd Cservenyák Edith, a DÍSZ városi bizottságának iskola- titkára emelkedett . szólásra. Tóth József másodéves tanuló az első éveseket köszöntötte és kérte 5ket, hogy vigyázzanak a zászlóra, melynek megőrzésére vállalkoznak. T Ahol már a jövő évi terv feladatok megvalósítására készülnek ........ l Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elhatározta, höftv — figyelembe véve a VI. Békekölesön előirányzott összegének jelentős túlteljesítését — az 1956. évi lakásépítésre elő. irányzót! összegeket 2C0 millió forinttal fel. emeii.,‘ Olyan határozat ez, melynek híre mindenkiben érdeklődést kelt, hiszen megvalósítása egy lépéssel közelebb visz bennünket a még fennálló lakásproblémák gyorsabb megoldásához. A több lakáshoz természetesen több építőanyag — nem utolsósorban tégla — szükséges. A megyében két téglagyár — a vásárosna- rnényi és a fehérgyarmati — van tanácsi kezelésben. Dolgozói máris tisztában vannak a határozat nyomán rájuk váró megnövekédett feladatok jelentőségével. — Havasi Sándor — az Építő- anyagipari Vállalat terme- lésvezetője — nem is fukarkodik a két téglagyár dicséretével: — A vállalatunkhoz tartozó két téglagyár dolgozói — mondja — máris kitettek magukért. Igaz, még a 20 budapesti üzem felhívásához való csatlakozás idején megfogadták, hogy túlteljesítik az éves tervet. Az eddigi eredmények pedig azt bizonyítják, hogy vállalásuk sikerrel jár. Nos, lássuk, mit mutatnak a számok? A két téglagyár — a sok elemi kár ellenére is — már teljesítette éves nyerstéglagyártási tervét. Év végére — vagyis a nyersgyártási Időszak be- fejeztéig — terven félül 300 —350 ézér darabbal gyártanak többet. Persze, ezt még kemencébe kell rakni és ki kell égetni. — Ez is meglesz, — nyugtat meg Havasi elvtárs. — Az éves égetési tervet eddig 78 százalékra teljesítet460 öl földről Szarvas György kékesei párttitkárt, mint igazi kommunista vezetőt ismertem meg. Szeretik a községben, gyakran fordulnak hozzá tanácsért, s ö mindig szívesen segít. De nemcsak jó pártmunkás Szarvas György, hanem jó gazda is; mindig azt vet a földjébe, ami jól jövedelmez. Az elmúlt őszön a Szőlőoltvány és Facsemete Forgalmi Vállalat megbízottja szerződés- kötés- végett. jött el Kékesére. De úgy látszott — hiába. A dolgozó parasztok idegenkedtek a szerződéstől, nem hitték el, amit a küldött elvtárs a nagy jövedeltük, ami hónapokra, illetve napokra bontva, 107 százalékos átlagos tervteljesítésnek felel, meg Pedig sok bajjal-gonddal kellett megbirkózni a két gyár fizikai és műszaki dolgozóinak. A tavaszi fagykár miatt a nyerstéglák égetését például egy hónappal később kezdhették még, mégis év végére 110 százalékos égetési tervleljesítésre számítanak. S ez nem a véletlen szüleménye. A néhány hónappal ezelőtt újjáválasztott szakszervezeti bizottság érti mekről mondott, hogy egy hold földből 100.000 forint tiszta jövedelmet lehet kihozni. De Szarvas elvtárs mégis elgondolkozott az ajánlaton, — számvetést csinált és döntött: 400 ölre szerződött. A vállalat bérmentesen szállította le még ősszel a csemetéket, s március közepén földbe kerültek. Áprilisban a 25.000 szál szerződött csemete után 4.000 forintot és növényvédő szereket kapott. A szőlőoltvány gondozása nem kíván nagy munkát, csak türelmet és hozzáértést. Szarvas elvtársnak összesen 20 napi munkát és 400Ö foa módját a munkaverseny szervezésének. Azóta a két gyár versenyében szívesen részt vállalnak a fizikai és műszaki dolgozók egyaránt. S az eredmény nem is marad el. Év végére terven felül 12—14 családi házhoz elegendő égetett téglát tudnak szállítani az építőiparnak. A terv túlteljesítésében jelenleg a fehérgyarmatiak járnak az élen, s hogy meddig, — abba a naményiak gyakran beleszólnak. TÓTH ÁRPÁD. rint évi kiadást jelentett.. Ősszel a vállalat díjmentesen szállította el a megfogant oltványokat, s osztályozás szerint fizetett érte. Szarvas elvtárs 45.000 szál első osztályú oltványt szállított, mivel a megfogamzás biztosítása érdekében minden szál mellé még egy szá-j lat ad á vállafat. Ha szálanként egy forintot számítunk Is, Szarvas elvtárs 400 öl földje, — leszámítva az előleget és a védőszerek árát — 40.000 forintot jövedelmezett. GÁBOR ISTVÁN tudósító. 40.000 forint tiszta jövedelem tű ifjúi U vBB WSKf jB|i I 111 jB dm ® {jMftgÉ AI MDP SZABOLCS‘SZATMARHECyli BlZÓtTSACÁKAK LAPJA