Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-15 / 243. szám

Ott ág. pp<>letá*iaié$y£Jilltelek T XII. évfolyam, 243. szám 'ARA 50 FILLER 1955 október 15, szombat r " A mai számban s A peekásgyerek (2. oldal) A tanácsok lapja (3—1. oldal) . • Eisenhower levele Bulganylnhoz (5. Oldal) Hírek (5. oldal) Nyíri Pajkos (6. oldal) l ..........................-----.....­Teljesítsék hivatásukét az agronómusok Több mint ötmillió máxtm burgonya termett megyénkben Van a Nyírség szélén, a Hajdúság határán egy falu. Határának képe Is inkább hajdúsági, földje is azéhöz hasonlatos. Egy része szik. Semmi sem termett benne, csak szúrós dudva és kivirágzott rajta a sziksó. Mindössze ánnyi haszna volt a többszáz hold földnek, amit a szegény asszonyok az összesepert sziksóból árul­tak. A földosztáskor nem is igényeltek belőle egy hol­dat sem. Meghagytak közlegelőnek. Annak se volt jó. Voltak azonban emberek, akikben a fcldszerctet feltá­masztotta a kérdést: nem lehetne valamit kezdeni az­zal a földdel? — „Mit? Abba csak bukfencet lehetne vetni, még azt sem, mert kemény.'1 —Mondták mások. Nem is akadt ember, aki megpróbálkozott volna vele. Néhány évvel ezelőtt azonban jött egy fiatalember, akinek sokáig még a foglalkozása nevét sem tudták a faluban kimondani. Ez a fiatalember megpróbálkozott megbirkózni a földdel. A falusiak, akik életükben min­dig szolgái voltak a földnek, mert alig-alig ismerték a mezőgazdasági tudományokat, nem hittek a fiatal ag- ronómusnak. NeveUek előre, ravaszul összekacsinlottak mögötte, hogy — hohó, fiam, nem megy az olyan köny- nyen, homokból nem lehet várat építeni, hát mit akarsz? De tévedtek. Az egykori terméketlen területen ma U.hágott rizskereszteket láthat az ember, ezer és ezer forint jövedelmet hoz a régen terméketlen ördög­árki föld, a szik. „Csodát“ művelt az agronómus? I gy müveit csodát. A mezőgazdasági termelés falusi parancsnokának tisztébe küldték és ő élt hiva­tásával, megvalósította, amit tanult, — az agrártudo­mányok tanítása szerint művelte a magyar föld egy rábízott kis darabját. Ésszel, tudománnyal, a párt, az állam és a nép segítségével. így mutatkoztak be az agronómusok, amikor a párt és a kormány gondoskodásából falura jöttek. Munkájuk megalapozta a dolgozó nép bizalmát és most is sokat várunk az agronómusoktól. Megyénk lemaradt az őszi betakarításban, a szántás-vetésben. Rajtuk, a termelés falusi parancsnokain a sor, hogy a pártszer­vezetek segítségével rohamra vezessék a falusi dolgozó parasztokat, családjukkal, az egész országgal szembeni kötelesség — a vetéstervek teljesítésére. Ne tűrjék el azt, amit például a tiszavasvári agro­nómusok eltűrnek: a község határában még csak 38— iO százalékát vetették be a tervezett területnek. Las­san halad a munka, mert a betakarítás halogatása hát­ráltatja a szántást, a magágykészítést, a vetést. Nem art megemlíteni azt sem, hogy megyénkben a burgo- nyának, — amiből különben annyi terem, hogy az or- s:og minden lakosának juttathatunk bélöle 50—5Ó ki­lói, — csak az 55—60 százalékát hordták be, ásták fel. A burgonyabeadásnak — bár az eddig felásott krump­liból is 100 százalékig teljesíteni lehetne, — hatvan— hatvankét százalékban tett eleget dolgozó parasztsá­AZ agronómusok felelősek i jövő évi kenyérért. Mit várunk tőlük? Pártunk, kormányunk azt várja most az agronó- musoktól az őszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolat­ban, hogy a termelőszövetkezetekben, — de az egész falu határában — biztosítsák a folyamatos munkát. Se a gépállomás ne várjon a termelőszövetkezetre, sem a termelőszövetkezet a gépállomásra. Szervezzék a beta­karítást, hogy a traktorok dolgozhassanak, folyamatos üzemeltetéssel emeljék a traktorok napi teljesítmé­nyét. A pártbizottságok, a pártszervezetek és a taná­csok segítségével szervezzenek a falvak közt tiszta- határ-rpozgalmat, a falu határán belül tisztadülő-moz- galmat. Ezzel meggyorsíthatják a betakarítást, s a köz­ségek, termelőszövetkezetek közt szervezzenek zöld­határ-mozgalmat a szántás-vetés meggyorsítására. A traktorosok dolgozzanak kettős műszakban, verseny­ben. A termelőszövetkezetek vezetőségével, tagságával beszéljék meg, hogy adjanak jutalmat annak a trak­torosnak, aki aZ általuk meghatározott rövid időn belül elvégzik a szántást és a vetést. Pártunk, kormányunk, a munkásosztály bízik fa­lusi szövetségesében, hogy míg az üzemek dolgozói harcolnak a többtermelésért, a dolgozó nép bőséges el­látásáért, a több gépért, a közszükségleti cikkekért, addig a termelőszövetkezeti' és az egyéni dolgozó pa­rasztság a mezőgazdasági termelés falusi parancsnokai­nak, az agronómusoknak a vezetésével, a pártszerveze­tek irányításával rohamra indul az őggi mezőgazdasági munkák végzésében és azt győzelmesen be is fejezi, Megyénkben — nem hiába nevezik a burgonya hazájának — ez évben 77 és fél ezer katasztrális hol­don termesztettek burgonyát. A jó idő, és a gondos ápolás követk-zteben ezideig 65 mázsás átlagtermést takarítottak be holdanként erről a területről. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is azt tűzték ki célul, hogy gazdagon zárják ezt az esztendőt, minél nagyobb átlageredménnyel dicsekedhessenek. Már az év elején beneveztek a 100 mázsás burgonyatermelési mozgalom­ba, amit a megye legtöbb állami gazdaságában, terme­lőszövetkezetében és az egyénileg dolgozó parasztok is sikeresen teljesítettek. A Balkányi Állami Gazdaság­ban 400 holdról 152 mázsás átlagtermést takarítottak be, a beszlereel Új Barázda TSZ tagjai 186 mázsás át­lagtermést értek el. A mátészalkai Zalka Máté Terme­lőszövetkezetben 180, a csószárszállási Üj Alkotmány­ban 165, a kállósemjéni Üj Életben 160, a nagykállói Vörös Zászló Termelőszövetkezetben ugyancsak 160 mázsás átlagtermést takarítottak be katasztrális hol- dbnként. Több, mint tízezerre tehető azoknak az egyé­nileg dolgozó parasztoknak is a száma, akik a gondos1 talajelőkészíté9sel és a jó növényápolással 100 mázsán felüli termést értek el. A jó munkának köszönhető az, hogy a 77 és télezer holdról több, mint 5 millió má23a burgonyát szüretelték le, ami azt jelenti, hogy az or­szág minden lakosára fél mázsa burgonya jut abból, amit megyénkben termeltek. Említésre méltó még az is, hogy a burgonya 40 százaléka minőségi vetőgumó, amit megyénkből cse­rére szállítunk az ország minden részébe. Mintegy 5 ezer holdon újfajta, a Kisvárdai Kísérleti Gazdaság­ban nemesített vetőgumót termeltünk, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is egészséges, jómihő- ségű burgonyát tudjunk termelni. Miért nem tartja gépét jé karban Biistyök Károly nyírteleki traktoros? Megnyílt a* MTH 110. számú Széchenyi István Ipari Tanulóintézete Az újonnan alakult nyír­teleki Vörös -íászló TSZ- ben jártam a napokban. A gépállomás egyik traktora ott fogyasztotta az üzem­anyagot az udvaron, Ilován János traktoros látszólag igazított valamit rajta. De a bódéban ugyancsak szó­rakozott a brigádvezető, Pataki elvtárs és a felelős­vezető, Büstyök Károly. A traktor szántani in­dult, de milyen állapotban: a kapaszkodók, a sárhányó, az ülés lazán volt felsze­relve. Életveszélyes áz ilyen gépre ülni. Miért nem tartják ren­desen karban a traktort? Azért, mert hiányzik az' alapos ellenőrzés: a gépál­lomás vezetősége nem gon­dol ilyenekre, a brigádve- zet inck pedig kisebb gond­ja is nagyobb annál, hogy a gépre is vigyázzon. Az olyan brigádvezetők, mint Pataki elvtárs, nem telje­sítik azt, amit a párt • reá­juk bízott. Somogyi Gyula Nagycserkesz. Többhónapos szünet után tegnap újra megnyi­totta kapuit Nyíregyházán az MTH 110. számú Szé­chenyi István Ipari Tanuló- intézete. Az ünnepi meg­nyitón mintegy 1Í2 trakto­ros gépész- és 338 könnyű­ipari tanuló, továbbá a szü­lők, mesterek nagy száma vett részt. Az ünnepség 4 óra előtt néhány perccel vette kez­detét. A zászlófelvonás és a DlVSZ-induló elhangzása után Lázár József, gya­korlati oktatásvezető nyi­totta meg az ünnepséget, majd Illés József, az inté­zet igazgatója beszélt a szakmunkásképzés fontos­ságáról és az ehhez nyúj­tott állami segítség jelentő­ségéről. A beszéd elhangzása után úttörők köszöntötték . az ünnepség részvevőit, majd Cservenyák Edith, a DÍSZ városi bizottságának iskola- titkára emelkedett . szó­lásra. Tóth József másod­éves tanuló az első évese­ket köszöntötte és kérte 5ket, hogy vigyázzanak a zászlóra, melynek megőrzé­sére vállalkoznak. T Ahol már a jövő évi terv feladatok megvalósítására készülnek ........ l Magyar Nép­köztársaság Miniszterta­nácsa elhatározta, höftv — figyelembe véve a VI. Békekölesön előirányzott összegének jelentős túl­teljesítését — az 1956. évi lakásépítésre elő. irányzót! összegeket 2C0 millió forinttal fel. emeii.,‘ Olyan határozat ez, mely­nek híre mindenkiben ér­deklődést kelt, hiszen meg­valósítása egy lépéssel kö­zelebb visz bennünket a még fennálló lakásproblé­mák gyorsabb megoldásá­hoz. A több lakáshoz termé­szetesen több építőanyag — nem utolsósorban tégla — szükséges. A megyében két téglagyár — a vásárosna- rnényi és a fehérgyarmati — van tanácsi kezelésben. Dolgozói máris tisztában vannak a határozat nyomán rájuk váró megnövekédett feladatok jelentőségével. — Havasi Sándor — az Építő- anyagipari Vállalat terme- lésvezetője — nem is fu­karkodik a két téglagyár dicséretével: — A vállalatunkhoz tar­tozó két téglagyár dolgozói — mondja — máris kitettek magukért. Igaz, még a 20 budapesti üzem felhívásához való csatlakozás idején meg­fogadták, hogy túltelje­sítik az éves tervet. Az eddigi eredmények pe­dig azt bizonyítják, hogy vállalásuk sikerrel jár. Nos, lássuk, mit mutat­nak a számok? A két tég­lagyár — a sok elemi kár ellenére is — már teljesítet­te éves nyerstéglagyártási tervét. Év végére — vagyis a nyersgyártási Időszak be- fejeztéig — terven félül 300 —350 ézér darabbal gyárta­nak többet. Persze, ezt még kemencébe kell rakni és ki kell égetni. — Ez is meglesz, — nyug­tat meg Havasi elvtárs. — Az éves égetési tervet ed­dig 78 százalékra teljesítet­460 öl földről Szarvas György kékesei párttitkárt, mint igazi kom­munista vezetőt ismertem meg. Szeretik a községben, gyakran fordulnak hozzá tanácsért, s ö mindig szíve­sen segít. De nemcsak jó pártmunkás Szarvas György, hanem jó gazda is; mindig azt vet a földjébe, ami jól jövedelmez. Az el­múlt őszön a Szőlőoltvány és Facsemete Forgalmi Vál­lalat megbízottja szerződés- kötés- végett. jött el Kékesé­re. De úgy látszott — hiá­ba. A dolgozó parasztok ide­genkedtek a szerződéstől, nem hitték el, amit a kül­dött elvtárs a nagy jövedel­tük, ami hónapokra, illetve napokra bontva, 107 száza­lékos átlagos tervteljesítés­nek felel, meg Pedig sok bajjal-gonddal kellett meg­birkózni a két gyár fizikai és műszaki dolgozóinak. A tavaszi fagykár miatt a nyerstéglák égetését pél­dául egy hónappal később kezdhették még, mégis év végére 110 százalékos ége­tési tervleljesítésre szá­mítanak. S ez nem a véletlen szü­leménye. A néhány hónap­pal ezelőtt újjáválasztott szakszervezeti bizottság érti mekről mondott, hogy egy hold földből 100.000 forint tiszta jövedelmet lehet ki­hozni. De Szarvas elvtárs mégis elgondolkozott az ajánlaton, — számvetést csinált és döntött: 400 ölre szerződött. A vállalat bér­mentesen szállította le még ősszel a csemetéket, s már­cius közepén földbe kerül­tek. Áprilisban a 25.000 szál szerződött csemete után 4.000 forintot és növényvédő szereket kapott. A szőlőoltvány gondo­zása nem kíván nagy munkát, csak türelmet és hozzáértést. Szarvas elvtársnak összesen 20 napi munkát és 400Ö fo­a módját a munkaverseny szervezésének. Azóta a két gyár versenyében szívesen részt vállalnak a fizikai és műszaki dolgozók egyaránt. S az eredmény nem is ma­rad el. Év végére terven felül 12—14 családi házhoz elegendő égetett téglát tudnak szállítani az épí­tőiparnak. A terv túlteljesítésében je­lenleg a fehérgyarmatiak járnak az élen, s hogy med­dig, — abba a naményiak gyakran beleszólnak. TÓTH ÁRPÁD. rint évi kiadást jelentett.. Ősszel a vállalat díjmente­sen szállította el a megfo­gant oltványokat, s osztá­lyozás szerint fizetett érte. Szarvas elvtárs 45.000 szál első osztályú oltványt szál­lított, mivel a megfogamzás biztosítása érdekében min­den szál mellé még egy szá-j lat ad á vállafat. Ha szálan­ként egy forintot számítunk Is, Szarvas elvtárs 400 öl földje, — leszámítva az elő­leget és a védőszerek árát — 40.000 forintot jövedel­mezett. GÁBOR ISTVÁN tudósító. 40.000 forint tiszta jövedelem tű ifjúi U vBB WSKf jB|i I 111 jB dm ® {jMftgÉ AI MDP SZABOLCS‘SZATMARHECyli BlZÓtTSACÁKAK LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom