Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-15 / 243. szám

néplap 1955 október 15, szombat cA fitekási/tjetek — Miért lett maga trak­toros ? — Én? — Maga, maga, — mond­ta egy fiatal parasztlegéfiy Czövek Antalnak. — Miért, hát miért is? — kérdezi önmagától a trakto­ros és vállat von. Nem olyan könnyű erre válaszol­ná, ez van ebben a vállrán­dításban. De a kérdés arra jó, hogy rgégis csak elgon­dolkodjon Anti bácsi. Vala­honnan messziről, gyermek­korból képek bukkannak elő. Egy sereg gyerekkel ő is ott bandukol az utcán, a magánjáró vontatta cséplő mellett. Lesi a gépet, mint aki mindent meg akar ta­nulni. Otthon aztán fabri- káláshoz fog. A Szilágyi- gyerekek, mert hogy az ap­juk szatócs, — lekváros lá­dákat. lopnak otthonról. Eb­ből farigcsálnak együtt. Egyszál bicskával olyan cséplőgépet csinál, még a szemet is kiveri. A magán­járól ís kifaragja, dehát be­legyújtani nem lehet, de akad valamelyik szomszéd padlásán egy rossz vekker, ez aztán az igazi. Olyan gép lesz belőle, de nem­csak gép, magánjáró, hogy a környék minden gyereke megcsodálja. Sőt még a fel­nőttek is. — Hogy mit tud ez a kis legény. Ezt aztán iparra kell adni! — mondogatják a szomszédok. —Az kéne, — feleli az apja, — de biz napszámba megy a kis legény, a Sem- sei-uradalomba sok gyerek­kéz kell, s ő is megkeresi a napi 40 fillért. Egyszer aztán lucerna- csépléskor a gép mellé osz­tották be. Gereblyés legény volt, de mindig meg-meg- szökött onnét. Nézte a gőz­gépet. Az öreg Teszacsek, az uradalmi gépész kicsit törve a magyart, megszólí­totta a gyereket. — Te, hogy is hívnak, Jáncsi, Pistá, kinézed az a gépkerék. De akkor kápsz, — mondta és nevetett, hoz­zá. Megfogta a kislegény vállát és oda vonta maga 'mellé. Szépen odavezette előre. ... " — Szeretnél te peckás lenni? — Ezt már minden kisgyerek tudta, hogy mit jelent: Olyan fűiölegénykét, amelyik szalmával tüzel a gőzmasinába. Sőt, már így is hívták az ilyen gyereke­ket, hogy „peckás fiú“. Elő­ször azt hitte Anti, hogy tréfálnak vele. De aztán, mikor látta, hogy az öreg milyen jóságosán, hungut- kásan mosolyog, megnyu­godott. _ Csak integetett a fejével'. Az öreg Teszacsek kezébe nyomta a kisvillát és odaszólt a másik fiúnak. — Te Lájos, menj be te az a műhely, segíts ott. Ettől a perctől Czövek Antal pcckásgyerek lett, az­tán meg ha nem volt ilyen­re szükség, Teszacsek ak­kor sem engedte el, hol ezt,- hol azt segédkezett, járatos lett mindenben. Csak éppen a vizsgák hiányoztak, ah­hoz, hogy igazán fűtő le­gyen, — ez ilyen segédgé- pészi rangnak felelt akkor meg, — a fűtő kezelhette a gőzgépeket, javíthatta is, csak éppen azt a fizetést nem kaphatta, amit a se­géd-gépész, vagy a gépész kapott. Annyit tudhatott, mint ahogy Czövek Antal pár esztendő múlva tudgtt ís annyit. Dehát vizsga nem volt, .így tengődött el a há­borúig. Mert visszament az uradalomhoz dolgbzni a ka­tonaidő letöltése után is. r 25 esztendős volt, amikor kivitték a frontra. Amikor fogságból hazajött, itt hón már egész serege volt1 a gépállomásoknak. Czövek Antal apja földet kapott, ő is ott kezdett el munkál­kodni:' Akkortájt még nem volt annyira hova menni, meg hát a tájékozatlan em­ber nehezén is talált rá az útra. ö hajtotta a két te­hénkét, S közben kesergett magában. Nem bánta volna, ha nincs.ez a föld: Csak az uradalmi műhelyben dol­gozhatna. Talán vizsgát is engednének tenni. így gon­dolkozott. Egyszer áztán egy este el­ballagott a falu‘végére. Ott a volt Sági-major udvarán már a Vörös Csillag TSZ tagjai munkálkodnak, s azokhoz néhány, gépet szál­lásolt be az antalházi gép­állomás. Amikor, meglátta a traktorokat, belópakodott az udvarra. Nem. szólt hoz­zá senki. Hiszéni miért is, nem nyúlt,..semmihez sem. Odament az R 35-ösökhöz és nézegette, egyre köze­lebbről a masinákat — Hej, —fi és:' lenyelte a szavakat. S alkonyaiban nem látta Senki aa arcát, de ha látta' volna,' könnyű­szerrel leolvashatta, volna a gondolatát. Czövek■ Antal, mint fiatal)legény a szere­tett lányhoz, oly óvatosan közeledett ':-a gépekhez. S már ott álldogált a motor­ház oldalánál, de még kar­jai nem mozdultak: Olyan ez, mint mikon szerelmes az ember és gyámoltalan is. Aztán lassan megmoccant a keze. Nem tudott paran­csolni magának. Érdes te­nyerével végigsimította a traktor homlokát. Körbe­járta egyszer, kétszer, majd körülnézett, hogy nem lát- ta-e senki, hát felugrott a vezetőülésre. Megfogta a kormánykereket, s már gondolatban kint szántott. Nem volt idegen néki- a traktor seinj, volt a gazda­ságnak egy rossz Fordson- ja. Azzal' — amikor nem látta senki, ,— Kulcsár Já­nos, a traktor gépésze en­gedte szántani. Hány éjsza­kát kint töltött lopva a traktpr mellett, meg is ta­nulta annak minden csín- ját-bínját, s most úgy érez­te, hogy repül, 'egyre fel­jebb a traktorral, oly gyor­san szántja a levegőeget,' mint a vándormadarak. —■. Ügy hozzánőtt a traktor, mint a madárhoS a szárnya: Ahogy így ült, a távolba ■meredve, megszólalt egy hang mögötte. — Hát maga mit. csinál? — összerezzent, s leugrott a gépről. Már futott volna, de eszébe jutott, hogy csak a tolvaj fut el, ő pedig nem az. Megállt a traktoros előtt, az egyáltalán nem ha­sonlított a szigorú csőszhöz, így hát megnyugodott. No, csak egy kicsit, mert hiszen nem tudna mit felelni, de nem is kellett, mert a trak­toros nem azt kérdezte, hogy merészelt oda menni, hanem azt, hogy: — Ha még ilyen este is eljön megnézegetni, miért nem jelentkezett traktorosá­nak? — Jelentkezni? —. mondta ki hangosan,! s elcsodálko­zott: . . ­— „Hogyhogy .jelentkez­ni— kérdezte Önmagától, s aztán eszébe jutott, hogy ilyet már hallott ő is, de. ak­kor ügyet sem vetett rá, most megkérdezte.: — Lehet? — Persze; hogy lehet, — felelte a traktoros, s aztán magyarázólag hozzátette: — Szólni kell az igazga­tónak, örülnek az olyan em­bernek, aki szereti a gépet. így lett traktoros. — Mindezt elmondja? — zökkent vissza az emlékek­ből a jelenbe. Hát nem mondja el, hiszen sok van ’ilyen, mint ő. Csak annyit mond: . — Aki szeréti a gépet, az eljön traktorosnak. Hát így jöttem én is. , (H. Sz. J.) A Néplap elintézte A MÁV kifizette a különbözeiét ■ Garai Kálmán Nyíregy­háza, Nyírfa-utca 41. szám alatti lakos ■ személyesen kereste fel szerkesztőségün­ket. Elmondta, hogy sza­badsága idején feleségével Hajdúszoboszlóra utazott. A jegyet a. MÁV. jegypénz­tárnál váltotta meg és több menetdíjat számoltak, mint amennyi rendesen járt vol­na. Kérte ugyan, hogy fi­zessék ki a különbözeted de ennek ellenére sem kap­ta meg. Szerkesztőségünk továb­bította bejelentését és a következő választ - kaptuk a MÁV. Bevételellenőrzési Visszatérítési és Kártérí­tési hivataltól. „Garai Kál­mán nyíregyházi lakos ré­szére a 18 forintot posta útján kiutaltuk. Erről ne­vezettet értesítettük. Molnár Imre.” Fridmann László boltvezető igazgatói megrovást kapott A terhes asszonyok nevé­ben Domonyi Sánrtorné kis- várdai lakos írt levelet ar­ról, hogy Friedmann László, a 29. sz. Népbolt vezetője nem megfelelően végzi munkáját, durván beszél az asszonyokkal. Bejelentésüket továbbítot­tuk és a Népbolt Központ értesítette szerkesztőségün­ket, hogy a panaszt kivizs­gálták. Friedmann I.ászló boltvezetőt igazgatói meg­rovásban részesítették és egy havi tervteljesítési prémiumból kizárták. Kifizették Revíczkiné - munkabérét Ozv. Reviczki Istvánná Pócspetrí községből írt és kérte segítségünket. A 22. számú Állami Építőipari Vállalatnál dolgozott és fizetését nem kapta meg: Szerkesztőségünk közben­járt ügyében. Nevezettnek augusztusban végzett mun­kája utáni bért a vállalat szeptember 29-én címére elküldte. A Minisztertanács határozata az 1955—56. évi fűtési idényről A Minisztertanács az 1955 56. évi fűtési idénnyel kapcsolatban, a Következő határozatot hozta: Az 1955. évi fűtési idény 1955 október 15-én kezdő­dik. Központi, vagy kályha­fűtéssel rendelkező állam- szerveknél, yóflalátöknál és központi fütéses lakóházak­nál 1955 október 15-án, vagy azután a fűtést akkor lehet megkezdeni,j ha az országos meteorológiai in­tézet előrejelzése szerint a várható középhőmérséklet plusz 10 Celzius foknál ala­csonyabb lesz. Kórházak, rendelőintéze­tek, "vagy ezekkel égyenLi elbírálás alá tartozó intéz­mények (továbbiakban egészségügyi intézmények), óvodák, iskolák, egyetemek, napközi otthonok, valamint az állami balettintézet és az összes rendszeresen előadást . tartó színházak -helyiségeiben 1955 október 15-én a külső Hőmérsék­lettől függetlenül a fűtést meg lehet kezdeni, ha a helyiségek ’ belső, hőmérsék­lete 18 Celsius fok alá süllyed, Bölcsődékben,- csecsemő-, otthonokban és egészség- ügyi intézmények egyes részlegeiben (szülőszoba, műtő, csecsemők kórter­mei) ha azokban á belső hőmérséklet pluSz 18 CeU zius fok alá süllyed, a fű­tési idénytől függetlenül, a szerv vezetője is engedé­lyezheti a fűtést. November 1.’ után a külső hőmérséklettől füg­getlenül lehet fűteni. A központilag fűtött he­lyiségekben a belső hő­mérséklet -a külső hőmér­séklettől függően 8—14 órán át plusz 18 Celzius fok hőmérsékleten tartható. Csak az .egészség(ügyi in­tézmények, óvodák és. nap­közi otthonok helyiségéit lehet plusz 18 foknál ma­gasabb hőmérsékletre fű­teni. A határozat alapján az egyes minisztériumok és a minisztertanácsnak közvet­lenül alárendelt szervek — az előző évi .utasításoknak, megfelelően — a fűtéssel kapcsolatos "egyes kérdése­ket részletesen szabályoz­zák. című új magyar film október 15-én kerül bemutató Nagykállóban. 16-án pedig Nyíregyházán, a Bcke-film- színházban fél hét órai kezdettel díszbemutató lesz. A díszelőadáson részt vesz Várkonyi Zoltán Kossutb- díjas, a film rendezője és Szemere Vera, a film egyik női főszereplője. A film folyamatos bemutatását Nyír­egyházán október 20-án kezdik meg. Számtalan tele láda so­rakozik egymás felett és egymás mellett a kölesei üzemegység almstárolójá- nak környékén. Sápadt ba­lul és londoni almák mo­solyognak ránk belőlük. — Két sorban állva, fiatal lá­nyok válogatják a piros entz-rozmaringot. Fürgén rakják az almákat a meg­felelő ládákba. Hol innen, hol onnan hallatszik a kiál­tás: „Tele ládát kérünk!” S a férfiak már viszik is a mosolygó piros -almákkal teli ládákat a . kért helyre, Csehszlovákiába készítik, az exportládákat. Gondosan válogatják az almát, hogy hibás, pajzstetűs áru ne kerüljön a bükkládákba. A fiatalok, akik még az idén először végzik ezt a mun­kát, kicsit bizonytalanok. De azért vannak, ott a ta­pasztaltabbak, hogy segít­senek nekik,, tanítsák őket. Lovász Gyuláné kezébe vesz egy almát, s odaszól a mellette álló Kujbus Irán­nak. — Nézd es,ak lányom, van ezen az almán pajzs­tetü? Irén forgatja, nézegeti az almát, majd rámutat egy helyre, hogy az, az. — Nem, az csak a szí­vása, de tetőt keress rajta — biztatja tovább Lo- vászné. Irén tovább keres, s a1 végén arra a megállapítás­ra jut, hogy ez az alma nem pajzstetűs. Ekkor Lo- vászné a kezébe veszi az1 almát, s a virágjánál meg­mutatja a két tetűt. —■ Itt. kell keresni, lá­tod"? . Most aztán hova te­szed ezt az almát? Ezt már biztos- kézzel teszi Irén egy külön ládá­ba. Pajzstetűs alma nem mehet exportra. Még ezután is hangzik néha a hangja. „Hova te­szed azt az álmát, azt aka­rod exportba tenni?” Lovász1 Gyuláné érzi a felelősséget; ennek a munkának, s fele­lősségtudatra neveli a fia­talokat is. Lelkiismeretes' munkája valóban elisme­rést érdemel. Arulíőség az Őszi Vásáron fl Kisker és a Képbolt váliaiaíok (elkészültek a nyíregyházi vásárra A hagyományos őszi vá­sárt október 28-án és 2fl-én tartják meg Nyíregyházán. Az előkészületek már nagy­ban folynak, minden válla­lat a legszebb árukészleté­vel képviselteti magát az őszi vásáron. Az idei nyír­egyházi vásárt árubóség fogja jellemezni és olyan új árufajták is megjelennek, melyeket még eddig nem ismertek a dolgozók. Felke­restük a Kisker és Népbolt központok vezetőit, és. meg­kérdeztük őket. hogyan ké­szültek . fel a nagy őszi vá­sárra? Aczél elvtárs, a Kiskér. Vállalat igazgatója elmond­ja, hogy 8 pavilonnal és sok millió forint értékű áru­val vesznek részt a vásá­ron. A ruházati pavilonok­ban már az őszi—téli áruk kerülnek árusításra. Nagy választék leSz férfi és női ruhákban, gyermekholmik­ban. A közkedvelt ..eröd- yühák” 1000 forintos árban korlátlan mennyiségben vá­sárolhatók a vásárban. A falu kedvenc ruhadarabja, a „Mikádó” kabát is lesz bőven. Külön pavilont kap­nak a népi demokratikus országokból érkezett játék­szerek. Elmondja még Aczél elv- társ, hogy nagy a választék cipőkben, csizmákban. A keresett yellingtoni gumi­csizmák, gázdacsizmák min­den" méretben kaphatók, de nagy a választék bakan­csokban és bőrcsizmákban is. A pavilon egyik érde­kessége a „mikropolózus“, a lélegző gumitalpú cipők lesznek, melyek igen kere­sett cikkek. A Népbo.ltok központjá­nak igazgatója, Biró elv­társ, kérdésünkre beszámol az őszi vásár előkészületei­ről. összesen 300 méter hosszúságú pavilont, építtet­nek és a vállalat 70 legjobb dolgozója vesz részt az áru­sításban. ötmillió forint ér­tékű árut visznek a vásár­ra. A nyári vásár alkalmá­val a Népboltok^rték el a legjobb eredményeket, • az őszi vásárban is az elsők között akarnak lenni. Ruházati cikkeken kívül kerékpárt, tűzhelyeket, zp- máncozot edényeket, mosó­gépet, rádiót, új lemezját-1 szógépeket fognak árusítani! a vásárban. Külön játék- és konzerv-sátrat állítanak fel. A vásár különlegessége lesz a táska-varrógép, a modern- porszívó és a pad­lókeíélőgép. Mezőgazdasági gépekből is bőven lesz választék. 4 és 8 lóerős benzinmotorok, 16 kalapácsos daralók, mo­toros és kézihajtásos szecs­kavágók, kútszivattyúk, na­gyobb teljesítményű vízszi-' vattyúk, magas- és ala­csonynyomású permetező- gépek kerülnek majd el­adásra. 12 lóerős Diesel­motorok. kultivátor, ka­pálógépek, és sok más új mezőgazdasági gépek látha­tok majd az október 28— 29-i nagy nyíregyházi őszi vásáron. Különös ismertetőjel Csehszlovákiába szállítják az almát > „ a Nagymezői Állami Gazdaság kölesei üzemegységéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom