Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-14 / 242. szám
OilaQ. ftPoldanal é$#t*ülieUk f A mai számban Kereskedelmi őrjárat (2. oldal) Tények a tundrán (3. oldal) A százötven éves iskolában (4. oldal) Sport — Hirck — Totó (4.oldal) XII. évfolyam, £42. szám ARA 50 FILLER 1955 október 14, péntek A földmüvesszöveíkezeti vezetők példamutatása a termelőszövetkezet fejlesztésében A Közponá Vezetőség határozata alapján a földművesszövetkezetek vezetőire komoly feladat hárul a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Miska Györgyné, a njírbclteki lüldműves- szövetkezet igazgatósági tagja nagy szerepet vállalt abban, hogy Nyírbélteken megalakuljon az Ifjú Gárda Termelőszövetkezet. 0 volt a kezdeményezője és elsőnek lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A 19 új belépő az alakuló közgyűlésen őt választotta a tsz. elnökének. Példáját követték a többi szövetkezeti dolgozók, sokan beléptek az Ifjú Gárdába. Vajdics István, Tamás Ferenc, Román Lajos vezetőségi tagok. De a dolgozik közül is sokan beléptek, Nagy Bertalan, Bradács Sándorné és mások. A nyírbélteki földművesszövetkezet penészleki helyi szervénél ugyancsak érvényesül a szövetkezeti dolgozók példamutatása. A nemrégiben alakult Üj Élet elnökéül Preg János földművesszövetkezeti dolgozót választották, aki sokat dolgozott a tsz. megalakulásáért. Ugyancsak jó szervező munkát végzett a nagy- kállói földművesszövetkezet ügyvezető elnöke Palóczi János: 9 tagot nyert meg a termelőszövetkezet számára. Nvírbogáton pedig Tóth Sándornak volt nagy szerepe abban, hogy megalakult az ístvántanyai Alkotmány Termelőszövetkezet. Az eredményeket elsősorban a személyes példám j- tatás segítette elő. A nyírbátori és a nagykállói járásban a földművesszöve. - kezeti vezetőknek ma már 57 százaléka tsz-tag. Zsukk Miklós Nyírbátor. Csatlakozott a Kisvárdai Gépállomás is a Tiszavasvári Gépállomás versenyfelhívásához Mi, a Kisvárdai Gépállomás Petőfi brigádja, örömmel olvastuk a Tiszavasvári Gépállomás versenyfelhívását, melyet brígádgyűlésen megtárgyaltunk. Elhatároztuk, hogy mi valamennyien, a brigád tagjai az eddigi 3 és fél műszak norma helyett 5 műszak normát teljesítünk. Ezzel biztosítjuk brigádterületünkön e héten a rozs elvetését. S nagyban elősegítjük a burgonya és a kukorica betakarítást. Brigádunk tagjai két műszakban dolgoznak. Tutkovics József brigád vezető Verebes József agronómus Minárcsik József, Józsa Károly, Átlók János traktoristák. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat október 20-ra teljesíti éves tervét A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat dolgozói májusban csatlakoztak a budapesti 20 ipari vállalat versenyfelhívásához és megtették éves felajánlásukat. A vállalatnál gyökeres változást jelentett az éves verseny jó megszervezése és folytatása. A tervteljesítésben, a termelékenység emelkedésében, az önköltségcsökkentésben és a minőség javításában egyaránt eredmények vannak. Az üzemi pártszervezet, szakszervezet jól szervezte és irányította a dolgozók versenyét, s ezzel egyidőben a vállalat vezetősége is idejében megtette a szükséges műszaki, szervezési intézkedéseket. Éves felajánlásuk teljesítését értékelve, újra megállapíthatták, hogy nagy fejlődés mutatkozik a vállalatnál. A múlt évben a vállalat 2,400.000 forint veszteséggel zárt, az idén pedig sokszázezer forintos nyereséget ért el. A második negyedévben a 39.000 forintnyi tervezett nyereséggel szemben 525.000 forint nyereséget értek el. A harmadik negyedévben a terven felüli nyereség eléri a 600.000 forintot. Megszilárdult a vállalatnál az anyaggazdálkodás. A múlt év folyamán negyedévenként 100—150 mázsa túllépés volt a liszt anyagnormánál, a második, harmadik negyedévben 154 mázsa lisztet takarítottak meg. A tüzelőfelhasználás területén is mutatkozik megtakarítás. A második negyedévben 38.000, a harmadik negyedévben pedig 154 ezer kalória-értéket takarítottak meg, amely több, mint 67.000 forintot tesz ki. A béralap-gazdálkodás megszilárdításával a harmadik negyedév folyamán több, mint 92.000 forint megtakarítást értek el. Javult a helyzet a szállítási költségek csökkentése területén is. Azonban meg mindig tar) sztalható 2—3 órás kocsiállás. Ennek csökkentése tovább javítaná az önköltség alakulását. Nem volt rá még példa a vállalatnál, hegy egy-egy dolgozó negyedévi átlagteljesítménye meghaladja a 140, 150 százalékot. Ma már váll. lati szinten is 120 százalék az átlagteljesítmény. A munkaversenyben 15 jel- vényes és 25 okleveles sztahanovista született. Bár a minőség sokat javult, azonban a többi gazdasági eredmény mellett igen eltörpül ez a javulás. Különösen a Ifi. és az V. számú üzemben hullámzó a munka minősége. Nagyobb gonddal és felelősségérzettel kell az ott dolgozó munkásoknak munkájukat végezni, hogy felzárkózzanak a II. számú üzem dolgozóihoz, akik kiváló minőségű kenyeret készítenek. Az éves verseny mostani értékelése azt is megmutatta, hogy a vállalat október 20-ra befejezheti az 1955. évi tervét. A feladat a jövőre nézve az, hogy a pékmunkások a verseny lendületét fokozva, tovább növeljék eredményüket, hogy üzemükben állandóan, egyenletes, jó minőségű termékeket gyártsanak, — hogy eredményes munkájuk nyomán kiérdemeljék a dolgozók szeretc- tét, megbecsülését és elismerését. JLeoéí et/y, hálásaim z — JVyírmada, Dózsa TSZ — Kedves Veres Elvtárs! Ahogy levelét kézbe ve^ szem, felmerül előttem az a „széljárja halászkunyhó“, amiben írta a levelet. Gondolatban leülök a kunyhó ajtajába, hogy megbeszéljük a kis tógazdaság egy-két dolgát és széna-ügyet is, amit levelében szintén megemlít. Boldogan Írja, hogy a halastóból folyik a víz lefelé, mert eret vágtak rajta, de a halak még mit sem sejtenek, reggelente és alkonyaikor pajkosan villogtatják ezüst oldalukat a nap felé, pedig a tagság már számol a pénzükre: mennyi hal lesz, mennyit jövedelmez a halastó, hova viszik eladni. Ezekről gondolkozni éppen ideje, a lehalászásokat már kezdeni kell, mert a halak mozgása meglassult, oxigénigénye csökkent a 10 fok alá süly- lyedt vizhömérséklet miatt. A halászat nagy dolog, nem lehet tervszerűi- lenül hozzákezdeni. Halászati tervet kell készíteni, amiben meghatározzák a munka sorrendjét. Mindenről előre kell gondoskodni: hálók, merítőzsákok, kötelek, tartó- és szállítókosarak, hordók, kádak, mérleg, válogatóasztalok kéznél legyenek. Különben fejetlen futkosássá lesz a halászat, ahol mindenki a hiányzó eszközök után kutat, de se eszköz, se ember nincs a helyén. J-]a a tóból a víz leszaladt és a halágyban összegyűltek a halak, meg kell kezdeni a lehalászást. A kifogott halat válogassák át: a különböző halkorosz- iályokat, a piacra kerülőket, a ragadozókat, a szemét halat, a járulékos halakat külön kell választani cs kádakban elhelyezni. Ha annyi a hal, hogy egyszerre piacra vinni nem tudják, akkor ajánlatos tárolómedencét készíteni a piacra nem kerülő halak részére. A szállítást is jól készítsük elő. Minél távolabbra viszik, gondoskodjanak kellő vízmennyiségről. Ez úgy történik, hogy minél idősebb a haTkorosztály, annál kevesebbet teszünk egy-egy hordóba. Különösen a csukák és a süllők szállítása esetén helyes ezt betartani. T/alahogy ilyenformán ' csinálják Veres elv- társék is. Tudom, jól ismerik ezeket a dolgokat maguk is, de úgy gondolom, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy ahol sok dologra kell figyelemmel lenni, az ember könnyen megfelejtkezik egyröl-másról, megemlítek minden figye- lembeveendöt. Levelében arról is ír, hogy a termelőszövetkezet vezetősége, a tagsággal egyetértésben úgy határozott, hogy mivel sok az elvégezni való munka, a halászcsoport vágja le a tó melletti rétről a füvet — felébe. Később azonban — már a levágás után — nem engedték megfelezni a szénát, hanem munkaegységre számolták el a kaszálást. ATekem az a. vélerné- ’ nyem erről, hogy a szövetkezet vezetősége helyesen cselekedett, amikor munkaegységre számolt és nem felezett. Az alapsza-. bályzat tiltja a felesmunkát. Jelen esetben a vezetőség az alapszabályzat betartásával a közös vagyont, a közös állatállomány téli takarmányozását biztosította. Márpedig ebben maga is igazat ad a vezetőségnek: nem lett volna helyes felezni és az állatokat takarmány nélkül, vagy kevés takarmánnyal sorsukra bízni. Ez a közös vagyon romlásához vezetne. Erre azonban a vezetőségnek korábban is gondolnia kellett volna. Magának pedig, Veres Elvtárs, — annak ellenére, hogy a vezetőség a feleskaszálás dolgában nem volt korán előrelátó, — be kell látnia, hogy a termelőszövetkezetben a munkának munkaegységgel való számolása a helyes és a törvényes, mert ez a közös vagyon és az egész tagság érdekét szolgálja. Hiszem, hogy ezt elismeri. Elvtársi üdvözlettel SZABÓ GYÖRGY. Novemberben kezdődik as M\DS£-oktatás Novemberben országszerte megkezdődnek az MNDSZ-tanf oly amok. Az eddig bevált oktatási formákat több új tárgykörrel egészítik ki, hogy a dolgozó nők minél szélesebb rétegei szerezhessenek érdeklődésüknek megfelelő ismereteket. Falun és a tanyavilágban továbbra is az olvasókör az oktatás főformája. A falvak és az üzemek asszonyai eddig is nagy érdeklődéssel vettek részt a különböző gazdasszonykö- rökben. Ezek számát az idén jelentősen növelik. A szabó, varró, hímző, játékkészítő, kötő-horgoló és háztartási tanácsadó körökön kívül mezőgazdasági szakkörüket is indítanak. A városokban főleg ismeretterjesztő előadások formájában történik az oktatás. Az előadások után kultúrműsort, zeneszámokat ónak, filmeket vetítenek. Termelőszövetkezeteink álló eszközeinek értéke egy esztendő alatt ÍOO millió forinttal gyarapodott Bán György, szövetkezeti osztályvezető nyilatkozata Kint a határban még a betakarítás, a szántás-vetés idejében való elvégzése ad munkát a termelőszövetkezeti tagoknak. Esténként azonban a szövetkezeti irodákban és otthon, a család körében egyre többet beszélnek a zárszámadásról. Milyen lesz, hogy fizet az egész évi munka: — ez a kérdés. A választ a szá- mítgaíások adják meg. Bán György elvtárs, a megyei tanács termelőszövetkezet! osztályának vezetője munkája során sok termelőszövetkezetben megfordult. — Kérdésünkre, hogy mikor kezdődnek meg a megyében a zárszámadások és mit mutatnak az előzetes számítások, — a következőket válaszolta: — November elsején lesz megyénkben az első zárszámadás. A sóstóhegyi Kossuth Termelőszövetkezet kezdi meg a sort, és utána naponta több ter- melöszövetkzet tagsága kapja meg az egész évi munka jutalmát. Mondhatjuk így, hogy jutalmat, mert megyénk termelőszövetkezeti tagsága valóban szép jövedelemmel zárja az évet. Összehasonlítva a tavalyival: 1954-ben egy-egy tag átlagosan nyolc mázsa kenyérgabonát kapott, ebben az évben pedig 12 mázsa 19 deka Kenyérgabona az egy tagnak jutó átlag. Vagy amíg tavaly 296 kiló burgonyát vitt haza átlagosan egy-egv szövetkezeti tag, addig ebben az évben az előzetes számolgatások 581 kiló burgonyát mutatnak ki tagonként. — Növekszik a készpénz részesedés is. 25 millió forinttal osztanak ki többet ebben az évben termelőszövetkezeteink a munkaegységekre, mint tavaly. — Ebben az évben sokat nőtt szövetkezeteink közös vagyona is. Termelőszövetkezeteink átló eszközeinek értéke egy esztendő alatt 100 millió forinllal gyarapodott. A termelőszövetkezetek tagsága sokkal nagyobb gondot fordít a közös vagyon növelésére most, mint az előző években. — Termelőszövetkezeteink gazdasági növekedése vonzza az egyéni parasztságot a virágzó élet felé. Ez) mutatja a megye termelőszövetkezeteinek számszerű féjlődése is, A kenyérgabona elölcgosztása óta igen szép szátnmal lépnek a közös gazdálkodás útjára az eddig még várakozás álláspontján lévő dolgozó parasztok. Az elmúlt öt hét alatt 3152 új szövetkezeti tagot vettek fel megyénkben. 12 új termelőszövetkezet alakult. Ebben a gazdasági évben több mint 8 ezer új tagot és 38 új termelőszövetkezetet számlálunk. Megyénkben közel 17 ezer hold földdel növekedtek a szövetkezeti közös gazdaságok. Néhány héten belül ez a szám még emelkedni fog, éppen a jó munka, a gazdag zárszámadás eredményeinek láttán. uk hS SHb pAS pKHHBSHf ’-t'i-K 9 átfM drimfloL xü Bém dnfiMMiBl W9B m In I k M -—sí m ü» * « 'M I | 1 m fgJBj *"W W mm WSSk «ftii ai Sí - i; A^DPSZAR0^^7ATMARMFCYFM3IZ0nSAU>rw^^^|
