Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-14 / 242. szám
NÉPLAP 1955 október 14, péntek Gondoskodjanak üzemeinkben a dolgozók téli ellátásáról A tél közeledte nemcsak a termelés zavartalan biztosítása terén ró az üzemek vezet Síre feladatokat, hanem a dolgozókról való gondoskodás terén Is. Ahol az üzemek vezetői elmulasztják a tclre való felkészülést, vagy késve intézkednek, ott később nehézségekbe ütközhet a megfelelő munkakörülmények biztosítása, és a jelentkező (fogyatékosságok a megbetegedések és balesetek szá- . mának komoly emelkedését eredményezhetik. A teli felkészülés legfontosabb feladatai közé tartozik a szabadtéri munkahelyek lehetőség szerinti csökkentése. Ahol ennek kiküszöbölése nem lehetséges, ott biztosítani kell a melegítőital rendelet szerinti juttatását. Ami a melegítő italt illeti, fontos megjegyezni, hogy azt pénzben, vagy nyersanyagban kiadni nem lehet. Cél az, hogy a dolgozó munkahelyén valóban el is fogyassza a melegítő italt, és ellenállpképességét a hideggel szemben ezáltal is növelje. Gondoskodni kell továbbá a szabadban dolgozók részére megfelelő munkahelyekről. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a téli munkaruha kellő időben, elegendő meny- nyiségben rendelkezésre álljon és mindazon munkakörben, ahol ezt a rendeletek biztosítják, ki legyen adva. A kitört ablakokat be kell üvegeztetni, az ajtókat rendbe kell hozatni és gondoskodni kell a munkatermek fűtéséről. Utóbbi szükségessé teszi a kályhák és fűtőtestek felülvizsgálását és azok üzemképes állapotba hozását, valamint a téli tüzelő beszerzését és azok elhelyezésének biztosítását. Eddiginél nagyobb gondot kell fordítani üzemeinkben a szociális létesítmények zavartalan működésére. Télen az üzemi fürdőket gyakran azért nem használják a dolgozók, mert melegvíz nincs biztosítva. De a melegvíz hiánya sokszor az egyszerű kézmosásnak is akadálya és a dolgozó piszkos kézzel fogyasztja el ebédjét. A melegvíz biztosítása nem jelenthet nagyobb nehézséget kisebb munkahelyeken sem. Kályhára felhelyezett és alul csappal ellátott edény erre igen alkalmas. Fontos dolog ismertetni a dolgozók előtt a téli megbetegedéseket is, és az ellenük való hatásos védekezés módjait, mint például a helyes életmód, megfelelő öltözködés, jó táplálkozás, rendszeres tisztálkodás stb. Fentiekből is láthatjuk, hogy a télre valcj felkészülés a dolgozókról való gondoskodás terén is sek tennivalót ad az üzemek vezetőinek. E tennivaló elvégzése a gazdasági vezetésnek hivatali kötelessége. Az üzemi bizottságok ellenőrizzék, hogy miként tesz a gazdasági vezetés e kötelességének éleget. De ne csak az ellenőrzésre szorítkozzanak, hanem javaslataikkal nyújtsanak segítséget is. Helyes lenne, ha a soron- következő havi biztonsági szemle minden vállalatnál elsősorban annak kutatása jegyében zajlana le, hogy milyen hiányosságok mutatkoznak még e véren és a szükséges intézkedés mindenütt megtörténne azok haladéktalan kiküszöbölésére. Tartalmas ifjúsági élet az újfehértói községi DISZ-szervezetben Napról-napra gyarapodik Üjfehértón a községi DISZ- szervezet. Szinte nem múlik el hét, hogy ne kérnek néhány an' felvételüket. Az utóbbi napokban is II fiatallal erősödött az ifjúsági szervezet, s ezzel a taglétszám 274-re emelkedett, az év cle- jinek csaknem kétszeresére. A falu fiataljai ma már szívesen mennek a Díszbe. Az ifjú vezetők gondoskodnak arról, hogy ott min. denki jól érezze magát. Az utóbbi időben egyre tartalmasabbak a hetenkint megtartott ifjúsági esték, amelyeken a fiatalokat érintő kérdéseket beszélik meg, tervezgetnek, javaslatokat tesznek és határozatokat hoznak a szervezeti élet további megjavítására. A fiatalok például örömmel fogadták azt a javaslatot, hogy tartsanak minél több előadást a mezőgazdasági, természettudományi és irodalmi kérdésekről, sőt még illemtanból is. Az előadásokat rendszeresen filmvetítéssel \*agy kultúrműsorral kötik össze. Úgy tervezik, hogy a DISZ egyik helyiséget klubszobának rendezik be, ahol a fiatalok napközben is ösz- szejöhetnek, olvashatnak és szórakozhatnak. Gondoskodnak a fiatalok kulturális igényeinek kielégítéséről. A DISZ-nek igen jó a kapcsolata a kultúrotthon vezetőivel, ennek eredményeként a, szép nagy kultúrotthon, amely még egy evvel ezelőtt is kongott az ürességtől, most csaknem minden este hangos » vidám fiataloktól. A szakkörök egész sora működik benne, míg korábban ez kizárólag a művészetire korlátozódott. Akkor még úgy gondolták, hogy a többinek nincs, is létjogosultsága. Hamar kiderült azonban, hogy a fiatalok érdeklődése igen sok irányú, s valamennyi szakkörnek vannak pártfogói. Legnépesebb tábora természéter sen most is a. művészeti szakköröknek van. A színjátszók egyelőre egyfelvo- násos színdarabokkal próbálkoznak. Ügy tervezik, ha már ez jól megy, neki vágnak majd hosszabblé- legzetű, háromfelvonásos színdarabok tanulásnak is. Sokan szeretnek énekelni, amit bizonyít az, hogy a nemrég megalakult énekkarnak már 30 tagja van. Azok, akiket a mezőgazda- sági kérdések érdekelne.., a mezőgazdasági szaki; jr foglalkozásaira járnak el, ahol agronómusok, gépész szakemberek ismertetik meg őket az új agrotechnikai módszerekkel, a mezőgazdasági gépek szerkezeiével, működésével. Megvan az érdeklődés a fotó- és képzőművészeti szakkör iránt, sőt a lányok kívánságára rövidesen megindul a varrószakkör is. A fiatalokkal való rendszeres foglalkozás eredménye, hogy közülük igen sokan akarnak tanulni a télen A rövidesen meginduló Petöfi-iskolára 130 fiatal jelentkezett. A DISZ-szervezet valamennyinek meghívót küld az első foglalkozásra, s emellett a vezetők még az iskola megkezdése előtt személyesen is felkeresik ás meghívják őket. Előzetes hírközlésünkkel ellentétben, a TTIT irodalmi szakosztálya a. helyi írócsoport 20-án nem Mátészalkán, hanem Nagykálló- ban tart szerzői estet. KERESKEDELMI ORJARAT „Szesztilalom44 — avagy miért nincs ital számos szövetkezet« vendéglőben ? A megye földmüvesszó- vetkezeteinelc vendéglátó- ipari egységei 121.8 százalékra teljesítették a múlt negyedévi eladási forgalmi tervüket. A tervlűiteljesíiés arra mutat, hogy a földrrrű- vesszövelkezeti korcsmákban és vendéglőkben van keletje az ital-’ és ételféleségeknek. Ha a terv túlteljesítése mögé nézünk, s megkérdezzük egyes községek dolgozóinak -/élemé- nyét a szövetkezeti korcsmákban és vendéglőkben történő kiszolgálásokról, ;.z ital és az ételellátásról, — a vélemények zöme nem válik a szövetkezeti dolgozók díszére. Mind gyakrabban esik szó arról, hogy nincs pálinka, nincs bor a szövetkezeti italboltokban és éttermekben, de hideg, vagy melegételt is ritkán lehet kapni. Többi között a csengeri földmúvesszövetkeaet vendéglőjében sem lehet cteit kapni. Arra hivatkozik a vendéglő vezetője, hogy „minek az. hisz úgy is főznek az állami gazdaságban’. Azonban azzal sem törődik, hogy kenyeret, kiflit, konzervet és más hideg élelmet vásárolhassanak a fogyasztók. Az így gondolkodó szövetkezeti alkalmazottak lejáratják a földművesszövetkezetí rendszert és megérdemlik a fe- lelősségrcvonást. Nem egyedülálló a csengeri példa. A minap betértem két ismerősömmel a mátészalkai szövetkezeti vendéglőbe. Megkérdeztük, hogy milyen fajta bort lehet kapni. Az ismert piros bort és a babhabaráshoz is savanyú fehér bort mondták. Természetesen egyik fajta bort sem szívesen isz- szálc meg a vendégek. Inkább sört isznak, vagy rosszabb esetben kifordulnak a vendéglőből. Ahogy tájékozódtunk, — a múlt hónap 24-én pedig egyáltalán nem szolgáltak ki a vendéglő dolgozói szeszesitalt. Arra hivatkoztak, hogy „szesztilalom” van. Ez önkényeskedés a fogyasztókkal szemben és nem maradhat el a felelősségre- vonás. Pár napja táncestét tartottak T unyogmatolcson. A szórakozni kívánó dolgozók nem kaptak bort a szövetkezeti korcsmában. Pedig jól esett volna a heti munka után egy kis kedvde- rítö. A kisipari szövetkezeti korcsmában szintén csak egy kis édespáhnka és öt liter bor volt a minap. Az italboltvezctő arra hivatkozott, „csaknem 10 napja nem kapott italárut”. Ki és mi ennek az oka? Elsősorban a szövetkezeti korcsmakezelők és vendéglők vezetői felelősek. Nem rendelik meg időben és megfelelő mennyiségben az italárukat s keveset törődnek azzal, hogy van-e hideg élelem. Mert ital, kenyér, kifli és konzerv van bőven! A föídművesszövet- kezetek megyei központja jónéhányszor felhívta a földművesszövetkezetek figyelmét, hogy a nyíregyházi és a tiszalöki földmű vesszövelkezetek járási központjánál több, mmS 1500 hektoiiteil bor vár le-; adásra. A járási központ a megyei központ megbízásából vásárolta fel a gyöngyösi és tokajhegy aljai bortermelőktől a jominösegő s kellemes zamrJtú bort azért.! hogy elősegíts« a megye dolgozóinak italellátását. S a bort szívesen megisszák] a megye dolgozói, ha azt a rendelő földmű vessző veti e-> zetek tiszta hordóban szállítják ki és megfelelően kezelik. Azonban megtörtént az, hogy egyes földműves- szövetkezeti korcsmakezd lök dohos, penészes hordókat küldtek be borért, bálázókat a jaifáti központ pincekezelője kimosta, mégis megsavanyodotjt a bor. S az ilyen esetekre egyes lelkiismeretlen korcsmakeze j lök szívesen hivatkoznak a fogyasztók előtt. Azonban azt nem mondják el, hogy ezért is ők a felelősek. A földmű vessző vetkezetek választott vezet őségé és tagsága őrködjön a falu jobb áruellátása felett. Vonják felelősségre azokat a szövetkezeti dolgozókat, akiknek leilkiismeretlen munkája miatt szükséget szenvednek a dolgozók. Varga Gyula. MESZÖV-dolgozó. / Uj tanszékkel bővültek a lengyel főiskolák Az új tanév megkezdésével a lengyel főiskolák négy fakultással, húsz tanszékkel és nyolc tudományos intézettel gazdagodtak. A varsói egyetemen új kémiai fakultás létesült. A szczecini mezőgazdasági főiskolán zootech- nikai tanszék kezdte meg működését. A lodzi gazdasági főiskolán megkezdte munkáját az új pénzügyi fakultás. A Wroclaw i egyetemen mikrobiológiai tanszéket hívtak életre. A varsói egyetemen japán, illetve arab nyelvvel foglalkozó tanszékek létesültek. Miliőm híjijen a jé ttaktővon... — Jegyzet egy beszélgetésről — Hat ember álldogál egy lánctalpas, csendes traktor oldalához dőlve. Beszélgetnek. Az arcuk mozdulását már nehezen látni, inkább csak sejtem, mert a nap lement már és csak az apró csillagok ülnek kint éjszakai őrhelyükön, mintha a földre vigyáznának. De az is lehet, hogy a beszélgetést hallgatják. Némelyik, mintha a háztetőkig leszállna, olyan alacsonyan látszik. A beszélgetők azonban nem figyelnek most rájuk, elgondolkozva szívják a cigarettát és hallgatják Dar- mai Sándor — ahogyan a mándoki gépállomáson szólítják, Sándor bácsi — szavát. Az éppen arról beszél, hogyan kell a gépet gondozni, hogy mindig jó állapotban maradjon. Egy fiatalabb traktoros tette fel a kérdést, mert elcsodálkozott azon, hogy Daimai Sándor traktora olyan szépen dübörög, ha áll is, mintha finom órára járna. — A traktoromat minden reggel megvizsgálom, — magyarázza Sándor bácsi. — Meghúzom a csavarokat, megtisztítom, megolajozom az alkatrészeket, a megrongálódott, vagy meggyengüli csavarokat kicserélem, megjavítom. Ez a titka — mondja. — És az, hogy én tudok dalolni... — mondja nevetve. A többiek is nevetnek, bár ebben a mondásban nagy igazság van. Aki jól tud dalolni, annak nemcsak jókedve van, hanem hallása is. Márpedig a gép muzsikájának a kottáját csak az ilyen ember érti meg. Van rá eset, hogy a gép még nagyszerűen működik, de a muzsikája már hamis, a közelitő hibát jósolja. A hozzáértő traktoros ebből már tudja, hol keresse a hibát és mit tegyen. Azt pedig, hogy hogyan tegye, amit tennie kell, azt meg a dalolós jókedv tőkéje, a szír diktálja. Sándor bácsinak szíve van a gépéhez. Valamikor, 1951-ben kapta kézhez az „öreg R-15-öst“, ele még nem volt a gépe generál javításon, pedig a többi traktorhoz viszonyítva valóban „öreg“, mert negyvenkilences kibocsátású, Régen is szerette a gépet, ha gép mellett lehetett. Igyekezett mindig olyan munkát keresni és találni, ami szoros kapcsolatban van a géppel. Mielőtt. traktoros lett volna, cséplőgépnél dolgozott — etető volt. (Oda megint csak jó hallás kell.) Dolgozott c. záhonyi átrakón — gép mellett. Még azt megelőzően a mándoki fűrésztelepen. Ott fűtő volt — gőzgép mellett. Most traktoros. Amikor megkérdezik tőle, hogy mi a véleménye, milyennek kell lenni a jó traktorosnak, elgondolkozik. Bizony, sok dolgot kell itt figyelembe venni. — Úgy vigyázzon a gépre, mini a kél szemere, mert az övé az, — állapítja meg tömören. Azt is hozzáteszi, hogy ne csak a maga gépét szeresse. hanem minden gépet. Aki csak a maga traktorát szereti, az önző ember — önmagát szereti, A jó traktoros nem. tesz olyat, mint a mándoki gépállomáson többen, hogy más munkagépekről leszedje a csavarokéit. ha neki csavarra van szüksége, a gépállomás igazgatójának és főgépészének meg fő maja, a feje. ha a. leszerelt gépet munkába kell állítani: honnan pótolják a leszerelt csavarokat. Arról is esik szó. hogy milyen legyek a segéd-* vezető, mert a segédvezetö a traktoros jobbkeze. Nincsen annál áldatlanabb helyzet, mintha a rossz segédvezető elrontja azt, amit a felelős vezető jól megcsinált. — Olyan legyen a segédvezető, mint amilyen a felelős vezetője. Tanulja meg és tartsa be. amit az tanácsol, fogadja meg a szót és szeresse a népet, értsen hozzá — magyarázza. Akik Sándor bácsit hallgatják, elgondolkoznak ezen. Bizony, van példa emlékeik közt arra, hogyan dolgozik a jó segédvezetö és hogyan ront a rossz. Gyors és jó munkát csak úgy lehet végezni, ha ff felelős vezető szereti és megérteti magát a segédvezatövel: a felelős vezető nyugodtan bízhatja a gépet segítő társára, nem kell félnie, hogy mi lesz, amíg távol van. a segédvezető pedig becsülettel elvégzi azt, anpt rábíztak, barmai Sándor ilyen egyetértésben dolgozik' segédve- zeíöjável. Haladnak is a munkával. Eddig 125 holdat szántott fel. Darmai Sándor nem fiatal ember már, nem szerel dicsekedni, sem sokat, beszélni. De beszél helyette a. traktorja, úgy jár, mint az óra és az esti csillagok fürdeni látszanak tiszta homlokán.
