Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-30 / 256. szám

fOilág ^pybtéta^aí '"etytytsulieltii. f NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRHECYE.I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • XII. évfolyam, S56. szám ARA 50 FILLER 1955 október 30, vasárnap A mai számban : Az agitációs munka tapasztalatai a csengeri járás­ban (2. oldal.) A Szovjetunió küldöttségének tervezete az európai általános kollektív biztonsági szerződésről (3. old.) Irodalom — Művészet — Kritika (4. oldal) A Nagy Október öröksége (5. oldal.) Rádióműsor (6. oldal.) ISMÉT GENFBEN Háromnapos tanácskozás után természetszerűen nem lehet felmérni egy korszakos jelentőségű nemzet­közi értekezlet eddigi eredményeit. A genii külügy­miniszteri értekezleten is főként még csak az altalános nyilatkozatok hangzottak el, a miniszterek amúgy iga­zában meg nem mélyedtek el a konkrét kérdések meg­vitatásában. így tehát más nem maradhat nátra, mint értékelni az október 27-e előtt történt eseményeket, mérlegeini, milyen erőviszonyok között ültek asztal­hoz a négy hatalom megbízottai. A külügyminiszteri értekezlet előtti hetek legálta­lánosabb pozitív vonása az úgynevezett genfi szellem térhódítása. A tanácskozás már csak azért is kedvező körülmények között kezdte paeg munkáját, mert kötve van, méghozzá a kormányfők irányelveitől és ez lehetőséget teremt arra, hogy konkrét kérdések megoldásában is előbbre jussanak. Külön ki kell emelni, hogy lényegében ezek a kormányfői irány­elvek voltak a megtestesítői a „genfi szellemnek”, Ugyanakkor a második genfi értekezlet előtti helyzet egyik sajátos vonása, hogy noha a „genfi szel­lem” volt az uralkodó, korántsem az egyetlen, léteztek és hatottak más irányzatok. Működésbe léptek a ne­gatív, visszahúzó erők, amelyek megint azzal fenye­gettek, hogy befagyasztják az olyan nehezen létrejött és sok sikerrel kecsegtető közeledést. A nyugati diplomácia mind sűrűbbfcn és mind kö­vetelőzőbben hangoztatta, hogy a második Genf lesz tulajdonképpen „próbaköve”: a szovjet politikának és, hogy a szovjet diplomácia kiállja-e ezt az úgynevezett próbát, egyetlen tétre akarta feltenni az egész kül­ügyminiszteri éi-tekezletet: a német kérdés megoldá­sára, méghozzá az atlanti politika elképzelései sze­rint. Érdemes közelebbről szemügyre venni, mennyi­ben reális ez a politika, egyáltalán van-e valamilyen alapja. Zaszlavszkij, az Űj Idő című moszkvai hetilapban rávilágított a nemzetközi politikának hosszú, több évtizede létező két fővonalára. Az egyik ilyen irány­zat a múló illúziók tendenciája, a másik a maradandó tények vonala.- A mai helyzetre kivetítve ezt: az „erő­politika”, a „hidegháború” fenntartása a múló illú­zióknak felel meg, a helyzet reális felmérése, áz eb­ből fakadó következmények levonása és ezen az ala­pon a megegyezés megteremtése az igazi maradandó tény, amit később az utókor is így értékelhet. Nem kétséges, hogy ez világos és józan elemzés. Annyira józan, hogy az eseményeket logikailag követő egyes nyugati politikusok és szemleírók is mindinkább alkalmazzák ezt a módszert, még akkor is, ha szá­mukra kellemetlen következtetéseket kell levonniuk. Walter Lippmann, a New York Herald Tribune kom­mentátora például leszögezte, hogy a nyugati politiká­nak legnagyobb gyengesége „megmerevedett helyzete”. Kifejti, hogy a Nyugat természetszerűleg rendelkezik hatalmas katonai, gazdasági és politikai értékekkel és — írja — „bár lennénk olyan helyzetben, hogy ezeket a tárgyalások érdekében felhasználhatnánk. Ez idő szerint azonban képtelenek vagyunk felhasználásukra, mert ezek az értékek a merev és főleg érzelmi alapon álló kötelezettségeink miatt befagytak.” Nyilvánvaló, hogy Lippmann mire céloz. Az atlanti politikában való „megmerevedés” nem alkalmas arra, hogy a genfi szellemben folytatott tárgyalásokon elő­nyöket hozzon, hiszen az a létalapja ennek a politiká­nak, hogy egy feltételezett „erőhelyzet” alapján egyol­dalúan csak követeljen és ugyanakkor ne vegye figye­lembe a vele szembeállított realitásokat. Middleton a New York Timesben éppen a kül­ügyminiszteri értekezlet előtt egy nappal írta meg nem kis keserűséggel, hogy most Genfbe „erős hely­zetben” tulajdonképpen csak egyetlen ember érkezik és az Molotov. Ezt az erőt az általa képviselt tábor egysége, azonos akarata, közös célkitűzése jelenti és természetesen nem kis mértékben esik a latba ennek a tábornak a gazdasági és katonai ereje sem. A szovjet diplomácia nemzetközi tárgyalásokon nem szokott ezzel az erővel kérkedni, hanem ennek tudatában higgadtan, következetesen, az összes lehető­ségek számbavételével törekszik a megegyezés eléré­sére. Nyilvánvaló, hogy most Genfben a külügymi­niszteri tárgyalások idején is hűséges marad ehhez a bevált módszerhez. Ez lehetővé teszi, hogy a „genfi szellem” kiteljesedjék és az irányelvekből valóság legyen. Ennek semmi sem áll útjában, ha a túloldalon a múló illúziókkal felhagynak és helyette inkább a hasznosabb, célravezetőbb realitásokat választják. A békeszerető emberiségnek az a reménye, hogy akár­csak júliusban, most is így lesz ez Genfben. Az Sz. M. T. elnökségének felhívása a megye üzemeinek szakszervezeteihez és dolgozóihoz Dolgozók! Elvtársak! Ünnepeljük méltóképpen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38-ik évfordu­lóját. Szülessenek újabb munkasikerek a munkaver­seny fellendítésén keresz­tül. Harcoljatok újabb eredmények eléréséért, az éves terv teljesítése, túltel­jesítése érdekében. Ezzel járulhatunk hozzá a II. öt­éves Terv sikeres beindítá­sához. Tartsatok az üze­mekben forradalmi műsza­kot, forradalmi hetet, mely­ben fokozzátok az elért eredményeket. — Tartsatok újító hetet és hónapot az újító és ésszerűsítő mozga­lom fellendítése érdekében. Segítsétek elő, hogy az élenjáró módszereket minél nagyobb számban vezessék be és alkalmazzák az üzem minden területén. Szülesse­nek a termelésben újabb hősök, kiváló és a szakma legjobb dolgozói. Szervezze­tek üzemi tanácskozásokat a termelésben élenjáró és az újításban legjobb ered­ményt elért dolgozók bevo­násával, bemutatókat az élenjáró módszerek elter­jesztése érdekében. Ü. B.-ok! Szakszervezeti Aktívák! Segítsétek a dolgozókat termelési eredményeik fo­kozásában. Szervezzetek ki­állításokat a sclejtből, az újitómózgalomról. Tekint­sék meg minél többen azt az üzem dolgozói közül. — Végezzetek széleskörű poli­tikai felvilágosító munkát az önköltségcsökkentés, az anyaggal, energiával való takarékosságról, a termelé­kenység emelése formájá­ról és fontosságáról. Szer­vezzetek a dolgozók részé­re különböző szakmai ok­tatásokat. Az üzemi kultu­rális munka megjavításá­val harcoljatok az élenjá­rók népszerűsítéséért, — a selejtgyártók ellen. Tegyé­tek egyszerűbbé a verseny­szervező munkát. Javítsátok meg a versenyagitációt. a versenynyilvánosságok Fűz­zétek szorosabbá kapcsola­taitokat a dolgozókkal és a műszaki, gazdasági vezetők­kel. Harcoljatok az eredmé­nyek növeléséért a szak- szervezeti munka megjaví­tásával. a szakszervezetek tekintélyének a növelésével. Javítsátok meg a kapcsola­taitokat az üzemi DISZ- szervezetekkel. Közösen ha­tározzátok meg az üzem előtt álló feladatokat, mely­nek megvalósításához Jtér- jétek a pártszerveztek se­gítségét. Folytassátok e harcot a SZOT VII. teljes ülése ha­tározatainak megvalósítá­sáért. mely a technika fej­lesztésére, a technológiai fegyelem szigorú betartásá­ra és a dolgozók szakma' képzettségének fokozására hívja fel a figyelmet. A po­litikai felvilágosító munka megjavításával indítsatok harcot a termelési értekez­letek színvonalának emelé­séért. A forradalmi műsza­kokban az a cél vezessen, hogy egyetlen üzem se zárja adóssággal az évet, és hátralékmentesen kezd­jük meg az 1956-os évet. — Dolgozó népünk feltétlenül számít a szakszervezetekben dolgozó kommunisták lel­kes munkájára, élenjárók példamutatására, munkájuk, versenyük sikereire. Szakszervezetek Szabolcs-Szatmármegyei Tanácsa Elnöksége. Hírek a zárszámadás tapasztalataiból Termelőszövetkezeteink mérlegbeszámolói sikeres gazdasági évről tanúskod­nak. Az eddig szerzett ér­tesülések szerint a szövet­kezeteknek mintegy 80—85 százaléka elérte, sőt a na­gyobbik részük túl is ha­ladta a megtervezett jöve­delmet. Ez is egyik magya­rázata annak, hogy a zár­számadást előkészítő köz­gyűlésekre meghívott ven­dégek közül több egyénileg dolgozó paraszt kérte fel­vételét. Szüntessék meg a jelentkezőkkel szembeni helytelen magatartást! Ahol a termelőszövetke­zeti tagok felismerték a számbeli fejlesztés jelentő­ségét, ott a zárszámadásra való előkészület időszakát is helyesen, állították ennek szolgálatába. Erre igen sok példát lehetne felsorolni, főleg a nyíregyházi járás­ból, ahol az előkészítő köz­gyűléseken több, mint 50. felvétel történt. Sajnos, azonban nem mindenütt igyekeztek a jelentkezők belépését elősegíteni. A ke- mecsei járás több termelő- szövetkezetében például nemhogy segítettek volna, hanem a jelentkezők egy részét visszautasították. A visszautasítás indokolása nem mindig volt érthető és elfogadható. A nyírtéti Új Élet Termelőszövetkezetben például 3 jelentkezőt utasí­tottak vissza. Indokul azt hozták fel, hogy a felvéte­lét kérő a gépállomáson dolgozik és csak a földje került volna a közösbe. Traktorosok esetében külö­nösen fontos, hogy egyben tsz-tagok is legyenek, mert így kétszeres felelősséget éreznek munkájuk iránt. A nyírbogdányi Partizán­ban 38 jelentkező közül 12 jelentkezőt utasítottak visz- sza — főleg nőket — azzal az indokolással, hogy fér­jeik funkcionáriusok, akik másutt dolgoznak. Az indo­kolás egyik esetben sem fogadható el. Az ilyen ma­gatartás a jelentkezőkkel szemben akadályozz«, a szö­vetkezetek számbeli erősö­dését, hiszen öntudatos dol­gozókról van szó, akik fe­gyelmezetten dolgoznának,, A balkátiyi Alkotmány TSZ új üzemterve Szeptember 20-án alakult a balkányi Alkotmány Termelőszövetkezet 14 taggal, 50 hold földel. A mai napig belépett összesen 63 dolgozó paraszt, 512 hold földdel. A kezdeti nehézségekben sok segítséget kaptunk a járási pártbizottságtól, de a helyi pártszervezet is messzemenőkig támogatott bennünket. így az első, nehézkes lépéseken túljutottunk. Jelenleg 121 hold őszi vetésünk van. 50 hold rozs, 11 hold ősziárpa, 60 hold búza. Még 30 holdat szeretnénk búzából el­vetni, így vetési tervünk teljesítve lesz. A gépi erővel végzett gondos munka mellett hol­danként 100 mázsa műtrágya elszórásával biztosítot­tuk a jövő évi jó termést. Tavasszal 25 hold kukoricát, burgonyából ugyan­ennyit, dohányból 12, csillagfürtből 10, napraforgóból 10, répából 7 holdat akarunk vetni. Van 70 hold lu- cernavetésünk és 30 hold kaszálónk. A tavasziak alá 2200 mázsa istállótrágyát hordunk ki. Ez is nagymértékben elősegíti versenyünket a rohodi Üj Élet Termelőszövetkezettel! Völgyi Sándor TSZ elnök. Jövedelmező féli foglalkozás Kinn sűrűn hull az őszi eső. Benn, az ibrányi Vö­rös Csillag irodájában M. Németh János elnök Kony­ha Miklós tsz iag'al beszél­get. Közben egyre jönnek a tagok. Folyik a szó az idő­ről meg arról, hogy mihez is kezdjenek. Mikor újra nyí­lik az ajtó, Oláh Béni bá­csi lép le. Pipáját zsebre vágja. Kezet szorít minden­kivel. Aztán az elnökhöz fordul: — Hát, János, a vessző miatt jöttem. Megnéztem tegnap. Vághatjuk is, ha ja­vul egy kicsit ez az idő. Az arcok felderülnek. A fűzvesszőkre nem is gondolt senki. Csak Béni bácsinak, a kosárfonó brigád vezetőjé­nek jutott eszébe. Neki szívügye. — Aztán hány ember kel­lene a vágáshoz? — kérdezi az elnök. — Kell oda ... 10 i4- Annyinak is eltart majd­csak egy hétig, meg egy iga is szükséges hozzá. Há­rom hold a terület, sok Vessző lesz ott, És milyen szépek! Még szebbek, mint az elmúlt ősszel voltak. Itt bent aztán tisztíthatják a lányok, a p-icrc'mk, meg akinek nincs más dolga. Csak győzzék! Mi meg kezdhetjük majd a kosarak meg a szekérkasok kötését. — Aztán kik lesznek a brigádban, Béni bácsi? — kérdezik többen. — Hát, akik már csinál­ták a legutóbb is. Itt van Konyha Miklós, meg Laci, a testvére, no meg — majd elfelejtem — Kiss Jóska. De kell még több is a fia­talok közül. Hadd tanulják meg ők is! — És aztán mennyi ezek­ből a kosarakból a jövedel­metek, mennyit árultatok a piacon bel!.’ ik? — kérdezi Tóth Miklós 10 holdas egyé­ni gazda, aki egy idő óta ... gyakran megfordul a Vörös Csillagban. — 8—10 ezer forint, — mondja az elnök. Igaz, sok kosár kellett nekünk is, vagy szás almaszedő, meg 80 másféle kosár és szekér­kasokra is szükségünk volt, — Most sokkal több vesz- sző lesz, — teszi hozzá gyor­san Béni bácsi. Idejében szóltam a kerülőnek, így mások mm hordtak el a vesszőből. Eltart az idén a kötés hat hétig is. A hasz­navehetetlen vesszőt meg felhasználhatjuk a sertések krumplijának főzéséhez. A tavalyi ott ég, most is a kondér alatt, — mutat ki az ablakon. Az embereknek tetszik a, tervezgetés. Feloldódik aj rossz hangulat. Élénken be­szélgetnek, számolgatnak. — Akárhogy is számol­tok, meglesz az idén a 20j ezer forint jövedelem a vesszőfonásból, — mondja, ki végül Béni bácsi. Nem. most foglalkozom én elő-' Szőr Icosárfonással. — mondja jókedvűen az elnök­nek. Biztosan igaza lesz. Kinn esik. A szél az ab­lakhoz veri az csőt,' meg cgy-egy sárga falevelet. HALMAI TIVADAR

Next

/
Oldalképek
Tartalom