Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-30 / 256. szám

NÉPLAP 1955 október 30, vasárnap PÁRTÉPÍTÉS Afc agitációs munka tapasztalatai a csengeri járásban Irta: Danes József, ass MDP csengeri járási végrehajtó bizottságának első titkára Ki lehet a Néplap levelezője? „Én most írom az első levelemet] a szerkesztőséghez. Azt szeretném, kérdezni az elvtársaktól, hogy lehe-, tek-e levelező? Irhatok-e rendszere-, sen a Néplapnak? A párt- és kormányhatározatok végrehajtásában, a szocializmus építésében nagy jelentősége van az agitá­ciós, népnevelő munkának. A pártszervezetek népneve­lői, agitátorai az agitáción keresztül magyarázzák meg a dolgozóknak a párt politikájának helyességét, és mozgósítsák őket a határozatok végrehajtására. Az agitációs, népnevelő munkának már eddig is nagy ered­ményei vannak, hisz a munkafegyelemre, helytállásra, éberségre, az osztályellenség elleni gyűlöletre tanítják és nevelik a dolgozó tömegeket. munkát. Nagy hiba, hogy a kampánymunkák után a községi pártszervezetek ve­zetősége nem foglalkozik a népnevelőkkel, nem érté­kelik munkájukat, így azok szétszélednek, elkedvetle­nednek, mely aztán meg­mutatja hatását abban, hogy a dolgozók nem isme­rik a párt, a kormány ha­tározatait, nem nevelődnek. Nem célravezető az általános agitáció Márton János, Mátészalka.”' Márton János kérdése nem egyedüli. Igen sokan, kérdezték már szerkesztőségünktől, hogy kik írhatnak levelet a Néplapnak, ki lehet levelező. Sokan '■alán azt gondolják, hogy ehhez különleges képzettség szüksé­ges, vagy születni kell arra, hogy egy-egy levelet megj tudjanak írni az újságnak. Nem. Tévednek azok, akikj azt gondolják, hogy a levelezők valami különlegesen; A másik hiba, amivel szintén foglalkozni kell az, hogy pártszervezeteinknél még mindig általános az agitáció. A népnevelők nem a helyi viszonyoknak meg­felelően foglalkoznak a dolgozók problémáival. Ezt sürgősen felszámoljuk. Az agitációs kollektí­vában dolgozó elvtár­saknak ezen a téren az a feladatuk, hogy szinte minden dolgozóról kü- lön-külön állítsák össze érveiket, javaslataikat, hisz tudjuk, hogy min­den egyénileg dolgozó parasztnak más-más a problémája, más-más a gondja, és csak az a népnevelő tud jó mun­kát végezni, aki ismeri azt. Éppen ezért az agitációs munkának a megjavítása érdekében az alábbiakat akarjuk megvalósítani: A falusi párt-politikai munka megjavításáról szóló határozat alapján létreho­zott agitációs kollektívákat minden községben felülvizs­gáljuk. Azokat az elvtársa­kat, akik nem végéznek jó munkát, leváltjuk és kivá­lóan dolgozó párttagokkal, vagy pártonkívüli dolgo­zókkal pótoljuk. A kiválasztott agitáto­rokkal a járási végre­hajtó bizottság tagjai, osztályvezetői foglalkoz­nak és közösen beszélik meg velük a népnevelő munkával kapcsolatos tennivalókat, feladatu­kat. Az agitációs kol­lektíva tagjait külön- külön a végrehajtóbi­zottsági ülésen fogadjuk el, illetve a községieket az illetékes pártszerve­zet taggyűlésén. A népnevelők kiválogatásá­nál a minőséget veszik első­sorban figyelembe. Célunk az, hogy a járás • minden községében legyen 10—15 olyan fejlett agitátor, akik képesek színvonalas kis- gyűléseket tartani és a kö­rülményeknek, a feladatok­nak megfelelően minden esetben jó munkát végezni, — önálló előadásokat tarta­ni politikai, vagy, szakmai kérdésekről, a járási párt­bizottság segítségével. A termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban és gépállomásokban külön népnevelő csoportokat szer­vezünk. Ezekbe is a legfej­lettebb elvtársakat biztosít­juk, olyanokat, akik . képe­sek a szocialista szektorok­ban dolgozó elvtársak ne­velésére, akik mozgósítani tudják a dolgozókat a ter­vek teljesítésére, a párt és a kormány határozatainak maradéktalan végrehajtá­sára. A járási pártbizottság mellett már létrehoztunk egy 20 főbőT álló előadói gardát. Az előadói csoport­ban a járási vezetők, és az aktivisták legfejlettebb tag­jai tartoznak. Ennek fel­adata lesz, hogy a vb. határo­zatai alapján havonta tart­sanak elvi és gyakorlati előadásokat a községi agi­tációs kollektívák tagjai és a népnevelők számára. Ezekkel az előadásokkal akarjuk elvileg, módszerbe- lileg és tartalmilag segíte­ni a népnevelők munkáját. Ezt a szocialista szekto­rokban is megszervezzük. Az agitátorokkal, népneve­lőkkel havonta kétszer fog­lalkozunk. A népnevelők a járási pártbizottság részé­ről megkapják az előadást, utána konzultációszerűen megvitatjuk velük az álta­luk felvetett problémákat és megbeszéljük, hogy a megadott feladatokat mi­lyen módszerekkel és ho­gyan hajtsák végre a leg­eredményesebben. Másik alkalommal a községi párt- bizottság titkára foglalko­zik a kollektívákkal, aki vezetője lesz minden köz­ségben a népnevelő cso­portoknak. Beszámoltatja őket a dolgozók között végzett munkáról. A járási pártbizottság úgy fogja vé­gezni és irányítani ezt a munkát, hogy a népnevelők beszámoló gyűléseinek zö­mén a munkatársak is je- ien legyenek, hogy segítsék a népnevelőket. A községi párttitkár elvtársakkal már meg­beszéltük azt is: figyel­jék a dolgozók érdeklő­dését, mi az, amire kí­váncsiak, mire várnak választ, és ezt közöljék a járási pártbizotisá /- gal. Így az előttünk álló feladatokat össze tudjuk kapcsolni azzal, hogy a pártnapokon a népne­velő értekezleteken ösz- szeállított előadásban már választ tudunk adni a község, a dolgozók legégetőbb kérdéseire. A kül- és belpolitikai kér­dések helyes értelmezése és megmagyarázása érdekében sajtóolvasásoKat szerve, zunk. Az agitációs kollek­tíva tagjai, amikor kisgyu- lést hívnak össze, ott a sajtó alapján ismertetik a legfontosabb kül- . és belpo­litikai kérdéseket.' így a dolgozók helyesen értelme­zik majd a nemzetközi ese­ményeket is, az ellenség rémhíreit is le tudják lep­lezni. Ezentúl sokkal jobban foglalkozunk a tömegszer­vezetekkel, hogy azok is sa­ját maguk vonalán a lehe­tőségekhez mérve, alapo­sabban lés- többet foglalkoz­zanak a dolgozókkal. Ügy gondoljuk, így el tudjuk ér­ni azt, hogy a. dolgozók ez­reivel tudunk rendszeresen, hetenként érintkezni, köz­vetve ;és. közvetlenül, ami elő fogja segíteni a párt és a dolgozó tömegek közötti kapcsolat további megszi­lárdulását, amelyre elen­gedhetetlenül szükség van az előttünk álló feladatok megvalósítása, a szocializ­mus építése érdekében. A Központi Vezetőség márciusi, áprilisi határoza­tai óta sokat javuit párt- szervezeteink agitációs munkája is. A népnevelők tisztábban látják a párt po­litikáját és helyesen ma­gyarázzák a párt határoza­tait. i Különösen sokat javí­tott az agitációs mun­kán az, hogy ez év má­jusában a falusi párt­munka megjavításáról szóló KV határo­zat alapján minden köz­ségben létrehoztuk az agitációs kollektívákat. Ezekbe a népnevelő cso­portokba, pártszerveze­teink a legfejlettebb elvtársakat osztották be. Azóta többet foglalkozik az agitációs kollektívában résztvevő elvtársak fejlődé­sével a járási pártbizottság is. így értük el azt. hogy agitációs kollektívában dol­gozó elvtársak ma már rendszeresebben és jobban tartják a kapcsolatot a dol­gozókkal, mint azelőtt. A községi agitációs kollektí­vák felvilágosító munkájá­nak egyik legfőbb eredmé­nye az, hogy a különböző nehézségek ellenére ebben az esztendőben sikeresen oldottuk meg az aratás, cséplés, a kenyérgabona be­gyűjtés és a békekölcsön­jegyzés feladatait, mely utóbbinál olyan eredményt értünk el, amelyre azelőtt még nem volt példa. Ahol napjainkban is jól működnek az agitációs kollektívák, ott idejé­ben végeztek a vetés­sel, és a betakarítással. Ezt mutatja a porcsal- mai és a szamosbecsi agitációs kollektíva pél­dája is. A kishodosi Űj Élet Terme­lőszövetkezetben, vagy a gar­bóiéi Dózsa TSZ-ben, bár kevés a munkaerő, mégis idejében vetették el az őszieket, végeztek a takarí­tással. A inéhteleki Petőfi TSZ is hasonló problémával küzdött, mégis a vetés be­fejezése előtt áll. Ezekhez az eredményekhez nagymér­tékben hozzájárul ezekben a termelőszövetkezetekben a' népnevelő kollektívák jó munkája. Az eredmények mellett azonban még mindig sok a hiba, és sok hiányossággal dolgoznak pártszervezeteink az agitációs munkában. A meglévő hibák közül egyik legdöntőbb az, hogy még mindig nagy a kampány­szerűség. Ez. .elsősorban ab­ból adódik, hogy a járási párt-végrehaj­tóbizottság munkamód­szerében is vannak hi­bák. Mi is csak az egyes kampánymunkák előké­szítésénél és végrehaj­tásánál foglalkoztunk rendszeresen és állan­dóan a községi pártszer­vezetek népnevelőivel. A kölcsönjegyzés tapaszta­latai igazolják ezt. Míg eb­ben az időben a járási párt- bizottság ■ mupjíatársai és aktivistái . hetenként ogy- szer-kétszef .. rendszeresen tartottak .népnevelői érte­kezleteket, addig hetenként 50—60 család Választotta az egyéniek közül a termelő­szövetkezeti gazdálkodási. Amióta azonban ezt elha­nyagoltak, .ez á’ szám 20— 25-te csökkent- A kam­pányszerűség megmutatko­zik most az őszi . munkák­nál is. Sokkal előbbre len­nénk, ha' a járási pártbi­zottság, munkatársai,'- és az aktivisták a kgjjéáöojegyzés idejéhez hasonlóan, most is rendszeresen foglalkozná­nak a községi agitációs kollektívákkal. Mivel a pártszervezetek vezetőségei! ezt. .tapasztalják és látják a.... járási ' pártbizottságtól, I .náluk még hatványozottab­ban "fenháll az, hogy a nép-| nevelőkkel nem foglalkoz­nak, elhanyagolják ezt a1 kiképzett emberek, akik arra gondolnak, hogy szüle-, tett tehetségek levelezőink. Minden becsületes mun­kás, paraszt, értelmiségi lehet levelező. Természetesen ennek is, mint minden munkának, vannak feltételei. Ezek a feltételek azonban nem olyan különlegesek, mert minden becsületes, hazáját szerető, dolgozni tudó és akaró emberben megvannak. Mik ezek a feltételek? Első és legfontosabb a becsületesség, az igazság­hoz való ragaszkodás. Ez azért követelmény, mert hi­szen, amikor a szerkesztőséghez eljut egy levél, az at­tól a pillanattól kezdve már a nyilvánosságnak van szánva. Igen sok levelet .közlünk nyomtatásban. Ha, pedig nem volt őszinte az, nem az igazságnak megfe­lelően íródott, akkor félrevezették a szerkesztőséget, az olvasókat. Ezért mindenkor ragaszkodnia kell az igazsághoz a levélírónak. Ne hagyja magát félre­vezetni mások által, mindenkor «5 maga győződjön meg azokról a tényekről, amit közölni akar. Legyen a levélíró tárgyilagos is. Ez is fontos, mert állást kell foglalnia levelében. Nem hallgathat ilyenkor másra, nem lehet részrehajló sem, mert eb­ben az esetben elveszti a levél a hitelességét. Tárja fel bátran a hibákat és ne feledkezzen meg az eredmények megírásáról sem. Elég gyakori jelenség mostanában, hogy egyes levelezők, levélírók azt gon­dolják, hogy úgy jó a munkájuk, ha csupán csak bí­rálnak. Szükséges és fontos a bírálat, kell is az az újságnak, mert enélkül nem dolgozhatnánk jól. Leve­lezőink sok olyan jelenségre hívják fel. a sajtó, ezen keresztül az ország vezetőinek figyelmét, ami gátlója, akadályozója fejlődésünknek. Ezért feltétlen meg kell becsülnünk azokat a leveleket, , amelyek a hibákra hívják fel a figyelmet. Azonban nem elég az, ha egy levelező csak a hibákat irja meg, ha csak a hibákat, keresi. Látnunk kell, hogy naponta fejlődik társadal­munk. Népünk nagyszerű eredményeket ér el a szo­cializmus építésében — erről hallgatni, megfeledkezni bűn lenne. A levelezők — a lap szemei, fülei. Városban, üzem­ben, falun élnek, dolgoznak. Mindent látnak, halla­nak, hiszen övék az országépítés minden gondja, öröme. Ha a munkás elkészül egy új géppel — meg­írja azt a szerkesztőségnek és ezen keresztül sokan mások is osztoznak örömében. Most, amikor termelő- szövetkezeteink egész évi munkájuk után a jövedelem elosztására készülnek — a levelező tollat fog és meg­írja eredményeiket. Ebből megtudják országszerte, hogy ma' jobban élnek mint tegnap és érdemes közö­sen dolgozni. De ha azt tapasztalja a levelező, hogy felelőtlen emberek Csáki szalmájához hasonlóan her­dálják az állam pénzét, meglopják társaikat, erről is számoljon be, hogy a törvény szigorával sújthasson le a felelőtlenekre, a gazemberekre. Ez a válaszunk Márton János levelére. Minden becsületes, az igazságot, hazáját, pártját szerető dol­gozó lehet levelező, sőt szükséges is, hogy írjon. Az új­ság akkor jó, ha minél több külső író — levelező, tudósító — segíti munkáját. — Termé­szetes az, hogy Mátészalkán is szívesebben olvassák el azt a lapot, amibe mátészalkaiak is írtak, írni kell tehát sokat és szeretni kell ezt a munkát. A levelezés senki számúra sem kényszer, de ki vál­lalja, az csinálja szívesen, szeretettel. Zavartalanul folyik a borátvétel Szabolcs-Szatmár megyében Az idei jó szőlőtermés désben van, nem veszik át. fokozottabb munkát igényel Tehát vagy idejében kell a borátvételnél is. A Bor- . , . , , forgalmi Vállalat reggel 7 beadni a mustot, vagy meg­órától este 6 óráig veszi át várni, míg a must kiforr, a mustot: Az átvétel még A Borforgalmi vállalat vasárnap sem szünetel. Aki felhívja azokat a termelő­szabadáron akar beadni két, akik szerződést kötöttek, újbort vagy mustot,..aiánla- hogy igyekezzenek idejé- tos előzőleg mintát behozni ben beadásukat teljesíteni, a Borfcrgalmi Vállalathoz, mert késedelem esetén köt- mert ha a must már erje- bért kell fizetniök, •> A múlt évihez viszonyítva a mi kis járásunkban is so­kat javult az agitációs nép­nevelő munka. Egy évvel ezelőtt különösen tartalmi­lag volt helytelen az agitá­ció, amely általában a jobb­oldali nézetekből adódott. Ez különösen megmutatko­zott a termelőszövetkezeti agitációban. Termelőszövet­kezeteink eredményeit na­gyon sok esetben elhallgat­tuk, vagy leszűkítettük, ugyanakkor a termelőszö­vetkezetben meglévő hibá­kat sokszor felnagyítottuk. Éppen ennek volt betud­ható, hogy a múlt évben mindössze 67 család válasz­totta az egyéni gazdák kö­zül a nagyüzemi gazdálko­dást. Az elsekélyesített és tar­talmában gyenge agi­táció nem elősegíti, ha­nem gátolja a falu szo­cialista átalakítását. A hibákat ebben az évben kijavítottuk. Az elért ered­mények igazolják, hogy tartalmában, színvonalában sokat javult a felvilágosító munka járásunkban. így érhettük el azt, hogy ebben az évben szeptember 30-ig 125 egyénileg dolgozó pa­raszt család 542 taggal 1060 hold földdel lépett be a já­rás termelőszövetkezeteibe. Járásunk területén az agitá­ció tartalmának megjavulá- sát bizonyítja az is, hogy míg az elmúlt évben a tisz- tabereki Kossuth TSZ-ben nem volt belépés, ebben az esztendőben szeptember 30-ig 20 család 23 taggal lé­pett a nagyüzemi gazdálko­dás útjára. A népnevelők jó munkáját dicséri, hogy sokkal erőteljesebben, tar­talmasabban végzett agitá­ciós munka eredménye <ép- pen ebben a községben, Május 1 .néven új termelő­szövetkezei: alakult 49 csa­láddal, 340 hold földön. Sokat javult az agitációs munka

Next

/
Oldalképek
Tartalom