Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-20 / 221. szám

XII. évfolyam, 221. szám ARA 5« FILLÉR 1955 szeptember 20, kedd r A mai számban : Szivvel-lélekkel, nagyobb f eleliisséggel! (2. oldal) Hírek, bírósági hírek (2. oldal) Kefauver amerikai szenátor látogatása Rákosi Mátyás és Hegedűs András elv társaknál (3. oldal) Gyorslista a IV. Békekölcsön harmadik sorsolásáról (3. oldal) Sport (4. oldal) V______________________ ___________________________ Mezőgazdasági tanácsadó Tároljuk gondosan terményeinket Az idei bő termés kö­vetkeztében nem egy he­lyen nagy gondot okoz a betakarított gabona táro­lása. Szűknek bizonyult a régi magtár, ideiglenes tároló helyeket kellett berendezni. Igen sokan a ház padlására ömlesztet­tek nagy garmadába ke­nyérgabonájukat. Már pedig ha a jó ter­més megvan — amelyért sokszor igen nagy küz­delmet vívtunk, sokat fá­radoztunk az időjárás se­gítsége meilett, — akkor mentsünk meg minden szemet! Ne csak ebben az esztendőben legyen bő kenyér, hanem gondolni kell a következő évekre is. Hosszú ideig pedig csak a gondosan tárolt gabona áll el egészségesen. Hogy terményeinket ép­ségben és biztonságban megóvhassuk, először is magának a tároló hely­nek a megválasztása, ki­takarítása és alkalmassá tétele a fontos. Ne ázzon be, ne jussanak bele kár­tető áliatok (madarak, egerek, rovatok). Mesze­lésről, fertőtlenítésről ne feledkezzünk meg. Ha mindez már biztosítva van, akkor magával a terménnyel van csak dol­gunk, amcljntk az álla­pota nagyban befolyá­solja eltarthatóságát. Az idén a kenyérga­bona sok helyen meg­ázott. A megázott ter­mény, ha sokáig nedve­sen marad, kicsirázik, megdohosodik és megrom­lik. A legfőbb feladat te­hát az, hogy kellően be­érett és feltétlenül lég­száraz állapotban tárol­juk szemesterménycin- ktt. A nagy dologidőben és az esőzés miatt sem tudtunk kellően minden gabonánkat megszárítani. Éppen ezért fokozott gon­dosság szükséges azokkal. A nedves terményt nem szabad zsákban tartani és helytelen az is, ha a pad­láson vastagon tartjuk garmadában. Arra kell törekedni, hogy 1—2 te­nyérnyi vastagságban te­rítsük el és gyakran szel­lőztessük át lapátolással a gabonát mindaddig, amíg víztartalma nagyobb a megengedettnél. Megyénkben több köz­ségben előfordult, hogy kellően ki nem száradt terményt adtak át a ter- uiényraklaraknak, ahol iger. hagy költséget okoz azok szárírgatása álla­munknak. l>e az a ter­mény, ami a termelőknél maradt, meg mindig ve­szélyben van, ha nem gondoskodnak gyakori szellőztetésről és átiapá- tnlásról. Éppen ezért min­den terménnyel rendel­kezőnek saját érdeke, hegy a romlástól meg­óvja kenyernekvalóját és takarmánygabonáját. A Magyar Népköztársaság kormányának távirata az ENSZ közgyűlésének X. ülésszakához A Magyar Népköztársa­ság kormánya üdvözletét küldi az Egyesült Nemze­tek szervezetének és őszin­tén kívánja, hogy a köz­gyűlés X. ülésszaka ered­ményekben gazdag és sike­res munkát végezzen az általános nemzetközi hely­zet további javítása, a nem­zetek baráti kapcsolatainak fejlesztése, az egyetemes béke és biztonság megszi­lárdítása érdekében. A négy nagyhatalom kor­mányfőinek genfi értekez­lete, valamint az azóta be­következett több. fontos ese­mény a nemzetközi helyzet lényeges javulását eredmé­nyezte. A Magyar Népköz- társaság kormányának vé­leménye szerint ilyen kö­rülmények között még na­gyobb szerep és feladat há­rul. az Egyesült Nemzetek Szervezetére a nemzetek baráti kapcsolatainak fej­lesztésében és kiszélesíté­sében, a tartós béke bizto­sításában. E magasztos feladatok maradéktalan teljesítésére kétségkívül csak olyan vi­lágszervezet képes, amely tagjai sorában egyesíti mindazokat a * békeszerető államokat, amelyek az alapokmányban foglalt kö­telezettségeket vállalják. A felvételüket váró bé­keszerető orzágok, köztük Magyarország felvétele az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe, nagy mértékben hozzájárulna ahhoz, hogy a világszervezet tekintélye tovább növekedjék és tevé­kenysége még eredménye­sebben szolgálja az egész emberiség érdekeit. A békeszeretó magyar nép és kormánya úgy véli, hogy a genfi kormányfői értekezlet és ezt követően a világ népeinek és a kor­mányoknak — köztük a magyar népnek és kor­mánynak — a nemzetek barátságát előmozdító si­keres erőfeszítései elhárí­tották azokat a körülmé­nyeket, amelyek eddig meggátolták Magyarország­nak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételét. Ezért a Magyar Népköz- társaság kormánya erősen bízik abban, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete közgyűlésének most megnyíló X. ülésszaka fel­veszi a Magyar Népköztár­saságot tagjai sorába. A Magyar Népköztársaság kormánya biztosítja a köz­gyűlés X. ülésszakát, hogy kész az alapokmányban foglalt kötelezettségek tel­jesítésére, valamint arra, hogy méltóan kivegye ré­szét az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkájából. Hegedűs András. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. 793 taggal gyarapodtak megyénk termelő­szövetkezetei az el mait héten Az elmúlt héten szeptember 12-től 19-ig megyénk 181 termelőszövetkezetébe 541 család 193 tagja, 1.237.5 hold földdel lepett be. Ilyen jó eredményről mostanában nem számol­tunk be. Ez tükrözi, hogy végre egészséges erjedés in­dult meg falvainkban, hogy pártunk szava kezd el­jutni a dolgozó parasztság eszébe és szívébe. Elsősorban a kommunisták példamutatása, aDISZ- fiatalok és tanácstagjaink példája láttán indult meg bátrabban a dolgozó parasztság a szövetkezés útján. Az új belépők közt 155 a kommunista. A korábbi heti jelentésekkel szemben ez a nagyszámú kommunista belépő volt elsősorban a kezdeményezője a jó ered­ményeknek. A 42 középparaszt belépése Is azt mu­tatja, hogy náluk is fokozódik az érdeklődés. Az eredmények elérésében igen számottevő té­nyezőként szerepeltek maguk a termelőszövetkezetek agitáló tagjai. Ahol maguk a tsz-tagok indultak el szomszédaikhoz, ismerőseikhez és elmondták életsoro- kat, megmutatták a hazavitt terményt, készpénzt, s elmondták, hogy még mire számítanak a zárszám­adáskor, megtekintették együtt a szövetkezet gazda­ságát — ott érték el a legjobb eredményeket. Követendő példaként emeljük ki a nyíregyházi járás elmúlt heti jó eredményét, ahol az egész járásra kiterjedően mindenütt helyesen folyt a felvilágosító munka. 98 család 150 tagja választotta a szövetkezeti utat a régi tsz-ek keretében. Emellett Gáva község­ben Tiszamenti Napsugár néven új szövetkezetét alakítottak, amelynek mindjárt az induláskor 16 csa­lád 29 tagja lett az alapítója. Ebben a járásban 36 kommunista mutatta saját példájával a helyes utat. A balsai Vörös Csillag TSZ-ben például a 9 új belépő közül 8 kommunista. A napkori Űj Világ 11 új belé­pője közül 4 BISZ-tag. Ugyancsak megtalálhatjuk a tanácstagokat is az első belépők között. Jó példa ez a járás arra is, hogy egész családok együttesen lép­tek be a szövetkezetbe. A számos eset közül csak az ibrányi Rákóczi példáját említjük, ahol a belépő 20 új tag között találjuk Kovács Ferencet felségestől és Hastól, Kovács Jánost fiával és leányával együtt, ezen kívül még 4 családot. Ugyancsak jó kezdeti eredmények születtek a baktai járásban is. ahol 58 család 99 tagja választotta a fejlettebb gazdálkodás útját. Köztük 29 párttag mu­tatott jó példát. Hasonló jó eredmények mutatkoztak a csengeri, tiszalöki, mátészalkai és kemecsei járá­sokban is. Ugyanakkor meg kell mondanunk őszintén, hogy a fehérgyarmati, a nyírbátori és a kisvárdai járásban nem folyik megfelelően az agitáclós munka. Nemcsak a csekély eredmények igazolják ezt. hanem olyan té­nyek is, mint amilyen például a nyírbogát! Partizán TSZ-é, ahol elzárkóznak a belépni szándékozók elől. Ezek az elmaradó járások vegyenek példát az élen­járó járásoktól és szervezzék meg a helyes felvilá­gosító munkát a dolgozó parasztság között, hogy mi­előbb felismerhessék a kisparcella szűk korlátáit és a közös gazdálkodás korlátlan lehetőségeit. A tsz-ek tagjait pedig győzzék meg arról, hogy nincs joguk elzárni az utat a jobb boldogulást kereső dolgozók előtt. Segíti az őszi munkát a geszterédi termelési bizottság Ki mint vet úgy arat — szokták mondani falun. És hogy ez a szokás mon­dás mennyire igaz, erről nagyon könnyen meg le­het győződni, ha meg­vizsgáljuk egyes dolgozó parasztok munkáját. Ba­logh Ferenc geszterédi kö­zépparaszt, aki tavaly tiszta csávázott búza ve­tőmagot Vetett el, termé­nye úgy minőségileg, mint mennyiségileg legjobb volt az egyénileg dolgozó pa­rasztok között. Több mint nyolc dolgozó pa­rasztot látott el jó vető­maggal. A jó példa, mint mindenütt, itt is elterjedt. Geszteréd község dolgozó parasztjai elhatározták, hogy az idei vetést tiszta csávázott vetőmaggal fog­ják végezni. Ezért kerték a végrehajtó bizottságot, hogy tegye lehetővé, hogy a termelőszövetkezet bú­zájából kapjanak cserébe vetőmagot. Erről volt szó a termlési bizottság szep­tember 4-én megtartott úlé3én is. A bizottság ut­cafelelősöket választott, akiknek ellenőrizniük kell, hogy minden gazda tiszta csávázott vetőmagot ves­sen. Garaj András köz­ségi agronómus hozzászó­lásában ígéretet tett, hogy mindent el fog követni annak érdekében, hogy minden egyes gazda vető­géppel végezhesse el őszi vetését. A termelési bi­zottság javasolta, hogy a községben lévő összes föld-utakat társadalmi úton javítsák ki. „Erre azért van szükség — mon­dotta Zakar Mihály, a bizottság elnöke, — hogy az őszi betakarításokat jó úton gyorsan és biztosan tudjuk végezni." Geszteréd község hatá­rában túlnyomóan, szél- herdta homokos föld van. Ennek érdekében a ter­melési bizottság javasolta, hegy a megrongálódott szélvédő fasorokat újra­telepítéssel hozzák rend­be s ezenkívül új fásítá­sokat is végezzenek. Kér­ték a községi tanács vég­rehajtó bizottságát, hogy segítse őket az akácfa- csemete beszerzésében. Geszteréd községben, amint azt a fentiekből is láthatjuk — jól meg van szervezve a munka. És hogy ez így van, azt el­sősorban annak lehet kö­szönni, hogy a pártszer­vezet, valamint a tanács vezetősége nem a gazdák­tól elzárkózva, hanem ve­lük együtt beszéli meg a község ügyeit. Falcsik Ferenc. Miért utolsó Ömböíy község a begyűjtési versenyben? A nyírbátori járásban Ömböíy van az utolsó he­lyen a begyűjtési verseny­ben, mert maguk a vezetők sem mutattak példát a be­gyűjtés teljesítésében. Komáromi András közsé­gi párttitkár is azok között van, akik sertésből, tojás­ból, baromfiból hátralékban vannak. Komáromi elvtárs, aki egy személyben végre­hajtó bizottsági tag is, gyak­ran él javaslatokkal a be­gyűjtés jó megszervezése érdekében, ő maga pedig az ellenkezőjét csinálja. S mi­ért húny szemet a vb. a község többi vezetői felett is, akik hasonlóan állnak a hátralékkal? A végelszámoltatást a törvényeknek megfelelően alkalmazzák a hátraléko­sokkal szemben. A község vezetői pedig mutassanak példát az állam iránti köte­lezettség teljesítésében. OLÁH GYÖRGY, Ömböíy, A Néplap elintézte Kifizették lukács Zoltán túlóradíját Jakács István nyíregy­házi lakos a következőket írta levelében. „Zcltán ne­vű fiam a nyíregyházi MÉH Vállalatnál dolgozik. Ez év február és március hónapokban túlórázott, de a túlóra díját még a mai napig sem kapta meg. Már személyesen is vol­tam a vállalathoz, de ígé­reten kívül mást nem kaptam. Kérem a szer­kesztőség segítségét, hogy a jogos panasz orvoslást nyerjen." Szerkesztőségünk to­vábbította az illetékesek­hez a bejelentést. A na­pokban Takács István ar­ról értesített bennünket, hogy fia a 437.50 forint túlóradíjat megkapta. Felelősségre vonták a boltkezelőt Már közöltük lapunk­ban, hogy a vajai földmű­vesszövetkezetben a ciga­retta penészes volt és az Halmérésnél is voltak hiá­nyosságok. A megjelent cikkel kapcsolatban a Földművesszövetkezetek Járási Központja a követ­kezőkről értesítette szer­kesztőségünket : „A panaszt kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy valóban penészes cigaret­tát hoztak forgalomba. A cigaretta a helytelen táro­lás következtében pené­szedéit meg a boltkezelő hanyagsága miatt. A ciga­rettát a forgalomból ki­vontuk és értékének kár­térítésére köteleztük a boltkezelőt. Az italok mennyiségi csonkítását megállapítani nem lehe­tett. A földművesszövetkez tek italbolt-kezelőin munkáját figyelem fogjuk kísérni és hasi- mulasztás esetén a leg gerúbb felelősségrevo fogjuk alkalmazni. BOLDIf Fável Istvánnak volt i Pável István Nyír vári, Dózsa György i szám alatti lakos a ki kező ügyben kérte a s kcsztöség segítségét. Még az elmúlt évben Állatforgalmi Válla aporligeti kirendeltsége vitte tőle kordélyát azza hogy megvásárolják a ki- rendeltség részére. Hóna­pokon át használták a kerdélyt és mégsem vet­ték meg, sőt használati di­jat sem fizettek. Szerkesztőségünk köz­benjárására az Állatfor­galmi Vállalat a követke­zőkről értesítette szerkesz­tőségünket: „Pável István panaszát kivizsgáltuk és megállapí­tottuk, hogy kérése jogos, így nevezett részére a kor- dély használatáért havi 53 forint használati díjat, ösz- szesen 450 forintot kiutal­tunk. BORSI, Állatforgalmi Vállalat.*'

Next

/
Oldalképek
Tartalom