Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-21 / 222. szám
1955 szeptember 21, szerda NÉPLAP MÉM FELEJTHETÜNK! Akik a nép sznbatlságáért küzdöttek és szenvedtek Üdvözöljük a Tiszamenti Napsugár téeszt! Ma mutatják be a domb- rádi moziban a Harag napja című filmet. Ez a film, amely a Tanácsköztársaság proletár hőseiről szól, nagy érdeklődést vált ki községünkben. És ezen a napon necsak a film hőseire emlékezünk, hanem a mi községünk hőseire is. Őszintén meg kell mondanunk, hogy bizony már-már elfeledtük azoknak az őszhajú, hajlott hátú öregembereknek tetteit, akik szerényen és csendesen járnak-kelnek közöttünk, és segítenek okos tanácsaikkal. Már-már elfeledtük, hogy ők annak idején sokat szenvedtek a magyar nép szabadságáért, Dombrád felemelkedéséért. A napokban egy fontos irat került a pártbizottság kezébe. 1920-as dátummal, amikor a horthysta hóhérok a legvéresebben ke- gyetlenkedtek. Az irat, amelyet a nyíregyházi Királyi Ügyészség adott ki, így kezdődik: „vádat emelek...” Igen, a nyíregyházi Királyi Ügyészség 1920. július 26-án Schalzmann ügy ész szavával vádat emelt Guttmann Sándor, Soós Ignácz, Kiss Bálint, Varga András dombrádi lakosok ellen, mert a nép tulajdonába vették a kulák Hangya szövetkezet vagyonát, és mert a szegény embereknek osztották ki a hízott sertéseket, és így tovább. Vádat emeltek ellenük, mert a dombrádi munkástanács tagjai a Magyar Tanácsköztársaság fenntartása érdekében tevékenykedtek. Egyszerű emberek, napszámosok, kőművesek, parasztok voltak. Horthy urai és csendőrei kegyetlenül megkínozták őket. Soós Ignác bácsit éjjeli 1 órakor költötték fel a csendőrök, s amikor beDombrádon ért az őrsre, éppen akkor oldozták fel Varga Andrást a kínpadról 25 bot leverése után. A dombrádi csendőrök és kulákok gyűlölködve, vadállati módon bántak a nép fiaival. A csendőrök kezei közül Márton Kálmán és Szántó József kulákok vették ki Varga Andrásékat, de nem azért, hogy kiszabadítsák őket, hanem azért, hogy a megbotozott kommunistákat pincébe csukják. Ezek a kulákok, akik közül Szántó még mindig itt él a faluban, tovább kegyetlen- kedtek a néptanács tagjaival. Aztán tovább hurcolták őket internáló táborba. Köztük volt Gáncsos Papi István. A felesége térden- csúszva könyörgött a csendőröknek, hogy engedjék el a férjét, mert otthon 9 gyermek sír éhesen. Akkor Szabó István csendőr törzsőrmester, aki ma is élő szégyene a falunak, megkorbácsoltatta Gáncsos- nét és kidobta az utcára. Emlékezzünk Dombrá- diak! Emlékezzünk arra, milyen kegyetlenül bántak velünk Horthy urai, csendőrei és kulákjai. Az üldöztetés tovább tartott, egészen a felszabadulásig. Amikor Soós Ignác hazajött a faluba, nem engedték a családjához, hanem családjától elszakítva kellett kényszermunkát végezni. — Kürthi Ferenc kulák főjegyzőt arra kérte, hogy legalább 1 órára engedje haza a családjához. A főjegyző azt vágta a szemébe: „Magának nem a családjánál, hanem az akasztófán van a helye.” Arra is emlékeznünk kell, hogy amikor az átkozott Horthy-rendszer utolsó perceit élte, és nyilas pribékek garázdálkodtak az országban, véres emléket hagytak Dombrádon. A nyilas gazemberek kilenc becsületes embert jöttek agyon. Két szovjet katonát és hét dombrádi parasztot. Tóth Lászlót, aki öt gyermeket hagyott árván, Zám- bó Gábor hat gyermekes családapát. Hajnal Pált, Hovanyec Bélát és Szabó Sándort. Ezeknek a dolgozóknak az emlékét megőrizzük. Tetteik. szenvedéseik, áldozataik arra serkentenek bennünket, hpgy még szebbé tegyük községünket, még örömtelibbé tegyük a dombrádi dolgozók életét. Üj élet köszömött falunkra. Nincs» már a becsületes dolgozóknak börtön, botozás, akasztófa, ínség és éhség. Varga András bácsi fia néphadseregünk őrnagya. A községben a- felszabadulás óta 500 új lakás épült. Minden második családnál kerékpárt és rádiót találhatunk — Gyermekeink tanulhatnak, dolgozhatnak és szép jövő áll előttük. Dolgozzunk úgy valamennyien, mi dombrá- diak, hogy méltók legyünk községünk hősi múltjához. Frincz József, a dombrádi községi pártbizottság titkára. Szeptember 18-án Gáva község dolgozóinak egy része megmutatta, hogy egyetért pártunk irányvonalai al, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésére vonatkozik. 16 család tettekkel igazolta, hogy helyesli és megértette a közös gazdálkodás fölényét az egyénivel szemben. Vasárnap tartotta az alakuló gyűlést az a 29 tag, amely azonos célokat tűzött maga elé, s azonos úton akar haladni. Az új' termelőszövetkezetnek Tiszamenti Napsugár nevet adtak. Hétfőn pedig munkába is álltak, hiszen sürget az őszi szántás-vetés, a termény betakarítása, a silózás, s a többi tennivaló. Sokat várunk a Tisza- menti Napsugártól! S ez nem is alaptalan, hiszen olyan termelőszövetkezet, amelyben tizenegy kommunista dolgozik, szép eredmények elérésére képes. A megalakulás pillanatától kezdve létrehozták a helyi pártszervezetet, amely a téesz gerincét, motorját fogja képezni. — Elsősorban az ő munkájukon múlik, hogy a még egyénileg gazdálkodókat mielőbb meggyőzhessék tettekkel ügyünk helyességéről. Az MDF nyíregyházi járási bizottsága. Az őszi szántás-vetésben Az új fehértói Rákóczi TSZ-ben befejezték az ősziárpa és a rozs vetését. Azonkívül 12 hold búzát is vetettek. Az újfehértói Vörös Csillag Termel ószövetkezetben ugyancsak befejezték az ősziárpa vetését, 80 holdat vetettek, ebből 51 holdat keresz.tsorosan. Teljesítették a takarmánykeverék vetéstervüket is, 30 holdat vetettek. 6 holdon befejezték a repce vetését. Jó ütemben folyik a rozs vetése, eddig 40 holdat teljesítettek. A további vetés teljesítésére meg van a lehetőség, mert már 80 hold vetőszántás is van. Már most gondolnak a jövőévi kapások jó termésére. 50 holdon végezteK. őszi mélyszántást. példát mutatnak az újfehértói tsz-ek Vasárnap este történt a József Attila kultúrotthon- ban. A színházi előadás második felvonását követő szünetben a közönség tudomására hozták, hogy a nézőtéren elveszett egy melltű. Kérték a becsületes megtalálót, adja át azt jogos tulajdonosának. Néhány perc múlva az egész nézőtér napirendre tért a dolog fölött. És talán nekem sem jut eszembe soha többet ez az apró kis epizód, ha társaságunkban hazafelé menet újból szóba nem kerül. — Megtalálták ám a melltűt, — szólalt meg a barátom. Csak úgy, hang- súlytalanul, mint amikor valaki egy lényegtelen dolgot közöl, csupán azért, hogy mondjon valamit. — Éppen mellettem ült a néni, az értéktelen kis mell- tű tulajdonosa, — folytatta a barátom. — Nem is tudom, miért csinált olyan nagy ügyet belőle, hiszen még egy tizes bankót sem ér az a kis réz mütyürke. — És mit ábrázolt az a melltű? — vetettem közbe szerényen. — Mit? Picasso békegalambját . . : Hm. Békegalambot... Hiszen akkor nekem is, az egész közönségnek, keresnünk kellett volna a néni melltüjét! Keresnünk kellett volna, hogy mielőbb előkerüljön és ott csillogjon újból a kedves néni mellén, a szíve fölött Picasso békcgalambja. Látnunk kellett volna, amint örömtől könnyes szemmel, hálálkodva újból feltűzi, kezet dl béke (fala mb kellett volna szorítanunk vele, a szerény harcostárssal, akinek olyan drága, olyan kedves a békegalamb .., * Másnap a véletlen hozott össze vele. Tamási Józsefné zongoratanárnőt kerestem Öz utcai lakásán. A kis virágoskerttel körülvett, lombos fák közé búvá Tamásiporta csendben hallgatott kopogtatásomra. A zeneiskolába indultam hát, hogy megtaláljam Tamási Józsefné óraadó tanárt. — Délután kettőtől van órája, mindjárt megérkezik, tessék megvárni, — közölték növendékei. Alig ültem néhány percig a zeneiskola parkjának egyik lócáján, már nyílt is is a nagy tölgyfakapu. Középtermetű, őszülő hajú asz- szony lépett be rajta sietős léptekkel. Ahogy közeledett felém, a napfény egy mell- tűn csillant meg. A szive fölött ott ragyogott Picasso békegalambja ... Hirtelen felugrottam a pádról, hozzá siettem és hosszan, melegen megráztam a kezét. Olyan nagy szívélyességgel, hogy emiatt meglepődötten, szinte ijedten rebegte el a bemutatkozót: — Tamási Józsefné vagyok ... De aztán ott, a kis kerti pádon felengedett és néhány perc alatt őszinte barátságot kötöttünk. Igen. ö volt az, aki vasárnap este a színházban kerestette az elkallódott melltűt. Hogy miért oly kedves neki? A kérdést hallva, elcsendesedik. Az apró ráncok, amiket máskor talán féltve titkolna el arcán, elmélyülnek kicsit, szeme megfénye- sedik, mintha egy nagy, sötétvizű tó rezdülne meg. — Szavakkal talán ki sem lehetne olyan őszintén fejezni érzéseit, gondolatait, mint amilyen őszintén beszél ez az asszonyt arc. Látszik, szavakat keres. Nem olyanokat, amilyenekből üres frázisoktól kongó mondatokat lehet csak összerakni. Hanem olyanokat, amik igazak, szívből jövök, amikben forró, őszinte szenvedély tüzel. — Tudja, elvtárs ... ez a melltű — ahogy beszél, féltve simítja végig kezével — nem egyszerűen csak mell- tű ... Hanem jelvény. Békejelvény. És ezért olyan kedves, mert nekem a béke ... hogy is mondjam csak ... nekem a béke, ez a mi mostam életünk, nagyon féltve őrzött kincs . .. Megáll egy pillanatra, hogy szavaical keressen újból. Nem segítek, hiszen én úgysem tudnám olyan szépen megfogalmazni. . — Tudja, mi, muzsikusok, nagyon szeretjük az embereket, az életet. Ha nem így lenne, talán nem is értenénk meg a muzsikát, talán nem is tudnánk hangszerünkön tolmácsolni annak mondanivalóját. A zenetanár a muzsika kincses birodalmába vezeti el fiainkat, lányainkat és nemcsak a hangszeren-játszás, a kották sok apró titkát ismerteti meg velük. Hanem arra neveli őket, hogy szeressék óvják azt az életet, amelyben vidámsággal, muzsikával telnek napjaik. Én úgy érzem, nincs is olyan igazi muzsikus, akinek az útja nem a béke út javai halad együtt, aki ne akarná mindenképp megvédeni a kultúrát, az emberek szép, békés éleiét... Csendesen hallgattam szavait, amelyekből úgy csengett ki az őszi lelkesedés, mint a megkondított finom üvegharangok muzsikája. Es ha nem szégyelltem volna, újból megszorítottam volna a kezét. Hogy pótoljam a mulasztást, amikor vasárnap este a színházban nem segítettem megkeresni a kedves békegalambját. Sokáig beszélgettünk még. Arról, hogy mily nehezen tette le vizsgáit,anyagi gondokkal küzdve, mennyi gonddal-bajjal tette le utolsó vizsgáiét, a bécsi Internationale Pianistin Seminar-ban. Paul Emerich magániskoláján. Arról, hogy hány meg hány nebulót kellett magánórákon oktatnia, amíg eljutott odáig, hogy a felszabadulás után végre tanár lehetett a nyíregyházi zeneiskolában. Meri a Zeneakadémia egykor ugyancsak ügyelt arra, hog-’j a zeneiskolákban csak $ 1955. szeptember 21, szerda Máté Várható időjárás ma estig: Kevés felhő, száraz idő', helyenként reggel köd, mérsékelt szél, hűvös éjszaka. A nappali hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 19—22 tok között. Ügyeletes orvosi szolgálat: Luther-u. 13. Ügyeletes gyógyszertári szolgálat: Dózsa Gy. u. 3. Ma este 8 órakor a József Attila városi kultúr- házban Karinthy Frigyes „A nagy ékszerész” című szatirikus darabját mutatják be a Debreceni Csokonai Színház művészei. Solti Bertalan Kossuth-dí- jas színművész is fellép. # A vásárosnaményi téglagyár dolgozói augusztus hónapban a nyersgyártási tervet 118, az égetési tervet 117 százalékra teljesítették. összterv teljesítésük 117.5 százalékos volt az elmúlt hónapban. Ebben, a gyárban dolgozó fiatalok jó munkájának nagy része volt. A megye termelőszövetkezetei, állami gazdaságai és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai már hozzákezdtek a másodnövények — silókukorica és másodvetésű lucerna — betakarításához. A DISZ- szervezetek pedig a betakarított termény téli tárolását és silózását vállalták. A megyéből eddig 160 DISZ- szervezet csatlakozott az országos silózási versenyhez, vállalták, hogy túlteljesítik előirányzott silózási tervüket. A jövő hónapban ismét egy új magyar filmmel ismerkedhetnek még a mozi- látogatók A film Vészi Endre kisregényéből készült, címe: „Különös is„fémjelzett“ pedagógusok tanítsanak. Az egyszerű nyíregyházi zongorahangoló leányának nem volt állás a zeneiskolában ... Szóba kerültek még o Bartók-iinnep- ségek, Bartók Béla, a nagy magyar muzsikus, aki művészetével, muzsikájával küzdött a nemzetek közötti megértésért, a békéért. Most ők, a zeneiskola tanári kara tolmácsolja mdjd Bartók gazdag mondanivalóját az emlékünnepségeken Nyíregyházán és a járási székhelyeken. Hogy ezzel is a békéért tegyenek, megtanítsák az embereket a muzsikaaz élet szeretetére. Megismertem egy embert. Igaz, őszinte érzéseit, gondolatait. Nem kommunista, nincs semmiféle különleges funkciója. Csak egy egyszerű ember a hétköznapok munkásai közül. Mégis, őszintén örülök, hogy megismerem őket és barátságot kötünk, őszinte, igaz barátságot, mi mindannyian, akiknek olyan kedves a muzsika, az élet, az a kis békegalamb ... Azután elbúcsúztam tőle, mert kezdődött az órája. — Körülvették tanítványai, vidáman csevegő fehérblúzos kislánykák. Ö ment közöttük, egyenes, fiatalos tartással, átölelve a mellette haladó nebulók vállait. Űszbe- vegyülő haján és melltűjén megcsillant a szeptembervégi nap. És a melltű úgy csillogott, mintha szín- aranyból lett volna ..; pristyAk József. * mertetőjel.” A cselekmény Magyarországon játszódik az 1940-es években. * A nyírmadai Dózsa Termelőszövetkezet tagjai ügy határoztak, hogy jövőre 3—4 holdnyi területen aranyfüzet ültetnek. A téli hónapokban majd a füzes terméséből kosarakat, bútorokat készítenek, melyből jelentős haszonra számítanak. * A múltban Szabolcs es Szatmár megyére jellemző volt, hogy itt pusztított legjobban a tüdővész, ennek ellenére egyetlen TBC-kórház sem volt. Jelenleg 4 tüdőkórház és egy TBC-s osztály működik megyénk területén. Az ágyak száma 340. Ez év tavaszán többek között Nyírbélteken megyei csont, izületi TBC- gyógyintézet, Nyíregyházán egy gyermek TBC-osz- tály kezdte meg működését. Ezenkívül összesen 11 tüdőgondozó is van már a megye területén * Csegöld községben az V. Békekölcsön visszamaradó részéből kijavítottak egy öt kilométeres vízlevezető árkot. * Megyénkben . összesen 82.000 holdnyi területen termelnek burgonyát az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdák. Az idei termés, minden eddigit felülmúl.' — Előzetes számítások alapján a megyéből összesen 60 mázsás holdankénti átlagtermés várható. * Nábrádon a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség az elmúlt héten a termelőszövetkezettel közösen jól sikerült táncmulatságot rendezett * A megye ipari üzemei, hivatalai és intézményei 87 termelőszövetkezetet patronálnak. Ezek a szervek igen sokoldalú, anyagi, erkölcsi és politikai támogatást nyújtanak az általuk patronált termelőszövetkezeteknek. Néhány nappal ezelőtt a patronáló üzemek és a patronált szövetkezetek vezetői tanácskozást tartottak, ahol a -szövetkezeti vezetők a pártmv.hká megjavításához, a termelő- szövetkezet számszerű fejlesztéséhez és az osztályellenség leleplezéséhez kértek fokozottabb segítséget. Különvonat indul 1955. szeptember 25-én Tokajba Az IBUSZ szeptember 25-én szezonzáró külön vonatot indít Tokajba. A kilón vonat előreláthatok 8.30 órakor indul és 19.; órakor érkezik vissza Nyf. egyházára. Részvételi díj 7.— forin mely összegben a vasul jegy menettérti útra van benne. Két 10 éven aluli gyermek egy részvételi díjat fizet. Jelentkezés 1955 szeptember 22-én 10 óráig az IBUSZ menet jegyirodában, Rákó- czi-út 1 szám alatt.
