Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-21 / 222. szám
4 NÉPLAP 1955 szeptember 21, szerda Szakszervezeti választások as iskolákban A szakszervezetek alapszabályainak értelmében rendszeres időközönként újra kell választani az alapszervezetek vezetőségeit vezetőségválasztó taggyűlésen, illetve küldött közgyűlésen. Elnökségünk határozata szerint október 15-ig tartjuk meg az iskolai alap- szervezeti, ezt követően pedig október 15-től november 15-ig a járási szakszervezeti bizottsági választásokat. A szakszervezeti választás mindig nagyjelentőségű esemény volt a szervezett dolgozók életében. A most folyó választásoknak minden eddiginél nagyobb jelentőségűnek kell lenni, mert az előkészítésből és a végrehajtásból adódó feladatokat úgy kell megszervezni, hogy hathatósan segítsék pártunk Központi Vezetősége márciusi határozatának végrehajtását. A szakszervezeti választás nem öncélú, belső tevékenység, hanem azt szolgálja, hogy a szakszervezeti demokrácia erősítésével, a vezetés és a tagság közötti kapcsolat megszilárdításával elevenebbé, lendületesebbé tegyük a szakszervezet minden irányú tevékenységét;, A választások idején több, mint 100 vezetőségi beszámoló indítja meg a vitát a tantestületekben. Éppen ezért nagy gondot kell fordítanunk a beszámolók elkészítésére. Tárjuk fel eredményeinket, fogyatékosságainkat, és annak együttes megvitatása, a feladatok együttes kitűzése tükrözze a vezetők és a tagok szoros egységét, buzdítsanak nagyobb öntevékenységre, a vezetőségválasztó taggyűlések fejezzék ki azt, hogy a szak- szervezetek munkája a tagság összességének a tevékenységéből áll, ereje a tagság erejében van. A választott szervek adjanak arról számot beszámolóikban, hogy mennyiben feleltek meg a tagság bizalmának, milyen ersdmény- nyel harcoltak pártunk politikájának végrehajtásáért, a szocializmus megvalósulásáért, Az elmúlt évek munkájáról megállapíthatjuk, hogy szakszervezetünk mindenütt ott van, ahol a pedagógusokat érintő kérdésekről tárgyalnak. Tevékenységünk szélesebbé, sokoldalúbbá válik. A választási agitációban, a beszámolóban a szak- szervezeti szerveink az eredmények mellett tárják fel őszintén a munkájukban tapasztalható fogyatékosságokat is: beszéljenek a továbbképzést szolgáló munkánk nem eléggé di- ferenciált voltáról, az oktató-nevelő munka mélyebb tartalmi kérdéseivel való foglalkozás, a jó módszerek terjesztésének hiányáról. Milyen mulasztások, hibák akadályozzák a dolgozók kulturális igényeinek kielégítését, sportéletüknek fejlődését. Munkánk fogyatékosságainak, gyengeségeinek őszinte feltárása, a bátor, nyílt kritika és önkritika nyomán a tagok megismerhetik és értékelhetik a szakszervezeti szervek tevékenységét. ,Ez biztosítja, hogy valameny- nyi tag síkra szálljon a beszámolókban eléjük tárt hibák kijavításáért. A választási feladatok nem ho- mályosíthatják el a szak- szervezeti szervekre váró nagy feladatokat, a politikai és erkölcsi nevelés állandó szemelőtt tartását. A feladatok végrehajtása megköveteli, hogy növeljük, fejlesszük a szakszervezet erejét. Növeljük taglétszámúnkat, hiszen ennek minden reális alapja megvan. Megyénkben közel 400 új fiatal pedagógus van, kik az elkövetkezendő időkben szakszervezeti íagok lehetnek. Szervezeti erőnk növekedése egyúttal biztosíték lesz a munkánk további javításának. Fel kell figyelnünk arra is, milyen durva támadások érték a szakszervezeteket, amikor pártunk márciusi határozata után felléptek az ellenséges deklaszált elemek fegyelemlazító tevékenysége ellen. Az Öntudatos szervezett dolgozók elutasítják ezeket a rosszin- ] dulatú érveket és a párt i által elénk tűzött feladatok megvalósításával bizonyítják be azt, hogy magukénak tekintik a Pedagógusok SzakszervezetétA szakszervezeti munka további javulása azon múlik, hogy kiket választanak meg a bizottságok élére. Azon legyünk, hogy olyan emberek vezessék szakszervezetünket, kiknek vezetését a tagság elfogadja. tekintélyük van, akik harcolnak a tagság törvényes jogainak maradéktalan érvényesítéséért. Balogh András, Megyei Pedagógus Szak- szervezet iskolai előadója. Jfeneiiuuioueu vau a munka a csegöldi MNDSZ-nél Csegöldön a pártszervezet még augusztus 20-ra azt a felajánlást tette, hogy az MNDSZ-szervezetnek segít újjáéledésében. A vállalást tettek követték. Deák János kerületi instruktor, a járási pártbizottság dolgozója, Bogdán Béla, a helyi partszervezet titkára, Jócsák László községi vb. elnök, Kovács Sándor elvtárs és Szilágyi Sándorné, az MNDSZ. volt elnöke, augusztus 13-ig 42 tagot toboroztak az asszonyok köréből. Ezek az asszonyok ma már tevékenyen dolgoznak a párt irányítása mellett. Az a tervük, hogy vasárnap, 25-én megválasszák maguk közül a vezetőséget, így az oktatási évet november elsejével megfelelő előkészületekkel elkezdhetik. Deák Jánosné önként vállalja a termelési bizottság vezetését és a tsz. megszilárdításával kapcsolatos munkát, 6—8 asszony bevonásával. Az MNDSZ megyei elnöksége szeretné, ha a pártszervezetek és a községi vezetők így segítenék az MNDSZ munkáját mindenütt, ahogy Csegöldön. A nők a hosszú téli estéken a fonószékek mellett, a kézimunka-körökön olyan felolvasásokat is tartsanak, amivel látókörüket is tudják bővíteni és tovább látnak a falu határán. Erre törekszik a csegöldi pártvezetőség is, ahogyan mondja Deák elvtárs: „az asszonyok társadalmi munkája szükséges, mert agitációnk akkor lesz teljes és eredményes, ha az asszonyok is megtalálják helyüket társadalmi szervezetükben, az MNDSZ-ben, és ott munkálkodnak. A magam részéről ígérem, hogy nemcsak Csegöld községben, hanem a hozzánk tartozó községekben is, az oktatási munka megkezdéséig, segítjük megszervezni az MNDSZ-szervezeteket.“ — Ezt a munkát a csengeri járási pártbizottság valamennyi munkatársa így látja, és segíti a járási MNDSZ-elnök szervezési és irányító munkáját, melynek eredményét az oktatási év folyamán látni fogjuk. Kérj ül/'a pártszervezeteket, a csegöldi helyes kezdeményezés alapján tegyék magukévá az MNDSZ-el való foglalkozást, mert a nők politikai felvilágosítására éppen olyan szükség van, mint a férfiakéra. SZENTESI ERZSÉBET, megyei oktatási MNDSZ- felelős, Jobb kenyeret süssenek Csengerben Csengerben az asszonyok napról napra zúgolódnak az ehetetlen kenyér miatt. — Sokan azt is mondják, hogy „sületlen ez a kenyér“, — „vastag, szalonnás“ stb. Aztán azt is gyakran kérdezik, hogy az állami gazdaságban miért van olyan szép, szinte kívánatos kenyér? Azt is csengeri pék süti. Miért nem lehet Csengerben is jó kenyeret sütni? Talán az állami gazdaságba jobb liszt érkezik? Nem hisszük, mert a csengeri sütődéből viszik oda is a kenyeret. A szövetkezeti boltra is panaszuk van az asszonyoknak. Ha bemennek és szétnéznek, limet-lomot látnak, a pulton a gyümölcs taka- ratlan, a méz fedetlen, — jól táplálják a csengeri legyeket. Nem gondol sem az üzletvezető, sem a kiszolgáló arra, hogy milyen betegséget okozhat azoknak a dolgozóknak mindez az élelmiszer, akik megvásárolják a poros gyümölcsízt, vagy a fedetlen mézet. Szkokén elvtárs, a járási tanács kereskedelmi csoportjának vezetője is behúnyja a szemét ilyen dolgok láttán. Nem gondol arra, hogy a csengeri dolgozók szeretnének tiszta, rendes árut vásárolni. Arra szeretnénk felhívni az illetékesek figyelmét, hogy nagyobb gondot fordítsanak az ellenőrzésre. — Munkájuk megjavítása érdekében természetesen az üzletek tisztaságára és a jobb kenyérellátásra is gon-, doljanak. Ha az állami gaz-; daságba érkezett kenyerek; ízesek, elvárjuk, hogy aj csengeri dolgozóknak isj ilyen kenyeret adjanak. OLÁH ISTVÁNNÉ, Csenget, MNDSZ-elnök.l v Beszélő számok a nyírbátori járás kulturális életéből Mintegy háromezerrel több kismagyar tanul az idén, mint 1938-ban Kötelességemnek tartom azt, hogy néhány adatot közöljek a nyírbátori járás kulturális életéből. Sokan talán el sem tudják képzelni, hogy mit jelentett ilyen szempontból az elmúlt tíz esztendő. A közölt adatok beszélő számok. Megváltozott és felfelé ívelő életünkről szól. Kezdjük a kismagyarok életével. 1938-ban 4842 gyermek járt elemi iskolába. Az idén 7607 gyermek iratkozott be. Mintegy 3000-rel több kismagyar tanul az idén a nyírbátori járásban, a felszabadulás előtti esztendőkhöz képest. És hozzátehetjük, hogy az általános iskolák felső osztásai ma A BACILUSGAZDÁKRÓL Elmondja. Dr. JESZTREBÉNYI ERNŐ, a megyei közegészségügyi-járványügyi állomás vezetője. A fertőzőbetegségekkel kapcsolatos közegészségügyi munka egyik részét a betegségokozó, kórokozó, vagy más szóval: bacilusgazda kutatóvizsgálatok képezik. A tífusz és vérhas bacilusgazdák felkutatása, a megbetegedések megelőzésének igen fontos feltétele. A bacilusgazdák gyakran lehetnek okozói hirtelen kitörő járványoknak, ezért járványtan! szerepük igen fontos. KIKET NEVEZÜNK BACILUSGAZDÄKNAK? Teljesen egészséges, semmilyen betegséget nem érző egyéneket, akiknek testében kórokozó, betegségokozó bacilusok cinek. A bacilusgazdák ürülékeivel a betegségokozó baktériumok a környezetbe jutnak, s meg- betegíthetik az egészséges embereket. A bacilusgazda tehát nem beteg, nincsen láza, nem érez fájdalmat, s más tünet sem figyelmezteti arra, hogy betegségokozó bacilu- sokat ürít. Ö maga csodálkozik azon a legjobban, hogy a laboratóriumi vizsgálat szerint tífusz-, vagy vérhas-bacilusok találhatók ürülékében. A bacilusgazdának be kell tartania fokozottan a tisztasági követelményeket, — nem végezhet olyan munkát, melynek során élelmiszerre], tejjel, ivóvízzel kell dolgoznia. Éppen ezért, bacilusgazda nem lehet szakács, pincér, tej üzemi dolgozó, fejő, gulyás, mészáros, élelmiszerkereskedő, pék, vízvezetékszerelő, mert sok egészséges embert fertőzhetne meg. Az ilyen foglalkozású dolgozókat meg kell vizsgálni arra nézve, — hogy nem tartoznak-e a bacilusgazdák közé. Minden ember — egyelőre — nem eshet át bacilusgazda- kutotó vizsgálaton, de azok, akik az említett munkakörökben dolgoznak, kötelesek időnként az ellenőrző vizsgálatokon megjelenni. Meg kell vk sgállatniok magukat munkavállalásuk előtt, — rendszeresen kétévenként. s olyankor, amikor bélhurutos megbetegedésben, vagy tifuszra gyanús betegségben szenvednek. A bacilusgazdák elsősorban az idősebb betegek közül kerültek ki. Lényeges különbség van a bacílus- gazdaság tekintetében a nők és a férfiak között, mert négyszer annyi a nő. mint a férfi bacilusgazda. Nők között gyakoribb az epehólyag-bántalom, s így kedvezőbbek a tifuszbacilus megtelepedésére a viszonyok. A közegészségügyi-járványügyi állomásnak az a feladata, hogy tífuszban, pa- ratifuszban és vérhasban történő megbetegedések megelőzése érdekében kutassa fel a bacilusgazdákat, s tanítsa meg őket arra, hogyan kell betartaniok a tisztasági rendszabályokat annak érdekében, hogy embertársaikat ne betegítsék meg. A vizsgálatok végrehajtásához szükséges, hogy az élelmiszeripari dolgozók, s a gyermekvédelmi intézmények dolgozói szűrővizsgálatra jelentkezzenek, s csak előzetes orvosi vizsgálaton átment dolgozókat foglalkoztassanak élelmezési üzemekben, vendéglátó iparnál, tej- és húsüzemnél, valamint gyermekvédelmi intézményeknél. A bacilusgazdáknak embertársaik érdekében a lehető legmesz- szebbmenőkig be kell tartamok a tisztasági szabályokat, mert csak így védhetik meg embertársaik egészségét. Szakköri helyiségek, öltő-, zők és tájmúzeum szolgálja a dolgozók művelődési ügyét. A járás minden községének van könyvtára. Régen 327 rádióelőfizető volt, most. 1499 van. A vezetékes rádió hallgatóinak számát be sem számítottuk. A nyírbátori járásban a felszabadulás előtt 851-en járattak újságot, manapság naponta 4385 újság visz híradást a falvakba. 1945 előtt egy mozija volt a járásnak, most minden községben vetítenek filmet,. 9 községben állandó mozi van, a többiekben a vándormozi tart előadásokat* Színházi együttesek rendszeresen látogatják községeinket. Nem egyszer hallgathatjuk az Operaház mű* vészeit. Erkel, Csajkovszkij, Mozart és Verdi muzsikája hozzánk is eljutott. A dolgozó parasztok százai járnak hangversenyekre es koncertekre. Ezeket havonta rendezzük Nyírbátorban; • RAGYOG A SZELLEMNAPVILÁGA Hadd mondjam el azt is, hogy igen sok községünket villamosítottak a felszabadulás óta. Nyirlugos, En- csencs, Kisléta, Nyírbéltek, Nyírbogát kapott villanyhálózatot és nemsokára nem- lesz olyan falunk, ahol ne az elektromos fény világítana. Ez nemcsak tény, hanem jelképe is annak, hogy ma már a szellem napvilága ragyog a nyírbátori házak ablakain. Eljött a kor, amelyikről Petőfi Sándor álmodott. S e kor boldog lakói arra törekszenek, hogy mielőbb felépítsék a még nagyobb jólétet és művelt-, séget biztosító szocialista hazát. ILLÉS BÉLA. Nyírbátor. összehasonlíthatatlanul komolyabb képzettséget nyújtanak, mint a múltban a legjobb elemi iskola, vagy az elmúlt rendszer négy polgárija, négy alsó gimnáziuma. A felszabadulás előtt a járásban 135 tanító működött. Ma 256 nevelőnk van, — ezek közül 95 szaktanár. Űj iskolák épültek Nyírbo- gáton, Teremen, Nyírvasváriban és Ombolyon. Az új tantermek számát még felsorolni is sok. Az, iskolák nagyrészében ma már fizikai és kémiai laboratóriumok, vetítőberendezés áll a tanulók rendelkezésére. Az aporligeti iskola egy esztendő alatt 48 ezer forintot kapott szemléltető eszközök vásárlására. A nyírbátori I. sz. ált. iskola úttörői 16.000 forintot kaptak a fizikai szertár bővítésére. Ma már óvónőképző és általános gimnázium működik Nyírbátorban. A gimnázium most kap új otthont, négy és félmillió forint értékben folyik az iskola építése. Szükség van erre a gimnáziumra, hiszen míg a felszabadulás előtt 279 gimnazistát tarlhattak számon a járásban, ma már 869 a gimnáziumi tanulók száma. És ha már a tanulásról beszélünk, mondjuk el azt is, hogy az elmúlt rendszerben 29 egyetemistát adott a nyírbátori járás, ma pedig már 131 dolgozó gyermek tanul egyetemen és főiskolán. MA MÁR NEM ISMERETLEN FOGALOM A KULTÜROTTHON A föszolgabírák idején a kultúrotthon ismeretlen fogalom volt a járásban. Ma 9 községben működik kul- túrház, s ezenkívül a megye egyik legszebb kultúrottho- na Nyírbátorban épült fel.
