Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-21 / 222. szám
1955 szeptember SÍ, szerda NÉPLAP Húsz évre meghosszabbították a szovjet*finn barátsági szerződést Kivonják a szovjet fegyveres erőket Porkkala-Udd támaszpontról A szovjet—Hun tárgyalások záróiilésc Moszkva, szeptember 19. (TASZSZ) Szeptember 19-én délután a moszkvai Nagy Kreml Palotában további eszmecsere folyt N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszter tanácsának elnöke és U. Kekkonen, Finnország miniszterelnöke között a két- ország kölcsönös baráti kapcsolatának továbbfejlesztésére és további megszilárdítására vonatkozó kérdésekről. Szovjet részről a tárgyaláson részt vettek: N. Sz. Hruscsov, a Legfelső Tanács Elnökségének tagja, M. G. Pervuhin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió külügyminiszterhelyetese, V. Z. Lebegyev, a Szovjetunió helsinki rendkívüli és megölte Grotewohl miniszterelnök hétfőn a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormány- küldöttségének ülésén zárónyilatkozatot tett: B ulganyin elvtárs tájékoztatott bennünket arról, >— mondotta többek között, — hogy a Szovjetunió kormánya határozatot hozott a főbiztosi hivatal megszüntetésére és a korábbi ellenőrző tanács határozatainak hatályon kívül helyezésére. Ezt a Német Demokratikus Köztársaság törvényhozó testületéi iránti bizalom kifejezésének tekintjük. Bulganyin elvtárs joggal utalt arra, hogy tárgyalásaink, amelyek befejezésükhöz közelednek, nagy történelmi jelentőséggel bírnak. Ugyanezeket a gondolatokat juttatta kifejezésre Hruscsov elvtárs is. Mi teljesen egyetértünk ezzel a felfogással. Azon a nézeten vagyunk, hogy az a szerződés, amelyet itt megkötünk, hatásában azt a lehetőséget nyújtja, hogy a Szovjetunió és Németország közötti baráti kapcsolatok kérdését a Német Demokratikus Köztársaságból kiindulva, sikeresen kiterjesszük egész Németországra. Jövő fejlődésünk számára ez az egyik legdöntőbb politikai feladat. Mi is úgy véljük, hogy fnost nemcsak barátságunk elmélyítéséről van szó, hanem arról, hogy végérvényesen megszüntessük ezzel a szerződéssel a népeink között a múltból származó rossz kapcsolatokat és hogy új baráti kapcsolatainkat két elvre építsük fel. Mindkét nép otyan társadalmi kapcsolatokra törekszik, amelyek nagy és széles perspektívákat követelnek meg a gazdasági, politikai és kulturális kérdésekben. Kapcsolatainknak tehát széles perspektívára van szükségük. Éppen ezért reméljük, hogy baráti kapcsolataink megalapozása minden időkre szól és hogy ezek a kapcsolatok széttép- heteflenek. Ilyen talajról kiindulva, meg lehet valósítani azokat a nagy humánus célokat, amelyeket a szocializmus tűzött ki maga elé. hatalmazott nagykövete. Finn részről a tárgyalásokon részt vettek: U, K. Kekkonen, Finnország miniszterelnöke, E. Skog hadügyminiszter, R. Svento miniszter, R. Seppälä külügyi államtitkár, E. Vuori Finnország moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A tárgyaláson megegyezés jött létre a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Finn Köztársaság között, az 1948. április 6-án megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés érvényének meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyv tervezetére, valamint arra az egyezményre vonatkozóan, amelynek értelmében a Szovjetunió lemond Porkkala-Udd terület Még néhány megjegyzést szeretnék tenni Hruscsov elvtárs fejtegetéseihez. Hálával fogadjuk -mindenekelőtt azokat a kijelentéseket, amelyeket Hruscsov elvtárs a németországi haladó erőkhöz intézett. Amióta azt tűztük célul magunk elé, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban lerakjuk a szocializmus alapjait, ezen a talajon találkoztunk valamennyi barátunkkal, a legszorosabb bajtársi viszonyba kerültünk. Biztos vagyok abban, hogy valamennyi barátom .nevében beszélek, amikor önöknek itt azt az ígéretet teszem, hogy nem térünk le erről a sikeres útról. — Hruscsov elvtárs igen meleg hangon nyilatkozott a szovjet embereknek német államunkba, a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóiba és az egész Németország munkásosztályába, a dolgozó parasztokba, s a haladó értelmiségbe vetett bizalmáról. — Engedjék meg nekem, hogy önöknek, mindany- nyiuknak, kedves barátaim, őszinte köszönetét mondjak munkánk megbecsüléséért. — Még egy utolsó szót szeretnék szólni azokhoz a fejtegetésekhez, amelyeket Ön, Hruscsov elvtárs, a volt háborús bűnösökről tett, akik az általuk elkövetett A párizsi autóbuszdolgozók sztrájkja hétfőn egész nap teljes volt és kedden reggel sem lehetett autóbuszt látni a francia főváros utcáin. A Metró közlekedését az igazgatóság, részben önkéntesek segítségével igyekezett megjavítani, hétfőn azonban még a legtöbb vonalon ingyen közlekedtek az utasok, mert a jegyszedők és az állomásfőnökök nem voltak a helyükön, haditengerészeti támaszpontként való felhasználásának jogáról, és kivonja a szovjet fegyveres erűket e területről.. Megállapodtak a J. K. Paasikivi, finn köz- társasági elnök moszkvai tartózkodásáról szóló szovjet-finn közlemény szövegében is. Az eszmecserében részt vett N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, Ü. Kekkonen, Finnország miniszterelnöke, N. A. Bulga- nyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Elhatározták, hogy az eszmecsere eredményeiről jelentést tesznek a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének és a Finn Köztársaság elnökének. bűncselekményükért büntetésüket töltik. Erről egészen röviden nyilatkozhatok s ezt is csak azért teszem, mert a polgári sajtó foglalkozott azzal a ténnyel, hogy mi itt nem tárgyaltuk meg a háborús elítéltek kérdését. Miért nem volt erről legalább bizonyos mértékben szó? Azért, mert erről Berlinben már teljes mértékben megegyeztünk. Ezt az ügyet nem politikái kérdésként kezeljük, hanem emberiességi szempontból ítéljük meg, amint ezt Hruscsov elvtárs kifejtette, — És még egy utolsó szót. Tanácskozásainkból világosan kitűnt, hogy baráti kapcsolataink megszilárdítása és fejlesztése nagyjelentőségű a jövő szempontjából; hogy népeink és az európai népek érdekében áll. — A Szovjetunió egyik legjobb és legőszintébb barátja egész Németországban államelnökünk, Wilhelm Pieck. Wilhelm Pieck elvtárs tavaly a következőket mondotta: „A német-szovjet barátság ügyét a német nép szívügyévé kell tenni.“ Biztosíthatom önöket arról, hogy mi ezen kijelentés szellemében fogunk dolgozni és baráti kapcsolatainkat a német nép szívügyévé fogjuk tenni. Teljes mértékben egyet- I értek mindazzal amit érről j a kérdésről Bulganyin elv- társ mondott. Arról szeretnék beszélni, hogy véleményünk szerint a Német Demokratikus Köztársaság fejlődése szempontjából óriási jelentőségű a demokratikus Németország nemzeti frontjába tömörült politikai pártok szoros együttműködése. Mi valamennyien jól tudjuk, hogy e pártok és vezetőik közös tevékenysége nagy szerepet tölt be a Német Demokratikus Köztársaság gazdaságának és kultúrájának fejlődése, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió közötti baráti kapcsolatok megteremtése és e kapcsolatok további megszilárdítása terén való jelentős sikerek elérésében. emze-ti front pártjainak őszinte és minden oldalú együttműködése az önök előrehaladásának záloga. Kölcsönös engedményekre van szükség, de ezek az engedmények nem mehetnek annak az alapvető célkitűzésnek a rovására, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság tűz maga elé. Németország újraegyesítésének olymódon kell megtörténnie, hogy az egységes német állam békeszerető. demokratikus legyen, hogy a német állam erői ne irányuljanak más államok ellen. A német kérdés ilyen megoldását mi m,nüenképpen elő fogjuk segíteni. Világos, hogy a jelenlegi viszonyok közepette a német kérdésnek ilyen alapún való megoldása nehéz dolog. Nemrég találkoztunk és beszélgettünk a Nemet Szövetségi Köztársaság képviselőivel. A Német Szövetségi Köztársaság képviselőivel folytatott tárgyalások megmutatták, hogy a kérdés gyors megoldásának útján nagy nehézségek állnak. Amikor a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségével tárgyalások folytak, egy szünetben Adenauer úr arról nagy felelősséget ró a népi kamarára, a Minisztertanácsra és a Német Demok- .atikus Köztársaság valamennyi polgárára. A szerződés első cikkelyében kimondja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság szabadon dönthet bel- és külpolitikájáról, beleértve a Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő kapcsolatokat. Ezzel ellentétben a bonni kormány a .iyugati hatalmakkal olyan szerződést kötött, amelyek korlátozzák a Nyugatnémet Szövetségi Köztársaság jogait és amelyek által 50 évre ígéretet tettek a nyugati megszálló hatalmaknak, hogy csapataikat ott állomásozíathatják és beleszólhatnak Ny uga'.-Németország bel ügyeibe. Nyugat - Németországban mind szélesebb körök ismerik fel, hogy végzetes hiba volt a párizsi egyezmények megkötése, mivel ezek az egyezmények összeegyeztethetetlenek Németország egyesítésével. A Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió között most kötendő szerződés igyekezett engem meggyőzni, hogy az északailan- ti tömb békés célokból létesült és hogy ez a szervezet semilyen mértékben nem fenyegeti a Szovjetuniót. De mi jól tudjuk, hogy a párizsi egyezményeié háborús egyezmények. Azt is tudjuk, hogy a NATO-t katonai szervezetként hozták létre, hogy a NATO európai fegyveres erőinek van egy főparancsnoka — Gruenther tábornok. A NATO tehát nem sportegyesület, nem sportversenyek megszervezésére, nem labdirúgótnérkőzések rendezésére létesült. Isme- letes, hogy Gruenther nem labdarúgócsapat-edző, mindenki olyan tábornoknak ismeri őt, aki háború céljára „edz csapatot”, mégpedig éppen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni háború céljaira. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Bizonygatni próbálták előttünk, hogy a NATO- védelmi célokra létesült. Annak idején a NATO tagjaihoz fordultunk és ezt mondottuk: Ha a NATO-t védelmi célokra létesítették, úgy mi is be akarunk lépni ebbe a „védelmi szervezetbe”. De, mint ismeretes, a Szovjetuniót nem vették fel. Ez a tény szintén arról tanúskodik, hogy a NATO a Szovjetunió ellen irányul. Egészen nyilvánvaló, hogy a párizsi egyezmények hatályba lépése a Német Szövetségi Köztársaság belépése a NATO-ba, komoly akadályt gördített a német kérdés megoldása elé. Mi az egyetlen helyes kivezető utat javasoljuk — adják c kérdés megoldását a német nép kezébe. A németek megtalálják maid az utat, hogy helyesen döntsenek. Ügy vélem, hogy közös véleményünket fejezem ki. ha azt mondom, hogy a német nemzetnek és a Szovjetunió népeinek érdekei fűződnek a békés, baráti kapcsolatokhoz. Meg akarom mondani: bizonyos ideig nyilván számolni kell azzal, hogy Né- I metországban két állam rét ő németeknek, hogy megszilárdítsák a békét és megmutatja nekik, hogy Németország így soha nem kerül a NATO és a nyugatnémet militaristák diktatúrája alá. Ez a szerződés a Német Demokratikus Kötzársaság- nak abból a szabadságából indul ki, hogy maga döntsön bel- és külügyeiben. Ezzel kapcsolatban szeretném kijelentem, hogy valóságos szabadság csakis ott van, ahol a szabadság biztos alapja a munkásosztály uralma, szövetségben a dolgozó parasztsággal és az értelmiséggel. Egyetértünk azzal, hogy a béke őreiként a szovjet csapatok maradjanak a Német Demokratikus Köztársaságban. Mindaddig, míg a nyugati hatalmak nem hajlandók visszavonni csapataikat Nyugat-Német- országból és felszámolni katonai támaszpontjaikat, szükséges szovjet csapatoknak a Német Demokratikus Köztársaság területén való jelenléte. Ez egyáltalán nem érinti, a munkások es parasztok hatalmávan: a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. Szeretnénk még szólni egy kérdésről, azoknak a volt hadifc’ivckr’sk a kérdéséről, akiket a szovjet bíróságok háborús bűnösökként elítéltek, önök emlékeznek arra, hogy e kérdésről Bulganyin elvtárs és én eszmecserét folytattunk önökkel, amikor Géniből jövet áthaladtunk Berlinen. Amikor hozzánk érkezett. a Német Szövetségi Köztársaság küldöttsége, az szintén felvetette ezt a kérdést, kapcsolatba hoz^a’ a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatának feite, U. Leszögeztük Adenauer úr és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének tagjai eiőtt, hogy ennek a kérdésnek semmi köze sincs a diplomáciai ' kapcsolatok felvételéről folyó tárgyalásokhoz és hogy ezt a kérdést csak a Szovjetunió döntheti el, mivel ezek az emberek a szovjet néppel szemben követtek el bűntetteket és ezért a szovjet bíróság elítélte őket. De múlik az idő és az emberek változnak. Egyesek jobb irányban, mások rosz- szabb irányban. Az emberek többsége azonban mégis csak jobb irányban változik. Ezért úgy véljük, hogy eleget tehetünk e személyek időelőtti sszabadonfco- csátásóra vonatkozó kérésnek. Figyelembe vesszük hogy ezek apák, fiák. férjek és testvérek, akiknek rokonai és közeli hozzátartozóik vannak és ezek várják, őket. Megértjük, hogy tekintetbe kell venni ezeket az emberi érzéseket. Ezek1 az emberek már letöltött ék. börtönbüntetésük jelentős részét és reméljük, hogy helyesen értékelik majd a szovjet kormány nagylelkűségét, s kiszabadulásuk után a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatukban nem a bosszú érzéséből indulnak majd ki. nak azt a felelősségét, hogy sajál fegyveres erőinek segítségével hatásosan megvédelmezze a Német Demokratikus Köztársaságot, a dolgozók hazáját. Az után, hogy a véderő törvényeket Bonnban elfogadták és megkezdődött az agresszív Wehrmacht felépítése, a Német Demokratikus Köztársaság híven teljesíti a varsói szerződésből adódó kötelezettségeit és jogait. Az új szerződés, amely új fejezetet jelent a Német Demokratikus Köztársaság fejlődésében, a német nép és a Szovjetunió népeinek szilárd, megingathatatlan barátságán alapul. Azt kívánjuk, hogy szilárd, baráti kapcsolatok alakuljanak ki az egész német nép és a Szovjetunió között. Kedves szovjet barátaim! Szívből jövő köszönetét mondunk az új szerződés létrehozása során tapnsz- lalt baráti együttműködésért, amely egyenlő mértékben szolgálja minőké nép érdekeit. Ottó Grotewohl zcsronyilatkozatcx a hétfői illésen Kivonat Walter Ulbrichtnak a hétfői ülésen elhangzott beszédéből Ez a szerződéstervezet segítséget nyújt a békeszeN. Sz. Hruscsov beszédének kivonata A vasutasok között igen nagy az elégedetlenség. A St. Lazare-pályaudvaron hétfőn több munkaszüneteltetésre került sor s ez a délután folyamán erősen megbénította a forgalmat. Az Humanité vezércikkében kiemeli, hogy a hétfői nap főeseménye a vasutasok nagyarányú csatlakozása volt a bérkövetelő mozgalomhoz. A vasutasok is csatlakoznak a trancia dolgozók bé r k ö ve 1 c! ő ni oz^a I m á b o z
